Best WordPress Hosting
 

Középkori harci kalapácsra bukkant egy fémkeresős férfi

Több száz éves harci kalapácsra bukkant egy fémkeresős férfi egy lengyel erdőben – írja a Miami Herald. Jarosław Wróblewski világháborús tárgyak után kutatott, ám ezeknél jóval ősibb ereklyéket fedezett fel.

Először két apró, díszes tűt talált, amelyek a Krisztus utáni 3-4. századból, a Római Birodalom korszakából származnak. Közülük az egyik kifejezetten furcsa leletnek számít, ugyanis nem Lengyelország területén alkották, hanem sokkal inkább egy baltikumi nomád törzs hozhatta be az országba vándorlása közben.

Ezek után egy középkori fegyver is előkerült a föld alól, amely a 10. és 15. század között készülhetett.

Párját ritkító kardot talált egy fémkeresős férfi

Bronzkori kincsekre bukkant egy fémkeresős férfi az Egyesült Királyságban – számolt be róla a Live Science. John Belgrove egy csapatnyi kincsvadásszal kutatott Anglia dél-nyugati részén, ám leszakadt a többiektől és egyedül maradt. Amikor felmászott egy magasabb dombra, hátha onnan kiszúrja társait, műszere fémet jelzett, így hát ásni kezdett.

Először azt hittem egy csak régi konzervdoboz lesz ott, vagy valami hasonló, de ásni kezdtem, és 20 centiméter mélyen egy különös tárgyat pillantottam meg a földben

– nyilatkozta Belgrove a The Guardiannek.

Ezeréves viking kardot talált egy gazda

Ritka, viking kori kardba botlott egy norvég gazda, miközben a földjén munkálkodott – írja a Heritage Daily.

Øyvind Tveitane Lovr éppen fűmagok vetésére készült, amikor rátalált a fémtárgyra, amelyet először egy régi kerti eszköznek nézett és kis híján a szemétbe hajított. Csak miután jobban megvizsgálta, döbbent rá, hogy valójában egy kard markolatáról van szó, ekkor értesítette az illetékes hatóságokat.

Ezt helyesen is tette, Norvégia törvényei szerint ugyanis az ilyen leletek az állam tulajdonát képezik, bejelentésük pedig kötelező. A helyszínre érkező szakemberek megállapították, hogy a kard 37 centiméter hosszú, de egykor jóval nagyobb volt, ugyanis a penge csaknem fele hiányzik.

Gazdag család ősi sírjait fedezték fel Kínában

Egy gazdag család 1800 éves sírjaira bukkantak régészek Kínában – számolt be róla a Live Science. A Han-dinasztia korszakából származó sírhelyeket egy Zsicsou nevű város parkjában találták meg, Pekingtől 580 kilométerre.

A három temetkezési hely közül kettőt kifosztottak a sírrablók, de az egyik elkerülte a figyelmüket.

Az érintetlenül maradt hantban több mint 70 leletet fedeztek fel, köztük egy vasból készült kardot és néhány bronztükröt.

Ősi háború fegyvereire bukkantak Kínában

Ősi sírok és tárgyak százait fedezték fel régészek Kínában – írja a Live Science. A leletek között több bronzból készült kard is szerepel, amelyeket az ország egy háborúk sújtotta korszakában készítettek.

A lelőhelyen a fegyvereken kívül egy harci szekérre is rábukkantak, amely mellett két ló csontváza feküdt.

A leletek több mint 2000 évesek, Krisztus előtt 478 és 221 közöttről származnak, vagyis a Hadakozó fejedelemségek korából származnak, amikor hét ősi állam harcolt azért, hogy Kínát uralhassa.

Ezeréves viking kardot húztak ki egy folyóból

Középkori viking kardot húzott ki egy angliai folyóból egy mágneshorgász – írja a Live Science. A szakértők szerint a fegyver 850 és 975 közöttről származhat, vagyis nagyjából 1100 éves lehet.

A ritka leletet egy Trevor Penny nevű férfi találta meg, amikor egy kötélre erősített mágnessel kutatott fémtárgyak után a Temze egyik mellékfolyójában. Először úgy tűnt, hogy elég peches a napja, mivel csupán hulladékot sikerült kihúznia a vízből, de aztán fordult a szerencséje és egy kardnak látszó tárgy tapadt a mágnesére. Penny értesítette az illetékes hatóságokat a felfedezéséről, és szakértőkhöz is elvitte, akik megerősítették, hogy egy középkori viking kardról van szó.

A fegyver egy olyan korból származik, amikor a vikingek rendszeres hajóztak át a brit szigetekre Skandináviából, hogy fosztogassanak, hódítsanak és kereskedjenek az ott uralkodó szászokkal.

Négyezer éves fegyverre bukkant egy férfi fémkeresővel

Ritka, ősi fegyvert találtak fémkeresővel egy lengyelországi erdőben – írja a Heritage Daily. A leletre egy Piotr Gorlach nevű férfi bukkant rá, aki azonnal értesítette az egyik helyi múzeumot felfedezéséről.

Amint a szakértők megállapították, a tárgy egy bronzból készült tőr, amely nagyjából 4000 éves lehet. Közép-Európában ekkoriban csak nagyon ritkán készítettek rézből eszközöket, így ez a fegyver igazán kivételesnek számít. A vizsgálatok eredményeiből az is kiderült, hogy a tőrt valószínűleg a Kárpát-medencében vagy az ukrajnai sztyeppén alkották meg.

Łukasz Śliwiński

Fegyvereket találtak egy barlang mélyén

Ősi fegyverekre bukkantak egy mexikói barlangban – írja a Heritage Daily. A leletek annak idején feltehetőleg vadászatra használhatták.

A régészek számos, a Krisztus utáni 1. századból származó tárgyat találtak meg az egyik sziklaüregben, köztük lándzsákat és egy lándzsavetőt.

Utóbbi egy olyan szerkezet, amelyet arra használtak, hogy megnövelje az elhajított lándzsa hatótávolságát, így a vadászok messzebbről is képesek voltak eltalálni zsákmányukat.

Páratlan feliratot találtak egy ősi fegyveren

Csaknem kétezer éves rúnaírásos feliratot fedeztek fel egy ősi késen dán régészek – írja az MTI az Odense-i Múzeum hétfői közleménye alapján.

A nyolc centiméteres pengéjű vaskést egy Odensétől keletre fekvő kis temetkezési helyen fedezték fel. A pengéjére a hirila szót vésték, ami az ősi északi nyelven kis kardot jelent. A múzeum szakértői arra nem tudtak választ adni, hogy a felirat vajon a tőrre vagy a tulajdonosára vonatkozott.

Az egyedülálló felirat Krisztus után 150 körül készülhetett. Ebből a korszakból származó rúnákat korábban csak egyszer fedeztek fel Dániában: 1865-ben az Odensétől nyugatra fekvő Vimosenben, egy csont fésűn. Mivel a késen szereplő írásjelek a rúnaírás legrégebbi változatát ábrázolják, a lelet fontos adalékkal szolgálhat a Dániában és Skandináviában használt ősi írás megértéséhez és értelmezéséhez.

Ókori barbárok fegyvereit találták meg

Egy halom ősi fegyverekre bukkantak Lengyelország Hrubieszów nevű járásának egyik erdejében – írja a Heritage Daily. A régészek többek között két harci fejszét és egy tucat lándzsahegyet fedeztek fel, de vésők, illetve egy ácsoláshoz használt balta is előkerült.

A szakértők szerint a leletek egy római kori barbár törzshöz tartozhattak, így lehet, hogy gót vagy vandál eredetűek. A legvalószínűbb azonban az, hogy a Przeworsk-kultúra nevű vaskori törzstől származnak. Ez a nép a Krisztus előtti 3. és 5. század között volt jelen Lengyelország déli részén, ez alapján a vastárgyak több mint 2000 évesek lehetnek.

Lubelski Wojewódzki Konserwator Zabytków / Facebook

Rejtélyes középkori kardot találtak egy folyóban

Középkori kardot találtak a lengyelországi Visztula folyóban annak kotrása közben – írja a Heritage Daily. Az ősi fegyver egy úgynevezett Ulfberht kard, amely a vikingek és lovagok által használt kardok kombinációjának tűnik.

A vizsgálatok szerint a szenzációs lelet a Krisztus utáni 9. századból származhat, tehát több mint 1000 éves és egy viking harcosé lehetett.

Sambor Gawiński régész szerint az Ulfberht kardok feltehetőleg frank eredetűek, ennek ellenére leggyakrabban Észak-Európában bukkannak rájuk. Eddig nagyjából 170 ilyen fegyvert fedeztek fel a kontinensen, legtöbbjüket Skandináviában, illetve a Balti-tenger környékén.

Hatalmas kardjával temették el a középkori óriást

Egy elképesztően magas középkori ember sírjára bukkantak, akit hatalmas, csaknem másfél méteres kardjával temettek el – írja a Live Science. Az elhunyt nagyjából 190 centiméteres volt, ami óriásinak számított a kor 165 centiméteres átlagmagasságához képest.

A különleges nyughelyre egy svéd ferences rendház romjainak feltárása közben találtak rá 48 másik hanttal együtt. A szakértők szerint a férfi egy magasrangú nemes lehetett, erre utal az is, hogy egyedül őt temették el ingósággal együtt. A régészek úgy gondolják, hogy a magas ember egy gazdag és nagy hatalmú támogatója lehetett a Svédországot, Norvégiát és Dániát egyesítő kalmari uniónak, amely 1397 és 1523 között állt fenn.

A rendházat 1531-ben rombolták le, Svédország reformációja alatt, mivel az épület a katolikus egyházhoz tartozott. A magas ember sírja közelében egy másik férfit és egy nőt is eltemettek, akik a kutatók szerint ugyanahhoz a nemesi családhoz tartozhattak, a rokoni kapcsolatot később DNS-vizsgálattal is szeretnék bizonyítani. A hosszú kard – annak ellenére, hogy vasból készült és kitett a rozsdásodásnak – meglepően jó állapotban maradt fenn, bár a pengéje eltörött.

Ősi kincsek ezrei kerültek elő idén a föld alól

Mi a közös egy több millió forintot érő aranyrögben, egy sokezer éves fegyverben, és nyolc második világháborús brit harci repülőgépben? Segítünk: mindegyiket 2023 során ásták elő a föld alól, miután fémkeresővel beazonosították helyzetüket. Ez a nem mindennapi hobbi az idei évben megmutatta, hogy rendkívül hasznos tud lenni, mivel akár évezredek óta elveszett leletek is előkerülhetnek a segítségével.

Értékes kincsek lapulnak a lábunk alatt

Így bukkant rá egy német férfi is egy nagyjából 800 éves kincshalomra egy egykori viking település területén. A 8. és 11. század között virágzó Hedeby Észak-Európa első igazi kereskedővárosa volt, ám 1066-ban, a viking kor végén elhagyatottá vált. Valaki viszont mintegy kétszáz évvel később a helyszínén szándékosan elásott egy zsákot, benne közel 30 darab ezüstpénzzel, valamint két féldrágakő berakásos aranyfülbevalóval és számos további aranyozott ékszerrel. Ezt fedezték fel idén a mai Németország területén.

Őskori fegyvergyárra bukkantak Izraelben

A fegyverek tömeggyártásának legősibb ismert nyomait fedezték fel Izraelben – írja a Heritage Daily. A kutatók több száz, szinte teljesen egyforma parittyakövet találtak, amelyek a kőrézkorból származnak.

A 424 kő mindegyikének hasonlóak a paraméterei: körülbelül 55 milliméter hosszúak, 321 milliméter szélesek és 60 grammot nyomnak. A szakértők szerint mindez arra utal, hogy akár már 7200 éve is sorozatgyárthatták a fegyvereket.

A parittyalőszerként alkalmazott köveket speciális eljárás segítségével formázták és simították, hogy minél hatékonyabban lehessen kilőni azokat.

Ősi, cápafogakból készített fegyverekre bukkantak

Különleges ősi fegyverekre bukkantak régészek Indonézia Celebesz nevű szigetén – írja a The Conversation. Amint a felfedezésről szóló tanulmányból kiderül, a tigriscápafogakból készült pengék nagyjából 7000 évesek lehetnek.

A szakértők szerint a fogakra lyukakat fúrtak, majd kötelek és ragasztószerű anyagok segítségével markolatokhoz erősítették.

Ezek lehettek a világ egyik legelső több részből álló fegyverei.

Ritka, ősi fegyverekre bukkantak fémkeresőkkel

Két római kori kardra bukkantak fémkeresőkkel az angliai Cotswolds-ben – írja a Heritage Daily. A szakértők szerint a felfedezés igencsak ritkának számít, korábban csak egy alkalommal találtak hasonló leleteket Nagy Britanniában.

Az ősi fegyverek úgynevezett spathák, vagyis hosszú pengéjű, lovassági kardok, amelyek feltehetőleg Krisztus után 160 körülről származnak, tehát nagyjából 1900 évesek.

Az értékes leleteket a Corinium Múzeum gondjaira bízták, ahol konzerválni fogják azokat, majd további vizsgálatoknak végeznek rajtuk.

Fegyvereivel eltemetett, ősi harcosra bukkantak

Több mint 1300 éve eltemetett frank harcosra bukkantak Németországban – írja a Live Science. A szakértők szerint a férfi nagyjából 30-40 éves lehetett, amikor elhunyt.

A sírban a harcos fegyvereit is megtalálták, köztük egy 75 centiméteres pengéjű, hosszú, egyenes lovassági kardot, egy rövid, vas pengéjű, bronz markolatú kardot, egy kést, egy lándzsát, valamint egy pajzs maradványait.

A temetkezési helyet egy középkori temető feltárása közben fedezték fel, amely a Rajna mellett fekszik, körülbelül 40 kilométerre Frankfurttól.

Kincsekkel teli sír rejlett a parkoló alatt

Ősi sírra bukkantak egy parkolót díszítő bozótos alatt Japánban – írja a Heritage Daily. A vizsgálatok szerint a közel négy méter hosszú, 1,6 méter széles temetkezési hely a Krisztus utáni 6. századból származik, vagyis nagyjából 1500 éves lehet.

A régészek a helyszínen számos leletet, köztük két vasból készült kardot, számos nyílhegyet, borostyánkő ékszereket és agyagedényeket találtak.

A sírkamrát sziklákkal építették körbe, azonban a tetejét képező kövek eltűntek. A kutatók úgy vélik, a hiányzó építőanyagokat a 7. században, a közelben található Hórjúdzsi templom építéséhez használhatták fel.

Ősi fegyvereket találtak egy barlangba rejtve

Négy, a Bar Kochba-felkelés idejéből származó római kardot és egy gerelyt találtak Izraelben – írja az MTI az Izraeli Régészeti Hatóság (IAA) közleménye alapján. A régészek szerint a fegyvereket zsidó felkelők zsákmányolhatták római katonáktól, majd elrejtették azokat a Júdeai sivatagban mintegy 1900 évvel ezelőtt. Az Ein Gedi Természetvédelmi Terület egyik barlangjának titkos kamrájában bukkantak a kiváló állapotban fennmaradt hosszú, egyenes, 60-65 centiméteres pengéjű kardokra és a 45 centiméteres gerelyfejre.

Az Ariel Egyetem két tudósa, Aszaf Gayer és Boaz Langford geológus azért kutatta a fegyvereket rejtő barlangot, hogy felvételeket készítsenek az egyik cseppkövön korábban megtalált, tintával írt héber feliratokról. Eközben bukkantak rá véletlenül a rejtekhelyre, ahol fa- és bőrdarabokat, és szíjakat is találtak, amelyek egykor a kardok hüvelyét alkothatták.

Eitan Klein, az IAA egyik igazgatója szerint a lázadók azért helyezték el ezen a titkos helyen a fegyvereket, mert nem akarták, hogy a római hatóságok tudomást szerezzenek birtoklásukról. A kutatók megpróbálják azonosítani az egykori tulajdonosokat, hogy hol és kik készítették a fegyvereket, és meghatározni az elrejtésükhöz vezető történelmi eseményt. Jelenleg az tűnik a legvalószínűbbnek, hogy a Krisztus utáni 132-135 közötti Bar Kochba-lázadáshoz köthetően kerültek a barlangba.

Ősi fegyverre bukkant három testvér

Ritka, ősi szablyára bukkantak a közép-ázsiai Kirgizisztánban – írja az Arkeonews. A középkori, ívelt pengéjű kardot három testvér, Chyngyz, Abdylda, és Kubat Muratbekov fedezték fel, akik az elmúlt években már nagyjából 250 történelmi leletet adományoztak múzeumoknak.

A most megtalált, 77 centiméter hosszú pengével rendelkező fegyver rendkívül jó állapotban maradt fenn, ami – a szakértők szerint – a korabeli kovácsok kiváló munkájának köszönhető.

A szablya Ázsiából származó fegyver, de hatékonysága miatt jóformán világszerte elterjedt a középkorban, többek között a honfoglaló magyarok is használták.