Best WordPress Hosting
 

Ennyit fognak keresni az európai parlamenti képviselők havonta

A Népszava szerdai számában összeszedte, hogy mennyit fognak majd keresni a Fidesz-KDNP (11) a Tisza (7) az MSZP–DK–Párbeszéd–Zöldek (2), illetve a Mi Hazánk (1) képviselői a következő ciklusban az Európai Parlamentben (EP).

Az elsősorban Strasbourgban székelő testület minden képviselője kerekítve havi nettó 7854 euró (3 millió 102 ezer forint – 395 forintos euroárfolyamon számolva) tiszteletdíjat kap, és ezen felül számos juttatásban is részesülnek, ami a munkájukkal járó kiadásokat fedezi. Ezek közül a legvaskosabb tétel az általános költségtérítés, ami havi 4950 euró (1 millió 954 ezer forint), a politikusoknak ebből kell fedezniük azokat a költségeket, amelyek a megválasztásuk szerinti tagállamban keletkeznek, például az irodájuk fenntartásával járó kiadásokat.

Napi 350 eurót (138 ezer forint) kapnak szállásra és étkezésre, ezt viszont csak akkor folyósítják, ha aláírják a hivatalos jelenléti ívet. Több képviselő vissza szokott élni ezzel, és csak aláírni járnak be. A napidíj fele akkor is megvonható tőlük, ha a plenáris ülések név szerinti szavazásainak minimum a felén nem vettek részt – még akkor is, ha aznap aláírták a jelenléti ívet.

Azért csalóka az áramszámlánk, mert a rezsicsökkentett árba passzíroznak bele minden költséget

Több olvasónktól is kaptunk levelet azzal kapcsolatban, hogy torz áramszámlák érkeznek – nehezményezték, hogy az áram díjához képest többszörös a rendszerhasználati díj. Mi ennek az oka, és hogyan jutottunk idáig? A 2013–2014-ben végrehajtott rezsicsökkentéskor a kormány csak a kilowattórára számított végárat betonozta be: az áramnál 2014 szeptemberétől (szolgáltatótól függően) bruttó 36 forint körül mozog a rezsicsökkentett ár – egy meghatározott mennyiségig. A lakosság addig nemigen foglalkozott azzal, milyen a rezsicsökkentett ár összetétele, amíg nagyjából egálban volt az áramdíjon belül az áram ára és az úgynevezett rendszerhasználati díj (vagyis az elosztói forgalmi díj és az átviteli díj).

2022. június 30-áig az áram díja jellemzően nettó 12–14 forint között mozgott, a rendszerhasználati díjé pedig 14–16 forint között, így jött ki a bruttó 36 forint körüli rezsicsökkentett ár. A rendszerhasználati díj országosan egységes, az áramdíjnál viszont szolgáltatónként van egy kis különbség, így összességében a szolgáltatóknál van némi áreltérés, de a 36 forint körüli ár stimmel.

2022 júliusától viszont az áramdíj 7 forinttal csökkent, kevesebb mint felére (nettó 5 forint körülire), a rendszerhasználati díj pedig 7 forinttal nőtt, majdnem másfélszeresére hízva (nettó 23,4 forintra). Így aki azóta rápillantott az áramszámlája összetételére, rendre azt láthatja, hogy a rendszerhasználati díj mintegy ötszöröse az áramdíjnak.

Itthon vagy külföldön olcsóbb a nyári nyaralás?

A négynapos hosszú hétvégéket foglalók száma a tavalyi nyári szezon felére esett vissza, miközben a 9 napos üdüléseknél komoly növekedést láthatunk – utóbbiak száma a tavalyi hatszorosára, a 10 napos üdüléseké pedig a háromszorosára növekedett – idézi szombati cikkében a Portfolio Jozef Zakart, az invia.hu online utazási iroda ügyvezetőjét, aki elmondta, a legtöbb utazásszervezőhöz hasonlóan ők is kénytelenek voltak árat emelni.

Kifejtette: az első negyedévben realizált, általánosan 5–10 százalékos áremelkedés egyrészt a forintárfolyam gyengülésével, másrészt a hotelek árainak emelkedésével magyarázható. Hozzátette: a magyarok kedvelt célpontja, Horvátország is 5–10 százalékkal drágult.

A gazdasági portál idézi a Szallas.hu szakértőit is, akik szerint az előfoglalások alapján idén több magyar vakációzik majd Horvátországban, mint tavaly – egyelőre 18 százalékos növekedés látszik. Az eddigi foglalások alapján az egy főre jutó éjszakánkénti átlagár Horvátországban 13 602 forint, ami 11 százalék körüli árnövekedést jelent. Apartmanok esetén az átlagár fejenként és éjszakánként 11 180, hotelben pedig 34 290 forint. Ez azt jelenti, hogy fejenként átlagosan hotelben 240 ezer, apartmanban pedig 78 ezer forintba kerülhet egy hét nyaralás Horvátországban – írja a Portfolio.

Ivóvízellátás – komoly kockázatokat fogalmazott meg az ÁSZ

Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) a 2017-2022. évekre vonatkozóan ellenőrizte a hazai ivóvíz-gazdálkodás fenntarthatóságát, illetve hogy megfelelőek-e a vízgazdálkodást meghatározó stratégiák. Az ellenőrzés alapján az ÁSZ megállapította, hogy jóllehet az ágazati stratégiák összhangban voltak az ivóvíz-ellátás nemzetközi célkitűzéseivel és az uniós célrendszerekkel, fennáll a kockázata annak, hogy az ivóvíz-szolgáltatás jelenlegi formájában hosszú távon nem lesz fenntartható.

Főbb megállapításaik közül a pozitívumok:

Az ellenőrzött időszakban hazánkban az egészséges, biztonságos ivóvízhez jutás megfelelő mennyiségben és minőségben biztosított volt.

„Mindenki köhög és betegeskedik” – hetek óta nincs fűtés és meleg víz egy győri társasházban

A mi lépcsőházunkban az MVM január 17-én minden előzetes tájékoztatás, bejelentés nélkül kapcsolta le a gázt. A 16. számú házban ekkor már tíz napja nem volt fűtés, gázszivárgás miatt

– mondta el a Stadion utca 14-ben, saját tulajdonú lakásban élő Tolnai Marcián. „Ezen a napon volt a rendkívüli társasházi közgyűlés, amelyet a 16-os lépcsőházban tartottunk. Először karácsonyi jókívánságokkal teli képeslapokat osztogattak nekünk, majd elmagyarázták, hogy legkorábban márciusra lesz fűtés a két társasházban, és közel félmillió forintot kell kifizetniük a lakóknak fejenként, lehetőleg február végéig egy összegben vagy legjobb esetben két részletben. A hitelre húzták a szájukat, mert ez egy másfél milliós kamatot jelent az alapból is 16 milliós költségekre, szóval azt nem nagyon akarták, hogy megszavazzuk” – tette hozzá a férfi.

A lakók kérdéseire csak a vállukat vonogatták, és azt mondták, nem tehetnek semmit. A közös képviselő többször kijelentette, hogy nem ért a témához. Lényegében otthagytak bennünket, bármiféle alternatíva vagy segítség nélkül. A teljes gázrendszer cseréjéig mindenkinek magának kell megoldania a fűtést, illetve sok helyen meleg víz sincsen. Sok idős ember lakik itt, és Gyárváros egyébként is egy szegényebb környéke Győrnek. A társasházban rettenetes a hangulat, mindenki köhög és betegeskedik. Az én lakásomban azóta penész is megjelent, mivel kiegyenlítetlen a hőmérséklet amiatt, hogy nem tudom úgy felfűteni a lakást, mint korábban, így a pára keletkezik. Elektromos hősugárzót pedig csak egy helyiségben lehet működtetni, többet nem bír el a hálózat. A Győr-Szol (az önkormányzat közszolgáltató cége – a szerk.) azt mondja, hogy osztogatott hősugárzókat, de nem tudom, kinek, nekem biztos nem

Mutatjuk, hogyan teheti olcsóbbá a bankolását

Számos banki szolgáltatás egyrészt drága, másfelől ma már teljesen fölösleges, az elhagyásukkal pedig akár tízezreket is meg lehet spórolni: ha szétnézünk a költségeink és a bankszámlák között, könnyen olcsóbbá tehetjük a bankolásunkat – írja a Bank360.hu.

A portál emlékeztet, hogy január végéig minden banki ügyfél megkapja a részletes elszámolást arról, mennyibe került számára a bankszámlája 2023-ban. A kimutatás minden részletet tartalmaz, a készpénzfelvétel, a bankkártyák, a tranzakciók díjait, és az összes apróbetűs részben szereplő egyéb költséget is. Vannak, akiknek csak néhány ezer forintba került a bankolás, sokan viszont súlyos tízezreket hagynak a bankjuknál, ennek egy részét gyakran teljesen fölöslegesen.

A bankszámlák költségein azonban sokat lehet faragni – például úgy, hogy a drága, ám teljesen értelmetlen szolgáltatásokat olcsóbbra cseréli az ügyfél. A Bank360.hu összeállította az értelmetlenül drága banki szolgáltatások toplistáját:

Ez fájni fog: nem nyelnek tovább, díjat emelnek a szolgáltatók

Új fogalommal kell megbarátkoznunk mostanában – már ha ez egyáltalán lehetséges:

az automatikus inflációkövető díjemeléssel.

Fogyasztóként fájó szembesülni azzal, hogy amikor végre mérséklődött, 5 százalék közelébe olvadt hivatalosan a drágulás, akkor 15–18 százalékos automatikus díjemeléseket vernek ránk a szolgáltatók – többnyire a magas (átlagosan 17,6 százalékos) a 2023-as inflációra hivatkozva. Íme néhány ismert példa:

Sokkoló számok: rengetegen élhetnek Magyarországon emberhez nem méltó körülmények között

Az ismertetett tanulmányok alapján az általános infláció, ezen belül a lakhatásra fordított háztartási kiadások növekedése súlyosan érintette a lakhatási szegénységben élőket. Úgy tűnik azonban, hogy ez a kormánynál nem vitte át az ingerküszöböt, ugyanis nemigen intézkedtek, hogy a rászorulókat megsegítsék. Az elérhető számok alapján szinte semmit nem költenek szociálisan célzott lakhatási támogatásokra, például a köztulajdonú lakások számának bővítésére, fenntartására, felújítására. Mi több, 2023-2024-ben a középosztály lakhatásának támogatására is jelentősen kevesebbet fordít a kormány.

2022-ben csúcson volt a lakástámogatás, azóta satuféket nyomtak

Hogy pontosan mennyit költ lakástámogatásra a kormány, azt nem is olyan egyszerű megmondani. A „Lakástámogatások” költségvetési cím tartalmazza a legtöbb, a kormány vezető lakáspolitikai eszközei közé tartozó kiadást – ismertette a „Kormányzati szakpolitikák és költségvetési kiadások” tanulmány szerzője, a Periféria Közpolitikai és Kutatóközpont társalapítója, Czirfusz Márton. 2022-ben folyó áron 635,3 milliárd forint kiadást számoltak el ezen a költségvetési soron. Reálértéken számítva 2022-ben a „Lakástámogatások” költségvetési címen elszámolt kiadások a rendszerváltás utáni időszak legmagasabb értékét mutatták. Az emelkedés oka a kutató szerint elsősorban az otthonfelújítási támogatás igénybevételének volt köszönhető. A költségvetés kitekintő adatai alapján, illetve az alábbi árbán pedig az látszik, hogy a kiadási maximumot a kormány a következő években a rendszerváltás utáni mélypontra vágja vissza.

Nem csak a kata elvesztése fáj a futároknak

Nem jó ma futárnak lenni és akik tehetik, hamar elmennek. Részben azért, mert kevesebb mint felére csökkent a jövedelmünk az utóbbi egy évben

– mondta a 24.hu-nak a Magyar Országos Futár Képviselet (MOFK) elnöke, Elek Attila, aki 2019 óta főállású autós futár Pécsen a Woltnál.

Nem csak a kata elvesztése a gond

Eljött az ideje a lakáshitelek kiváltásának: most már csökkenthetők a törlesztőrészletek

Aki piaci kamatozású lakáshitelt vett fel az elmúlt egy évben, jól teszi, ha most gyorsan előveszi a számológépet, könnyen lehet ugyanis, hogy sokat spórolhat azzal, ha kiváltja a hitelét az új kamatplafonos kölcsönök valamelyikére. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint tavaly szeptemberben került először 8,5 százalék fölé a lakáshitelek átlagos THM-je, és a kamatplafon október 9-i bevezetéséig ott is maradt.

Az elmúlt évben az átlagos THM gyakorlatilag 10 százalék fölött volt, ez pedig azt jelenti, hogy aki ilyen drágán adósodott el, valószínűleg sokat nyer azzal, ha lecseréli a kölcsönét. Egy 20 millió forintos lakáshitelnél 1,5 százalékpontnyi kamatcsökkenés évente 300 ezer forintot, vagyis havonta 25 ezer forintot jelenthet a törlesztőrészletben.

A kiváltásnak is van költsége

Nyaralni ment az áremelkedés, de mit tartogat a jövő?

(A szerző az Amundi Alapkezelő befektetési igazgatója. A Zéróosztó a G7 elemzői szeglete.)

Nyaralni ment az infláció, és lehet, hogy egy hosszabb rekreációs szabadság lesz belőle. Tavaly nyáron már a fejünket kapkodtuk a bolti árak és a nyaralási költségek láttán, és most sem vagyunk felhőtlenül boldogok, amikor bárhol fizetnünk kell, az idei nyár mégis másról szól, mint a tavalyi. Az az infláció egy felívelő szakasza volt, most viszont az infláció viszonylag gyors mérséklődésének lehetünk tanúi globálisan. Vajon tényleg túl vagyunk-e a csúcson, mire számíthatunk a jövőben?

A meghatározó jegybankok legfrissebb kommunikációjukban nyitva hagyták a kérdést a következő lépésükkel kapcsolatban, azt a bejövő adatoktól tették függővé. Márpedig a következő időszakban várhatóan továbbra is kedvező adatok jönnek majd az inflációról, így csökkenhet rajtuk a nyomás, hogy tovább szigorítsanak a monetáris kondíciókon. 

Egyre többe kerülnek a köztemetések az önkormányzatoknak

A legutóbbi elérhető adat szerint 2021-ben összesen 6700 halott esetében nem akadt senki, aki magára vállalta volna, vagy akivel kifizettethették volna a temetés költségeit, így ezeket a szertartásokat az érintett önkormányzatoknak kellett finanszírozniuk – írja keddi cikkében a Népszava.

Évente több ezer embert temetnek el önkormányzati költségen, amennyiben az elhunytnak nincs fellelhető hozzátartozója, vagy van ugyan, de nem tudja kifizetni az egyre drágább szolgáltatást. A lap a KSH idősoros adataira hivatkozva azt írja: 2011 és 2021 között 6300–7300 közpénzből fizetett temetést rendeztek egy évben országszerte, ám a korábbi csökkenő tendencia a pandémia után megtört, azóta újra emelkedik a köztemetések száma.

Mindez azért jelent egyre nagyobb problémát az önkormányzatoknak, mert a temetkezések ára is folyamatosan emelkedik. Míg 2011-ben 658 millió forintot költöttek köztemetésre a települések, 2021-ben már 958 millió forintra rúgott a számla – írja a lap.

Megvan, hogy kik húznak hasznot az idei ünnepi tűzijátékból

Adatigényléssel élt a Párbeszéd-Zöldek, hogy kiderüljön: pontosan mennyibe kerül a költségvetésnek az idei, augusztus 20-i tűzijáték megrendezése, illetve mely cégek vesznek részt a programok lebonyolításában.

A konkrét számokat Jávor Benedek, a párt európai parlamenti listavezetője tette közzé a Facebook-oldalán, és bevezetésként kérdésként tette fel, mi szükség van úgy ünnepelnie a kormánynak az államalapításunk ünnepét, hogy „Európában a legnagyobb és legdrágább tűzijátékon rakéták sokaságát lövik fel Budapest fölé, égetve ezzel a pénzt, szennyezve a levegőt és a budapestiek tüdejét, veszélyeztetve és terrorizálva a fővárosi állatokat: mind a madarakat, mind a házikedvenceket.”

Jávor Benedek közzétette: az adatok kikéréséből nemcsak az derült ki, hogy az augusztus 20-i tűzijáték nagyságrendileg nettó 1,4 milliárd forintba kerül,

Bajnokok Ligája: A digitális felületekre helyezi az RTL a hangsúlyt

Sokat sejtető bejegyzést tett közzé Vidus Gabriella, az RTL Magyarország vezérigazgatója a közösségi médiában az UEFA BL-meccsek 2024 őszétől várható közvetítési módjával kapcsolatban.