Best WordPress Hosting
 

Újra szabadlábon „Félelmetes Sarah”, aki kamaszként vált kegyetlen gyilkossá

„Elmondhatatlan gonoszság” – így jellemezte a 71 éves Lily Lilley meggyilkolását az ügyet először tárgyaló bíró 1999-ben. Az áldozatot saját házában kínozta meg két gyilkosa, akik aztán egy kerekekkel felszerelt kukába tették az idős nő holttestét, majd a háztól nagyjából másfél kilométernyire, egy csatorna vizébe dobták. Az ügy legmegrázóbb részlete talán az, hogy egy 14 és egy 15 éves lány követte el a kegyetlen gyilkosságot.

Gyerekbandák és egy bogaras idős hölgy

Lily Lilley az élete nagy részét Manchester egy külvárosában, Failsworth-ben élte le. Mivel egyetlen fia még a hetvenes években kivándorolt az ausztráliai Tasmániába, férje halála után, élete utolsó tíz évében magányos volt.

Átélte, ahogy az albánok kiábrándultak a kommunizmusból és a kapitalizmusból is

Amikor 2020 februárjában elkezdett a könyvén dolgozni, eredetileg egy nagyon másfajta könyv járt a fejében. Mi változott meg?

Eredetileg egy tudományos könyvet akartam írni a szabadság eszméiről a liberális és a szocialista politikai irányzatokban. Az egyik tudományos meggyőződésem mindig is az volt, hogy míg sokan azt gondolják, hogy a liberalizmus a szabadságról, a szocializmus pedig az egyenlőségről szól, valójában mindkettő olyan irányzat, amely megpróbálja megérteni, mi a szabadság, és hogyan gondolkodunk egy szabad emberről egy szabad társadalomban. Ezért akartam megírni ezt a tudományos könyvet, mivel egyébként a német idealizmussal, Kanttal, Hegellel és Marxszal foglalkozom. És akkor jött a világjárvány, bezárták a könyvtárakat és a kutatóközpontokat is, én pedig végül egy berlini szekrényben kezdtem könyvet írni, mert a gyerekeim ott szaladgáltak a lakásban, én pedig csak oda elbújva tudtam dolgozni. És bár egy nagy, tágas, német szekrény volt, azért még mindig csak egy szekrény, nem pedig egy szoba.

Ott jutott eszembe, hogy vannak olyan pillanatok az életedben, amikor a szabadságra úgy gondolsz, mint valami nagyon elvont, távoli és nehéz dologra. Válságok idején a saját életedben, a személyes napi tevékenységeidben is megéled ezt.

Sztrájkolnak a francia rendőrök, mert a kormány senkit nem enged el szabadságra a párizsi olimpia idején

Július 26. és augusztus 11. között Párizs ad majd otthont 2024-es nyári olimpiának, a szervezés ennek megfelelően gőzerővel zajlik. Ennek részeként a minap információk szivárogtak ki arról, hogy a játékok ideje alatt a tervek szerint minden rendőrt berendelnek majd dolgozni Franciaországban, senki nem mehet az olimpia idején szabadságra. Erre válaszul „Fekete Csütörtök” néven sztrájkba kezdtek a francia rendőrök.

A Guardian írása szerint az országos megmozdulássá formálódó sztrájk főszervezői, köztük a két legnagyobb rendőrszakszervezet, az Alliance és az Unsa Police szerint a fenti helyzet tükrében a rendőröket akár kétezer euróig terjedő bónusz is megilletné, ha szolgálatba helyezik őket az olimpia idején, továbbá a szakszervezetek el akarják érni azt is, hogy minden érintett munkavállaló kapjon gyermekgondozási támogatást a játékok idejére és legyen lehetőségük később szabadságra menni.

A belügyminisztériumtól származó információk alapján Franciaországban a tervek szerint minden rendőrt mozgósítanak, július 24-től augusztus 11-ig senki nem mehet el pihenni. A rendőröknek összesen 10 nap szabadságot állapítanának meg június 15. és szeptember 15. között, de egyébként végig szolgálatban kell lenniük. Közben több regionális egységnél számolnak azzal, hogy Párizsba költöztetik őket a játékok idejére – ők a fentiek mellett azt követelik a kormánytól, hogy garantálja a lakhatásukat és a munkaidejük maximális óraszámát is.

Változnak a szabályok a béreknél és a szabadságoknál januártól

2023. december 1-jétől az új minimálbér bruttó 266 800 forint, a garantált bérminimum bruttó 326 000 forint. Fontos, hogy minimálbérek esetén e 2024. január 1-jétől januári béreknél, tagi kivéteknél ezeket a béreket módosítani szükséges, figyelni kell a részmunkaidő foglalkoztatás arányában is a módosításokra – írja a portálon Pentz Edina, az RSM bérszámfejtési üzletágvezetője.

SZJA-kedvezmények változásai

A 25. életévét be nem töltött fiatal csökkentheti az összevont adóalapjába tartozó egyes jövedelmeit a 25 év alatti fiatalok kedvezményével. A kedvezménnyel csökkenthető például a bérjövedelem, a megbízási díj, az őstermelői jövedelem, az egyéni vállalkozó átalányban megállapított jövedelme, vagy vállalkozói kivétje. 2024-ban a kedvezmény összege jogosultsági hónaponként 576 601 forint, ami 86 490 forint adómegtakarítást, teljes évre fennálló jogosultság esetén 6 919 212 forint, ami összesen 1 037 880 forint adómegtakarítást jelent. jelent. Ha a munkavállaló jogosult a 25 év alatti fiatalok kedvezményére, azt a munkáltató, kifizető mindaddig automatikusan figyelembe veszi, amíg annak részben vagy egészben történő mellőzéséről nem ad nyilatkozatot.

Ha nem veszi ki az idei szabadságát, ne számítson pénzre helyette

Az évvégi szabadságkiadással kapcsolatos kérdéseket vesézte ki az Economx cikke, amiben kitértek arra is, mi a helyzet a ki nem vett szabadsággal, megváltható-e az pénzben, mint ahogy valószínűleg nem kevesen hiszik ma is. Ez azonban főszabály szerint nem igaz, ugyanis a munkáltató kizárólag a munkaviszony megszűnésekor ki nem adott arányos szabadság megváltására köteles.

Az apasági és szülői szabadságnál pedig a megváltásra nincs lehetőség akkor sem, ha a munkaviszony megszűnik – ezeket a szabadságokat mindenképpen természetben kell kiadni.

Mit lehet tenni, ha még nem vettük ki teljesen az idei szabadságot, és már nincs is annyi nap 2023-ból, hogy a maradékot kiadhassák nekünk? Nos, a szabadságot kiadhatja úgy is a munkáltató, hogy a szabadság kiadása még idén kezdődik, és jövőre fejeződik be. Fontos, hogy ez megszakítás nélküli szabadság legyen, és hogy 2024-re csak öt munkanap szabadság vihető át az idei évről.  az esedékesség évében megkezdődik, de a megszakítás nélküli tartama csak a következő évben jár le. Ez azt jelenti, hogy ha a munkavállaló még idén (legkésőbb december 29-én) megkezdi a szabadságát, akkor amennyiben a szabadság utolsó napja január 8-a, akkor ez még 2023-ban kiadott szabadságnak minősül.

Orbán Viktor elrendelte a 2024-es igazgatási szünetet

Megjelent a Magyar Közlönyben a rendelet a 2024. évi igazgatási szünetről. Orbán Viktor miniszterelnök döntése szerint az igazgatási szünet 2024. december 30. napjától 2025. január 1. napjáig tart, három napra áll le a közigazgatás.A rendelet már hatályos.

Az igazgatási szünetről szóló törvény szerint a döntés a kormányzati igazgatási szervekre vonatkozik. A kormány nyári, illetve téli igazgatási szünetet is elrendelhet, rendeletét a tárgyévet megelőző év decemberének 15. napjáig ki kell hirdetnie.

Az igazgatási szünetre eső valamennyi munkanapra szabadságot kell kiadni a foglalkoztatottnak. Ha a dolgozónak már nincs szabadsága, akkor a téli igazgatási szünetre a tárgyévet követő évben esedékes szabadságot kell kiadni. A kormányfő döntése háromnapos leállást jelent a közigazgatásban. Mint korábban megírtuk, ez jóval kevesebb, mint a tavalyi, idei téli igazgatási szünet: legutóbb ugyanis 13 napos volt, tavaly december 22-től egészen január 6-ig tartott, idén pedig december 27-től tart majd január 1-jéig.

Januártól változik a gyerekek után járó pótszabadság

Logikus, hogy a gyermekek után járó pótszabadságról ne a munkáltató, hanem a munkavállaló rendelkezhessen – mondta a Gazdaságfejlesztési Minisztérium foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára kedden az M1 aktuális csatornán az MTI tudósítása szerint. A műsorban elmondta: a 16 évnél fiatalabb gyermek után két-, kettő gyermek után négy-, a kettőnél több gyermek után pedig hétnapnyi pótszabadság jár.

Czomba Sándor azt mondta: a Munkástanácsok Országos Szövetségének javaslatára jelenleg a parlament előtt vannak azok a részletszabályok, amelyek szerint a jövőben a gyermekek után járó pótszabadságról a munkavállaló, vagyis mindkét szülő dönthet, és nem a munkáltató; mindez – ha megszavazzák – január 1-jétől léphet hatályba. Hozzátette, hogy ez több mint 1,5 millió embert érint Magyarországon.

A műsorban elhangzott, hogy októberben 4 millió 757 ezren dolgoztak Magyarországon, vagyis egy év alatt 37 ezer emberrel nőtt a foglalkoztatottak száma. Emlékeztetett, hogy az Eurostat nemrégiben kiadott adatai szerint a foglalkoztatás alapján a magyar régiók 2010-ben – a 234 európai régióból – az átlag alatti szinten voltak, most viszont az összes régiónk az átlag feletti szinten van.

A KDNP másként adná ki a gyermekesek szabadságát

Három kereszténydemokrata képviselő (Nacsa Lőrinc, Simicskó István és a képen látható Hollik István) törvényjavaslatot nyújtott be ezzel a címmel,

A gyermek után járó pótszabadság biztosításának feltételeivel összefüggésben a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény módosításáról.

Az előterjesztés egyetlen lényegi paragrafusból állna. Ebből.

Felnevelt három gyereket a nő, majd 60 évesen motorra pattant és beutazta Ausztráliát

Amikor Joanna Barthorpe hét évvel ezelőtt, 60 évesen bejelentette a családjának, hogy motorozni tanul, a felnőtt fiai lepődtek meg a legjobban, hiszen az anyjuk nekik sohasem engedte, hogy motorozzanak. Joanna férje sem volt boldog, mert szerinte a motorok túl zajosak és túl veszélyesek. Joanna szerint azonban a veszély része az élvezetnek.

Joanna Barthorpe számára a motorozás a szabadságról szól – írja a Guardian című brit lap. Miután felnevelt három gyereket, miközben évtizedeken át háttérbe szorította önmagát, és mindig arra törekedett, hogy jó példát mutasson, 60 évesen úgy érezte, eljött az ő ideje. A motorozásban látta meg azt a szabadságot, amire egész életében vágyott.

Joanna még motoros tanfolyamra járt, amikor megvette első motorját, egy Yamaha TDM850-et. Belekerült néhány próbálkozásba, mire megkapta a jogosítványát, de azt mondja,

HírTV-s hamisítás: őszig már nem foglalkozik vele a Médiatanács

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsa több mint egy hónapig, július 26-tól augusztus 28-ig ülésezési szünetet tart, így addig nem foglalkozik például a HírTV botrányos hamisítási ügyével sem. A Médiatanács tagjai, ha szeretnék, ezúttal is az NMHH által bérelt, a HírTV egyik alapítójához köthető elegáns wellnesshotelben pihenhetnek.

Nem kapott szabadságot, mégis elrepült bulizni Ibizára, és másnap beért a munkába

Nagyon szeretett volna elmenni a barátaival nyaralni a 22 éves Ben Matthew Saunders, de épp akkor, amikor a többiek mentek, nem tudott elszabadulni a munkahelyérről. A brit fiatalember azonban úgy gondolta, nem áll be azok népes táborába, akik a munkát használják kifogásgént arra, hogy nem buliznak, nem ünnepelnek együtt a barátaikkal – írja a LadBible című brit bulvárportál.

Saunders elhatározta, hogy legalább egy estét a barátaival tölt Ibizán. Július 10-én, hétfőn, a férfi utolsó aznapi értekezlete délután kettőkor ért véget, Londonban. Utána rögtön a reptérre sietett és elért egy ötkor induló gépet.

Este 8.40-kor landolt Ibizán, a holmiját bedobta az egyik barátja hotelszobájába, aztán indultak is bulizni. Ben másnap reggel hétkor már egy reptérre tartó buszon ült, tíz perccel dél előtt landolt a londoni Gatwick repülőtéren, majd gyorsan vonatra szállt, így délután egyre éppen odaért aznapi első értekezletére, Brightonba.

Sok háziorvos nem tud szabadságra menni, mert nincs helyettesítés

Sok háziorvos nem tud elmenni szabadságra, mert nincs aki helyettesítse – ezt mondták az RTL Híradónak nyilatkozó háziorvosok. Szerintük van olyan kollégájuk, aki évek óta csak néhány napot tud pihenni. Sokan nyugdíjas korúként is dolgoznak, de így is több mint 500 praxis tartósan nincs betöltve. A legnagyobb problémát az utánpótlás hiánya jelenti, jelenleg ugyanis 60 év a házigyerekorvosok átlagéletkora.

A taksonyi gyermekorvosi rendelőben Fábián Dóra az egyetlen orvos. Télen van, hogy naponta 100 gyereket is ellát itt, szabadságra menni pedig csak akkor tud, ha talál helyettest. Vállalkozóként a háziorvosnak kell kifizetnie a helyettes bérét, ez akár napi 50 ezer forint is lehet.

„Az alapellátásban nincs olyan, hogy az ember kiveszi a szabadságát” – erről már Póta György gyermek háziorvos beszélt az RTL Híradónak. A nagyobb rendelőkben egymás helyettesítésével oldják meg a szabadságolást, de vidéken sok helyen megoldhatatlan a helyettesítés.

Végre kirúgták a tanárt, aki 20 évig kerülte a munkát a velencei iskolában

Valószínűleg világrekordot döntött egy tanár Olaszországban. Cinzia Paolina De Lio kiérdemelte az ország „legrosszabb alkalmazottja” címet, miután két évtizedig sikeresen megúszta a munkát.

Cinzia Paolina De Lio used sick leave, holiday time and permits to attend conferences to avoid lessons and has been described by the supreme court as “permanently and absolutely unsuitable” for the job https://t.co/uAkxfJhvTl

— The Times and The Sunday Times (@thetimes) June 27, 2023

Ő volt az utolsó megszálló Magyarországon

A hazánkat 1944-1945-ben a nácik alól felszabadító, egyben megszálló Vörös Hadsereg az 1947-es párizsi béke értelmében abból a célból maradt – ideiglenesen –Magyarországon, hogy Moszkva a szövetségesek által közösen ellenőrzött Ausztriával akadálytalan kapcsolatot tarthasson fenn. Miután nyugati szomszédunk 1955-ben visszanyerte szuverenitását, ám a szovjet hadsereg továbbra is a szocialista tábor összetartásának leghatásosabb eszköze maradt – írja a Rubicon.hu.

Új helyzetet a nyolcvanas évek vége, Gorbacsov fellépése hozott, akinek reformjai – és a szocialista blokk országaiban lezajló szellemi erjedés – megindították a kelet-európai államokban a rendszerváltás folyamatát. A szovjet pártfőtitkár az ENSZ 1988. decemberi közgyűlésén megígérte, hogy három éven belül 50 000 katonát, 5000 harckocsit és 6 harckocsizó osztályt von ki Kelet-Európából. A Magyarországon állomásozó Déli hadseregcsoport főparancsnoka, Matvej Burlakov vezérezredes pedig 1989. január 1-jei sajtónyilatkozatában 10 000 fő – a hazánkban szolgálatot teljesítő haderő egyötödének – hazaszállítását hirdette meg.

Szigetváry Zsolt / Fortepan Magyarország, Esztergom: a felvétel a szovjet csapatok kivonulása idején készült. A Szovjet Déli Hadseregcsoport harckocsizó gárda hadosztálya elhagyja a várost.

Átveri a főnöke, ha nyugdíjasként dolgozik, és így válaszol a szabadságigényére

Nyugdíj mellett dolgozó részmunkaidős biztonsági őr írt a Blikk  Rúzsnak, mivel nyári szabadságkérésére a főnöke azt mondta neki, hogy nem mehet szabira, mert nyugdíjas, meg részmunkaidős, így neki nem jár szabadság. Pedig az unokáknak már megígérte a nagypapa, hogy náluk tölthetnek egy hetet, a Balatonnál. De igaza van-e a főnöknek?

A lap által megkérdezett ügyvéd szerint nincs – ha a főnök nem akar szabadságot adni neki, az visszaélés részéről. Többszörös tévhit, hogy a nyugdíj ténye vagy a részmunkaidő a munkavállalóra hátrányosan befolyásolná a szabadság időtartamát. A szabadság időtartama szempontjából ugyanis teljesen mindegy, hogy valakit nyugdíjas alkalmazottként foglalkoztatnak-e, mint ahogyan az is, hogy 8 órában, 6 órában vagy 4 órában dolgozik-e, szabadságból ugyanannyi jár, mint a klasszikus teljes munkaidős aktív korúaknak.

Tehát a nagypapára is igaz, hogy az alapszabadsága 20 munkanap, a pótszabadsága pedig az életkora miatt (nyugdíjasként) további 10 munkanap.

Beperelheti a munkáltatóját, ha így küldik szabadságra

Előfordul, hogy a munkáltató szabadságot ír ki a dolgozóknak, ha valamilyen okból másnapra nem tud munkát biztosítani nekik. Ha pedig valakinek már elfogyott a szabadsága (az év vége felé), akkor fizetés nélküli szabadságra küldi azt, akinek éppen nem tud munkát adni a következő napra. Ugyanakkor a dolgozóktól azt várja el, hogy a szabadság előtt két héttel jelezzék az igényüket. Így, ha olyan váratlan ok jön közbe, ami két héttel korábban még nem látható, nem adja ki szabadságot.

A Pozderka és Társai ügyvédi iroda ügyvédje, Dr. Nagy Bence szerint jogszabályellenes a dolgozót szabadságra, pláne fizetés nélküli szabadságra küldeni, ha nincs munka. Végigvettük, miért, illetve hogy mikor járnak el helyesen a munkáltatók, és mit tehetnek a dolgozók.

A szabadságkiadás a munkáltató joga