Június 14-e óta rendületlenül drágul az üzemanyag: egymás után nyolcszor jelentették be, hogy emelkednek a nagykereskedelmi átlagárak, miközben árcsökkenés nem fordult elő. Június 14. és 27. között a benzin átlagára bruttó 20, a gázolajé pedig 33 forinttal növekedett. Ezzel a magyar autósok jelenleg a 95-ös benzin esetében
610 forintos,
a dízelnél pedig 629 forintos
Ismét olajat talált a Mol a közép-magyarországi Vecsésen – közölte a vállalat a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) honlapján.
A társaság közölte: újabb kutatófúrást végeztek Vecsésen a 2022-ben felfedezett kőolajmező további feltérképezésére. A januárban elkezdett fúrás 41 napig tartott és 2000 méteres mélységet ért el. A Vecsés-1 elnevezésű kút próbatermeltetése május 19-én kezdődött meg. A találat eredményeként a kút napi 1300 hordó próbatermeléssel indult, ami körülbelül 1,5 százalékkal növeli a Mol-csoport teljes szénhidrogén-kitermelését. Az olajat közvetlenül a Mol százhalombattai finomítójába szállítják feldolgozásra.
A várakozások szerint a Vecsés-1 termelése a közeljövőben nőni fog. Az eddigi két sikeres fúrás után a Mol hamarosan megkezdi egy harmadik kút fúrását is a vecsési olajmezőn. Schubert Archibald, a Mol Magyarország Kutatás-Termelés ügyvezető igazgatója kifejtette: az új kőolajmező másfél évvel ezelőtti felfedezése bizonyította, hogy nagy lehetőségek rejlenek még a hazai szénhidrogén-kutatásban. A két vecsési kút együtt már a Mol magyarországi kőolajtermelésének több mint negyedét adja. A vecsési mező nagyban hozzájárul ahhoz, hogy az érett kőolajmezőik természetes termeléscsökkenését ellensúlyozni tudják – tette hozzá.
Jó szerencsét! – köszöntötték az addigra már tetőtől talpig munkavédelmi felszerelésbe (cipő, nadrág, kabát, kobak, szemüveg) bújtatott újságírókat a Vecsés1-es olajkútnál az ott dolgozók, és a Mol megjelent vezetői csütörtök reggel. Ez az olajkút egyébként a második Vecsésen (mégis az 1-es számot viseli), míg a már 2022 óta termelő, nem messze lévő kút a Vecsés 2-es. Mindkettő lakott területen kívül található, és ma már a régi murvás út helyett a Mol jóvoltából szűk aszfaltozott út vezet errefelé. Hogy rendbe tették az utat, az is az olajvállalattal kötött alku része volt – tudtuk meg Szlahó Csaba polgármestertől elöljáróban, aki hangsúlyozta, ez egyben kerékpárút is a városban szabadidős tevékenységet keresőknek.
A nemrégen megnyitott Vecsés 1-es kút teljesítménye remek, már majdnem megközelíti a két éve termelő Vecsés 2-ét. A Vecsésen kitermelt kőolaj egésze az innen félórára lévő százhalombattai finomítóba kerül – avatott be minket az olajvállalat stratégiai ügyvezető igazgatója, Bacsa György. Jelzi az itt talált mezők nagyságát, hogy ma már a vecsési kutak adják a Mol hazai kőolajtermelésének negyedét. Az újonnan megnyitott Vecsés 1 kút pedig érezhetően, mintegy 10 százalékkal emelte a Mol hazai kőolaj-kitermelését. Bacsa György ezt komoly sikernek tartja.
A szerző felvétele Bacsa György, Schubert Archibald és Szlahó Csaba.
(A szerző az Erste Befektetési Zrt. olaj- és gázpiaci elemzője. A Zéróosztó a G7 elemzői szeglete.)
2020-ban a British Petroleum akkori vezérigazgatója, Bernard Looney sokkolta az olajvilágot a kijelentéssel, hogy 2019-ben a globális olajkereslet már elérte a csúcsát, és soha nem fogunk visszatalálni erre a pontra, innen csak lefelé vezet az út a nyersolajfogyasztásban. A főnök nem maga találta ezt ki, az angol cég elemzőcsapata hosszan próbálta alátámasztani a tézist, amit azóta megcáfolt az élet: a 2023-as globális olajkereslet (102,2 millió hordó/nap) meghaladta a 2019-es mértéket (99,6 millió hordó/nap).
Készítettem egy számomra is érdekes eredményt mutató ábrát, mégpedig arról, hogy miként alakul az egy főre jutó kőolajfogyasztás a világban. Jól látható, hogy az olaj szerepe a világgazdaságban a 60-as évektől az olajválságig erőteljesen nőtt. A 70-es évek közepétől volt egy jelentős csökkenés, majd a 80-as évek első felétől kezdve stabilan beállt a globális fogyasztás a 4,5 hordó/fő szintre. Egy kivétel volt – a 2020-2021-es Covid-válság –, amikor a fogyasztás nagyot huppant, de 2022-2023-ra visszatértünk a rég megszokott átlaghoz.
Eddig ismeretlen kőolaj-lelőhelyet fedezett fel Tura közelében a Mol és az O&GD közös kutatása.
Mi történt? Eddig ismeretlen kőolaj-lelőhelyet fedezett fel Tura közelében a Mol és az O&GD közös kutatása, írja a portfolio.hu. Az olajcég közleményéből kiderül, hogy a Tura-D-3 nevű kutat tavaly nyáron kezdték fúrni, és 2100 méter mélyen bukkantak az olajkészletre. A kút jelenleg naponta körülbelül 1000 hordó kőolajat ad, amelyen az O&GD és a Mol 51-49 százalékos arányban osztozik.
Ez a Mol számára napi körülbelül 500 hordót jelent, amely magyarországi kőolajtermelésének 5 százaléka.
Irán lefoglalt több mint 50 millió dollár (18 milliárd forint) értékű amerikai kőolajat a Perzsa-öbölben egy amerikai tankerből – jelentette szerdán az Irna helyi hírügynökség.
A tájékoztatás szerint a kényszerintézkedés bírósági határozat alapján történt, amelyet nyugati országok azon Irán-ellenes szankciójára válaszul hoztak meg, amely akadályozza egy genetikai bőrbetegség elleni gyógyszer behozatalát az országba.
Az érintett tartályhajót, az Advantage Sweet nevűt már majdnem egy éve tartóztatták fel az iráni hatóságok.
Oroszország ellene indított háborújában az érdemi flottával nem is rendelkező Ukrajna sikeresen vette fel a harcot az orosz haditengerészet ellen. A Moszkva zászlóshajó 2022. áprilisi elsüllyesztése, a Kígyó-sziget 2022. júniusi visszavétele után már a háború első hónapjai után kiszorult Oroszország a Fekete-tenger északnyugati medencéjéből. Közel kétévnyi háború után pedig az ukránok fenyegetnek az orosz tengeri olaj- és gázexport ellehetetlenítésével.
Sikertelen orosz tengeri átkarolás
A két évvel ezelőtti orosz inváziós tervekben tengeri partraszállással is számoltak – a háború elején jelentős mennyiségű partraszálló hajót vontak össze a Fekete-tengerre. Az odesszai partraszállás a szárazföldi csapatok elakadása miatt azonban késett, majd a Moszkva rakétás cirkáló elsüllyesztése után egyértelmű vált, hogy az ukránok Neptun rakétáikkal akár több ezer tengerészgyalogossal teli partraszálló hajókat is ki tudnak lőni. Ezután is fontos szerepet szántak azonban az oroszok a tengeri hadviselésnek: Ukrajna gazdasági ellehetetlenítésében látták a fő feladatot.
Szeptemberben kezdődtek a tárgyalások, de még mindig nincs szerződés a Mol és a horvát Janaf között az Adria olajvezeték használatáról. A Molnak nincs más lehetősége, mint Horvátországba rendelt tankerekkel kiváltani az orosz nyersolaj egy részét, de irreálisan magas árat nem akar fizetni ezért. A konfliktus egyetlen csatája csak a nagy horvát–magyar energiaháborúnak, amely felesleges károkat okoz mindkét országnak. Exkluzív háttér.
Miután Oroszország 2022 februárjában lerohanta Ukrajnát, az év hátralévő részében rendre elmondhatták az elemzők, hogy az „invázió kifizeti magát”, a geopolitikai bizonytalanság és szankciók miatt elszállt olaj- és gázárak ugyanis óriási pluszbevételekhez juttatták az orosz költségvetést. Ez pedig nagyjából elegendő is volt a háború költségeinek finanszírozására abban az évben.
A helyzet sok szempontból különbözik, mégis valami hasonlót látunk most Irán és a támogatását élvező külföldi fegyveres csoportok tevékenységével kapcsolatban. Az ősszel egyre inkább nyomás alá kerülő kőolajárnak előbb az Izrael elleni október 7-i terrortámadás, majd a Hamász elleni izraeli válaszcsapással kapcsolatos spekuláció adott lökést. Miután azonban kiderült, hogy egyelőre nem fenyeget egy nagyobb regionális háború veszélye, az olaj ismét egyre olcsóbb lett.
Az elmúlt napokban ez a mintázat még jobban megmutatkozott, hiszen míg a Hamász terrorakciójával kapcsolatban máig nem került elő bizonyíték Irán közvetlen részvételére, most sokkal tisztább a kép. Csütörtökön az iráni haditengerészet elfogott egy tankerhajót az Ománi-öbölben, arra hivatkozva, hogy egy korábbi iráni olajszállítmányát jogtalanul kobozták el az amerikai szankciók megsértésére hivatkozva. A St. Nikolas nevű tanker most iraki olajat vitt volna Törökországba, de az iráni haditengerészet iráni vizekre kényszerítette.
(A szerző az Erste Befektetési Zrt. olaj- és gázpiaci elemzője. A Zéróosztó a G7 elemzői szeglete.)
2023 nem a nyersanyagpiacok éve volt. A legfontosabb 23 ipari, energetikai és mezőgazdasági termék árát követő Bloomberg nyersanyagpiaci reálindex a 2020-as, több évtizedes mélypontot követően 2021-ben 32,6 százalékos, 2022-ben 28,1 százalékos átlagos áremelkedést mutatott. Ezzel szemben tavaly az index közel 12,1 százalékkal esett vissza.
A Bloomberg nyersanyagpiaci árindexe. Forrás: Bloomberg
Niger várhatóan januárban exportálja első olajszállítmányát a nemrég átadott, benini kikötőbe vezető csővezetéken keresztül – jelentette be az ország júliusban puccsal hatalomra került vezetője.
Abdourahamane Tiani a Reuters tudósítása szerint azt mondta, hogy a Cotonou kikötőjében lévő tárolókat most töltik fel a nigeri kőolajjal, ezt követően indulhat el az első szállítmány. A nigeri Agadem olajmezőt és a benini kikötőt összekötő vezetéket november 1-jén adták át hivatalosan, a projekt a PetroChina segítségével valósult meg.
A nemzetközi olajpiacra ez túl nagy hatással várhatóan nem lesz, mivel a tervek szerint napi 90 ezer hordó kőolajat exportál az ország a vezetéken keresztül. Ráadásul a kormány tervei szerint növelik majd az odahaza finomított mennyiséget is, amely jelenleg mindössze napi 20 ezer hordó.
Az orosz olajbevételek visszafogására kitalált nyugati ársapka mostanra lényegében hatástalanná vált. Most uniós szinten zajlik az ötletelés, hogy hogyan lehetne úgy változtatni a szabályokat, hogy az orosz államnak kevesebb pénze maradjon az Ukrajna elleni háborúra.
Mi történt? Megjelent egy friss jelentés, amely szerint az EU és a G7-országok által tavaly decemberben bevezetett orosz nyersolajra vonatkozó 60 dolláros olajársapka egy évvel a bevezetése után szinte hatástalanná vált.
Teljesen hatástalan azért nem volt a szankció a Centre for Research on Energy and Clean Air (CREA) nevű agytröszt elemzése szerint ugyanis jelentős, 34 milliárd dolláros bevételkiesést okozott az orosz költségvetésnek. Ez nagyjából kéthavi bevételkieséssel egyenlő.
Oroszország és Venezuela erősíti és kibővíti gazdasági kapcsolatait, mindenekelőtt az energiaipar terén. Az ezeket rögzítő megállapodásokról – amelyek az egy hónapja tartott kormányközi tárgyaláson született döntéseken alapultak – Szergej Lavrov orosz külügyminiszter pénteken számolt be a TASZSZ hírügynökség közlése szerint venezuelai kollégája, Yván Gil Pinto társaságában.
A két ország számos projektet indít az olajtermelésben, a gázmezők fejlesztése területén, de a mezőgazdaságban, a gyógyszeriparban, a kommunikáció, az űrkutatás és az új technológiák területén. Szergej Lavrov elmondta továbbá, hogy közvetlen légi járatok segítik az Oroszországból Venezuelába irányuló turistaforgalmat, az üzletemberek kapcsolatépítését, de a szélesebb körű együttműködést is, például kulturális és humanitárius területen – olvasható a portálon.
Felfutóban az orosz olajtermelés Venezuelában
A csütörtöki öt százalék körüli esés nyomán a szeptemberi csúcsokhoz képest már több mint ötödével csökkent a meghatározó olajfajták ára, befektetői zsargonnal szólva medvepiacba lépett.
Mi történt? Noha az elemzők többsége hordónként 90-95 dollár körüli olajárakkal számolt az idei utolsó negyedévre és 2024-re is, az utóbbi egy hónapban trendszerűen estek az árak, a csütörtökivel már mélyen 80 dollár alá.
Igaz, pénteken éppen pozitív korrekció zajlik, az Európában meghatározó Brent 78-79 dollár körül állt a cikk írásakor, az észak-amerikai WTI 74 dollár környékén.
(A szerző az Erste Befektetési Zrt. olaj- és gázpiaci elemzője. A Zéróosztó a G7 elemzői szeglete.)
A kőolajpiac továbbra is az egyik legnagyobb játszótere a világban lévő pénzügyi spekulációnak. Az október 7-i izraeli terrortámadással egy régóta nem látott tényező került a képbe: a geopolitikai prémium ismét felbukkant az árakban. Ennek a mértéke 3-4 dollárra tehető hordónként, ami azóta talán némileg csökkent, mivel az Izrael és a Hámász közötti konfliktus nem terjedt tovább.
A Világbank október végén számszerűsítette is a kockázatokat. A washingtoni székhelyű pénzintézet jövőre csökkenő nyersolaj árakra számít, a IV. negyedéves 90 dolláros globális átlagár 2024-ben 81 dollárra eshet vissza az erőtlen kereslet miatt. Az 5 százalékos szintet közelítő USA dollár hosszú lejáratú kamatok ugyanis visszafogják a gazdasági növekedést szerte a világban: a legfrissebb amerikai, európai és kínai ipari termelési és gazdasági konjunktúra adatok is a lassulás irányába mutatnak. Ez a várakozás összecseng a saját 90 dollár/hordó 2024-es Brent előrejelzésemmel: ugyan magasan marad a kőolaj ára, de nem lesz elszállás a jegyzésekben.
Az elemzések szerint akár a 150 dolláros rekordot is meghaladhatja egy hordó Brent olaj ára, ha elfajul a konfliktus Izrael és a Hamász között. A bank elemzők úgy gondolják, hogy az olajellátásban súlyos gondokat okozna, emellett az élelmiszerárak is magasabbra emelkednének, amennyiben megismétlődne az egész Közel-Keletre kiterjedő 50 évvel ezelőtti háború – olvasható az atv.hu-n.
A jövőbeli árakról a cégvezető kifejtette, hogy január 1-től 41 forinttal fog emelkedni a jövedéki adó. Emellett a kőolaj árára a Hamasz és az Izrael közötti éles konfliktus is hathat.
A harcok kitörésekor emelkedett 90 dollár fölé kőolaj ára, de azóta kisimult ez a szint, mert nem alakult ki ellátási zavar, a piac ugyanis általában ilyen helyzetben ettől tart. A földgáz területén emelkedett az ár 50 százalékkal, mert Izrael leállította a saját gázkitermelését, és Egyiptomból vezetéken vásárol ebből az energiahordozóból.
Kazahsztán lényeges forrása lehet a magyar energiaellátás biztonságának, amit jól mutat az, hogy idén rekordmennyiségű, nagyjából 630 ezer tonnányi kőolaj érkezik hazánkba a közép-ázsiai országból, ahol a Mol még idén megkezdi egy földgázmező kitermelését – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter csütörtökön Asztanában.
A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető a magyar-kazah csúcstalálkozót követően arról tájékoztatott, hogy az ülés kiemelt napirendi pontja volt az energetikai együttműködés, ugyanis az elmúlt évek globális politikai, gazdasági és biztonsági válságai rendkívül megnehezítették az ellátás garantálását egész Európában.
Mi, magyarok, ebből a szempontból jól állunk, mert nem politikai, hanem fizikai valóságbeli kérdésként tekintünk az energiaellátás biztonságára, így ahogy eddig, a jövőben is garantálni tudjuk Magyarország biztonságos energiaellátását
Bár egyelőre Izrael és a Hamász konfliktusának gazdasági hatásai viszonylag korlátozottak, félő, hogy a harc eszkalációja miatt számottevően romlanak a világgazdaság kilátásai, és visszafordul az infláció csökkenésének globális trendje.
A korábbi közel-keleti konfliktusok az olajár emelkedésével jártak együtt, így a világgazdaságra ennek lenne a legjelentősebb hatása.
Számokban: a helyzetet övező bizonytalanság eddig is érezhetően hatott az energiaárakra. A Brent és a WTI olajfajták árfolyamai ugrással reagáltak a háborús hírekre, szerdán a gázai Al-Ahli kórház közelében történt becsapódást követően a Brent és a WTI is 2 százalékkal drágult, előző pénteken pedig egy nap alatt több mint 6 százalékkal nőtt mindkét olajfajta ára.
Hosszú heteken át tartó masszív drágulás után nemrég fordulat állt be az üzemanyagpiacon, szerdán pedig újabb látványos esés következik: a benzin és a gázolaj esetében is bruttó 20 forinttal csökken a nagykereskedelmi átlagár, ami várhatóan megjelenik a kutak áraiban is.
Különös egybeesés, hogy Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter két héttel ezelőtt lényegében ultimátumot adott a hazai üzemanyag-kereskedőknek arra utalva, hogy a magas naftaárak miatt lett az augusztusi inflációs adat 0,4 százalékkal rosszabb a kormány által vártnál. A miniszter Ratatics Péterrel, a Magyar Ásványolaj Szövetség (MÁSZ) elnökével, egyben a Mol Fogyasztási Szolgáltatások ügyvezető igazgatójával tárgyalva felszólította az ágazat szereplőit, hogy a jövőben havi rendszerességgel jelentsenek a kabinetnek „az árak minél hamarabbi moderálására tett ágazati lépésekről”, továbbá az árak nemzetközi és hazai alakulásáról.
Azokban a napokban nemcsak a Mol és a többi üzemanyag-kereskedő kapott ultimátumot Nagytól, hanem a bankok is, A hitelpiaci szereplők és a kormány közötti együttműködésnek pedig mostanra meg is lett az eredménye: az önkéntes kamatplafon, amely a várakozások szerint kedvezőbb kamatozású hitelkínálatot hoz, egyúttal fokozhatja a versenyt a pénzügyi szervezetek között.
A nyugati szankciók bevezetése után az orosz kőolajra kényszerből adott diszkont az 50 százalékot is elérte, ez mostanra mintegy 15 százalékra csökkent, ami jókora pluszbevételekhez juttatja az orosz költségvetést.
Ukrajna lerohanása előtt az orosz uráli olajfajta csak pár százalékkal volt olcsóbb az északi-tengeri Brentnél, ezt követően azonban az olajvállalatok önkéntes szankciója és a piaci bizonytalanság 40 százalék fölé vitte a diszkontot. Egy átmeneti csökkenést követően az említett csúcsot akkor érte el, amikor életbe lépett a tengeri szállítású orosz olaj vásárlására vonatkozó uniós tilalom, valamint a 60 dolláros olajársapka.
The oil sanctions are weakening rapidly – Urals discount now at 14%, down from 50% at launch of price cap