Best WordPress Hosting
 

Ezüstkincseket találtak a Tisza-tónál

A Nemzeti Régészeti Intézet tízéves kutatási tervének egyik pillére, hogy az összes lelőhelyet azonosítsák az országban, ennek részeként indult mintaprojekt többek közt a Tisza-tó délkeleti térségében. Tavaly Tomajmonostora településén, az egykori bencés apátsági templom maradványainak több részletét is sikerült feltárni a hajdani nemzetségi monostor területén.

Áldozókészlet a sírban

„Megtaláltuk tehát a nemzetség monostorát és az azt megelőző településhez tartozó plébániatemplomot is” – idézi dr. Virágos Gábor ásatásvezető régészt, a Magyar Nemzeti Múzeum (MNM) régészeti főigazgató-helyettesét, a Nemzeti Régészeti Intézet vezetőjét az MNM közleménye. Az idei feltárás során különleges lelet,

Zöld hét 2024/8 A kormány engedélyt kér az EU-tól, hogy a magyarokat szennyezettebb környezetben tarthassa

200 apartmanházzal építenék be az Őrségi Nemzeti Park egyik tavát. Óriási veszélyben vannak tavaink. Lassan több lesz a szemét a Tisza-tóban, mint a hal. Már a férfiak heréiben is ott vannak a mikroműanyagok. Szakmailag nulla a Mohu-Mol koncessziós hulladékgazdálkodása. Finisben a választási kampány: Vitézy zöld kampányígéretei és az újra előkerült zöldlufik. Zöld állásfoglalást kér a Greenpeace az Európai Parlamentbe készülő pártoktól.

Hírháttér podcastunkban az alábbi hírekről és azok hátteréről beszélgetünk:

Kétszáz „tűzálló, vízálló, csókálló” apartmanházzal építenék be az erdei tó partját az Őrségi Nemzeti Park határán. Mi tesszük tönkre életterünket – óriási veszélyben vannak tavaink. Lassan több lesz a szemét a Tisza-tóban, mint a hal?  Már a férfiak heréiben is ott vannak a mikroműanyagok. Hülyeségeket írnak vissza, szakmailag nulla az egész – az érintettek véleménye a Mohu-Mol koncessziós hulladékgazdálkodási új rendszeréről. Finisben a választási kampány: Vitézy zöld kampányígéretei és az újra előkerült zöldlufik, és Zöld állásfoglalást kér a Greenpeace az Európai Parlamentbe készülő pártoktól. Ezek tehát mai fő híreink

Révbe értek – új natúrpark alakult a Tisza mentén

Ároktő, Egyek, Tiszabábolna, Tiszadorogma és Tiszacsege önkormányzatának polgármestere 2024. május 10-én vette át dr. Nagy István természetvédelemért felelős minisztertől a natúrparki névhasználati jogosultságot igazoló oklevelet. A Hortobágyi Tisza mente Natúrpark hazánk 18. névhasználati címet szerzett natúrparkja.

Az érintett öt település a Tisza völgyének középső, a folyó bal partján a Hortobággyal, a jobb parton a Borsodi-Mezőséggel (népi nevén Kis-Hortobággyal) határos szakaszán fekszik. A hagyományos településközi kapcsolatokat egyrészt a folyóval párhuzamosan futó és az azt keresztező ősi útvonalak határozták meg. A térség különleges adottsága, hogy itt egymás közelében két ősi révhely (Egyek – Tiszadorogma, illetve Ároktő – Tiszacsege) is található, ami megalapozta a Tisza két partján elhelyezkedő települések közösségeinek több évszázados múltra visszatekintő kapcsolatát.

A címszerzést közel egy évtizedes szakmai előkészítés és közösségépítő munka előzte meg.

Legyél vadonleső – keresd a fehér tündérrózsát!

Adatgyűjtő akciót hirdet az év vadvirága, a fehér tündérrózsa Tisza-tavi előfordulásának feltérképezésére a Tisza-tavi Ökocentrum és a Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft.

A Herman Ottó Intézet közleménye szerint a május 14-től szeptember 30-ig tartó akció célja a tónál megtalálható tündérrózsák bejelentésének ösztönzése, ezzel a helyi előfordulási sajátosságainak a feltérképezése, akárcsak magának a vízinövénynek és sokszínű élőhelyének a jobb megismertetése.

Idén a fehér tündérrózsa (Nymphaea alba) az év vadvirága, ez a vízinövény nem csupán látványos küllemű, természetvédelmi szempontból is értékes, védett faj. A fehér tündérrózsa egyik kiemelt hazai élőhelye a Tisza-tó, ahol olykor szinte szőnyegként borítják be a vízfelszínt levelei és termetes, hófehér virágai, így méltán tekinthető a tó egyik ikonikus vízinövényének.

Közvetlen vonat indult a fővárosból a Tisza-tóra

Március 11-én elindult a Tisza-tóhoz (Poroszlóra és Tiszafüredre) közvetlen budapesti eljutást kínáló Tisza-tó sebesvonat – közölte a MÁV-Volán csoport. Menetrendje akár egynapos tókerülő biciklizést is lehetővé tesz.

A közlemény szerint a sebesvonat május közepéig a hétvégi napokon, majd onnantól nyár végéig naponta közlekedik. A járat mintegy 50 kerékpárhellyel szolgálja az utasokat, menetrendje pedig akár egynapos tókerülő biciklizést is lehetővé tesz.  A társaság a kerékpárosokat segítő szolgáltatásait az elmúlt években ütemesen fejlesztette, így idén is számos vonaton biztosít lehetőséget a bicikliszállításra – írták.

“Tavaly, 2022-höz képest 20 százalékkal többen, csaknem 1,35 millióan vették igénybe a kerékpárszállítási lehetőségeket vasúton. Számukra is jelentős változásokat hozott a március 1-jén bevezetett új tarifarendszer.

Honfoglalás kori temetőt találhattak a Tisza-tónál

Honfoglalás kori temetőt találhattak a Tisza-tó térségében végzett mikroregionális kutatóprojekt keretében – írja az MTI a Magyar Nemzeti Múzeum (MNM) Nemzeti Régészeti Intézetének pénteki közleménye alapján. A többéves, nagyszabású kutatási program 2024-es évada, amely már az első napon egy eddig nem ismert, a honfoglalás korában és az Árpád-korban is lakott lelőhely felfedezését eredményezte.

A kutatók fémkeresőkkel számos leletre is bukkantak, köztük a honfoglalás korára datálható veretekre, nyílhegyekre, valamint egy jellegzetes baltaszerű fegyverre, úgynevezett fokosra. Ezen leletek alapján feltételezhető, hogy egy honfoglalás kori temetőt is rejthet a vizsgált terület, amelynek pontos igazolására további kutatásokat indít az intézet.

A felfedezett tárgyak kiértékelése alapján a helyet a bronzkortól a császárkoron át a honfoglalás időszakában és a középkorban is lakott volt. Reményeik szerint a későbbi korok talajmunkái, valamint a mezőgazdasági művelés nem tette teljesen tönkre az itt megbújó emlékeket, bár az látszik, hogy a szántott rétegből kiemelt fémleleteket megbolygatták.

Védett vízimadarak ritkításába kezdtek a Tisza-tónál

Elkezdődött a kárókatonák gyérítése a Tisza-tavon, miután a hidegebb idő beköszöntével megemelkedett számuk a területen – írja az MTI a Tisza-tavi Sporthorgász Közhasznú Nonprofit Kft. közleménye alapján.

A beavatkozásra azért van szükség, mert ezek a vízimadarak hatalmas károkat okozhatnak. A kormoránok, vagy kárókatonák tolla nem vízhatlan, testük melegével fűtik magukat, ehhez viszont folyamatosan enniük kell. Szétverik és megsebesítik a téli vizekben vermelő, lenyugodott halakat, egy elfogyasztott halra három elpusztított jut. Közben tönkreteszik a galériaerdőket is, mert savas ürülékük lemarja a fákat. A hatvanas években védelem alá helyezett, valójában tengeri madár mára túlszaporodott. Magyarországon 2500-3000 példány fészkel, de télen 30-40 000 példány jelenik meg a magyar vizeken.

A tájékoztatás szerint a gyérítést ezúttal is a társaság munkatársai végzik az adott területen illetékes vadásztársaságok közreműködésével. Az elmúlt héten 16 egyedet ejtettek el.

A rengeteg az üres lakás ellenére mégis beépítik nagy tavaink környékét

Ha csak a tavak menti településekre koncentrálunk, feltűnik, hogy a Balatonnál megdöbbentő a helyzet az üres lakások arányát tekintve. A lesújtó adatok fő oka az lehet, hogy a magyar kormány az építési beruházásban látja a gazdaság motorját, ezért ezt többéle módon támogatja, illetve igényt is teremt hozzá.

Érdekes dolgokra derül fény a Telex december 8.-ai cikkében található térképét bogarászva. A térkép a 2022-es KSH-adatokat szemlélteti, az üres lakások arányát és számát is láthatjuk rajta településenként. (Ezek az ingatlanok papíron üresek, de nem feltétlenül használaton kívüliek: akár ideiglenesen használják, szívességi alapon lakják, AirBnB-nek, irodának, rendelőnek használják, és sok a nyaraló.)

!function(){“use strict”;window.addEventListener(“message”,(function(a){if(void 0!==a.data[“datawrapper-height”]){var e=document.querySelectorAll(“iframe”);for(var t in a.data[“datawrapper-height”])for(var r=0;r

Ember alkotta para – a duzzasztók folyógyilkos hatásai

Közép-Európa legnagyobb édesvízi akváriumrendszerének, a Tisza-tó partján található Poroszlói Ökocentrumnak a legnépszerűbb attrakciói az itt bemutatott élő vizák és más nagy testű tokfélék. A  viza a világ legnagyobb édesvízi hala: a valaha dokumentált példányok között a rekorder 7 méter hosszú és 1224 kilogramm volt. Ezek a Fekete-tenger felől érkező, óriási, akár száz évig is élő halak a huszadik század második feléig gyakran előfordultak a magyar Duna-szakaszon is, hiszen a Szigetköz volt az egyik fő szaporodóhelyük. Vándorlásaik során még valóban feljuthattak a Tiszába is, ám az 1970-es évektől kezdve képtelenek bejutni a mi folyószakaszainkra – ennek az oka pedig egy duzzasztó, ami nagyon hasonlít a Tisza-tavat létrehozó kiskörei vízlépcsőhöz.

Vaskapu, Bős, Kisköre és társaik – a folyók felszabdalása

Az 1972-re megépült Vaskapu-erőmű 33 méterrel (egy tízemeletes panelház magassága) megemelte a Duna vízszintjét ott, ahol a folyam kilép a Kárpát-medencéből, és áttöri a Déli-Kárpátok ormait. Ezt a hatalmas mesterséges szintkülönbséget semmilyen hal nem tudja leküzdeni, így az óriás testű tokfélék mindörökre a Fekete-tengerben és az Al-Dunán rekedtek, nem tudnak többé felúszni szaporodni a Szigetközbe. És persze azóta a Szigetköz természetes állapotát is tönkretette – ki gondolná? – egy másik vízlépcső, mégpedig a bősi.

5 milliárd közpénz kormányzati eltapsolása a Tisza-tavon

A kisköreiek szerint egész nyáron ott rohadnak a kikötőben az Önök pénzéből vett luxus folyami jachtok. Egy Révész Máriusz nevű zseni ötlete volt, hogy ez kell a tiszai turizmus felvirágoztatásához, és ezt tisztán adóforintokból kell megvalósítani.

El is tapsoltak rá (minimum) 4.9 milliárd forintot, nem csak hajókat vettek, hanem építettek (természetvédelmi területre) egy komolynak tűnő szállodát is, kilátóval, biztos, ami tuti.

A hajók egy része Tokajban, másik része Kiskörén várja a semmit.

Hogyan lett afféle kultfilm a Jóreménység-szigetből?

Számkivetett a Tisza-tavon. Nagyjából ez a cím adja magát, ha az ember a Jóreménység-sziget című filmet akarja összefoglalni, esetleg még mellédobhatjuk valamely nagy világmegfejtő nevét, Paulo Coelhoét például, csak óvatosan, mert az sokak számára szinte szitokszónak számít, de a lényegre talán rávilágít. A Jóreménység-szigetet ugyanis műfajilag szinte lehetetlen meghatározni, leginkább úgy definiálható, mint egy életbölcsességekkel meghintett természetfilm, melyben fel-felvillannak a „világból kivonulós”, az „így jöttem” és a „felnövés” történetek bizonyos jellegzetességei is. A film tavaly meglepően nagyot ment a magyar mozikban, a napokban pedig felkerült a Netflixre, és, ha már a mozikban kihagytuk, most pótoltuk e hiányosságot.

A film a legelején tisztázza: „igaz történet alapján” készült, ami jelen esetben meglehetősen visszafogott megfogalmazása annak, hogy javarészt egy az egyben valós időben dokumentált, valós eseményeket mutat be, az alkotó elmondása szerint úgy hetvenszázaléknyi valóságot kever harminc százaléknyi fikcióval. A kiindulópont a Covid-járvány kezdete, amikor is a film rendezője, írója, vezető operatőre, vágója, dramaturgja és nemhogy fő-, de szinte egyetlen szereplője, a magyar-ukrán származású Ljasuk Dimitry reklámszakember és környezetvédő aktivista úgy dönt: önkéntes karanténját nem a budapesti lakásában, hanem a Tisza-tó közepén lévő kis, alig ismert szigeten fogja tölteni. A szigethez családi kötelékek fűzik: gyerekként édesapjával járt ki oda, egy kis kunyhót is építettek, ahol sok időt töltöttek, ám az apa már nem él, és Dimitry sok-sok éve nem járt arrafelé. Most azonban a kunyhót választotta ideiglenes otthonául. Kevés a luxus, szolid a kényelem: villany legfeljebb akkukról, víz a Tiszáról, a vécé egy hevenyészett gödör, a fűtést kis vaskályha, a főzést pedig egy rezsó biztosítja, az élelem otthonról hozott konzervekből és szárazélelmiszerből, később anyai csomagokból, a vízből kifogott keszegekből és a szigeten megtermesztett haszonnövényekből áll. Mindez a csendért, az egyedüllétért és a természet lélegzetelállító közelségéért cserébe.

Pozitivo

Vízirendőrök mentettek ki két vízben sodródó kenust a Tisza-tóból Poroszlónál – videóval

Felborult egy nő és egy férfi a kenujával a Tisza-tóban, Poroszlónál. A Jász-Nagykun-Szolnok Vármegyei Rendőr-főkapitányság tájékoztatása szerint az erős szélmozgás borította vízbe a párost, akik telefonon kértek segítséget.

A vízi rendőrök azonnal megkezdték a vízbe borult páros keresését, akiket hamarosan meg is találtak mentőmellényben, a nyílt vízen sodródva, ahogy a kenuba kapaszkodtak.

A rendőrök kimentették és a partra szállították a nőt és a férfit, a kenut pedig bevontatták a vízről, majd biztonságba helyezték.

6,5 tonna hulladékot gyűjtöttek össze a IV. Tisza-tavi PET Kupa résztvevői

Az elmúlt napokban ismét környezetvédelmi aktivisták hajóztak három napon keresztül a Tisza-tó Tiszafüred és Tiszanána-Dinnyéshát közötti szakaszán. A 12 lelkes pethajós csapat  összesen 200 részvevője naponta 400-500 zsák hulladékot szedett össze az ártéri erdőkből, a nádasokból és a tóparti hulladékszigetekről.

A IV. Tisza-tavi PET Kupát tapasztalt csapat, a DHL Clean Up Hungary nyerte, a Tisza-Hőse kitüntető címet ezúttal a ZÁBRÁK vehették át. A hulladékgyűjtő rendezvény az Energiaügyi Minisztérium (EM) támogatásával valósult meg.

Az első, 2013-ban megrendezett PET Kupa óta ez volt a tizennyolcadik hulladékgyűjtő verseny, amit az ötletgazda Természetfilm.hu Egyesület szervezett. A hagyományos felső-tiszai versenyek után, öt évvel ezelőtt elsőként a Tisza-tóra terjesztették ki környezetvédelmi munkájukat a szervezők, négy évvel ezelőtt kezdték meg a Bodrog takarítását, idén májusban pedig első alkalommal látogattak el a Marosra.

Kaszálják a sulymot a Tisza-tavon

Mint évek óta, a Tisza-tavi Sporthorgász Nonprofit Kft. idén is megkezdte az idei sulyomkaszálást a Tisza-tó Abádszalóki- és a Poroszlói-medencéjében. A csónakok pár nap múlva a tiszavalki térségben folytatják a munkát.

De mi is az a sulyom?

A nyári kirándulások során rendszeresen találkozunk zöld levelével és barna termésével. A strandolóknak bosszúságot okoz, hiszen éles tüskéibe lépve azok könnyen belefúródnak talpaikba. Ám, a sulyomból valamikor étel is készült! Ismerje meg a sulymot, ezt az egyedülálló Tisza-tavi növényt, amit ugyan engedélyhez kötötten lehet csak szedni, de megvan a lehetőség arra is, hogy megkóstolja.