Best WordPress Hosting
 

Magyarországról örökítették meg a látványos üstököst

Több felvételt is készített a 12P/Pons-Brooks-üstökösről Majzik Lionel, a magyar asztrofotós közösségi oldalán számolt be március 3-i, tápióbicskei megfigyeléseiről. Mint írta, az égitest egyre fényesebb.

Az objektum az elmúlt évben több kitörést is produkált, és a napokban újabb, kisebb kitörésen esett át. Emiatt március elejére rendkívül látványos lett, a kedvező időjárás pedig lehetőséget teremtett a megfigyelésre.

A kidobott anyag szinte pajzsként ölelte körül a kómát, csóváját pedig látványos módon formálta a napszél.

Majdnem lett egy Le Verrier nevű bolygó a Naprendszerben

Urbain Le Verrier francia csillagász, a Neptunusz felfedezője 213 éve, 1811. március 11-én született. A Naprendszer nyolcadik, egyben legtávolabbi bolygóját kis híján róla nevezték el, Le Verrier azonban ennél szerényebb volt – írja a Múlt-kor.

Kistisztviselő apja még házát is elzálogosította, hogy tehetséges fia tanulmányait fedezhesse, ami ki fizetődött: Le Verrier huszonöt évesen már a nagyhírű École Polytechnique csillagászati tanszékének előadója volt. Hamarosan a párizsi obszervatóriumnál kapott állást, ahol az akkori legtávolabbi ismert bolygót, az Uránuszt kezdte tanulmányozni. 1846-ban aztán kiszámolta egy még távolabbi planéta adatait, és meghatározta annak nagyságát, valamint előrelátható pozícióját is.

Adatait elküldte Berlinbe Johann Gottfried Galle német csillagásznak, aki 1846. szeptember 23-án éjjel meg is találta a Neptunuszt a jelzett hely közelében. Az égitest másnapra elmozdult, ezzel bizonyossá vált, hogy bolygó. Le Verrier ezután akadémikus és szenátor lett, 1854-ben pedig őt nevezték ki az obszervatórium vezetőjének. Az örömmámorban az is komolyan felmerült, hogy az új bolygót róla nevezzék el, Le Verrier viszont inkább Neptun, a tengerek római istenének a nevét választotta, vélhetőleg a bolygó légkörének kék színe miatt.

Óceán boríthatja ezt a közeli exobolygót

Egy friss tanulmány alapján olyan Naprendszeren kívüli bolygót, azaz exobolygót találtak, amelyet teljes egészében mély óceán boríthat – írja a The Guardian. A James Webb űrteleszkóp (JWST) segítségével vízgőzt, valamint metán és szén-dioxid kémiai jeleit mutatták ki az égitest légkörében.

Az objektum körülbelül kétszer nagyobb a Földnél, és kozmológiai szempontból közel, nagyjából 70 fényévre található. A kutatók szerint a kémiai jelek alapján az égitest egy, az egész felszínt beborító óceánnal bír, légköre pedig hidrogénben gazdag lehet. Igaz, földi szemmel a bolygó így sem tűnik túl barátságosnak.

Az óceán hőmérséklete 100 Celsius-fokos vagy még annál is melegebb lehet

Újabb vizsgálat igazolja: elkerüli a Földet a legveszélyesebb aszteroida

A 2004-ben felfedezett 99942 Apophis kisbolygót a szakértők azonnal potenciálisan fenyegetőnek ítélték, az objektum hosszú ideig a legveszélyesebb ismert aszteroidának számított. Eleinte 2,7 százalék esélyt adtak a 2029-es ütközésre, ami meglehetősen magas aránynak tekinthető, a kockázat viszont később lecsökkent. Három éve aztán egy vizsgálat megállapította, hogy az égitest belátható időn belül nem csapódhat a Földbe.

Egyes kutatók azonban ekkor sem nyugodtak meg, hiszen elképzelhető, hogy az Apophis – akár egy ütközés következtében – letérjen pályájáról. Paul Wiegert, a Western University munkatársa és Ben Hyatt, a Waterloo Egyetem csillagásza egy új tanulmányban most 1,3 millió ismert aszteroida pályáját vizsgálva arra jutott, hogy egyetlen kisbolygó sem fog találkozni az Apophisszal a következő években – írja az AFP.

„Tekintettel arra, hogy az Apophis milyen közel fog elhaladni a Föld mellett, fennáll annak a lehetséges kockázata, hogy a jelenlegi pályájáról való eltérés közelebb viszi a becsapódáshoz” – állapította meg Hyatt.

Idegen csillag változtathatta meg a Föld pályáját

Régóta vizsgálják már a tudósok, miként keletkezett a Naprendszer, és milyen hatások formálták azt olyanná, mint amilyen ma. Nathan Kaib az Oklahomai Egyetem, valamint Sean Raymond a Bordeaux-i Egyetem tudósai most komoly megállapítást tettek, írja a Science Alert.

A The Astrophysical Journal Letters szaklapban megjelent kutatás szerint 2,8 millió évvel ezelőtt egy idegen csillag robogott el a Naprendszer mellett, és ez jelentős hatással volt a bolygónk fejlődésére is. 

A szóban forgó csillag a HD-7977, amelynek legközelebbi távolságáról egyelőre nem született konszenzus. Van, aki úgy gondolja, hogy 31 ezer csillagászati egységre (CSE), mások szerint viszont 4000 csillagászati egységre közelítette meg a Napot. Egy csillagászati egység 150 millió kilométernek felel meg.

Eddig ismeretlen égitestekre bukkantak a Naprendszerben

Három új holdat fedeztek fel a Naprendszer legtávolabbi bolygóinál, közülük kettő a Neptunusz, egy pedig az Uránusz körül kering. Ezzel előbbinek immár 16, utóbbinak pedig 28 ismert holdja van – írja a CBS.

A korábban ismeretlen égitestek azért maradtak rejtve ilyen sokáig, mert olyan halványak, hogy csak különleges képalkotási módszerekkel válnak láthatóvá. Ráadásul meglehetősen kicsik is: az Uránusz új holdjának csupán 8, a Neptunusz két kísérőjének pedig 14 és 23 kilométeres átmérője van.

Az Uránusz holdja az S/2023 U1 jelet kapta, de hamarosan egy állandó nevet is kap. Feltehetőleg Shakespeare egyik karaktere után nevezik majd el, hiszen a bolygó többi holdja is az ő, illetve Alexander Pope műveinek szereplői után kapták nevüket – például: Puk, Miranda, Ariel, Umbriel, Titánia, Oberon.

Évtizedek óta bujkáló égitestet találtak

Halott csillagot fedeztek fel egy hatalmas kozmikus robbanás helyszínén – derül ki az Európai Űrügynökség (ESA) közleményéből. A szóban forgó neutroncsillagot egy SN 1987A nevű szupernóva színterén azonosították, amely mintegy 160 ezer fényévre történt a Földtől.

Az SN 1987A-t még 1987-ben figyelték meg, 1604 óta ez volt az első szupernóva, amelyet szabad szemmel is látni lehetett. A robbanás létrehozott egy csillagködöt, amely még a mai napig is fejlődik, terjed.Mivel az ilyen robbanásokat nagy tömegű csillagok pusztulása okozza, a tudósok már régóta biztosak benne, hogy a kozmikus kataklizma hátrahagyott egy fekete lyukat vagy egy neutroncsillagot, eddig azonban nem tudták, hogy a kettő közül melyiket.

Most viszont közvetlen bizonyítékot találtak arra, hogy neutroncsillag bujkál a csillagködben, ugyanis az ilyen égitestekre jellemző energiakibocsátást érzékeltek.

Másodpercekig ragyogott egy tűzgömb Amerika felett

Látványos tűzgömböt figyeltek meg az Egyesült Államok keleti részéről és Kanada bizonyos területeiről helyi idő szerint február 21-én este – írja a CBS. Az eseményt az Amerikai Meteor Társaság szerint több mint 200 földi megfigyelő jelentette 11 amerikai államból és Ontarióból.

Az észlelések 18:45 és 19:00 között történtek, és többnyire 1-7,5 másodpercig tartottak, egyes beszámolók alapján azonban a tűzgömb akár 20 másodpercig is látható maradt.

Az eseményt több kamerának is sikerült megörökítenie.

Az utóbbi évek legnagyobb napkitörését figyelték meg

24 órán belül több X osztályú flert is produkált csillagunk – írja a ScienceAlert. A legerősebb közülük X6,3-as volt, ez a legerősebb ilyen típusú kitörés a mostani napciklusban.

Utoljára 2017-ben észleltek ennél nagyobb flert, az X8,2-es volt.

Az ilyen típusú naptevékenység a felszíni életre és infrastruktúrára nem jelent veszélyt, a kitöréseket követően viszont egyes régiókban áramkimaradások és rádiózavarok jelentkezhetnek. Komolyabb hatásokkal a koronakidobódások járhatnak, szélsőséges esetben akár globális katasztrófát is okozhatnának.

Elképesztően ritka bolygóra bukkant a NASA

Talált egy új bolygót a NASA Transiting Exoplanet Survey Satellite elnevezésű műholdja, ami a hírek szerint gyorsabban foroghat, mint a Föld. A TOI-1347 b névre keresztelt bolygó mindössze 20 óra 24 perc alatt kerüli meg a csillagát – írja az IFLScience.

Becslések szerint a bolygó egy régi rendszerben található, ami legalább egymilliárd, de akár 1,8 milliárd éves is lehet. A TOI-1347 b és társbolygója, a TOI-1347 c egy csillag körül kering, amely valamivel világosabb és kisebb, mint a mi Napunk. A bolygók sokkal közelebb keringenek hozzá, mint a naprendszerünk bármely bolygója a Naphoz mérten.

A most felfedezett planéta egy úgynevezett ultrarövid periódusú (USP) bolygó, ami körülbelül minden 200. Naphoz hasonló csillag körül található meg. Ezek általában rendkívül sűrűek és sziklásak, ha pedig van légkörük, az a csillagrendszer ősanyagából áll össze. Ez azonban nagyjából százmillió év alatt eltűnhet a közeli csillag hatására.

Látványos tűzgömb jelent meg Anglia felett

Meteornak tűnő jelenséget figyeltek meg az angliai Lincolnshire és Kelet-Yorkshire felett – írja a BBC.

A tűzgömböt több kamera is megörökítette, amint hétfőn, nem sokkal helyi idő szerint 17:30-kor megjelent az égen.

A Királyi Obszervatórium szerint nem természetes eseményről volt szó: az objektum nem egy meteor, hanem egy űrszemét volt.

70 éve nem látott üstökös tér vissza

Sikerült megörökítenie a 12P/Pons–Brooks-üstököst Majzik Lionelnek, a magyar asztrofotós a Facebook-oldalán számolt be a megfigyelésről. Felvétele 2024. február 16-án, az esti órákban készült.

A viszonylag még halvány, de annál hosszabb csóva sajnos csak felsejlett az 51%-os holdfázis mellett, de bízom benne, hogy a holdtöltét követően lesz néhány derült éjszaka, amikor teljes pompájában megmutatkozhat a kométa

– írta bejegyzésében. Majzik Lionel szerint a következő hetekben mindenképp érdemes lesz kisebb távcsövekkel az égitest nyomába eredni.

Kozmikus szörnyeteget fedeztek fel

Az univerzum legfényesebb objektumát fedezhették fel – írja a New Scientist. A szakértők szerint egy kvazárról lehet szó, amely mintegy 500 000 milliárdszor erősebben ragyog a Napnál.

Kvazárok kizárólag szupermasszív fekete lyukaknál jönnek létre, ilyenkor az égitestbe áramló anyag a súrlódás miatt felmelegszik, és elkezd fényt kibocsátani. A most felfedezett kvazárt tápláló fekete lyuk a J0529-4351 jelet kapta, 12 milliárd fényévre van a Földtől, tömege pedig nagyjából 17-19 milliárdszor nagyobb a Napénál.

A tudósok úgy vélik, a J0529-4351 naponta a Napéval megegyező tömegű anyagot kebelez be.

Kozmikus szendvicsre bukkantak

Egy friss tanulmány alapján egy nagyon fiatal és szokatlan kinézetű csillagot fedeztek fel – írja az IFLScience. Az objektum a Dracula’s Chivito (Drakula chivitója) nevet kapta, utalva a popkultúra híres vámpírjára, valamint a népszerű, marhahúsos, sajtos, sonkás és zöldséges uruguayi szendvicsre. A megnevezés emellett egy korábban megtalált, hasonló égitest, a Gomez’ Hamburger (Gomez hamburgere) nevére is hasonlít.

A csillagok életének legérdekesebb időszaka a születés és a haldoklás, részben azért, mert ezekben a szakaszokban nagyobb a változatosság, mint az objektumok aktív életében. Az egyik különösen érdekes példa az IRAS 18059-3211, amelyet 1985-ben találtak meg Arturo Gómez fotói alapján. A Gomez’ Hamburger, azaz a GoHam úgy néz ki, mint egy hús a zsemlében.

A GoHam formálódása azon időszakában jár, amikor a környező anyagkorong még nem sűrűsödött bolygókká, az érintett struktúrán pedig különös perem figyelhető meg. Az objektum mintegy 800 fényévre fekszik, érdekes módon galaxisa egy olyan régiójában, ahol nem képződnek más csillagok.

Napfogyatkozást figyeltek meg a Marsról

A Mars Phobos nevű elhaladt a Nap előtt, a NASA egyik robotjának pedig sikerült megörökítenie az eseményt – írja a Space.com. A Jezero-kráterben tevékenykedő Perseverance február 8-án dokumentálta a marsi napfogyatkozást.

A NASA Jet Propulsion Laboratory (JPL) mérnökei 68 felvételt felhasználva hozták létre a mozgóképet. A fotókat a rover bal oldali Mastcam-Z kamerája rögzítette.

A Phobost 1877-ben fedezték fel, az objektum egy aszteroida méretű hold, amely néhány ezer kilométerre kering a bolygó felé.

Méretes aszteroida érkezik Valentin-napon

Méretes aszteroida érkezik február 14-én, Valentin-napon – írja az IFLScience. A 2024 BR4 jelű kisbolygó átmérője 100-300 méter, Földhöz való viszonylagos közelsége és mérete miatt pedig potenciálisan veszélyes objektumnak számít.

Egy ilyen égitest becsapódva súlyos pusztítást okozna, igaz, a potenciálisan veszélyes besorolás még nem jelenti azt, hogy az aszteroida belátható időn belül valódi fenyegetést jelentene.

Az objektum február 14-én csillagászati szempontból közel, ám emberi mércével igen távol, mintegy 4,5 millió kilométerre fog elhaladni.

Elveszett égitest maradványaira bukkanhattak

A NASA kutatói a közelmúltban kezdhették meg a Bennu aszteroidáról elhozott minták elemzését – írja a ScienceAlert. Az anyagokat az OSIRIS-Rex űrszonda gyűjtötte be 2020 októberében, és 2023 szeptemberében juttatta el azokat a Földre.

Az előzetes eredmények arra utalnak, hogy Bennu egy ősi, óceánnal bíró világból származik.

A megállapítás alapja a kisbolygón észlelt foszfátkéreg. Ezen kalciumban és magnéziumban gazdag foszfátásványt még soha nem látták földi meteoritokon, kémiai összetétele viszont kísértetiesen hasonlít a Szaturnusz Enceladus nevű holdjánál észlelt anyagokra.

Óceánra bukkantak a Halálcsillagot idéző hold felszíne alatt

Fiatal óceán bújhat meg a Szaturnusz egyik, a Star Wars-filmek Halálcsillagára emlékeztető apró holdjának jeges felszíne alatt – állapította meg egy francia vezetésű kutatócsoport, amely a Nature című folyóiratban publikálta eredményeit.

A Mimas pályájának és forgásának változásait vizsgáló csillagászok arról számoltak be, hogy a kis hold fagyos felszíne alatt mintegy 20-30 kilométeres mélységben húzódhat a rejtett óceán.

Az MTI szerint a tudósok azoknak az adatoknak az elemzése alapján látják bizonyítottnak elméletület, amelyeket a NASA Cassini űrszondája továbbított. A szonda több mint egy évtizeden át figyelte a Szaturnuszt és annak több mint 140 holdját, mielőtt 2017-ben belépett a bolygó légkörébe és elégett.

Közeli képeken a Naprendszer pokoli holdja

Részletes felvételeket készített a hétvégén a NASA Juno űrszondája Naprendszerünk legaktívabb vulkanikus objektumáról – írja a Business Insider. Az Io megközelítése során az űreszköz valós időben észlelte az égitest tűzhányóinak tevékenységét.

A Juno az elmúlt időszakban kétszer is elrepült a hold közelében, hogy jobban megismerje az Io felszíne alatt zajló jelenségeket. A mostani manőver során az űrszonda mintegy 1500 kilométerre járt az Iótól, ennél közelebb ember alkotta eszköz még nem került a pokoli égitesthez.

Az Io a Jupiter egyik holdja. Az objektumra egyik oldalról a gázóriás hihetetlen gravitációja hat, emellett a közeli Europa és Ganymedes holdak tömegvonzása is befolyásolja az égitestet.

Szuperföldet találtak egy közeli rendszerben

Egy friss tanulmány alapján új szuperföldet észlelt a NASA Transiting Exoplanet Survey Satellite (TESS) űreszköze – írja a Space.com. A TOI-715 b jelű objektum egy viszonylag közeli vörös törpe lakható zónájában kering. A felfedezés azért jelentős, mert gyakran azt feltételezik, hogy a Napnál kisebb és hűvösebb vörös törpék körül lehet a legnagyobb valószínűséggel kis, potenciálisan lakható kőzetbolygókra bukkanni.

A TOI-715 b szélessége körülbelül másfélszerese a Földének, és csillaga azon régiójában van, ahol elvileg jelen lehet az általunk ismert élet alapja, a folyékony víz. Ebben az úgynevezett lakható zónában a hőmérséklet alkalmas lehet a folyékony víz fenntartására.

Georgina Dransfield, a Birminghami Egyetem munkatársa és kollégái arra jutottak, hogy a TOI-715 b 19 földi nap alatt kerüli meg csillagát, amely tőlünk mintegy 137 fényévre fekszik.