Best WordPress Hosting
 

Archívum címkék: építészettörténet

Bontás vagy eladás helyett szociális lakásokká alakít egy védett házat a ferencvárosi önkormányzat

Közzétette szerző

Az elmúlt harminc évben a fővárosban dolgozó bontókalapácsok sokszor egyáltalán nem válogattak: a Corvin-Szigony-projekthez, illetve a Ferencváros Nagykörúton kívüli utcáinak átszabásához rengeteg bontásra volt szükség, a munkáknak pedig számos esetben védendő vagy korábban védett értékek estek áldozatul.

Épp ezért örömteli, ha egy földszintes vagy egyemeletes ház túlél, sőt, felújítják, hiszen a régmúltra emlékeztető tanúépületként újabb évtizedekre lesz biztosított a jövője. Ez a sors vár most az építész és építőmester, Szeleczky E. Lajos saját családja részére építtetett, 1890-ben elkészült, Balázs Béla utca 27./B épületre is, ami homlokzatának köszönhetően helyi védelmet élvez.

Az átadásakor az udvarán a házmester különálló, apró házát is rejtő társasházat 2018 januárjában az akkor még fideszes vezetésű kerület – kizárólagos tulajdonosként – még el akarta adni, a következő év végén ellenzékivé váló Ferencváros vezetése azonban 2020 februárjában úgy döntött, hogy erre mégsem lesz szükség.

PostPin It!

Sokat látott pesti műemlékre építenek új szinteket, butikhotel lesz belőle

Közzétette szerző

A főváros arca folyamatosan változik, ez pedig így van jól, hiszen az egymást követő korok és korstílusok együtt alkotják azt a masszát, amit ma Budapestként ismerünk. Nem mindegy persze, hogy ezek pozitív vagy negatív előjelű változások: egy védett, vagy arra érdemes ház eltűnése mindig szomorú hír, egy jó modernizálás, vagy beépítés azonban csak hozzáad a városképhez.

Ismeretlen Budapest című sorozatunkban főleg az előbbi kategória erős darabjaira mutatunk rá, vannak azonban kivételek – ilyen az Ó utca 14. projektje is, aminek köszönhetően rövidesen

harminchét szobás butikhotel születhet az Operaháztól pár perces sétaútra.

PostPin It!

Ilyen lehetett volna a Lehel Csarnok, ha a kereskedők álma válik valóra

Közzétette szerző

A fél évszázadon át, 1847-ig működő egykori Régi váczi temető helyén ma a Lehel Csarnokot, illetve számos lakó- és irodaépületet találunk, arra pedig egyetlen felirat, vagy jel sem emlékeztet, hogy ahol most emberek vásárolnak, dolgoznak, vagy épp élnek, egykor katolikus, valamint zsidó pestiek nyugodtak.

A környék mai képét az elmúlt száz év számtalan változása hozta helyre: előbb lassan eltűntek a századfordulóra megszületett gyárak és üzemek, majd kisebb-nagyobb társasházak nőttek ki a földből.

A legnagyobb átalakulást egyértelműen a hosszú időn át nyitott térként létező, standokkal teli egykori Ferdinánd (1951-től Lehel) piacon találjuk, hiszen 2000-2002 közt megszületett az ifjabb Rajk László által jegyzett mai kofahajó, amit ma, huszonegy évvel a megnyitása után sem örvend osztatlan népszerűségnek.

PostPin It!

Előkerültek az Amerikába emigrált építész, Vállay Olga eddig ismeretlen korai munkái

Közzétette szerző

Az elmúlt évszázadok magyar történelmének törékeny tanúi a legkülönbözőbb helyekről kerülhetnek elő: sokuk kisebb-nagyobb fővárosi, vagy vidéki bolhapiacokon, mások pedig a legkülönbözőbb Facebook-csoportokban tűnnek fel, ahol sokszor pillanatok alatt gazdát cserélnek.

Hatványozottan igaz ez a papírrégiségekre, amik múzeumok és levéltárak gyűjteményei helyett fillérekért vándorolnak egyik gyűjtőtől a másikhoz – legyen szó akár számolócédulákról, megsárgult fotókról, reklámplakátokról, képeslapokról vagy épp építészettörténeti szempontból érdekes anyagokról.

Utóbbi kategóriában értelemszerűen kevesebb anyag bukkan fel – épp ezért is meglepő, hogy néhány hónappal ezelőtt

PostPin It!

Repülőtereket álmodott a nyolcmilliós Budapest fölé nyúló Gellérthegyre egy álmodozó újságíró

Közzétette szerző

A hétvégi Forma 1-futam miatt Budapest felett eddig talán sosem látott mértékben tűntek fel a főváros és Mogyoród közt a légitaxiként ingázó helikopterek – ennek kapcsán osztott meg a Gellérthegyi paradicsom nevű Facebook-oldal egy harmincas évek végi csodálatos futurisztikus álmot, ami többek közt repülőteret vizionált a Gellérthegyre, Budapestet pedig elképesztő világvárosként írta le.

A könyvkiadóként és fotóriporterként is aktív újságíró, Demjén József által írt, A Pesti Hírlap Naptárának 1939-es kiadásában feltűnt írás szerint ha Budapest lakói kihasználnák a törvények adta építési korlátokat, akkor Budapestnek nyolcmillió lakosa is lehetne – épp annyi, mint akkor Londonnak! –, az agglomerációval együttvéve pedig ez a szám akár húszmillióra is rúghatna, így a magyar főváros

hirtelen kétszer nagyobb lehetne New Yorknál, sőt, ugyanannyian élnének benne, mint egykor a teljes Nagy-Magyarországon.

PostPin It!

Skóciából érkezett anglikán grófné sírját rejti a Kálvin téri református templom

Közzétette szerző

A budapesti Kálvin téri templomot mindenki jól ismeri, hiszen a magyar reformátusok egyik központi épülete előtt nem csak tömegek utaznak át nap mint nap, de számos filmben – így Szabó Magda Abigél című regényének filmadaptációjában – is láthattuk.

A Hild Vince tervei szerint 1830-ra megszületett, a nagy árvíz után Hild József által helyreállított templom titkát azonban kevesen ismerik: a templomhajó bal oldalán nyugszik ugyanis Charlotte Strachan, azaz Strachan Sarolta, aki nemcsak hogy anglikán volt, de egy katolikus férfi feleségeként temették református templomba.

MTVA/Bizományosi: Nagy Zoltán

PostPin It!

Az 1938-ban lerombolt müncheni zsinagóga romjaira bukkantak egy német folyóban

Közzétette szerző

A nyolcvanöt évvel ezelőtt lerombolt müncheni zsinagóga több oszlopára, illetve a tízparancsolat egy részét ábrázoló kőtáblára bukkantak egy építkezésen dolgozó munkások az Isar folyóban – írta meg szerdán a BBC.

A helyi zsidó közösség örömmel fogadta a felfedezést, Bernhard Purin, a müncheni zsidó múzeum igazgatója pedig hozzátette: soha nem hitték volna, hogy az épületből még bármi előkerülhet.

Adolf Hitler náci diktátor 1938 júniusában rendelte el a müncheni fő zsinagóga lerombolását, miután kijelentette, hogy az épület

PostPin It!

A magyar kormány egy alapítványa újítaná fel a magyar szecesszió fontos alkotását, a Szatmárnémetiben álló Pannónia Szállót

Közzétette szerző

Közel 30 millió eurós, azaz 11 milliárd forintos beruházással újítják és korszerűsítik az épületet, ami a város egyik legjelentősebb műemléke – közölték az MTI-vel kedden a beruházók.

A közlemény szerint a partiumi város hányatott sorsú műemléke a felújítás után, 2025-től az InterContinental (IHG) Hotels & Resorts neves nemzetközi lánc Hotel Indigo nevű márkája alatt újra szállodaként működik majd, üzemeltetését pedig egy magyar cég, a Hotel & More Group látja majd el.

A város régi főterén található szálloda hatvankét szobával nyitja majd meg kapuit, eredeti funkciójához méltó módon pedig egy nagy méretű bálterem és több konferenciaterem is helyet kap majd benne, de egy helyi és nemzetközi specialitásokat kínáló étteremnek és wellnessközpontnak is szorítanak helyet, alkalmazkodva a mai elvárásokhoz. A közleményben a beruházók jelezték: a cél az eredeti állapot visszaidézése.

PostPin It!

Milliárdokat öntenek a kormányközeli alapítványba, de nem eleget ahhoz, hogy felújíthassák az ingyen kapott palotát

Közzétette szerző

Az elmúlt években elképesztő tempóban jöttek létre a felfoghatatlan mennyiségű közpénzt elnyelő kormányközeli alapítványok: közülük leginkább a Libriben nemrég 98,41 százalékos tulajdonossá vált Mathias Corvinus Collegium (MCC) neve forog közszájon, de az egy fokkal kisebb halaknak sincs okuk arra, hogy adományokból vagy épp az adó egy százalékából kíséreljék meg fenntartani magukat. Kitűnő példa erre a a Terror Háza Múzeum kutatási igazgatójaként, valamint a XXI. Század Intézet  igazgatójaként is aktív történész-politológushoz, Békés Mártonhoz kötődő Kommentár Alapítvány, amely jóval kisebb sajtóvisszhang mellett szerzett értékes ingatlanokat, valamint jutott meglepő mennyiségű közpénzes támogatáshoz.

A nemcsak egy negyedévente megjelenő, azonos nevű lapot – ezt maga Békés irányítja, két szerkesztője az MCC-főigazgató Szalai Zoltán és L. Simon László, szerkesztőbizottságában pedig Lánczi András és a Migrációkutató Intézet élén álló Dezső Tamás nevét is megtaláljuk –, de a két évvel ezelőtt a Batthyány Lajos Alapítványon keresztül célba juttatott 330 milliós támogatással megvalósult, a Habony Árpád unokatestvéreinek érdekeltségébe tartozó Club Tihanyban megrendezett Tranzit Fesztivált is szervező Kommentár legnagyobb bevételforrása maga a százmilliárdokkal megküldött MCC, hiszen

az intézmény 2022 nyarán 11,5 milliárdos támogatást juttatott el nekik,

PostPin It!

Elárverezheti az állam a magyar modern építészet legfontosabb kísérlete, a Napraforgó utcai lakótelep egyik házát

Közzétette szerző

A két világháború közti építészet kultikus helyén, a pasaréti Napraforgó utcában vehet rövidesen villát az államtól az, aki több száz millió forintot sem sajnál a ritkán adódó vételre – vette észre az Ingatlannet.hu a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (MNV) árverési hirdetményei között. A hétfőn kiírt aukciót szerda reggelre visszavonták, így az valószínűleg egy későbbi időszakban kerül majd újbóli kiírásra. A döntés oka nem ismert, a kapcsolt dokumentumok szerint azonban esélyesnek tűnik, hogy az MNV nem tudta megszerezni az Építési és Közlekedési Minisztérium szükséges hozzájárulását.

Az egységes koncepció alapján született mintatelep a Bauhausból táplálkozó hazai modernista építészet egyik kiemelkedő emléke, így a villa néhány napja megszabott kikiáltási ára sem alacsony:

a licitharc 226 millió forintról indul majd, az ajánlattevők pedig minimum félmillió forintos lépcsőkben tehetik majd meg az ajánlataikat.

PostPin It!

Modern mintatelepnek szánták, de zsidó gyűjtőtáborként vált ismertté a Párizs melletti Csendes Város

Közzétette szerző

Párizsról a legtöbbeknek az Eiffel-torony, a művészek tömegei – köztük Ady Endre – által is emlegetett szerelem, illetve a gasztronómia jut eszébe, a Budapestnél alig nagyobb francia főváros utcáin azonban tömegével futhatunk be kevésszer emlegetett, vagy épp sokak által elfeledett történetekbe is: kitűnő példa erre az első látásra leginkább hatvanas évekbeli lakótelepnek tűnő Cité de la Muette, azaz a Csendes Város is, aminek közel ötven éve eltűnt lakótornyait előszeretettel emlegetik a környék első felhőkarcolóiként.

Az olcsón elérhető lakásokat adó állami és magánbefektetői törekvések – az első fecskét a Rothschildok alapítványa indította útjára 1905-ben – közül a leginkább grandiózus álmot az előbbi akarta megvalósítani: Párizstól északkeletre, Drancyban megvásároltak egy jókora mezőgazdasági területet, hogy ott

néhány szintes lakóházakban 1250, öt, egyenként tizennégy emeletes toronyban pedig további 280, jobban felszerelt otthont hozzanak létre.

PostPin It!

Alapításának ezredik évfordulóját ünnepli a franciaországi Mont-Saint-Michel-i apátság, ami sziget is, meg nem is

Közzétette szerző

Az 1979 óta UNESCO világörökségi listáján szereplő népszerű normandiai turisztikai célpont jubileuma alkalmából Emmanuel Macron is Mont-Saint-Michelbe utazott hétfőn, ahol beszédet mondott, majd megtekintette az apátság történetét bemutató harminc kiállítási tárgyat, közöttük Szent Mihály nemrég felújított szobrát. A legenda szerint Szent Mihály arkangyal 708-ban jelent meg a közeli Avranches püspökének, majd meggyőzte arról, hogy építtessen templomot a tengerből kiemelkedő sziklára.

A kétévi munkával készült kiállítás, amely a múlt hónapban nyílt meg, részleteiben mutatja be

a szárazfölddel mindössze egy keskeny töltéssel összekötött, sziklás szigeten emelt építészeti különlegességnek számító műemlék építését.

PostPin It!