Best WordPress Hosting
 

Indul a műemléki státuszát részben elveszített józsefvárosi Heinrich-udvar átépítése

Közel hét évvel ezelőtt hosszú cikkben mutattuk be a vaskereskedő Heinrich család a Nagykörúttól néhány lépésnyire álló egykori tulajdonát, az Üllői utat csinos bérházként néző (Hubert József és Móry Károly, 1893), a Mária utca felől azonban máris téglahomlokzatú üzemépületnek látszó (Sándy Gyula, 1912) Heinrich-udvart, aminek két épületét egy ma is keramittal burkolt, földszintes, illetve egyemeletes raktárokkal keretezett íves belső udvar köti össze.

Az együttes akkor egy sor cég mellett a Tilos Rádiónak, illetve a tervezők egész sorának kitörési lehetőséget és műhelyteret adó Heinrich Alkotói Szintnek adott otthont, de már tudni lehetett, hogy rövidesen minden meg fog változni, hiszen az ingatlan 2006-ban egy spanyol tulajdonos kezébe került, aki a homlokzatok kivételével szinte mindent lebontott volna, hogy aztán szállodát, irodatereket, illetve lakásokat hozzon létre a helyükön.

A krach végül röviddel a koronavírus-járvány kitörése előtt, 2019 nyarán, immár egy következő gazda – a ma Varga Mihály pénzügyminiszter és korábbi miniszterelnök-helyettes egykori egyetemi kollégiumi szobatársa, Szabó Zoltán 100 százalékos tulajdonában lévő Heinrich Passage Ingatlanfejlesztő Zrt. – kezében jött el, hiszen a bérlőknek előbb el kellett hagyni a kisebb-nagyobb tereiket, majd a 117 szobás szálloda, illetve 218, többségében Airbnb-re alkalmas lakás létrehozásával számoló projekt egy kormányrendelettel

Április 18 a műemléki világnap

Közleményt adott ki a szószóló a műemléki világnap alkalmából, melyben hazánk védett építészeti örökségének és az annak oltalmát szolgálni hivatott szerteágazó szakmai, tudományos és döntéshozói együttműködésnek, illetve közös gondolkodásnak a jelentőségére hívja fel a figyelmet.

A hatékony értékvédelem elengedhetetlen része a döntéshozatal különböző szintjeit szükségképpen megelőző, élénk szakmai, illetve társadalmi diskurzus.

A 2024. évi műemléki világnap két, a sajátos értékvédelmi területen jelentős évfordulóval is egybeesik.

Töröltetné a kormány Táncsics egykori börtönének műemléki védettségét

Az 1848-as forradalom és szabadságharc 176. évfordulójához közeledve a kormánynak a március 15-i események egyik fontos helyszínével kapcsolatban is akadt egy meglepő gondolata – derült ki egy, az Országgyűlésnek március 12-én benyújtott törvényjavaslatból, amelyet kedden tárgyalnak meg.

A Semjén Zsolt KDNP-s miniszterelnök-helyettes által benyújtott dokumentum egyik pontjának indoklása ugyanis így szól:

A Budapest I. kerület 6546 helyrajzi számú ingatlan törlésre kerül a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonnak minősülő, műemléki védelem alatt álló építmények és építményegyüttesek köréből.

Épített nemzeti örökségünk orbáni lepusztítása

Az Iparművészeti Múzeum 2017-ben bezárt. A felújítása áll, semmilyen dátum nem ismert a majdani újranyitásáról. A Néprajzit szintén 2017-ben dobták ki a Kúria csodálatos egykori épületéből. Az így a parasztok előtt örökre bezárult, egyszer majd talán fideszes főbírók fognak az erre teljesen alkalmatlan, hatméteres belmagasságú, freskós plafonú termeiben laptopozni. Talán.

Mert ugyan mondták, hogy ez lesz, de eddig semmit nem csináltak, hogy ez legyen. Épült helyette egy látványos betonizé a felvonulási téren, végképp elpusztítva a reményt, hogy egyszer a Városliget megint akkora legyen, mint a Rákosi-banda előtt volt. Van akinek tetszik, van akinek nem, mindenesetre nem volt olcsó, tehát lehetett lopni, de egy kis probléma biztosan van vele: nincs benne múzeum. A szuper kiállítások helyett, amelyekben egykor a gyerekeimmel félnapokat el tudtunk nézgelődni, valami köcsögök vannak kirakva üveg alá, azzal, hogy ez itten koncepcijó.

A Természettudományit, ami szintén nagy kedvencünk volt, a Válasz Online minapi cikke szerint talán mégse zavarják Debrecenbe, hanem 277 (!!!) milliárdból – ami lenne, amennyi lenne a végére, de nem is számít, hiszen nincs egy vas se – elköltöztetik majd… valahová. Mert az tuti, hogy az egykori lovardában, amit Mányi zseniális tervei alapján teleépítettek egy nagyszerű múzeummal, nem maradhat. Kell a hely FEDETT LŐTÉRnek. A múzeumot majd szétverik, aztán hajrá, célra tarts. Addig beporosodva, lelassítva vegetál. Ha így marad, az unokáimat biztos nem fogom oda vinni. Mit nézzünk rajta, a port?

Alkotmánybírósághoz fordulnak az ellenzéki pártok a Pázmány-projekt miatt

A Palotanegyedbe tervezett Pázmány-projekt az elmúlt hónapokban jelentős lakossági tiltakozást váltott ki. A helyiek és Józsefváros vezetése folyamatosan követelte a társadalmi egyeztetést a kormánytól, ennek ellenére a lakókkal való párbeszéd teljes hiányában indult el a projekt első lépése, a bontási eljárás. Az önkormányzat kezében lévő érdekérvényesítő eszköz az érintett terület védetté nyilvánítása, majd változtatási tilalom elrendelése volt. A kormány rendre felülírta ezeket a lépéseket utólagosan meghozott kormányrendeletekkel, amelyek felülírják az önkormányzati rendeleteket.

Csárdi Antal, az LMP – Magyarország Zöld Pártja palotanegyedi országgyűlési képviselője kezdeményezte, hogy az ellenzéki pártok forduljanak az Alkotmánybírósághoz. A beadványhoz csatlakozott Jámbor András, Józsefváros másik országgyűlési képviselője és a Momentum, az LMP, a Párbeszéd, az MSZP, a DK, és a Jobbik frakció tagjai is, akik az Alkotmánybíróságtól az érintett kormányrendelet felülvizsgálatát és megsemmisítését kérik.

A beadvány felhívja a figyelmet, hogy a Pázmány-ügyben meghozott kormányrendeleti rendelkezések kifejezetten az épített környezet védelmét közvetlenül szolgáló törvényi rendelkezések lerontására, alkalmazásuk mellőzésére vonatkoznak. A közéleti vita helyett a rendelet átlépi a helyi védelem intézményét, fontos műemléki garanciákat számolva fel. Alkotmányellenesnek tekintik az indítványozók azt is, hogy a kormányrendelet az Ukrajna területén fennálló fegyveres konfliktusra hivatkozva ad felhatalmazást arra, hogy törvényi szabályoktól eltérő kormányrendeletek szülessenek és a helyi önkormányzatok döntési jogköre is sérül azáltal, hogy kormányrendelet keretei között von el tőlük hatásköröket.

A kérgeskezű favágó és társai

Legújabban a Római parton levő fák bizonyultak ellenségnek minden bizonnyal egy nagyvállalkozó számára, aki úgy vélte, hogy a nemrég ültetett facsemeték lehetetlenné teszik árvízi védekezést. Józsa Márta jegyzete.Vannak a rendszernek kimondott és kimondatlan ellenségei. Mert a Brüsszeltől Sorosig, migránsoktól melegekig már alaposan beivódott a fejekbe mindenféle, amivel a hős vezénylő tábornokot követve hadba kötelező indulnunk, de amerre csak nézünk, mindenütt találunk további gyomlálandó társadalmi vagy éppen természeti jelenségeket.

Volt itt politikai szervezet által irányított méhlegelő-kaszálás, de ellenségek például a maguk műemléki szépségében a középkori várromok is, amelyeket nagy hevülettel betonoznak újjá a turizmusra hivatkozva. És a másfél évszázados magyar műemlékvédelem ajánlásaira fittyet hányva  kortól, történelmi időtől, építészeti tartalomtól, megmaradt állapottól függetlenül egyre gyakrabban akarják a várakat kiegészíteni, lehetőleg egyformára. Persze maga a műemlékvédelem is ellenség, amelyet le-, vagy be kell törni.

És ellenség például a Balaton, ha nem jó helyen fekszik, akkor el kell keríteni belőle, és ki kell irtani a borzasztóan útban levő nádasokat, az azoknak élőhelyet biztosító állatvilággal együtt. A kivágott fákból ácsolt lombkorona nélküli lombkoronasétányról már nem is beszélve.

Elbontanák a Magyar Rádió régi épületét – a DK az épület műemlékké nyilvánítását szorgalmazza

Az ellenzéki párt nemcsak a Bródy Sándor utcai főfalat mentené meg a teljes lebontástól.

Rövidesen kezdődik a Magyar Rádió egykori épületeinek bontása, noha a Pázmány-projekt sok sebből vérzik

2020 tavaszán derült ki, hogy a Pázmány Péter Katolikus Egyetem (PPKE) a budapesti Palotanegyed egykor a Magyar Rádiónak otthont adó tömbjébe költözik, és annak nagymértékű átépítésével alakítja majd ki az új kampuszát.

A következő év tavaszán felröppent hírek szerint az épületeknek 2027-re már nyitva kellene állnia a diákok előtt, sőt, a PPKE fejlesztési főigazgatója, Becker Pál szájából akkor az is elhangzott, hogy ügyelnek, nehogy

véletlenül egy tájidegen, épületeiben és életében a városrészhez nem illő, attól mintegy zárványként elhatárolódó intézmény jöjjön létre.

A műemlékvédelem szerint kellemetlen, hogy az emberek a várbeli Hadik-lovasszobor heréit simogatják

Furcsa levelet juttatott el a Budavári Önkormányzathoz az Építési és Közlekedési Minisztérium Műemlékvédelemért Felelős Helyettes Államtitkára – olvasható a kerület Facebook-oldalán.

Az egy lakossági bejelentésre hivatkozó, augusztus 16-án kelt levél szerint az idegenvezetők

sok esetben igen méltatlan módon

Két évtizedes per után a román államhoz került egy erdélyi kastély, szinte azonnal darabokra hullott

Az idén épp ötvenéves Kiss Lórándot nem kell bemutatni az erdélyi épített örökség sorsát jól ismerőknek, hiszen 2020-ban a Kárpát-medence magyar műemlékeinek megóvásáért járó Granasztói György-díjat vehette át Gulyás Gergely minisztertől, az ezredforduló óta pedig kétszeresére növelte az erdélyi faliképekről való ismeretanyagunkat, csapatával feltárva, sőt, számos esetben megmentve a kisebb-nagyobb töredékeket.

Szavára épp ezért érdemes odafigyelni, így nem hagyhatjuk szó nélkül vasárnap délután, a Facebookon született posztját sem, amiben a radnóti Rákóczi-kastély ügyében meglepő tömörséggel, három nyelven veri félre a harangokat:

Az előbb román, majd magyar, végül pedig német nyelven olvasható írás szerint a nyilvántartott műemlék 2003 és 2020 között visszaszolgáltatási per részét képezte a román állam és a római katolikus egyház között, ennek az időszaknak a derekán, 2012-ben pedig leégett az épület tornyának fedélszerkezete, amit az egyház önkéntesekkel, a budapesti Teleki László Alapítvány anyagi segítségének köszönhetően tudott helyreállítani.

Lassan eltűnik ez a gyönyörű, ősi sírhely

Lassan eltűnik egy gyönyörű, ősi sírhely Törökországban az elhanyagolás és a természetes erózió miatt – írja az IFLScience. A különleges Kale Kapı sír egy hegyoldalban található építmény, amely nagyjából 2500 éves lehet.

A sírkamrát lenyűgöző, kőbe vésett képekkel dekorálták ki, amelyeken oroszlánnal harcoló ember, bika és egyszarvú is látható. Ezek a rajzok azonban egyre kevésbé láthatóak, és félő, hogy hamarosan teljesen el is tűnnek.

Mindemellett az építmény oszlopainak állapota is sokat romlott, így az is elképzelhető, hogy előbb-utóbb az egész sírhely összeomlik.

Naiv freskó került a védett balatonszepezdi templomba, a lakók felháborodtak

Az aprócska, mindössze négyszáz fős Balatonszepezd az északi part egyik rejtett gyöngyszeme, késő Árpád-kori – XIII. századi alapokon álló – Szent István király-templom pedig építészettörténeti szemmel is érdekessé teszi, hiszen a környék egyetlen fogadalmi templomaként, a Balatonon viharba került vadászoknak köszönhetően született épület ma is őrzi a jórészt középkori falait.

Az erősen romos állapotából 1801-1802-ben feltámasztott, mai arcát 1888-ra elnyert templom természetesen jó ideje műemléki védettséget élvez, belső terének XIX. századi freskói azonban az 1990-es években nyomtalanul eltűntek:



Megújul és zöldebb lesz Bécs egyik legismertebb tere, a Michaelerplatz

A tervek szerint 2024 végére megújul és zöldebb lesz az osztrák főváros egyik legismertebb tere, a Michaelerplatz, ahol a turisták is gyakran megfordulnak. Több helyet kapnak a gyalogosok, kevesebb lesz a fiáker és kicserélik a térkőburkolatot is.

A Graben és a Hofburg között elhelyezkedő Michaelerplatz a bécsi belváros egyik legfrekventáltabb helye, ahol azonban mindenki inkább csak átmegy, de senki sem időzik sokáig. Ez változhat meg hamarosan, ugyanis 2024 végéig megújítják és klímafitté teszik a teret, miközben megőrzik annak történelmi karakterét – szem előtt tartva természetesen a műemlékvédelmi előírásokat is.

A csaknem kör alakú téren kilenc extra méretű díszfát ültetnek el, amelyeknek a talajban külön szerkezetet alakítanak ki, hogy a tér alatt elhelyezkedő, többszáz éves pinceboltozatok ne sérüljenek, a fák gyökerének mégis elegendő helye legyen a növekedéshez. Ezen kívül virágágyások, ülőalkalmatosságok, öt ivókút és hűsítő vízpermet invitálja majd pihenésre, beszélgetésre az arra járókat. Kicserélik a rázós térkőburkolatot is, hogy ezentúl a kerekesszékesek, a biciklisek és a babakocsisok is kényelmesen át tudjanak kelni a téren. Redukálják a fiákerek számát is: a felújítás után két öbölben összesen négy fiáker várakozhat a téren, a többieknek a szomszédos Schauflergassében kell várniuk a sorukra. Ezenkívül a téren megoldják a lovak miatt keletkező szennyvíz elvezetését is. A Kohlmarkt és a tér közepén található ásatások közötti úttest sétálóutca lesz, a tér többi része pedig lakó-pihenő-övezet.