Best WordPress Hosting
 

Felgyorsítható a zöld átmenet, vagy bukni fogjuk a klímacélokat?

(Hidi János a Cambridge Econometrics fenntartható befektetések vezetője, Kovács Márton a Cambridge Econometrics elemzője.)

Évek óta folyamatosan bővülnek a tiszta energiára fordított beruházások világszerte, összmértékük 2023-ban már 1700 milliárd dollárt tett ki, ami jóval több, mint az ugyancsak növekvő, fosszilis energiára fordított beruházásokra költött 1000 milliárd – áll a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) friss jelentésében. Azonban még ez az ütem sem elég gyors ahhoz, hogy elérjük a párizsi klímakonferencián kitűzött, az évszázad végéig 1,5 Celsius-foknál meghúzott felmelegedési klímacélt. Márpedig a 2 foknál nagyobb mértékű felmelegedés a természeti környezetben várható különböző átbillenési pontok miatt akár visszafordíthatatlan és katasztrofális változásokat is hozhat. Hol tart tehát a fenntartható gazdaságra történő átmenet, és mit várhatunk a jövőben?

Biztató kezdés

Íme a nagy brüsszeli döntés, ami megmentheti az európai nap- és szélerőmű gyártókat

Elfogadták május 27-én az uniós tagállamok a zöld átállás egyik kulcsfontosságú rendeletét, amely megmentheti az európai nap- és szélerőmű gyártókat, hiszen fontos támogatási keretet jelent az ilyen gyártókapacitások megmaradása, illetve kiépülése számára. A cél az, hogy 2030-ra az EU saját maga állítsa elő a tiszta technológiás berendezések 40%-át, ezzel erősítve az európai ipart az amerikai és kínai versenytársakkal szemben.

Az Európai Unió tagállami kormányai május 27-én elfogadták a Net Zero Industry Act (NZIA) névre hallgató rendeletet, amelynek célja az, hogy elősegítse a napelemek, szélturbinák és hőszivattyúk, és más tiszta technológiákat alkalmazó berendezések legalább 40%-ának helyi gyártását. Ezáltal az EU iparának versenyképességét kívánják növelni az amerikai és kínai piaci szereplőkkel szemben. A rendelet az uniós közlönybeli kihiretését követően húsz nappa, így várhatóan június végén, vagy július elején hatályba lép.

Ez a jogszabály kulcsfontosságú része annak az uniós stratégiának, amely nem csak az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésére törekszik globális szinten, hanem arra is, hogy ezen cél eléréséhez szükséges technológiák előállításában is vezető szerepet vállaljon.

A németek örökforgó szélkereke

Mi történik, ha a szélerőművek túl sok energiát termelnek?  Németországban azon dolgoznak, hogy a szélerőműveket sose kelljen leállítani.

Mi történik akkor, ha a szélerőművek túl sok energiát termelnek? Németországban most erre keresik a választ. Északon ugyanis többször előfordul, hogy a különösen szeles napokon szélmalmokat kell lekapcsolni, mert azok több energiát termelnek, mint amennyit a rendszer képes felvenni.

Az egyik német tartomány, Schleswig-Holstein azonban létrehozott egy olyan acélelemekből álló tárolót, amely nemcsak tárolni, de továbbadni is képes a megtermelt hőt. Ha beválik, a jövőben talán nem is lesz szükség szélkerekek leállítására.

Stoptáblát kapnak az új naperőművek, egy helyre terelik a szélerőmű beruházásokat

Váratlanul nagy nap- és szélerőmű beruházási tervek érkeztek a második közzétételi eljárásban, és azért, hogy a zöld energia terjedése folytatódjon, de ne járjon túlzott mértékű hálózatfejlesztésekkel, nem kapnak csatlakozási időpontot az ipari méretű új naperőművek – derült ki egy szerda éjjeli kormányrendeletből és az Energiaügyi Minisztérium közleményéből.

A Portfolio cikkével összhangban valóban a szélenergiás kapacitásbővítés, illetve a korábban tervezett nap- és szélenergia projektek végrehajtása áll a csatlakozási preferencialista élén, és jön egy új térkép az Energiahivatal oldalán, illetve jelentős, 5%-os, kiegészítő pénzügyi biztosítékot is le kell tenniük az érintett szereplőknek. Új információ, hogy a kormány a 2500 MW feletti szélerőmű beruházási tervekből legalább 670 MW-ot engedni fog, de csak úgy, hogy egyetlen hálózati csomópontra tereli őket össze.

Ez a lényege az új bejelentéseknek

Sokkal kevesebb nap- és szélerőművet engednek, mint amit a beruházók szeretnének

Bejelentette az Energiaügyi Minisztérium, hogy 2030-ig összesen mennyi új nap- és szélerőmű, illetve energiatároló kapacitásnak enged hálózati csatlakozást.

Miért fontos ez? A tervezett számok összességében azt jelzik, hogy a következő években sokkal kevesebb megújuló energiás kapacitás épülhet csak ki annál, mint amennyire a beruházók építési hajlandóságot mutatnának.

Számokban: az összes beépített napenergiás áramtermelési kapacitás jelenleg 6 gigawatt. Korábban úgy tervezték, hogy 2030-ra lesz ennyi, most 12 gigawattal számolnak hat éven belül.

Dánok keresik magukat degeszre a magyar áramon – az Orbán-kormány hatalmas hibát vétett

Egész Európában terjed a gépi kereskedés az árampiacon, de a magyar tőzsde különösen kiszolgáltatott az új iparág spekulánsainak: a szélerőműveket korlátozó kormánypolitika miatt akkora itthon a naperőművek túlsúlya, hogy kisebb kockázattal lehet fogadni az árak változására, mint máshol. Az elektromos áramkereskedelem központja két dániai kisváros lett: onnan lesik titkos algoritmusok, kisüt-e nap Magyarország felett.

Döntött a kormány: újra épülhetnek szélerőművek Magyarországon

A kormány 2024-re feloldja az évek óta életben lévő gyakorlati tilalmat a megújuló energia termelésének ezen formájáról.

Az újévben életbe lépnek a szélerőművek telepítését megkönnyítő rendelkezések – közölte az Energiaügyi Minisztérium. A kormány feloldja az évek óta életben lévő gyakorlati tilalmat a megújuló energia termelésének ezen formájáról.

A csütörtök esti Magyar Közlönyben megjelent új szabályozásról szóló minisztériumi közlemény úgy fogalmaz: a kormány a zöldenergia fokozott hasznosítása érdekében nagymértékben enyhítette a szélkerekek létesítésének jogszabályi feltételrendszerét.

Januártól könnyebb lesz szélerőműveket telepíteni

Jelentősen egyszerűbb lesz január elsejétől szélkerekeket létesíteni – ígéri az energiaügyi tárca a pénteki közleményében. Mint írják, az új évtől

az előírt védőtávolság az európai gyakorlatnak megfelelően 700 méterre csökken,

a megújított törvényi keretekhez igazodó rendeleti szintű részletszabályok kihirdetésével január elsejével megszűnik a pályáztatási követelmény,

Szélerőműstop 2029-ig: kik lesznek a kivételezettek?

Ha most elhárítanák a jogszabályi akadályokat az elől, hogy a szélerőművekre építési engedélyt lehessen szerezni, és nem korlátoznák a lehetőségét annak, hogy felcsatlakozzanak a villamosenergia-hálózatra, akkor legkorábban 2026 környékén nőhetnének ki a földből az új szélparkok Magyarországon. Legalább ennyi idő lenne szükséges az engedélyeztetéshez és a pénzügyi megtérülések vizsgálatához. Utóbbinak része az egy-két évig tartó szélmérés, amelyet az elmúlt 12 évben egyetlen szereplő sem tett meg – magyarázta a 24.hu-nak Lendvay Péter, a Magyar Szélenergia Ipari Társaság (MSZIT) elnöke.

Úgy tűnik azonban, hogy a politika közbeszól: Lantos Csaba energiaügyi miniszter éves parlamenti meghallgatásán hangsúlyozta: olyan sok – főként napelemes – erőművi engedélyes várja, hogy csatlakozhasson a villamosenergia-hálózathoz, hogy 2029-nél hamarabb aligha létesülhet új szélturbina. „Ez a dátum azonban nincs kőbe vésve. Sok olyan függőben lévő erőművi engedély van, ami még keresi a vevőket, így lehetséges, hogy lesz olyan beruházás, ami hamarabb megvalósulhat” – fűzte hozzá a miniszter, nem kibontva a részleteket.

Adrián Zoltán / 24.hu Lantos Csaba miniszterjelölti meghallgatása 2022. november 24-én a Parlamentben.

Magyarország adottságai alapján akár 16-szor ambiciózusabbak is lehetnének a kormány szélenergiás tervei

Körvonalazódnak a szélerőművek telepítésének egyszerűsítésére vonatkozó kormányzati tervek, de egy friss tanulmány szerint az eddig megismert irányhoz képest jóval nagyobb potenciál lenne a hazai szélenergia kiaknázásában.

Mi történt? A kormány jelentősen egyszerűsíti a szélkerekek telepítésének szabályozását. Az Energiaügyi Minisztérium pénteki közleménye szerint előkészületben van egy jogszabály-módosítás, amely alapján:

700 méterre csökkenne a jelenlegi 12 kilométerről az a távolság, amely belül lakott területek körül nem épülhetne szélerőmű.

Hiába érkezhet az EU-pénz, a napelemes pályázók ebből semmit nem láthatnak

Hamarosan 920 millió eurónyi (közel 370 milliárd forint) európai uniós támogatásra számíthat a kormány, annak nyomán, hogy az Európai Bizottság jóváhagyta Magyarország módosított és kiegészített helyreállítási tervét. Ez a pénz két részletben előlegként érkezhet meg 2024 során a RePowerEU program fejlesztéseire, amelyek kifejezetten a megújuló energiára és az orosz fosszilis energiahordozóktól való függetlenedést segítő programokra fókuszálnak.

A döntés nem végleges,

a kifizetés azt követően kaphat zöld utat, hogy az uniós pénzügyminiszterek tanácsa is jóváhagyja a bizottság javaslatát.

Szélerőmű a közeli jövőben nem, de szivattyús erőmű épülhet Magyarországon

Lantos Csaba energiaügyi miniszter szerint 2029 előtt nem nagyon lesznek új szélerőművek az országban. Már a megvalósítási tanulmány készül az ország első szivattyús erőművével kapcsolatban – derült ki Lantos Csaba beszámolójából, melyet az Országgyűlés gazdasági bizottságának éves gyűlésén ismertetett.

Mivel annyira sok naperőművi fejlesztés áll sorban, így 2029 előtt nem várható, hogy a nemsokára módosuló szabályok mentén új szélerőmű kapacitás lép be a magyar áramtermelési mixbe – többek között ezt jelezte a parlament Gazdasági Bizottsága előtti november 28-i meghallgatásán Lantos Csaba. Az energiaügyi miniszter azt is bejelentette, hogy a kormány döntést hozott arról, hogy megépít egy szivattyús tározós erőművet, és már a megvalósíthatósági tanulmánya is készül az évtizedes távon megvalósuló fejlesztésnek. Utalt arra is, hogy csúszhat az a korábbi menetrend, miszerint 2027 elejétől belépnek az új rugalmas gázerőművek a termelésbe, hiszen a jövő évi tenderbontáshoz képest három és fél éves építési időt említett.

November 28-án tartotta a Gazdasági Bizottság az éves parlamenti meghallgatását Lantos Csabának, aki a vg.hu, a hvg.hu és a Telex tudósításai szerint az alábbiakat mondta a portfolio témarendezése és kiegészítései alapján:

Megváltozott szabályok a szélerőműveknél, új pályázatok a napelemeknél

A botrányos szélerőmű-tilalom feloldását jelentette be Lantos Csaba energiaügy miniszter tegnap az Inforádióban. Állítása szerint küszöbön áll a szabályozás módosítása, amelynek eredményeként a mostani, teljesen értelmetlen 12 km-es védőtávolságot 700 méterre csökkentik, így megnyílik az ország jelentős részén a szélerőművek telepítése.

Lantos Csaba: megváltozott szabályok a szélerőműveknél, új pályázatok a napelemeknél

12 kilométerről 700 méterre csökken a szélerőművek védőtávolsága, de nem akarunk szélkerékerdőt – mondta Lantos Csaba az InfoRádió Aréna című műsorában. Az energiaügyi miniszter bejelentette azt is, hogy a nem lakossági ügyfeleknél egységes, országos vízdíj lesz, és létrehoznak egy alapot, amellyel a tehetősebb víziközmű-szolgáltatóktól csoportosítanak majd át forrásokat a rosszabb helyzetben levőkhöz.

Napokon át megújuló energiával működött Portugália

Portugália elképesztő rekordot döntött, amikor 6 egymást követő napon keresztül több energiát termeltek megújuló energiaforrásokból, mint amennyit az egész országban elfogyasztottak – írja az IFLScience.

Az új rekord október 31-én helyi idő szerint hajnali 4 óra és november 6-án reggel 9 óra között született meg. A 149 egymást követő óra során — ami 18-cal több, mint a 2019-es rekord — összesen 1102 gigawattóra (GWh) megújuló energiát termeltek.

Ez több, mint amennyire az országnak szüksége volt, ugyanis az ipari és a háztartási fogyasztás is csak 840 GWh volt.

Valamikor tényleg jöhetnek a szélerőművek

Az elvetett vendégmunkás-törvény helyett nem lesz új törvény, nem lesz koncesszió a szélerőművekre, és a kormány arra számít, hogy akár már az októberi infláció is egyszámjegyű lehet. A G7 összefoglalta a mai kormányinfó három legfontosabb bejelentését.

I. Nem lesz külön vendégmunkástörvény, az idegenrendészeti törvényben szabályozzák majd a vendégmunkások foglalkoztatását, az új szabályozás pedig várhatóan szigorúbb lesz az eredetinél.

A kormány október elején vonta vissza a vendégmunkások hazai foglalkoztatását szabályozó törvényt, amely novemberben lépett volna életbe. Ez két évben maximalizálta volna a munkavállalási engedély hosszát (egy év hosszabbítási lehetőséggel), és megtiltotta volna, hogy egy vendégmunkás letelepedési engedélyt kapjon.

Tordai: Hamarosan feloldják a szélerőmű-tilalmat

Heteken belül megszülethet a szélerőmű-tilalmat érintő megállapodás az Európai Bizottsággal, ám a kormány ezt is koncessziós formában működtetné

– erről beszélt Facebook-videójában Tordai Bence.

A Párbeszéd-Zöldek parlamenti képviselője azt közölte, hogy erről a témáról a gazdasági bizottság energetikai albizottságának – kezdeményezésére összehívott – keddi ülésén esett szó, ahol a szél- és napenergia helyzetéről beszéltek, és tájékoztatást adott a képviselők számára Alföldy-Boruss Márk, az Energetikai Minisztérium helyettes államtitkára.

Elfújta a szél miniszterelnök úr?

Tordai Bence szerint lehetővé tenné, de koncesszióba adná a kormány a szélerőművek építését. Március 31-re ígérte a kormány az új szélerőmű-szabályozást az Európai Uniónak, és június 30-áig kellett volna Brüsszelbe elküldeni a nemzeti energia- és klímaterv felülvizsgálatát… ma már november van.

Heteken belül megszülethet a szélerőmű-tilalmat érintő megállapodás az Európai Bizottsággal, ám a kormány ezt is koncessziós formában működtetné. Erről a kezdeményezésemre összehívott Gazdasági bizottság Energetikai albizottsága tegnapi ülésén esett szó, ahol a szél- és napenergia helyzetéről beszéltünk, és tájékoztatta a résztvevőket az államtitkár- írta Tordai Bence a Párbeszéd-zöldek országgyűlési képviselője:

Bár több mint hét hónap késéssel, de a kormány végre eleget tesz tavaly novemberi vállalásának és újra engedélyezné a szélerőművek építését, mondta Tordai Bence tegnapi Facebook-videójában. A Párbeszéd-Zöldek képviselőjének beszámolója szerint az Országgyűlés gazdasági bizottságának keddi ülésén részt vett az Energiaügyi Minisztérium helyettes államtitkára is. Alföldy-Boruss Márk elmondta, hogy heteken belül megállapodhatnak az Európai Bizottsággal arról, hogy milyen módon számolják fel a szélerőműveket tiltó magyar szabályozást.

Így támasztanák fel Csernobilt

Ukrajna azt tervezi, hogy egy hatalmas szélfarmot hoz létre a csernobili atomerőmű körüli területen – írja az IFLScience.  A német NOTUS Energy vállalat nemrégiben szerződést írt alá az ukrán környezetvédelmi és természeti erőforrások minisztériumával, a cél, hogy szélenergiával hasznosítsák a hírhedt zónát. A találkozón jelen volt Annalena Baerbock német külügyminiszter is.

Ha a terv megvalósul, Csernobil Európa egyik legnagyobb szárazföldi szélerőművévé válhat.

A NOTUS nemrégiben készült felmérése alapján a terület 1000 megawattnyi termelésre alkalmas, ez elegendő a mintegy 150 kilométerre fekvő Kijev nagyjából 800 ezer háztartásának ellátásához.

Ezért veszélyesek a tengeri szélerőművek

A klímaválság hatásait enyhítendő egyre több ország próbál meg átállni a megújuló, zöld energiaforrásokra. Különösen nagy figyelem irányul a naperőművekre, azonban a szélerőművek, és a vízi szélerőműparkok is hatalmas lökést adhatnak az átálláshoz. Az IFLScience azt vizsgálta meg, hogyan hatnak ezek a tengeri élővilágra.

A világ legnagyobb szélerőműparkja jelenleg 462 négyzetkilométeres területet fed le, amely együttesen több mint 1,4 millió háztartás energiaellátását garantálja. De milyen áron? A tengeri turbinák ugyanis számos módon befolyásolhatják a tengeri élővilágot: a zaj és a megváltozott hidrodinamika megzavarhatja a halak és bálnák viselkedését, és változásokat okozhat a területen élő fajok sűrűségében és sokféleségében.

Sajnos azonban nem csak a tengerben élő állatokat veszélyeztetik ezek az építmények: az északi és a Balti-tengernél élő tengeri madarak példaképp szintén rossz helyzetben vannak. A BirdLife International csoport jelentése szerint 12 északi és balti-tengeri madárfaj esetében nagy a kockázata annak, hogy összeütköznek az erőművekkel, hét faj esetében pedig nagy a kockázata annak, hogy az építkezések miatt kiszorulnak természetes élőhelyükről.

Rendkívüli helyzet alakult ki az áramáraknál: van, ahol hétvégén már a termelők fizetnek

Az elmúlt években egész Európában gombamód nőttek ki a földből a megújulóenergia-kapacitások, hatalmas mennyiségű nap- és szélerőművi teljesítmény került a lényegében egységes, összekapcsolt európai áramhálózatba. Az orosz–ukrán háború és a nyomában kitörő energiaválság további ösztönzőt jelentett a fejlesztéseknek: már korábban is rengeteg ilyen projekt volt folyamatban szerte a kontinensen, ám a megugró áramárak extra motivációt adtak, nemcsak az újabb fejlesztésekhez, hanem a már folyamatban lévő projektek felgyorsításához is. E tényezők minden bizonnyal közrejátszanak abban, hogy az árampiacokon

egyre gyakrabban alakulhatnak ki negatív árak,

de legalábbis hamarabb köszöntött be az az időszak, amikor ezek rendszeresen megjelennek – értékelt lapunknak Istvánffy György, a magyar áramtőzsde (HUPX Zrt.) piaci igazgatója.