Best WordPress Hosting
 

2,5 milliárd forintos alapot hoznak létre a budapesti társasházak felújítására

Karácsony Gergely főpolgármester egy 2,5 milliárd forintos épületfelújítási alap létrehozását jelentette be az Otthon Budapesten – lakás és lakhatás című kétnapos rendezvény szerdai megnyitóján.

Ezt a Főpolgármesteri Hivatal közölte az MTI-vel, idézve a főpolgármestert, aki azt mondta, régóta dolgoznak azért, hogy „megfizethető és energiahatékony lakhatást teremtsenek a budapestieknek.”

A bejelentett alapot a kerületek segítségével és banki finanszírozással összesen 10 milliárd forintra fogják kiegészíteni, hogy ezzel segítsék a budapesti társasházak felújítását – tette hozzá Karácsony Gergely.

Nagyot drágulhat a lakásfenntartás és a közös költség

A kormányzat a távfűtéssel rendelkező lakóingatlanok esetében az előre eltervezetten felül, 2023. október-2024. márciusáig plusz 160 milliárd forint pótlólagos támogatást adott a távfűtő cégeknek ahhoz, hogy a szolgáltatásuk fenntartható maradjon. Mindez a folyamat azt vetíti előre, a lakásszövetkezetek és társasházak esetében is jelentős mértékű, az infláció nagyságrendjéhez igazodó költségemelkedések várhatóak – olvasható a portálon.

Az ingatlan üzemeltetés alapvető költségei részben a személyi kiadásoknál jelentkeznek, akár saját alkalmazott, akár külsős „kiszervezett” vállalkozó látja el a műszaki és adminisztrációs tevékenységet. A lakóingatlanok üzemeltetésének másik jelentős költségtényezője, az energiahordozók, gáz, áram, víz- és csatornadíjak alakulása.

A jelenlegi becslések szerint az ingatlanfenntartások tekintetében összesen 17-20 százalék körüli emelkedés várható 2024-ben.

Társasházi pályázat – közeleg a határidő

15 társasházi közösség nyerhet összesen 30 millió forint vissza nem térítendő támogatást lakókörnyezetük szebbé és biztonságosabbá tételéhez az OTP Bank hamarosan záruló Társasházi Pályázatán.

A 16. alkalommal meghirdetett kezdeményezés célja, hogy a társasházak és lakásszövetkezek lakóközösségei hathatós segítséget kaphassanak céljaik eléréséhez. Az igény pedig töretlen, amit a számok is igazolnak, tavaly közel 1000 pályázat érkezett be.

OTP

„A fejünk felett zajlik az egész” – egy győri társasházban január óta nincs gáz

Február elején számoltunk be egy győri – a Gyárváros negyedben található – társasház, a Stadion utca 14-16. lakóinak viszontagságairól. Még januárban két lépcsőházban is leállították a gázszolgáltatást, így az ott élők a fűtési idény közepén kénytelenek voltak villanyradiátorral vagy más eszközzel gondoskodni a lakás felmelegítéséről. A helyzet azóta sem nagyon változott.

Január 17-e óta a gáz el van zárva, így csináltuk végig a fűtési időszakot. A nyomáspróba alapján a gázórát, illetve a lakáson belüli gázcsövet is cserélni kellene, de a Győr-Szol ezt a mai napig nem csinálta meg, pedig azóta már eltelt három hónap. Ez az önkormányzati tulajdonú lakásokban az cég dolga lenne, mégsem történik semmi

– mondta el a 24.hu érdeklődésére az 14-es lépcsőház egyik önkormányzati lakásában jelenleg három gyerekkel élő Kósa Zoltánné Tímea. „Amikor januárban leállították a gázszolgáltatást, levelet írtam a polgármesternek, de hiába kértem segítséget, azóta sem jött érdemi válasz. Bennünket, akik önkormányzati lakásban bérlőként élnek, még annyira sem tájékoztatnak, mint a saját tulajdonú ingatlanban lakókat. Mi nem szavazhatunk a közgyűlésen, nem is mondanak nekünk semmit, gyakorlatilag a fejünk felett zajlik az egész. Azóta lakógyűlés sem volt, mi pedig emelt közös költséget fizetünk egy fűtetlen lakás után, ahol főzni sem lehet gázzal” – panaszolja Tímea, akit már a februári riportunkban is megszólaltattunk. Elmondta, hogy villanyradiátorral fűt, de csak este tudja használni, mert ha több gép egyszerre megy, „például a mosógép vagy a mikró, akkor már levágja a biztosítékot, nem bírja el a hálózat” – mondta el akkor.

Társasházban élni ma a demokrácia fekete lyuka, pedig… – A co-housing rejtelmei

Érdektelen vagy egymással együtt élni képtelen tulajok, bizalomhiányos közös képviselők, nehézkes döntéshozatal, lepukkant épületek – az esetek többségében ez a tünetegyüttes jellemzi ma a társasházi létet. A közös képviselők 67 százaléka már profi, a saját ügyek igazgatása helyett a társasház így afféle saját Brüsszellé válik – szervezetté, amelynek érdekhordozói vagyunk, mégis folyamatos harcban állunk vele. Holott a társasház lehetne a városi együttélés optimális módja. Itt jön képbe az úgynevezett co-housing. Hogy pontosan miről is van szó, azt Litkai Gergely Madaras-Horogh Petra építésszel, a CoHousing Budapest Egyesület társelnökével, valamint a Bécsből jelentkező, szintén építész Meszes Mártonnal beszéli át a Zöld Válasz legújabb adásában.

A Zöld Válasz Litkai Gergely és a Válasz Online együttműködésében valósul meg. Részletek itt. Az adás meghallgatható a fenti lejátszóra kattintva. Ha az nem jelenne meg, közvetlen link itt. Ha asztali számítógépen, laptopon hallgatnának minket, vagy egyszerűen letöltenék az adásokat mp3-formátumban, ide kattintsanak. Ha telefonon keresztül csatlakoznának műsorunkra, a Spotify mellett iTunes-on, TuneIn Radio-n és Pocket Casts-on is megtehetik. Podcastunk RSS-csatornája ezen a hivatkozáson található.

Le kellett mondani Baló György emléktáblájának avatását

A II. kerületi önkormányzat emléktáblát helyezett volna ki az 5 évvel ezelőtt elhunyt Baló György tiszteletére arra a budai társasházra, ahol egykoron a műsorvezető élt, ám erre végül nem kerülhetett sor.

Bejöhet a hibrid modell a társasházaknál

A közleményben rámutatnak: Nyugat-Európában és Észak-Amerika nagyvárosaiban már több évtizede probléma a megfelelő lakhatás, az urbanizáció hatására folyamatosan növekvő keresletet a piac nem tudja kellőképpen kiszolgálni. Ezek a trendek az elmúlt években már Közép-Európában is megjelentek.

Erre nyújthat megoldást a bérlakás-piac, a régióban Lengyelországban és Csehországban már el is kezdődtek a tárgyalások az ilyen jellegű fejlesztésekről, de Magyarország is felkeltette a befektetők érdeklődését.

A közleményben Borbély Gábor, a CBRE üzletfejlesztési és kutatási igazgatója jelezte, hogy mivel Magyarországon az utóbbi időben több olyan szabályozási változás is volt, amely ösztönzően hatott a piacra és a befektetők figyelmét a bérlakások felé irányította, akár már az idén megjelenhetnek az első fecskék ezen a piacon.

„Mindenki köhög és betegeskedik” – hetek óta nincs fűtés és meleg víz egy győri társasházban

A mi lépcsőházunkban az MVM január 17-én minden előzetes tájékoztatás, bejelentés nélkül kapcsolta le a gázt. A 16. számú házban ekkor már tíz napja nem volt fűtés, gázszivárgás miatt

– mondta el a Stadion utca 14-ben, saját tulajdonú lakásban élő Tolnai Marcián. „Ezen a napon volt a rendkívüli társasházi közgyűlés, amelyet a 16-os lépcsőházban tartottunk. Először karácsonyi jókívánságokkal teli képeslapokat osztogattak nekünk, majd elmagyarázták, hogy legkorábban márciusra lesz fűtés a két társasházban, és közel félmillió forintot kell kifizetniük a lakóknak fejenként, lehetőleg február végéig egy összegben vagy legjobb esetben két részletben. A hitelre húzták a szájukat, mert ez egy másfél milliós kamatot jelent az alapból is 16 milliós költségekre, szóval azt nem nagyon akarták, hogy megszavazzuk” – tette hozzá a férfi.

A lakók kérdéseire csak a vállukat vonogatták, és azt mondták, nem tehetnek semmit. A közös képviselő többször kijelentette, hogy nem ért a témához. Lényegében otthagytak bennünket, bármiféle alternatíva vagy segítség nélkül. A teljes gázrendszer cseréjéig mindenkinek magának kell megoldania a fűtést, illetve sok helyen meleg víz sincsen. Sok idős ember lakik itt, és Gyárváros egyébként is egy szegényebb környéke Győrnek. A társasházban rettenetes a hangulat, mindenki köhög és betegeskedik. Az én lakásomban azóta penész is megjelent, mivel kiegyenlítetlen a hőmérséklet amiatt, hogy nem tudom úgy felfűteni a lakást, mint korábban, így a pára keletkezik. Elektromos hősugárzót pedig csak egy helyiségben lehet működtetni, többet nem bír el a hálózat. A Győr-Szol (az önkormányzat közszolgáltató cége – a szerk.) azt mondja, hogy osztogatott hősugárzókat, de nem tudom, kinek, nekem biztos nem

Több ezer forinttal is drágulhat a közös költség a társasházakban

Folyamatosan élik fel a vagyonukat a társasházak és a lakásszövetkezetek, emiatt szinte mindenhol muszáj megemelni a közös költségeket idén, erről Javós Csilla kaposvári közös képviselő beszélt a sonline.hu-nak.

Nem tudom hogyan fogadják majd ezt a lakók, de ahhoz, hogy mindent ki tudjanak fizetni, és maradjon is valamennyi pénzük kisebb felújításokra, legalább 2-3000 forinttal kell drágítani. Amelyik társasházban komoly felújítási munkára van szükség, ott a havi közös költségen muszáj 10 ezer forinttal is emelni. Jelenleg egy húszéves, liftes társasházban átlagosan 10-12 ezer forint a havi költség, ezt várhatóan 20 ezer forintra drágítjuk. A lift nélküli panelházakban, ahol most 5-6 ezer forint a költség, legalább annyit kell emelni, hogy meghaladja a 10 ezer forintot

– magyarázta.

Hónapok óta nincs gáz, azóta nem tudnak fűteni egy zuglói társasházban

A lakás több pontjában olyan hideg van, mint kint. Nincs fűtés, nálunk még melegvíz se, ezeket elektromos fűtőtestekkel, illetve vízforralóval helyettesítjük

– panaszolta a ház egyik lakója jelenlegi életkörülményeiket a hvg.hu-nak.

A Nagy Lajos király útja 156. alatti társasházban hónapok óta nincs gáz, az MVM augusztus 20-án gázszivárgásra hivatkozva kapcsolta le a szolgáltatást.

Két hónapja nincsen gáz egy tízemeletes óbudai társasházban

Két hónapja nincs gáz az óbudai Kabar utcai tízemeletes társasházban, ahol 180 ember lakik – írja a Blikk. 

Bejelentették, hogy 50 éves a főgázvezeték, azt cserélni kell. Távfűtés van, a hideg nem probléma. Nekünk volt egy kemping palackos gázfőzőnk, még romantikusnak is tűnt egy hétig, vagy kettőig az használni a lakásban. De könyörgöm, itt a december, és még csak most kezdődik az egész épület csővezetékének az ellenőrzése. Hát kinek van ehhez türelme? Sokan tízezrekért vettek rezsót, fritőzt, és nyakunkon a karácsony

– mondta egy nő a lapnak. Egy másik lakó arról beszélt, hogy már hetekkel ezelőtt visszakötötték a főgázvezetéket, de a ház nyomáspróbájakor a szakemberek úgy látták, hogy szivárgás van.

Budapest térinformatikai módszerrel forradalmasítaná a napelemtelepítés engedélyeztetési folyamatait

A Fővárosi Önkormányzat elindította a napelemes beruházások engedélyezésére vonatkozó jogszabályi harmonizációt a kerületekkel közösen, az egységesítés, az átláthatóság és az egyszerűsítés érdekében. A Főváros, és az általa fejlesztett térinformatikai alapú Budapest Szolár Térkép támogatja a napelemtelepítés elbírálásakor az objektívebb döntéshozatalt.

A Fővárosi Önkormányzat továbbá konkrét napelemtelepítési konstrukciókat dolgozott ki a társasházaknak, hogy egyszerűbb döntéshozatal során, gazdaságosabban valósíthassák meg napelemes beruházásaikat. Minderről a „Budapest – Nappal Hajtva” projekt november 23-i zárókonferenciáján számoltak be.

Budapest Klímastratégiája külön fejezetben foglalkozik a napenergia alkalmazásával. Célkitűzésként 2030-ra 1500 MW beépített kapacitás szerepel, amely jelentős mértékben hozzájárul a város kibocsátás-csökkentéséhez, miközben növeli a város biztonságát energiaellátás szempontjából.

A hazai ingatlanok többsége energiapazarló, a legrosszabbak a családi házak

A magyar lakások Európa legrosszabbjai, alig 6 százalékuk korszerű, a legszegényebb régiókban zabálják a legjobban az ingatlanok az energiát. Magyarországon az épületek a legnagyobb szén-dioxid-kibocsátók és energiafogyasztók.

A hazai 4,5 milliós lakóingatlan-állomány nagy része korszerűtlen, a 2,8 millió családi házból 2,2 millióra tehető a szigeteletlen, rossz energiahatékonyságú ingatlanok száma  – írta az rtl.hu a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) és az Eltinga Ingatlanpiaci Kutatóközpont szakértői becslése alapján.

A tanulmány megállapításai szerint:

Százéves szanatóriumépület tűnt el Siófokról, nyolcvanhat lakás épülhet a helyén

Néhány hónappal ezelőtt nyom nélkül eltűnt Siófok látképéből az 1911-ben Zsófia főhercegnő gyermekszanatórium néven megnyílt villaépület, ami később Bezerédj Viktor nevét vette fel – derült ki a Balatoni értékmentés nevű Facebook-csoportból.

A gyerekek ingyenes gyógyítására, illetve üdültetésére létrejött épületben a II. világháború után egy ideig továbbra is eredeti célját szolgálta, majd vállalati üdülővé alakították. A rendszerváltást követő privatizáció során magántulajdonba került épület 2023 tavaszáig ÉVA Villa néven, szálláshelyként működött, majd elbontották – olvasható a posztban, ami hozzáteszi:

a terület ma üresen várja a következő gazdáját.

Zöldterületnek szánták, mégis társasház épülhet Psota Irén gyerekkori otthonának helyére

Két és fél évvel ezelőtt, 2021 márciusában járta körbe a hír a magyar sajtót, miszerint eltűnik Psota Irén gyerekkorának színhelye, a Tömő utca 23/A., illetve szomszédja, a 23/B., hogy a helyén Corvin Innovation Campus 1 néven irodaház szülessen.

A házak történetét, illetve azok várható utódját bemutató cikkünkben az akkor publikált látványterveket is közzétettük – ezeken jól látszott, hogy a Tömő és a Szigony utca sarkán az utcavonaltól visszahúzott két épület jön létre, előtte pedig a két világháború közti modernista építészet csinos példáját jelentő 23/C-ig zöld park fogadja majd a jövőben erre járókat:

Futureal

Ha itt laksz, jól folyasd ki a csapvizet, mielőtt iszol belőle

Bevizsgáltattuk egy 1970-es évek végén és egy 1920-as években épült budapesti ház egyik lakásában a konyhai csapvíz ólomtartalmát. Az eredmények igazolták a sejtéseinket, a régebbi építésű házban a literenként 10 mikrogrammos határérték négyszeresét, csaknem 40 mikrogramm ólomkoncentrációt mértek a kifolyatás nélküli mintában, míg az 1970-es évek végén épültben mindössze 0,29 mikrogrammot (a mikrogramm a gramm milliomodrésze).

A határérték *A literenként 10 mikrogrammos határérték 2013 óta van érvényben Magyarországon egy uniós irányelv alapján, előtte a határérték 50 mikrogramm/l, majd 25 mikrogramm/l volt. feletti ólomkoncentráció nem ritka. A Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGyK) 2018-2020-ban végzett, uniós finanszírozású, “Nyitott laboratórium” nevű országos ivóvízminőség felmérése szerint 750 ezer ember lakhat magas vagy nagyon magas ólomkockázatnak kitett lakásban Magyarországon.*A programban a lakossági jelentkezők saját csapvizükből vettek mintát, és juttatták el a NNGyK-ba ingyenes bevizsgálásra, így 4000 helyszínről 8000 minta érkezett. 

Az eredmények szerint az ólomkockázat az 1970, de leginkább az 1945 előtt épített házakban jelentős, ahol még ólomcsöveket használtak a vízvezetékek kiépítéséhez. Az épületállomány kora alapján Budapesten mintegy 50 000 épületben 620 ezer ember, míg a vidéki nagyvárosokban 32 000 épületben 130 ezer ember lehet érintett a 2021-es Nemzeti Víziközmű-közszolgáltatási Stratégia szerint.

Bezárkózott, késeléssel fenyegetőzött, magára gyújtotta a lakást egy férfi Angyalföldön

Bezárkózott és magára gyújtotta a lakást, gázrobbanással és késeléssel fenyegetőzött egy zavart férfi Angyalföldön Már fuldoklott, amikor a budapesti rendőrök kihozták a sűrű füstből.

A BRFK közlése szerint augusztus 8-án délután öt körül érkezett bejelentés szerint az ittas férfi összeveszett családtagjaival, majd egyedül bezárkózott, és azzal fenyegetőzött, hogy aki bemegy hozzá, leszúrja, illetve felrobbantja a társasházi lakást.

A férfi nem jött ki a BRFK Bűnügyi Bevetési Osztály helyszínre érkező munkatársainak felszólítására. A rendőrök kiürítették a lépcsőházat​, a szolgáltatóval elzáratták a gázt, majd miután látták, hogy füst szivárog bentről, betörték a bezárt, belülről eltorlaszolt ajtót.

Kortárs műalkotást hozott létre az eső és a talajvíz Erzsébetvárosban

Méregerős fotó bukkant fel a hétvégén a csodálatos, szürreális, vagy szimplán csak vérfagyasztó képekkel teli Budapest Szürreál nevű Facebook-csoportban: Firnigel Loránd az erzsébetvárosi Osvát utcában készült képén egy spontán kialakult, kortárs műtárgynak is beillő foghíj látható.

Az elmúlt hetek esőzései miatt betonmedencévé vált terület közepén egy leginkább egy beton napozómatracnak beillő építmény áll, rajta egy porral oltóval, ami a kommentelők egyike szerint tökéletes ellenszer a túl sok napozással járó leégésre:

Firnigel Loránd

A szomszéd dobhatta ki a kutyát a harmadikról egy budapesti társasházban

Egy héttel ezelőtt eddig tisztázatlan körülmények között kizuhant egy kiskutya egy XIII. kerületi társasház egyik lakásának ablakából. Az állat nem élte túl a 12 méteres zuhanást, azonnal szörnyethalt.

A Blikk információi szerint egy eldurvuló szomszédháború vezethetett a tragédiához, a lap által megszólaltatott gazda úgy gondolja, a Maya nevű kutya nem magától ugrott ki az ablakon.

A nő úgy mesélte, hogy aznap korán ment dolgozni, a villamoson vette észre, hogy otthon felejtette a lakáskulcsát. „Mivel egy zárható lépcsőházban lakunk, ráadásul nagyon békés, biztonságos a környék, megkértem a férjem, ne zárja be a lakásajtót, hogy délben be tudjak jutni” – magyarázta a nő, hogy miként maradhatott nyitva a lakás. A férje a 4 és 6 éves lányaikat óvodába vitte, majd tíz óra körül ő is elment otthonról. Mire a nő hazaért, az állat már nem élt.

Elfajult a vita a sztárhazáspár álmánál: nyomozás indult a lakók fölé tervezett koncertterem ügyében

Per, minisztériumi vizsgálat, rendőrségi nyomozás, fel nem oldható konfliktus: valóságos háborúvá fajult a józsefvárosi Krúdy Gyula utca 12. szám alatti társasházon belüli vita, amelyről először másfél évvel ezelőtt számoltunk be. Mielőtt felsoroljuk, hogy mi minden zajlik párhuzamosan ebben az állami százmilliókkal megtolt, országosan alighanem egyedülálló projektben, először dióhéjban idézzük fel röviden, hogy miről is van szó.

Mi a probléma? Mi a koncepció?

A történet még a 2010-es végén kezdődött, amikor a címlapokról is ismert, számos állami és szakmai díjjal elismert zenész házaspár, Kokas Katalin és Kelemen Barnabás terjeszkedni kezdtek a Krúdy Gyula 12. szám alatti társasházban.