Best WordPress Hosting
 

Megjelent a döntés, azonnal lépett a kormány a vérszívók ellen

Megjelent a Magyar Közlönyben a kormány határozata az idei országos szúnyoggyérítési program végrehajtásához szükséges intézkedésekről. Több pénz jut a vérszívók elleni harcra.

Orbán Viktor kormányfő Varga Mihály pénzügyminisztert azzal bízta meg, hogy – Pintér Sándor belügyminiszter bevonásával – az országos szúnyoggyérítési programra biztosítson 1 milliárd 840 millió forint többletforrást.

A két miniszter azonnali feladata, hogy a pénzt az idei költségvetésből megkapja a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatósága.

Baljós előjelek kísérik az idei szúnyogszezont

A korábbiakhoz képest jelentősen kitolódott a szúnyogszezon, a vérszívók immár februártól várhatóan október végéig velünk maradnak, ami az újonnan megjelenő fajokra is tekintettel számos, eddig ismeretlen veszélyt jelenthet számunkra.

Ez a cseppet sem megnyugtató hír a Pécsi Tudományegyetem Virológiai Nemzeti Laboratóriumának (VNL) közleményéből származik, és számos kérdést vet fel a laikus számára. Az a borús jóslat látszik ugyanis lassanként gyakorlattá válni, miszerint a behurcolt, idegenhonos szúnyogok új betegségek felbukkanásához és Magyarországon mindeddig elképzelhetetlen járványok kialakulásához járulhatnak hozzá. Az már csak ráadás, hogy a szúnyogmentes napok és órák száma is jelentősen lecsökken, ma már a strandon, tűző napon is számíthatunk csípésekre.

A tigrisszúnyog, koreai szúnyog és japán bozótszúnyog neve is baljósan hangzik a magyar fülnek, miközben őshonos fajaink is veszélyesebbé válnak.

Élő adásban orrba vágta magát a riporter – a kollégái visítva röhögtek rajta

Andrea Crothers, az ausztráliai Channel 9 újságírója épp a Brisbane-t sújtó árvizekről tudósított, amikor hirtelen rengeteg szúnyog lepte el – számolt be a Sun.

A riporter megpróbálta elhessegetni őket, de egyszer véletlenül orrba vágta magát. Crothers egyből elrohant a kamera elől, miközben a kollégái majd megszakadtak a nevetéstől a stúdióban.

A szerkesztők ráadásul még egy összefoglalót is készítettek a történtekről, amelyben többször is lejátszották az ominózus részt, és még le is lassították a pofont.

Kemenesi Gábor: Mintha a csimpánzlétünk óta nem fejlődtünk volna

Dr. Kemenesi Gábor virológus, a PTE Szentágothai János Kutatóközpontjának munkatársa volt az egyik olyan szakember, aki a Covid-járvány idején a sajtón keresztül, a közösségi médiában és személyesen is rengeteget tett a hiteles kommunikáció érdekében. Miközben a Virológiai Nemzeti Laboratórium munkatársaként a járványellenes harc élvonalában dolgozott.

A vészhelyzet május 5-én hivatalosan is véget ért, a korábban napi szinten megnyilvánuló tudósok, kutatók, járványügyi szakemberek kiléptek a nyilvánosság reflektorfényéből. De mit csinál a virológus „békeidőben”, amikor mi, laikusok már nem is gondolunk a kórokozókra? Csak azt, amit előtte is:

a világ legveszélyesebb vírusaival birkózik denevérek között, vagy szúnyogokat vizsgál, hogyha újra beüt a baj, az emberiség lépéselőnyből indulhasson.

Drámai a kétéltűfajok eltűnése, és ez a vártnál nagyobb baj

Egészen döbbenetes megállapításokra jutott egy friss, globális felmérés: a kétéltűek több mint 40 százalékát fenyegeti a kihalás veszélye, így az eltűnés szélére kerülhetnek a békák és a szalamandrák is.

A maláriát terjesztő szúnyogfajok egyedszámát is szabályozzák például a szúnyoggal táplálkozó békafajok – ha ezek egyedszáma csökken, vagy kihalnak, akkor az az emberek szemszögéből is komoly veszélyeket hordozna magában.

„Gyorsabban tűnnek el a kétéltűek, minthogy vizsgálni tudnánk őket, pedig hosszú a listája annak, hogy miért kéne vigyáznunk rájuk: például az orvostudományban betöltött szerepük, valamint a kártevők elleni védekezés miatt, de a környezeti viszonyokra is figyelmeztetnek, és a bolygót is szebbé teszik” – hangsúlyozza Kelsey Neam, a Re:wild természetvédelmi szervezet ökológusa.

Rendkívüli irtást rendeltek el Párizsban a tigrisszúnyogok miatt

Az egészségügyi hatóságok most először rendeltek el rendkívüli szúnyogirtást Párizsban a tigrisszúnyogok miatt, miközben a betegségeket terjesztő rovar a jelek szerint egyre nagyobb területeket hódít meg Európa északi részén, írja a Guardian.

Csütörtökön hajnalban a francia főváros délkeleti részén lakókat arra kérték, hogy maradjanak otthon, és utcákat is lezártak az irtás idejére.

A lap cikke szerint ilyen jelenetek a trópusi nagyvárosokban megszokottak, de egyre gyakoribbá válhatnak Európában is.

Szúnyogcsípés ölt embert Amerikában

Egy ritka, szúnyogok által terjesztett vírus betegített meg két alabamait, az egyik páciens életét vesztette – írja a Live Science. A kórokozó képes gyulladást előidézni az agyban.

A keleti ló-agyvelőgyulladás (Eastern Equine Encephalitis, EEE) mindkét esetét a part menti Baldwin megyében regisztrálták, a megbetegedésekről augusztus 21-én számoltak be. Az egyik eset Spanish Fortban történt, a másik pedig a közelben.

A helyi utakat rendszeresen permetezik, de a lakosoknak további óvintézkedéseket kell tenniük a csípések elkerülése érdekében. A hatóságok szúnyogcsapdákat is kihelyeztek, hogy teszteljék a példányokat az EEE-re.

Megállíthatatlanul robogunk a trópusi betegségek karjaiba

Az emberre veszélyes kórokozók közel kétharmada klímaérzékeny. Ezek egy része komoly járványokért felelős a világ más területein, de a klímaváltozás miatt már Európában is elkezdtek megjelenni.  Jan C. Slemenza és Shlomit Paz a Lancetben megjelent tanulmánya azt vizsgálta, hogyan hat a járványokra az éghajlatváltozás. 

Vektorokkal terjedő betegségek

Vektorosan terjednek azok a betegségek, melyek valamilyen ízeltlábú közvetítőn keresztül jutnak el az emberhez – tipikusan ilyen a szúnyog vagy a kullancs. A szúnyog kifejezetten időjárásérzékeny, élőhelyének klímája nagyban meghatározza, hogy milyen sűrűséggel és eloszlással tud szaporodni. A növekvő hőmérséklet kedvez a szúnyogoknak, a patogének mutációjának, és a fertőzés esélyét is nagyban növeli. 2008 és 2013 között készült egy felmérés, mely azt vizsgálta, hogy milyen faktorok játszanak közre leginkább egy betegség gyors terjedésében – a legelső helyen a természeti környezet szerepelt, utána jött a klíma, az utazás és a turizmus. 

Budapesten és 13 megyében irtják a szúnyogokat a héten

Tizenhárom vármegyében és a fővárosban gyérítik a szúnyogokat a héten – tájékoztatta a szúnyogirtási program végrehajtásáért felelős Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) hétfőn az MTI-t. Tudatták: több mint háromszáz településen és hat fővárosi kerületben végeznek kezeléseket a szakemberek.

Földi kémiai beavatkozások lesznek a Balatonnál, a fővárosban, a Duna mentén a Szigetközben, Komárom térségében, a Csepel-sziget településein, valamint Dunaújváros és Szekszárd környékén. Szükség van szúnyoggyérítésre az Ipoly és a Dráva mentén, továbbá Szolnokon és a környező területeken – sorolták.

Mint írták: az elmúlt héten is esős időjárás volt jellemző az ország nagy részén, és sok helyen villámárvizek alakultak ki. A rövid idő alatt lehulló nagy mennyiségű csapadék pedig kedvez a csípőszúnyogok számára alkalmas élőhelyek kialakulásának.

Szúnyoginvázió: 13 megyében kezd gyérítésbe a katasztrófavédelem

A héten 13 vármegye 441 településén, több mint 90 ezer hektáron irtja a szúnyogokat a gyérítési program végrehajtásáért felelős Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) – tájékoztatta az OKF hétfőn az MTI-t.

Azt írták, a kifejlett szúnyogok ellen elsősorban földi permetezéssel védekeznek, platós gépjárműre rögzített berendezéssel juttatják ki a készítményt az esti, éjszakai órákban. A következő napokban a Duna mentén a Szigetközben, a Dunakanyar településein és Szekszárd környékén találkozhatunk ezekkel a járművekkel.

Szúnyoggyérítést terveznek Baranya, Borsod-Abaúj-Zemplén, Somogy, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Tolna vármegyében, Sopronban és a környékbeli településeken, a Tisza-tónál és a Velencei-tónál. A Szigetközben a jelentős ártalomra tekintettel légi kémiai kezelések is lesznek.