Best WordPress Hosting
 

Zöld Jövedelemmel az igazságos klímaátállásért

Az Európai Unió Szociális Klímaalapja 2026-tól közel 1100 milliárd forintot folyósít a magyar energia- és közlekedési szegénység enyhítésére. Ezúttal a pénznek nem a NER-vállalkozók, hanem a rászorulók zsebében kellene landolnia, részben akár közvetlenül, Zöld Jövedelem formájában.

Korunk legsúlyosabb társadalmi konfliktusai ott bontakoznak ki, ahol a klímaválság és a szociális krízis találkozik.

Ilyen terület az energiaszegénység és a mobilitási szegénység. Az elkerülhetetlen energetikai átállás, a fosszilis energiahordozók kivezetésének költségei aránytalanul nagymértékben sújtják azokat, akik jövedelmük jelentős részét eleve ilyen típusú kiadások fedezésére fordítják, vagy nem is képesek megfizetni az energiaszolgáltatások árát, azaz energiaszegénységben élnek.

Szomszédunk jobban aggódik a bolygóért, mint gondolnánk

Minden országban alulbecsülik az emberek a klímaváltozás miatt aggódók arányát a népességen belül, ami nehezebbé teszi a harcot ellene, mivel a döntéshozók, vállalatok így kevésbé érzik a nyomást a változásra.

Mi történt? 125 országban, csaknem 130 ezer embert kérdeztek meg egy kutatásban arról, ők mennyire támogatják klímaváltozás elleni küzdelmet és hogy látják a többi ember szerepét benne.

Számokban: míg tízből heten hajlandóak lennének saját jövedelmük legalább 1 százalékát erre a célra fordítani, addig csak kicsivel több mint négy honfitársukról tételezik fel ugyanezt.

Ha minden véget ér

Káosz, erőszak, és oda a kiszámítható középosztálybeli lét – svéd szerző írt erős antiutópiája a klímaválságról. Jens Liljestrand – aki kulturális újságíróként és életrajzi bestselleríróként ismert hazájában – a klímaválságra adott egyéni és társas megküzdési stratégiákkal szembesít Ha minden véget ér is című regényében.

Svédországban erdőtüzek pusztítanak, és nincs már az a jól szervezett központi kormányzat, amely úrrá lehetne a természet tombolásán. Hiány mutatkozik az ellátásban és a segítségnyújtásban, a városokban káosz uralkodik, tombol az erőszak, a kiszámítható középosztálybeli lét ígérete mellett még elkötelezettek egy csapásra klímamenekültekké válnak, és saját bőrükön megtapasztalják a kiszolgáltatottak nyomorát.

Jens Liljestrand – aki kulturális újságíróként és életrajzi bestselleríróként hazájában, Svédországban ismert szerző – a közeljövőt megfogható közelségbe hozó regényében négy ember összefonódó sorsán keresztül a klímaválságra adott egyéni és társas megküzdési stratégiákkal szembesít. Lendületesen és következetesen viszi végig a válság kibontakozásának logikai láncolatát, és veszi számba az erre adott reakciókat: a tagadástól és a relativizálástól kezdve a pánik kibontakozásán és az erőszak elharapódzásán át a beismerésig és a hétköznapi hősiességig, az emberi gyarlóságokig.

26 tonna kerozint elégetve, különgéppel érkezett Novák Katalin a dubaji klímacsúcsra

Képmutatással vádolják a környezetvédő szervezetek azokat a politikusokat, akik a lehető legkörnyezetszennyezőbb módon, magángéppel érkeztek az ENSZ dubaji Klímacsúcs-találkozójára, hogy ott a szén-dioxid-kibocsátás radikális csökkentéséről beszéljenek a bolygó megmentése érdekében.

Elrettentő példaként hozták fel a brit delegációt, ahol Károly király, David Cameron külügyminiszter és Rishi Sunak miniszterelnök is külön-külön géppel érkezett, de bírálták az Egyesült Államok éghajlatvédelmi megbízottját, John Kerry egykori külügyminisztert is, aki felesége gépével ment Dubajba. Ide lehet citálni az ENSZ-főtitkárt, António Gutterest is, aki miután kiszállt a magánrepülőjéből, arról beszélt, hogy „nem menthetünk meg egy égő bolygót olyan tűzoltókészülékkel, amely fosszilis üzemanyagot fecskendez ki”.

Magyarországot Novák Katalin köztársasági elnök képviselte, aki szintén nem menetrend szerinti járattal, hanem a leginkább kormányzati célokra használt honvédségi Airbus A319-cel repült Dubajba, Egyiptomból. A Flightaware adatai szerint a 140 üléssel rendelkező gép először Kecskemétről Budapestre repült, ahol felvette Novákékat, majd onnan Egyiptomba szállt. Ez november 26-án történt. A köztársasági elnök bejegyzése alapján az afrikai ország stratégiai partnere Magyarországnak, fontos szerepe van az illegális migráció feltartóztatásában. Találkozott Abdel Fattáh al-Szíszí elnökkel is, akivel gazdasági és felsőoktatási együttműködésről is tárgyaltak.

Greta Thunberg: Az egyén nem hozhatja helyre mindazt, amit a kormányok, a média, a multik és a milliárdosok elrontottak

Ha például Varsóban élsz, és a legfenntarthatóbb paradicsomot szeretnéd megvenni a helyi közértben, vajon melyiket kell választanod? A bioparadicsomot Spanyolországból, vagy a lengyel nem bioparadicsomot? A valószínű válasz az, hogy egyik sem fenntartható. De talán még ennél is pontosabb válasz az, hogy „kit érdekel?”.

Természetesen fontos támogatnunk az organikus mezőgazdasági módszereket, és ha lenne száz évünk megoldani ezt a krízist, akkor ezek a döntések tényleg számítanának. De ha továbbra is a csip-csup, különálló kérdésekre összpontosítunk, amelyek csak a saját egyéni fogyasztásunkat érintik, akkor semmi esélyünk teljesíteni a nemzetközi klímacélokat. Nem kell folyton mondogatnunk az embereknek, hogy cseréljék le a villanykörtéiket, menjenek el szavazni, és ne dobjanak ki ételt. Nem azért, mert ezek a dolgok nem fontosak – hiszen azok –, hanem azért, mert nagy biztonsággal feltételezhetjük, hogy akik olvasnak könyveket, néznek természetfilmeket a tévében, vagy részt vesznek a klímaváltozásról szóló előadásokon, azok már régen tudatában vannak a demokratikus intézmények fontosságának és annak, hogy a globális északon élő embereknek kevesebb erőforrást kell használniuk.

Mi az a Matiné?

Nem lesz a klímaválságot tagadó környezetvédelmi minisztere Szlovákiának

Kicseréli a környezetvédelmi tárca élére javasolt jelöltjét, és az eredetileg tervezett Rudolf Huliak helyett Tomás Tarabát jelöli a posztra a kormányalakítással megbízott szlovák hárompárti kormánykoalíció legkisebb pártja, a Szlovák Nemzeti Párt (SNS) – jelentették be a párt képviselői pozsonyi sajtótájékoztatójukon kedden.

Az SNS a döntést a leendő kormány stabilitásának szükségességével, valamint azzal indokolta, hogy azt szeretnék: a leendő kabinetet minél hamarabb kinevezzék.

A jelöltcsere előzménye, hogy a múlt héten a szlovák államfő bejelentette: nem hajlandó kinevezni a környezetvédelmi tárca élére Rudolf Huliakot, mivel szerinte nem tudná biztosítani a szaktárca rendes működését. Zuzana Caputová ezzel kapcsolatban annak a véleményének adott hangot, hogy a szaktárcát nem vezetheti és képviselheti olyan jelölt, aki nem ismer el a klímaváltozással kapcsolatos tudományos konszenzust, és azt állítja, hogy a valóságban klímaválság nincs is.

Dicsértessék Isten – Ferenc pápa a felgyorsuló klímaválságról

Ferenc pápa a klímaváltozás szkeptikusai és a „felelőtlen” nyugati életmód ellen szólt. A katolikus egyházfő az eddigi legerősebb nyilatkozatát tette a felgyorsuló klímaválságról, amelyben a nagy iparágakat és a világ vezetőit, valamint a “felelőtlen” nyugati életmódot tette felelőssé.A most megjelent, 7000 szavas “Dicsértessék Isten” című enciklikájában azt írja, hogy: “az éghajlati válság egyes hatásai már most is visszafordíthatatlanok, legalábbis több száz évre, mint például az óceánok globális hőmérsékletének emelkedése, savasodása és az oxigénszint csökkenése”.

A pápa írásában súlyosan bírálja azokat akik a mai napig tagadják a klímaváltozás tényét és késleltetik a cselekvést. A pápa szerint “minden tagadási, elhallgatási, szépítési vagy relativizálási kísérlet ellenére a klímaváltozás jelei itt vannak és egyre nyilvánvalóbbak. Senki sem hagyhatja figyelmen kívül azt a tényt, hogy az elmúlt években szélsőséges időjárási jelenségeknek, gyakori szokatlan hőség időszakoknak, aszályoknak lehetünk tanúi”.

A klímaváltozás valószínűleg csak rosszabbodni fog, és ha nem veszünk róla tudomást, az növeli “az egyre gyakoribbá és intenzívebbé váló szélsőséges jelenségek valószínűségét”. Még saját egyházát is bírálta, utalva “bizonyos elutasító és aligha ésszerű véleményekre” a katolikus egyházon belül.

Tízezrek tüntettek Bernben, mert a svájci kormány akadályozza a klímavédelmet

Több mint hatvanezer ember vett részt a svájci fővárosban szombaton megtartott klímatüntetésen a szervezők szerint – írta a Reuters hírügynökség. A berni rendőrség ugyan nem akart becslésekbe bocsátkozni a létszámot illetően, de a tüntetés nagysága jelzi az általános elégedetlenséget, amely a svájci közleményt mindinkább jellemzi ebben az ügyben. Az utcára vonuló tömegek a kormány határozottabb fellépését követelték, s mindezt alig néhány héttel a választások előtt.

Tény, hogy az idei  szeptember volt a legmelegebb Svájcban, amióta a hőmérsékleteket egyáltalán rögzítik.

Svájcra jellemző az is, hogy a felmelegedés üteme itt jóval gyorsabb, mint másutt. Ennek belátásához elég azt a tényt ismerni, hogy a svájci gleccserek két év alatt tíz százalékkal zsugorodtak – derül ki a hírügynökség összefoglalásából.

Martha Stewart jéghegyből nyert jeget tett a koktéljába, szétszedték a kommentelők

Népharag zúdult Martha Stweartra, aki csupán utazásáról akart megosztani pár képet, a kommentelők azonban a szemére vetették, hogy képmutató.

Az életmódguru éppen Izlandról tartott Grönlandra egy hajó fedélzetén, amikor koktélidő lett, az italhoz a jeget pedig az egyik közeli jéghegyből nyerték ki. A leírás szerint ekkor a Grönland keleti részén található fjordoknál hajóztak éppen, itt sikerült egy jókora jégdarabot szerezni a frissítőhőz. Stewart mindezt gondosan dokumentálta: van kép a hatalmas jégtömbről, az italról és arról is, ahogy egy nagyobb társasággal pezsgőzik a fjordok mellett.

A kommentelőknek több se kellett, azonnal az életmódkönyveiről is ismert szerző szemére vetették, hogy meglehetősen képmutató dolog egy hajón szürcsölgetni a jéghegy-koktélt, miközben a klímaválság miatt egyre olvad a Föld jégtakarója. „Bírlak, de hallottál már arról, hogy eltűnőben vannak a jéghegyek?” – írta az egyik kommentelő, míg egy másik tanáccsal látta el Stewartot: „Ha esetleg nem találnál épp friss jéghegyet a koktélodhoz, nyugodtan vehetsz jeget a boltban is.”

Biztos, hogy kevés, amit teszünk a klímaválság ellen – konferencia a klímajogról

Fél éve tart a klímaalkalmazkodással és klímajogokkal foglalkozó DACE projekt. A rövidítés feloldása „Discussions and Actions on Climate and Environment” – szabadfordításban leginkább talán „Egyeztetés és fellépés az éghajlatért és környezetért”.

Az Európai Unió által finanszírozott, hat országban zajló munka célja egyrészt az, hogy az EU állampolgárai többet tudjanak a klímaváltozást érintő állami és államközi tervekről és a saját, klímához kapcsolódó jogaikról, másrészt az, hogy támogassa a jogok érvényesítését, akár klímaperek indítását is. A nyári konferencia azt a kérdést járta körbe, hogy mit tudunk egyáltalán a hazai klímajogról. Bármennyire is széles körben elfogadottnak tűnik az a szomorú állítás, hogy klímaválságban élünk, dr. Kiss Csaba, a DACE projektet itthon megvalósító EMLA Környezeti Management és Jog Egyesület vezetője hozott egy kijózanító példát arról, hogy mennyi teendő van még a szemléletformálásban:

A DACE projekt egyik vállalása a klímaalkalmazkodással klímajogokkal kapcsolatos edukáció, aminek keretében több online hirdetés is fut, például olyan fontos, de ártatlannak tűnő állítással, hogy 2015 óta több, mint duplájára nőtt a klímaperek száma világszerte. A válaszul érkező kommentek számára nem lehet panasz, a tartalmukra viszont annál inkább: jelentős részük a klímaváltozás létét is tagadja.

Energiahatékonyság: most duplán megéri

A klímaválság mellett az elmúlt időszak energiaárváltozásai is ráirányították a figyelmet az energiahatékonyság növelésére és a zöld megoldások fontosságára. Az energetikai felújítás során a lehetőségek választéka egyre szélesebb: a termelésben a napelemek, az okos felhasználásban a hőszivattyúk, az otthoni elektromosautó-töltők, valamint az okosotthon-megoldások is elérhetőek már. De hogyan lehet egyszerre csökkenteni az elfogyasztott energiamennyiséget, tervezhetőbbé tenni a fogyasztást, növelni az otthon komfortját és a környezetet is megóvni a lehető legkisebb ráfordítással? A legjobb döntés meghozatalához szakember segítségére is szükség lehet – kihez forduljunk, ha változtatni szeretnénk?

Az E.ON díjmentes, online energetikai tanácsadása segít orvosolni a problémát: olyan egyedi, személyre szabott javaslatot készít a családi, sor-, vagy ikerházban lakóknak, amelyben a leghatékonyabb energiatermelési és -felhasználási megoldásokat részletezi. A tanácsadáshoz csupán az E.ON online felületén lévő felmérést kell kitölteni, válaszolva az épület műszaki paramétereivel és az energiafelhasználási szokásokkal kapcsolatos kérdésekre. A megadott válaszok alapján az energiacég e-mailben küldi vissza az adott ingatlanra szóló energetikai felújítási javaslatot. Ez magában foglalja a pontos műszaki tartalmat is, amelynek alapján a szabadon választott kivitelezővel elkezdhető a felújítás.

Annak érdekében, hogy az energiahatékony megoldásokra váltás a lehető leggyorsabban megtérüljön, az E.ON a díjmentes tanácsadás mellett anyagi ösztönzőkkel is támogatja az otthonok energiahatékonysági felújítását. Ha a tanácsadási dokumentum elkészítése után egy éven belül befejeződik a kivitelezés, és legalább egy, a szolgáltató által javasolt beruházás (kivétel napelemrendszer telepítés) megvalósul, akkor az ügyfél díjat kaphat az E.ON-tól. Ehhez hőszigetelésnél 12, nyílászárócserénél 10, fűtéskorszerűsítésnél 5 gigajoule éves megtakarítást kell elérni. Az energiamegtakarítás igazolásáról szóló dokumentumokat fel kell tölteni az E.ON oldalára, amelyeket független szakértő hitelesít, akit az E.ON bíz meg saját költségén. Amennyiben az auditor szakértő is visszaigazolja a megtakarítások fenti mértékét, az E.ON beruházásoktól függően 20.000 Ft-tól 100.000 Ft-ig is díjazza az adatszolgáltatást. Ha pedig az ügyfél az E.ON-nal végezteti el a hőszivattyú telepítését, úgy az ügyfél további 100.000 Ft kedvezményre is jogosult, garantálva, hogy az okos, tudatos energiahasználat még jobban megérje.

Hasít az ingatlanpiacon a zöld szerződés: aki kimarad, lemarad

Globálisan az emberiség teljes üvegházhatású-gáz-kibocsátásának (ÜHG-kibocsátás) 38-40 százalékáért az épületek felelnek, 70 százalék pedig az energiafogyasztással kerül a levegőbe.

”A CPI mint az egyik legnagyobb szereplő az ingatlan- és irodaüzemeltetési piacon, már 2017-ben kijelölte fenntarthatósági céljait. Eszerint 34,2 százalékkal kívánja mérsékelni az ÜHG-kibocsátását a teljes portfólióján, és 2024 után kizárólag megújuló energiából kívánja fedezni a villamosenergia-fogyasztást. Utóbbi cél a magyar portfólión már 2022-ben teljesült, 55 százalékkal csökkentve így az ingatlanok ÜHG-kibocsátását 2021-hez képest” -magyarázta Budai Henrietta, a CPI Hungary fenntarthatósági menedzsere.

Nemcsak a saját, hanem a bérlők fenntarthatósági (ESG) céljait is támogatva az ingatlankezelő 2022 áprilisában egy teljesen új szerződéstípust vezetett be a piacon: a neve fenntarthatósági megállapodás, közismertebb nevén zöld bérleti szerződés. A dokumentum technikailag a bérleti szerződés melléklete, amely az új és a meghosszabbított megállapodásokba már automatikusan bekerül.

Halálos fenyegetéseket kapott az időjós, mert a klímaváltozásról beszélt a tévében

Nem bírja tovább a durva zaklatást és fenyegetéseket, így felmond Chris Gloninger, az egyik iowai helyi tévécsatorna időjósa, aki tizennyolc éve számol be a várható időjárásról a nézőknek. Gloninger azért döntött így, mert hónapok óta durva online zaklatásnak van kitéve, éspedig azért, mert az egyik időjárás-jelentésben arról beszélt, hogyan függ össze az aktuális időjárás a klímaválsággal. A CNN szerint egyébként világszerte teljesen általános jelenséggé vált az utóbbi időben, hogy az időjósokat, klímaszakértőket, illetve a klímaváltozásról nyilvánosan beszélőket durva online zaklatás ér, Gloninger azonban most úgy döntött, elég.

A tévés időjós annak ellenére távozik, hogy kimondottan nehezen hozta meg ezt a döntést, és hogy közel két évtizede, tizennyolc éve végzi ezt a munkát. Ám mivel már halálos fenyegetéseket kapott, melyek nyomán poszttraumás tüneteket kezdett mutatni, és családján is nyomott hagytak a zaklatások, muszáj volt a távozás mellett dönteni. Július 7-én dolgozik utoljára, távozása után pedig a családjával tervez több időt tölteni, illetve olyan munkát végez majd, amellyel többet tehet a klímaválság megfékezéséért.

Gloninger a Twitterre ki is posztolt néhányat a zaklató üzenetekből, melyek liberális összeesküvéshívőnek nevezte őt, és azt javasolta neki, fulladjon bele az olvadó jégsapka vizébe. A zaklatója az idők során egyre durvult, végül már halálos fenyegetésekkel bombázta. Távozása bejelentésekor az időjós egy olyan nyakkendőt viselt, amelyet a #ShowYourStripes nevű, a Föld melegedését illusztráló kampány ihletett.

Alapvetően kellene megváltoztatni az állami költségvetést – a Levegő Munkacsoport vezetőjét nem engedte meg felszólalni a Fidesz

Elkerülhetetlenül Magyarország lecsúszásához vezet, ha elfogadja az Országgyűlés a költségvetési törvényjavaslat jelenlegi változatát. A lecsúszás megelőzése érdekében sokkal nagyobb összeget kellene fordítani a közoktatásra és a környezetvédelmi célokra (mindenekelőtt az épületfelújításra), amire fedezetet nyújthat a környezetileg káros, illetve a piacot a piacot hátrányosan torzító támogatások felszámolása.

Ez a lényege annak hozzászólásnak, amelyet Lukács András, a Levegő Munkacsoport elnöke mondott volna el az Országgyűlés Költségvetés Bizottságának tegnapi ülésén.

A Költségvetési Bizottság  tárgyalta a 2024. évi állami költségvetés kormány által benyújtott tervezetét. A bizottság elnöke, Vajda Zoltán felkérésére Lukács András is felszólalt volna az ülésen, de a kormánypárti többség leszavazta, hogy szót kapjon. Ezt a civil szervezet elnöke különösen érthetetlennek tartja annak a fényében, hogy amikor Varga Mihály, jelenlegi pénzügyminiszter volt a bizottság elnöke, rendszeresen támogatta, hogy szót adjanak neki.