A Media1 legújabb podcast adásában részletesen bemutatjuk a kínai média és cenzúra rendszerét és a Kínai Kommunista Párt megrendelésére kiépített totális digitális megfigyelőrendszert. Ebben Sükösd Miklós médiakutató, a Koppenhágai Egyetem Kommunikáció Tanszékének docense a beszélgetőpartnerünk, aki korábban öt éven át élt a térségben, a Hong Kongi Egyetem Újságírás és Média Központjának oktatójaként kínai újságíró szakos diákokat tanított nemzetközi és hongkongi hallgatók mellett.
Archívum címkék: Kínai Kommunista Párt
Az MTVA műsorára tűzte Hszi Csin-ping válogatott bölcsességeit
Kínában készült dokumentumfilmeket mutat be a közmédia a két ország közötti diplomáciai kapcsolatok felvételének 75. évfordulója alkalmából. Erről írt alá együttműködési megállapodást az MTVA és a China Media Group.
Bencsik András és az MTVA egyik riportere a Kínai Kommunista Párt propagandacsatornáján tűnt fel
A Demokrata című lap főszerkesztője és a magyar köztévé riportere is elemzőként szerepelt a CGTN-en.
TikTok betiltása: ha hatályba lép a szombaton megszavazott törvényjavaslat, az 170 millió amerikai szólásszabadságát sértené a közösségi médiás platform szerint
Az amerikai képviselőház szombaton megszavazta a TikTok betiltását, amennyiben az alkalmazás tulajdonosa nem szakítja meg kapcsolatait Kínával. A TikTok reagált a hírre.
Hogyan változtatta meg az 56-os forradalom több száz millió ember sorsát?
„Mao Ce-tungot ősszel aztán kétségbe ejtette a magyar felkelés, az első, bár rövid életű kísérlet fennálló kommunista rendszer megdöntésére. Tudta, hogy Kína művelt népének többsége támogatja a modernizálást és a liberalizálást. El akarta kerülni, hogy Kínában ‘magyar felkelés’ törjön ki.”
Ezekkel a mondatokkal ágyaz meg a XX. századi kínai történelem egyik bestiális fejezetének kibontására a korszakról készült legismertebb könyv. A Vadhattyúk című családtörténeti memoár egy szecsuáni család három generációján keresztül mutatja be, hogy a kétezer évig tartó császárság hogyan alakult át tízmillióknak reményt adó kommunista rendszerré, majd tízmilliók halálát okozó embertelen őrületté.
Jung Chang könyve a világ legsikeresebb regényei közé tartozik több mint 13 millió eladott példánnyal (pedig Kínában be van tiltva). A világpolitikai események közül emlékeim szerint egyedül az 1956-os forradalomra utal többször a szövegben, Magyarországon mégis alig ismert a szabadságharc Kínára gyakorolt hatása.
Így halt meg Mao, a véreskezű diktátor
Mao Ce-tung, a kommunista Kína első miniszterelnöke, majd államfője, a róla elnevezett szélsőbaloldali irányzat szellemi atyja 47 éve, 1976. szeptember 9-én halt meg. Mao alakját Kínában a modern nagyhatalom alapítójaként tisztelik, míg a világ számos helyén kegyetlen diktátorként tartják számon, akinek több tíz millió ember vére tapad a kezéhez – írja a Rubicon.
Megszületik a kommunista Kína
Mao 1893-ban született, 18 évesen pedig csatlakozott a Mandzsu-dinasztia ellen harcoló önkéntes forradalmárokhoz. A marxista eszmékkel 1920 után került kapcsolatba, majd alapító tagja lett a Kínai Kommunista Pártnak.
Sorra hagyják el Kínát a legnagyobb kínai cégek, mint a TikTok vagy a Shein
A kínai-amerikai kapcsolatok romlásával párhuzamosan több nagy cég hagyja el látszólag vagy ténylegesen Kínát. Egyes cégek még a honlapjaikról is eltüntették Kína említését.
Részletek: a világ legnagyobb ruhakereskedője, az elképesztő gyorssasággal növekvő ultra fast fashion alkalmazás, a Shein elhagyta Kínát és Szingapúrba költöztette székhelyét. A kínai anyacégét fel is számolta, és irodákat nyitott az USA-ban és Írországban is.
Az 1,7 milliárd felhasználóval rendelkező TikTok Szingapúr mellett Los Angeles-ben nyitott irodát annak érdekében, hogy az amerikai felhasználók adatait elzárják a kínai anyacég, a ByteDance adatbázisairól.
Ez volt a történelem egyik legpusztítóbb földrengése
Kína Tangshan városára 1976. július 28-án sújtott le a történelem egyik legpusztítóbb földrengése, amely több százezer ember életét követelte. Kína, az indiai és a pacifikus kőzetlemezek találkozása miatt, földrengések szempontjából a bolygó egyik legveszélyeztetettebb területének számít; nem véletlen, hogy a történelem legpusztítóbb rengései mind ide köthetőek, többek között a 800 000 áldozattal járó 1556-os shaanszi katasztrófa is – írja a Rubicon.
A semmiből jött a katasztrófa
1976. július 28-án hajnali 3 óra 42 perckor 7,8-es erősségű földrengés rázta meg Hebei tartományt, amelynek epicentruma a több mint 1,5 milliós lakosságú Tangshan városa alatt volt.
Hat százalék a növekedés, nincs infláció, elemzők szerint ez a válság jele Kínában
Kína gazdasági folyamatai három éve éles kanyart vettek, legalábbis a világgazdaság sok más nagy szereplőjéhez képest: a koronavírus-járvány először példátlan visszaesést, majd az első hullám szigorú kezelését követő nyitás után – a kínai termékek iránti erős nyugati keresletnek is köszönhetően – gyors visszapattanást hozott.
Ezt a következő hullámokkal járó vesztegzárak, a kormány által 2020 őszén elindított ingatlanpiaci korrekció, valamint a techszektor és más, bűnös szolgáltatói ágazatok megzabolázása miatt aztán a járvány előtti ütemhez képest jóval mérsékeltebb gazdasági teljesítmény követte: 2022-ben csupán 3 százalékkal nőtt a kínai bruttó össztermék (GDP), amely ugyan egy fejlett nyugati országban szép szám, de az amerikai fejlettségi szint negyedével, a magyar felével bíró Kínában nem ehhez vannak szokva az emberek.
Amikor a Kínai Kommunista Párt végül a télen hirtelen feloldotta az addig kifejezetten szigorú járványügyi korlátozásokat, sok politikai vajákos azt valószínűsítette: a hátraarcot nem elsősorban közegészségügyi, hanem gazdasági megfontolások vezérelték, miután a bezárkózás költségei elkezdték megközelíteni a társadalom és a pártállam tűréshatárát. Emiatt az optimistább elemzők azt várták, hogy idén majd rendesen megindul a kínai növekedés.