Best WordPress Hosting
 

Elképesztő vízi világ épült Budapest mellett

A ligetet alkotó fák alatt látszik, hogy a rét itt már tavacskának adja át a helyét, de az elöntés jó 90 százalékát olyan sűrűn növi be a sás, hogy könnyű elvéteni a határt. Mire az ember lenéz, mi cuppog a talpa alatt, már le is húzta a cipőjét az egyre ragadósabb iszap, másfél méterrel odébb pedig térdig áll a vízben. Megéri. Ez a pár lépés törli a budapesti reggeli csúcs rémségeit a fejünkből:

a Vízipók-Csodapók mesevilágába kerültünk élőben, három dimenzióban.

A Tápióság külterületén fekvő, vízjárta terület önmagában már létezése okán különleges. Vizesélőhely, ami kontinentális klímán az egyik legnagyobb fajgazdagságot nyújtja, miközben a klímaváltozás hatására Magyarországon is szélsebesen tűnnek el ezek a helyek. Másrészt az egészet egy hódcsaládnak köszönhetjük, ezek az ökoszisztéma-mérnökként ismert állatok hozták létre a mocsarat.

A magyar hegyi patakok felét veszélyezteti kiszáradás

Már a hegyi patakok felét veszélyezteti ideiglenes kiszáradás hazánkban – derül ki a Magyar Kutatási Hálózat (HUN-REN) közleményéből. Régebben inkább csak a mediterráneumban fordult elő a vízi ökoszisztémák ideiglenes kiszáradása, néhány éve azonban sok magyarországi, korábban állandó természetes víz esetében is megfigyelhetővé vált.

Öt évvel ezelőtt a korábban állandó vízű hegyi patakok mindössze 5-10 százaléka száradt ki, tavaly viszont már a felüknél kialakult ez az addig szinte ismeretlen jelenség, ami súlyos kihívás elé állítja az élőlényeket. A jelenség miatt a fajok és az egyedek száma is csökken az érintett patakokban, ha pedig a kiszáradások hossza és gyakorisága is növekszik, akkor hosszú távon csak a szárazságnak ellenálló fajok lesznek képesek fennmaradni vizeinkben.

A patakok állatai két különböző fajta taktikával, rezisztens és reziliens funkciókkal igyekeznek átvészelni a kiszáradásokat. A rezisztens funkciók a kisebb testű fajokra jellemző, segítségükkel az állatok helyben, például az iszapba ásva várják meg a víz visszatértét. A reziliens funkciók pedig a nagyobb állatoknál figyelhetők meg, ők elmenekülnek, majd visszatérnek, ha a meder újra megtelik vízzel. A fajoknak egyszerre rezisztens és a reziliens funkciói is lehetnek, vagyis a környezet negatív változásainak többféleképpen is ellenállhatnak.

A boldogság titka: ne vegyél avokádót

Az ökologikus életmód lemondás is, de elsősorban mégsem az

Az ökológiai válság orvoslásával kapcsolatban rengetegszer előjön: le kell mondanod erről, arról, no meg amarról is azért, hogy csökkentsd az ökolábnyomodat. Nem csoda, hogy sokak számára az ökologikus életmód nem tűnik egyébnek, mint lemondások sorozatának. És ilyenkor merül föl a kérdés: vajon miként lehet így valaha is vonzó tömegek számára?

Ám nem ez az igazán jó kérdés. Az igazán jó kérdés az, hogy vajon tényleg egy Nagy Lemondás-e az ökologikus életforma? Nos, csak részben az, mert szerencsére van az éremnek egy másik oldala is.

Tényleg két hónappal korábban indult a tiszavirágzás?

Kérészekről készült friss fotók alapján terjedt el a neten a „hír”, miszerint a korán jött és extrém meleg tavasz miatt jó két hónappal előbb kezdődött a tiszavirágzás. A hungarikumszámba menő, látványos természeti esemény egy bizonyos kérészfaj tömeges rajzása, amikor a rovarok naponta milliószám emelkednek a víz fölé, hogy a levegőben párosodjanak, lerakják petéiket, majd perceken belül el is pusztuljanak.

Nyilvánvalóan nem lehet mindenki a kérészek szakértője, a rovarok jellegzetes megjelenése és a víz közelsége pedig könnyen megtéveszti a laikust. Valójában ugyanis egy álhírről, vagy fogalmazzunk úgy: téves azonosításról van szó.

A Tisza még nem kezdett virágzásba, és nem is fog nyár elejéig. A félreértést egy elevenszülő kérészfaj okozta

A magyarok visszaléptek, elbukott az élővilág hatékony védelme az EU-ban

Az Európai Parlament február 27-én fogadta el az uniós Természet-helyreállítási rendeletet (EU NRL), amely értelmében 2030-ig az unió tengeri és szárazföldi ökoszisztémáinak 30, míg 2050-ig 100 százalékát kell jelentősen javítani, azaz rossz állapotból jó állapotba kell hozni. A jogkövetkezményekkel járó és mérhető célokat megfogalmazó törvény a világ mondhatni legambiciózusabb természetvédelmi céljainak megvalósítását tűzte ki, amelyhez hasonlóra évtizedek óta nem volt példa.

A tervezet azonban időközben elvesztette a többségi támogatást, majd „a tagállamok az uniós nagykövetek pénteki ülésén sem tudták elérni a Természet-helyreállítási rendelet elfogadásához szükséges minősített többséget” – mondta el a 24.hu-nak Dedák Dalma, a WWF Magyarország környezetpolitikai szakértője. Így aztán a Környezetvédelmi Tanács korábban formaságnak tekintett „végszavazása” március 25-én meg sem történhet, nem is kerül napirendre. Egyelőre tehát úgy tűnik, hogy a rendelet az 1990 óta a legjelentősebb természetvédelmi kezdeményezésnek tartott rendelet

jelenleg megbukott, és bizonytalan jövő elé néz, miután a magyar kormány kihátrált a támogatók közül és az ellenzők oldalára állt.

A magyar kormányon bukhat el az európai élővilágot védő terv

A világ mondhatni legambiciózusabb természetvédelmi szabályozását fogadta el az Európai Parlament február 27-én. Az uniós Természet-helyreállítási rendeletet (EU NRL), értelmében 2030-ig helyre kell állítani az unió tengeri és szárazföldi ökoszisztémáinak 30, míg 2050-ig 100 százalékát – egészen pontosan ezeket rossz állapotból jó állapotba kell hozni.

A szöveg március 22-én került volna az Európai Tanács elé, és ha elnyeri a támogatást, életbe is lép, ám mint Dedák Dalmától, a WWF Magyarország környezetpolitikai szakértőjétől megtudtuk,

a kérdés egyelőre lekerült a napirendről, és jelenleg bizonytalan, hogy mikor szavazhatnak a szövegről.

Veszélyes fajok ugródeszkája lehet Budapest

Ha a természetben összefutunk egy tetőtől talpig túrafelszerelésbe öltözött emberrel, a kezében jegyzetfüzettel, nagyítóval, növénypréssel, bizonyára érdeklődve figyeljük, vajon milyen adatgyűjtést végez. Amikor viszont ez a „jelenség” egy lakótelepen, netán a Váci utca közepén hasal egy repedést vizsgálva, vagy az omladozó házfalat pásztázza 10 centiről, az emberek többsége másként reagál. Van, aki kedvesen érdeklődik, hogy mit keres, mások útba igazítják, melyik fát kellene kivágni, ha már végre ideküldte az önkormányzat, megint mások pedig szánalomból cigivel kínálják.

A meglehetősen fura szerzet az utóbbi években csaknem napi szinten rótta Budapest utcáit, parkjait, bekéredzkedett kertekbe, társasházak udvarába, vasúti töltéseken, rozsdatemetőkben kóborolt. Ő Rigó Attila botanikus, az Ökológiai Kutatóközpont tudományos segédmunkatársa, és hiánypótló munkát végez: azt vizsgálja, milyen növényfajok fordulnak elő spontán módon a fővárosunkban, illetve hogyan kerülnek be és telepednek meg idegenhonos növények a városban.

Egész Budapestet feltérképezték

Agresszívan terjed a hódpatkány Magyarországon

„Coypu” – mondták a dél-amerikai őslakosok a spanyol hódítóknak, amikor azok egy Európában ismeretlen állat neve után érdeklődtek. Az indiánokhoz hasonlóan aztán ők is hamar megkedvelték, jó ízű húsa és kiváló minőségű prémje miatt nagy becsben tartották. A neve viszont valahogy nem feküdt a nyelvükre, ezért elkezdték nutriának nevezni, ami spanyolul vidrát jelent, a név pedig rajta is ragadt az állaton.

Való igaz, hogy életmódja szorosan a vízhez köti, de egyrészt a vidrával ellentétben rágcsáló, másrészt sokkal inkább a hódhoz hasonlít. Mondhatni megszólalásig, az avatatlan szemlélő habozás nélkül „lehódozná”. Látni fogjuk, hogy azért sok patkányszerű vonás is van benne, így aztán a faj legtalálóbb elnevezését a régi magyar állattani irodalomban találjuk: hódpatkány.

Alapvetően kifejezetten cuki állatról van szó, nagy fogai miatt mintha hunyorogva szaglászna körül a világban, a parton kissé esetlenül mozog, és hát értelmi képességeivel sem igazán büszkélkedhet.

Színváltó állat terjed Magyarországon

Rendkívül ritka örömteli alkalom, ha nem egy hazai faj pusztulásáról, eltűnéséről vagy inváziós állatok, növények térhódításáról érkezik hír, hanem épp ellenkezőleg: egy védett őshonos lény újbóli terjedéséről. Főleg, hogy ez az állat nagyon is mutatós, képes megváltoztatni a színét, ráadásul tudományos nevével hazánkat képviseli világszerte. Ő a sisakos sáska (Acrida ungarica, azaz magyar sáska), akit laikus szemmel még akkor sem vennénk észre a réten, ha leülnénk mellé.

Dr. Erdős Lászlót, a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont tudományos munkatársát kértük a sisakos sáska bemutatására, amelyet a Magyar Rovartani Társaság nyílt szavazásán az év rovarának választottak 2024-re.

Eltűnik a fűben és változtatja a színét

Tényleg túléli a giliszta, ha kettévágjuk?

A földigiliszták éves szinten akár 22 tonna talajt is megmozgathatnak, és három tonna avart dolgozhatnak fel hektáronként hazánkban. Egyes helyeken ha erdőben sétálunk, valójában gilisztaürüléken lépkedünk – ökológiailag kiemelten fontos a tevékenységük

– mondja a 24.hu-nak Dr. Csuzdi Csaba biológus professzor.

Magyarország leghíresebb gilisztája minden bizonnyal a nagy ho-ho-ho horgász kollégája, bizalmasa, a Mikó István tréfás hangján megszólaló Főkukac. Valódi gilisztákkal azonban a legtöbb embernek, főleg a városiaknak semmiféle kapcsolatuk sincs, legfeljebb, ha eső után látjuk őket vergődni a parkok aszfaltútjain.

Szinte elpusztíthatatlan férgek jelentek meg Magyarországon

Mindkét most megtalált féreg ragadozó életmódot folytat, és képesek arra, hogyha a testüket felvagdossuk, minden darabból új egyed jöjjön létre. Sőt, egyikük önmagát is ketté tudja szakítani

– mondja a 24.hu-nak Dr. Lazányi Eszter biológus.

A hihetetlen mértékűre növekedett globális áru- és személyforgalom korábban elképzelhetetlen vándorlási útvonalakat nyitott meg az élőlények számára. Hajókon, repülőkön napok, hetek alatt kelhetnek át kontinenseken és óceánokon, a világ legtávolabbi pontjaira is eljuthatnak, amire természetes úton soha nem nyílna lehetőségük.

Ökopolitika helyett – Gulyás és Lányi

Lányi Andrást megismerkedésünk idején – az 1990-es évek végén – kifejezetten csodáltam. Kitűnő beszédkészségű ember, szimpatikus érvrendszerrel. Környezetérzékenynek tűnt, bár az ökológiához/környezettudományokhoz nem volt soha köze. Igaz, a szociológiát humánökológiának (sokán ezt büszkén vállalják) nevezte, amitől még persze az nem válik természettudománnyá. Darvas Béla írása.

Tudományos teljesítménye tipikusan magyar. Lányi inkább nevezhető másként gondolkodó közéleti embernek, mint tudományosnak. Az ökológia (értsd az élőlények és környezetük közötti kapcsolatok tudománya) alapvetően a természeti környezet eseményeit vizsgálja, a humánökológia viszont valami művit, amit az ember formált.

Az Élőlánc Magyarországért megalakulásakor 2005-ben ott volt a Kossuth téren az összes akkor működő televízió aztán nem lett a felvételekből komoly híradás, mert ez a zászlóbontás csak afféle amatőr happening volt (gólyalábas cirkuszosokkal), s nem komolyan vehető, izgalmas, jól artikulált programbeharangozó. Lányi András végül is nem politikus, bár ez a fajta lét akkortájt ambicionálta. Aztán az LMP megjelenésekor mindjárt ellene fordult a pártszerűen megjelenő zöldeknek (mindkét kezdemény a Védegylet-ből pattant ki). Lányiék paradox módon akkor visszaléptek a választási megméretéstől, miközben az LMP-t nem támogatták. Az Élőlánc Magyarországért Pártnak szerintem ekkor lett vége, de politikai vegetálással ezt is túlélte, bár alig látható maradt. Mikor Lányi később ezt a betagolódást megértette, akkor fel is akarta oszlatni ezt a pártot, de Ács Sándorné Éva átvette tőle az irányítást és Mezőfalvára vitte a pártirodát. Lányi az arcával azonosított párt vezetéséből kikerült és ezt követően gyakorlatilag a hivatalos zöld politikából is. Úgy gondolta talán, hogy az ELTE keretein belüli humánökológia oktatással mindez vele tovább folytatódott, de ekkor már magányos harcosként nyomult. Eltakarta ekkor már az LMP csöppnyi árnyéka.

Volt idő, amikor egész szekérkaravánok keltek át a befagyott Balatonon

A klímaváltozás hatására Magyarország éghajlata egyre inkább mediterránná válik: hosszú aszályok és hőségperiódusok nyáron, eltűnő ősz és tavasz, valamint enyhe, csapadékos tél. A hideget kevesen szeretik, utóbbit ezért könnyű elintézni annyival, hogy legalább kevesebbet kell fűteni, ennél azonban többről van szó. Az őshonos élővilág kiválóan alkalmazkodott az átmeneti fagyokhoz, a táplálékhiányhoz, és bár elsősorban a túlélésre rendezkedett be, sok szempontból ökológiailag is fontos a hideg.

A fűtésen valóban lehet spórolni, az sem baj, ha kevesebb üvegházhatású gáz jut a légkörbe, de azért biztosan sokunknak hiányzik a hó, a jég, és az igazi, „csikorgó” hideg megtapasztalása. Korábban írtunk arról, hogyan védekeznek növényeink fagyállóval a téli hónapokban, miként hat a szárazföldi állatokra a hideg évszak (és miért nem jó az enyhe tél), most pedig a víz felé fordulunk, pontosabban legnagyobb tavunkhoz, a Balatonhoz.

Milyen hatással van a hideg a tó növényvilágára, az ökoszisztéma legfontosabb pillérére? Az algákra, a nádasokra? Milyen kulturális értékek vesznek oda a balatoni jég eltűnésével? Dr. Schleicher Veronika néprajzkutatóval, a Néprajzi Múzeum főosztályvezetőjével és Dr. Tóth Viktor limnológussal, a HUN-REN Balatoni Limnológiai Kutatóintézet tudományos főmunkatársával beszélgettünk.

Ezért egyedülálló a magyar növényvilág

Két évtizedes adósságot egyenlítettek ki a Debreceni Egyetem munkatársai, amikor ötévnyi munka után idén ősszel befejezték a Pannon régió növényfajainak jellegeit és tulajdonságait összegző adatbázist.

Az interneten szabadon elérhető PADAPT (Pannonian Database of Plant Traits) névre keresztelt gyűjtemény hazai és nemzetközi szinten is alapvető információkkal segíti a kutatókat számos tudományterületen a botanikától az ökológiáig, a természetvédelemig, illetve a laikusok számára is hasznos adatokat tartalmaz az egyes fajok jellemzőiről, elterjedéséről, védettségéről vagy akár inváziós mivoltáról.

A nagyobb eredmények a projektre épülő komplex kutatások formájában jönnek majd, ám önmagában ebből az iszonyatos adatmennyiségből első ránézésre is látszik, hogy a hazai növények levelei kisebbek, az általuk érlelt magok tömege szerényebb, mint nyugat- vagy észak-európai fajtársaiké.

Így lehet hasznos a rossz baci és káros a jó

Elsősorban a reklámok hatásaként ma már minden ember két, egymástól élesen elkülönített kategóriába sorolja a baktériumokat. Vannak ugye a „jó bacik”, amiket olykor probiotikumok formájában tudatosan is beviszünk a szervezetünkbe, és a „rossz bacik”, amelyek ellen fertőtlenítőszerek hadával, kézmosással küzdünk nap mint nap, óráról órára.

A jó bacik – ők úgynevezett mutualista lények – elemi kölcsönhatásban élnek az emberrel: egy családon belül például még a családtagokban tenyésző baktériumtörzsek többsége is azonos, vagyis a közvetlen környezet közvetítésével a bélflóra összerendeződik az együtt élő emberek közt. Így aztán könnyen előfordul, hogy a tisztítószerekkel, amelyekkel a fürdőszobát és a WC-t fertőtlenítjük, épp azokat a baktériumokat pusztítjuk, amelyeket előtte probiotikumként vásároltunk. Sőt, a gyakori és indokolatlan fertőtlenítés még azt a veszélyt is magában hordozza, hogy szelektáljuk a baktériumflórát, és ezzel mi magunk segítjük elő az egyre ellenállóbb baktériumok kialakulását.

Persze ezzel korántsem azt mondjuk, hogy felesleges lenne a higiénia, sőt. Csupán a kategóriák közötti átfedésekre akarunk rávilágítani. A hasznos fertőzés (lásd a bélflórában fontos szerepet betöltő mikroorganizmusokat) okozói tehát a mutualisták, a káros fertőzések, vagyis betegségek felelősei pedig a paraziták, magyarul élősködők. Ez az orvosi megközelítés évszázadok óta uralja a témát, a laikus számára pedig mára axiómává vált a két kategória elkülönülése. Jó és rossz, átjárás közöttük látszólag elképzelhetetlen.

Miért nem kopaszak még a fák?

Lassan november közepét mutat a naptár, de ha körülnézünk, a természet kereke mintha lelassult volna: alig színesednek a levelek, sok még a zöld, és a friss avar is éppen csak elkezdett gyűlni. A városi hősziget, az égtáji különbségek és az egyes tájegységek némileg eltérő klímája persze változatossá teszi a tapasztalt látványt, összességében azonban:

A magyarországi növényekre általában október közepén, végén jellemző az az állapot, melyben most látjuk őket. Ha bejön a valódi, őszi hideg, a folyamat felgyorsul majd

– mondja a 24.hu-nak Dr. Aszalós Réka erdőökológus.

Hova tűntek a lakásokba betörő poloskák?

A 2010-es évek végén őszről őszre jókora felzúdulást keltett a poloskák tömegeinek behatolása a lakásokba. Az ázsiai márványos és az Afrikából származó vándorpoloskáról van szó, mindkettő idegenhonos faj, természetes ellenségeik híján és a melegedő klíma hatására óriási számban elszaporodtak, invázióba kezdtek Magyarországon. Az utóbbi években aztán már alig szólnak róluk a hírek, és idén is szemmel láthatóan kevesebb példány próbál téli szállást keresni otthonainkban – a tapasztalat persze helyenként eltérő lehet, de tény, hogy

a korábbi „poloskahisztéria” mára eltűnt.

Mi történt? Belefásultunk a harcba, és már fel sem tűnik a jelenlétük, vagy ők lettek kevesebben? Netán megváltoztak a telelési szokásaik? Dr. Korányi Dávid ökológus kutatót, az HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont tudományos munkatársát kértük meg egy őszi poloskakörkép felvázolására.

„Ezen nincs mit szépíteni, minden nap tökön lőjük magunkat”

Jordán Ferenc rendszerökológus, az MTA doktora, a Pármai Egyetem kutatója és a Nápolyi Zoológiai Állomás külső munkatársa új, Az ember vége, a természet esélye című könyvében a környezeti krízis jelenségét járja körbe a problémák gyökereitől konkrét hatásaikon át a potenciális jövőig. A szakértő megoldásokat is vázol, amelyeket röviden így lehet összefoglalni: az alkalmazkodáshoz alapjaiban kell átalakítanunk a kultúránkat. Interjú a szerzővel.

*

Kipusztulhat a fajunk belátható időn belül?

Jövőbeli gyógyszereink felét elveszíthetjük

A kew-i Királyi Botanikus Kertek kutatócsoportja által készített tanulmányhoz 30 ország 200 tudósának kutatási eredményeit használták fel, amely alapján megállapították: a Föld ismert virágos növényeinek 45 százalékát kihalás fenyegetheti, fenyegetett növények között szerepelnek orchideák, számos ananászfajta és sok fontos gabonaféle is.

Matilda Brown, a Királyi Botanikus Kertek természetvédelmi szakértője elmondta, hogy a klímaváltozás és a biológiai sokféleség csökkenése miatt a növények egyre nagyobb veszélynek vannak kitéve. Tízből kilenc gyógyszerünk a növényekből származik,

vagyis akár a jövőbeli gyógyszereink felét elveszíthetjük

Kis pénisze buktatta le a betolakodó meztelencsigát

Idén nyáron megúsztuk a pusztító aszályt, sőt, részben az El Niño-jelenség miatt sokszor volt párás, meleg az idő. Kifejezetten optimális feltételek voltak ezek a meztelencsigáknak, testük 80–90 százalékát ugyanis víz alkotja, ezért számukra a közvetlen napfény, a száraz meleg ragadozóiknál is félelmetesebb ellenség. Pincében, kövek alatt, vízórában pihenő példányok kivételével azért így is ritkán találkozhattunk velük, hiszen aktivitásukat továbbra is eső utánra, illetve az éjjeli órákra időzítették.

Jelenlétük mégis egyre látványosabbá vált az elmúlt években egyetlen faj, a hazánkba behurcolt és itt invázióssá váló spanyol meztelencsiga miatt: ahol nagy számban vannak jelen, egyetlen éjszaka alatt képesek elpusztítani egy komplett veteményest – itt írtunk róluk részletesen. Az egyébként jogos népharag viszont már nem szelektál, minden meztelencsigára lesújt még akkor is, ha meztelencsigafajaink csak egy kis része számít potenciális vagy aktuális kártevőnek.

Varga György / MTI Spanyol csupaszcsigák (Arion lusitanicus) egy kiskertben, Nagykanizsa közelében 2014. augusztus 27-én.