Best WordPress Hosting
 

Archívum címkék: erdőirtás

SI: Élelemért könyörögnek az őslakosok a földjüket pusztító bányászoknak

Közzétette szerző

Megdöbbentő felvételeket tett közzé az őslakos népek jogaiért küzdő civil szervezet, a Survival International (SI). A videó az indonéziai Halmahera szigetén készült, és a szervezet szerint azt látjuk rajta, hogy a civilizációtól elzártan élő Hongana Manyawa törzs néhány tagja kijön az erdőből, hogy élelmet kérjen a földjükön dolgozó bányászoktól.

Egyesek azt állítják, hogy az elszigetelt csoport csak fel akarja venni a kapcsolatot a civilizációval, ám a Survival International szerint ez nem igaz, valójában éheznek, és élelemért könyörögnek. Földjüket nikkelbányászat miatt pusztítják, nem találnak maguknak élelmet,

a kívülállókkal való érintkezés pedig olyan betegségekkel fenyegeti őket, amely ellen nincs immunitásuk.

PostPin It!

Legyen vége erdeinkben a rablógazdálkodásnak!

Közzétette szerző

Azonnali hatállyal vissza kellene vonni a veszélyhelyzet ideje alatt a tűzifaigények biztosításához szükséges eltérő szabályok alkalmazásáról szóló 287/2022. (VIII.4.) Kormányrendeletet!A Védett természeti területekre vonatkozóan a Korm. rendelet 1. § (2) bekezdése állapított meg „enyhítéseket” az alábbiak szerint: a) eltörli a tájidegen felújítás tilalmát;

b) megengedi a tarvágást korábban tiltott esetekben is. Ennek megfelelően az erdőgazdálkodók átütemezték az akár 10 éves üzemtervi ciklusra tervezett munkálataikat, és előrehozták a védett természeti területen elhelyezkedő tájidegen fafajú kitermeléseket, melyeket az enyhítés miatt tájidegen fajokkal újítottak fel, ezzel jelentős természetvédelmi kárt okozva. A tarvágások nemes-nyáras állományokat is érintettek, melynek végképp semmi köze nincs a tűzifa-ellátáshoz, hiszen ezt a fajt biomassza erőműben égetik el, melyek hatalmas állami támogatással, erőforrásainkkal pazarló módon bánva mindössze villamosenergia-igényének 3%-át képesek fedezni. Ezeket az erőműveket akár teljes egészében le lehetne állítani és helyettük energiahatékonyságba fektetni, mely több energiát spórolna meg számunkra, mint az eltüzelt erdeinkből nyerhető.

Szerencsére az Alkotmánybíróság április 12-én alaptörvény-ellenesnek nyilvánította és a kihirdetésére visszamenőleges hatállyal, 2022. augusztus 4. napjával megsemmisítette a Korm. rendelet 1. § (2) bekezdés a) pontját, valamint alkalmazási tilalmat rendelt el. A rendelkezés a tűzifaigények biztosításával csak közvetett módon függ össze: igazából nem a tűzifaigények kielégítésével kapcsolatos szabályokat tartalmazott, hanem az erdőgazdálkodók számára tette lehetővé a faállomány kitermelése után a fafaj-cserés szerkezetváltás kötelezettségétől való eltérést.

PostPin It!

Gigantomán természetpusztító fideszes ámokfutás Zemplénben is

Közzétette szerző

A borsodi település beírná magát a rekordok könyvébe, itt épül ugyanis a világ leghosszabb gyalogos kötélhídja. Világrekordernek szánt 4 milliárdos kötélhíd alatt csupaszították le a hegyet Sátoraljaújhelyen.

A beruházók korábban 2,8 milliárd forintra tervezték a projektet, amelynek számlálója végül 4 milliárd körül áll majd. Ráadásul veszélybe került a világrekord egy hasonló cseh híd miatt. A város fideszes vezetője Szamosvölgyi Péter polgármester nem szívesen beszél arról, hogy az építkezés során a hídfők alatti erdős, Natura 2000 területet szép csendben lecsupaszították, anélkül, hogy környezeti hatástanulmány készült volna. A 24.hu videójából az is kiderül, hogy hasonló látványberuházások más országokban olcsóbban elkészülnek, így felmerülhet a kérdés, hogy a túlárazott beruházáson vajon melyik fideszközeli cég kaszált nagyot. És kit terhel a felelősség a természetpusztításért. Ja és 1 millió turista évente?

{“@context”:”http://schema.org/”,”@id”:”https://greenfo.hu/hir/gigantoman-termeszetpusztito-fideszes-amokfutas-zemplenben-is/#arve-iframe-660d77318b323381356667″,”type”:”VideoObject”,”embedURL”:”https://24.hu/belfold/2024/04/02/satoraljaujhely-nemzeti-osszetartozas-hidja-natura-2000-video/?fbclid=IwAR0rnb4zVQKnXyM98-KSHvBE35KQh2ATuNjd4c7wRiV9mqmPy0B87kPXjc0_aem_AZwE2fIRnE4mQm6aW5mTLqCh36GdXkt3X–4snYyN8PwPBz18Pe7V4dyCoFkV7-R_4fhefDdp6ua_r1QZCjYtSWX”}

PostPin It!

Brutális fakivágás zajlik a Bükkben, amit meg kell akadályoznunk!

Közzétette szerző

Még a nemzeti park táblát is kivágták a Bükki Nemzeti Parkban. A videón látható Lillafüred melletti  fokozottan védett területen többszáz éves fákat vágtak ki, mely az LMP szerint teljes mértékben elfogadhatatlan!

Kreitler-Sas Máté, az LMP Országos Elnökségének tagja a Bükki Nemzeti Parkban zajló fakitermelésekre, és természeti kincseink megóvására hívja fel a figyelmet. Mint mondja, jogszabály-módosítást nyújtanak be az országgyűlésnek, mely megtiltaná a fokozottan védet területeken a gazdasági célú fakitermelést.

{“@context”:”http://schema.org/”,”@id”:”https://greenfo.hu/hir/brutalis-fakivagas-zajlik-a-bukkben-amit-meg-kell-akadalyoznunk/#arve-youtube-isouvgofxie65e496e344d25091068638″,”type”:”VideoObject”,”embedURL”:”https://www.youtube.com/embed/isOuvGoFXIE?feature=oembed&iv_load_policy=3&modestbranding=1&rel=0&autohide=1&playsinline=0&autoplay=0″}

PostPin It!

Az amazonasi esőerdő egy része 2050-re elérheti átbillenési pontját

Közzétette szerző

A Nature-ben megjelent új tanulmány szerint az amazonasi esőerdő 10-47%-a több olyan tényezőnek lesz kitéve, amelyek együttesen ökoszisztéma-átmenetet indíthatnak el: ennek következtében a dús erdő egy része száraz szavannává válhat. Ugyanakkor a rendszer összetettsége miatt bizonytalansággal terhelt a becslés, és még mindig van lehetőség a cselekvésre.

A világ legnagyobb erdősége, az amazonasi nagy mennyiségű szenet raktároz és jelentős a biodiverzitása. Elsősorban az éghajlatváltozás és az erdőirtás hatásai miatt bizonytalan jövővel néz szembe: elérheti az átbillenési pontját, amely az erdő egy részének szavannává alakulását idézheti elő.

A tanulmány egyik szerzője azt mondja a Carbon Briefnek, hogy ez a kilátás a század közepére „nagyon ijesztő”.

PostPin It!

Szeged helyett Mórahalmon épül közpénzből a Szeged-Csanádi Egyházmegye új sport projektje

Közzétette szerző

Meghátrált a katolikus egyház, nem fogja kiirtani Szegeden a 6 hektáros erdőt három futballpálya és egy iskola kedvéért. Mórahalom felajánlotta az új helyszínt.

Nem fognak erdőt irtani Szegeden, a csongrád-csanádi megyeszékhely helyett ugyanis Mórahalom lesz a helyszíne annak az építkezésnek, amelyben Szeged-Csanádi Egyházmegye három futballpályát és egy iskolát akar felhúzni a Szent Gellért Fórum második ütemeként – derül ki abból a közleményből, amelyet a sajtóhoz eljutatott a  Szeged-Csanádi Egyházmegye.

Mint a sajtóban több helyen megjelent, Szegeden forrtak az indulatok, amiért az egyházmegye hat hektár erdőt akart kivágatni, hogy iskolát és akár még három futballpályát építtessen a a Dorozsmai út melletti Szent Gellért Fórum stadion mögötti területen. Ez 2023 őszén vált világossá, az építkezést kísérő erdőirtás terve azonban az első pillanattól kezdve hatalmas felhördülést váltott ki, a tiltakozási hullám, a tüntetések és a Momentum Mozgalom aláírásgyűjtési akciója nyomán pedig a városi közgyűlés a fideszes képviselők többségének a szavazatával december közepén védelem alá helyezte az erdőt annak ellenére, hogy azt korábban az állam az egyházmegyének ajándékozta. Szeged cseretelket is ajánlott a katolikusoknak, akik ezt arra hivatkozva nem fogadták el, hogy a meglévő napelemparkjukban és a termálvíz felhasználásában rejlő további lehetőségeket csak akkor tudják kihasználni, ha maradnak a Szent Gellért Fórum mellett. Nem mellesleg a helyiek abban is bíztak, ha Assisi Szent Ferencről nevezik el a fás részt, talán nem lesz szíve kivágatni az egyházmegyének, hogy a Szent Gellért Fórum mellé iskolát és akár még három futballpályát építtessen.

PostPin It!

Miért fontos a szegedi erdőterületek megőrzése?

Közzétette szerző

A városi zöldterületek életminőségünk biztosításában napjainkban fontosabb szerepet töltenek be, mint valaha. Ehhez nem csupán az alapvető biomassza jellegű szolgáltatásaik járulnak hozzá, mint a faanyag termelése, és annak előállítása során a CO2 megkötése és oxigén termelése, de a klímaváltozás hatásainak enyhítése, és a védekezésben betöltött funkcióik is.Szeged városát a közlekedési és ipari eredetű légszennyezés mellett rendkívül nagy arányban érinti a mezőgazdasági eredetű szálló por koncentrációjának folyamatosan magas értéke. A környező területekről a folyamatosan emelkedő intenzitású szelek nagy mennyiségű port szállítanak be a városba, amelynek fő eredője a nagytáblás, intenzív mezőgazdasági művelés; a folyamatos talajforgatás, a termőföldek felületének az év nagy részében szabadon hagyása, és a mezővédő erdősávok alacsony száma, a szél megtörésére alkalmas fasorok hiánya, és folyamatos gyérülése.

E folyamat fékezésére a város egyetlen védelemmel rendelkezik, a Körtöltésen kívül elhelyezkedő úgynevezett zöld védgyűrűvel, amelynek elemei egykor összefüggő védelmi zónát alkottak, és a település levegőjét az élhető tartományban próbálták tartani velük. Megtartásuk tehát háromszorosan is fontos az itt élők számára:

1. Egyrészt oxigéntermelésükkel és szén-dioxid megkötésükkel az éltető levegőt biztosítják számunkra, valamint hozzájárulnak a klímaváltozás kiváltó okainak mérsékléséhez.

PostPin It!

Kína kihívások előtt: öregedés és vízhiány

Közzétette szerző

A ma még a világ legnépesebb, és legdinamikusabb gazdasági fejlődést produkáló országa Kína, mely többek között vízhiánnyal és demográfiai kihívással néz szembe.Az amerikai-kínai rivalizálást gyakran leegyszerűsítjük arra az olvasatra, hogy Peking Washington nagy és erős, rendületlenül csúcsra törő kihívója a világ vezető gazdasági-politikai hatalma titulusért. Fontos megjegyezni, hogy Kína közel sem mentes a problémáktól és kihívásoktól – amelyekről viszont valahogy ritkábban lehet olvasni, kivéve az ingatlanpiac válságáról, ami rendkívül forró téma volt az elmúlt két évben. Pedig fontos lenne, hogy árnyaljuk a Kína-képünket. A Holdblog kettő, kevésbé közszájon forgó problémára világított rá.

Nem jár örökké a demográfiai osztalék

Az ázsiai óriás kellően távol van tőlünk, valamint kellően nagy és komplex ahhoz, hogy könnyű legyen elhinni a globális csúcsra törését. Persze, ismerjük ez elmúlt két évtized eredményeit, azt a történelmi léptékben is különleges fejlődési ívet, amit Kína viszonylag rövid idő alatt képes volt bejárni.

PostPin It!

Dzsingisz kán népirtása lehűtötte a bolygót

Közzétette szerző

Kevés ember gyakorolt akkor hatást a világ népességére, mint Dzsingisz kán. A legújabb feltételezések szerint bár a sok mészárlás mellett a gyermekek nemzésébe is komoly energiát fektetett a hadvezér, hódításaival jelentős mennyiségű szén-dioxidot vonhatott ki a légkörből, ami talán még a bolygót is lehűtötte – írja az IFLScience.

Az antarktiszi jégmagok alapján a tudósok a légköri szén-dioxid mennyiségének hirtelen, körülbelül három ppm-es csökkenését állapították meg Kr. u. 1200 és 1470 között, ami nagyjából egybeesik a mongol invázió idejével, valamint az európai pestisjárvánnyal. Egy második, 4,6 ppm-es csökkenést is észleltek 1560 és 1680 között, ami Amerika meghódításával és a kínai Ming-dinasztia bukásával egy időre tehető.

Mind a négy esemény kapcsán közismert, hogy rengeteg ember életét követelte, ami arra késztette a kutatókat, hogy elgondolkodjanak azon, vajon a globális népesség hirtelen csökkenése okozhatja-e a szén-dioxid-szint változását. A kutatók a vizsgálathoz a földhasználati minták változásait rekonstruálták a Földön Kr. u. 800-tól napjainkig, mely alapján megállapították, hogy messze a mongol invázió volt a legnagyobb hatással az éghajlatra.

PostPin It!

Ez az 5 legdurvább környezetrombolás ma Magyarországon

Közzétette szerző

„A természet és az ember kapcsolata nagyon hasonló Magyarország és az EU viszonyához: annak ellenére, hogy részei vagyunk, folyamatosan harcban állunk vele. Erősködünk, de a végén nagyon valószínű, hogy mi fogjuk megszívni”– mondta el Litkai Gergely a Pénzcentrum legújabb CashTag vlogja részében, melyben az 5 legégetőbb hazai természetvédelmi problémával foglalkoznak.

A humorista előadását meghallgathatjátok a PORTFOLIO GEN Z FEST /GREEN rendezvényen november 9-én, ahol többek között szó lesz arról is, mi most az 5 legdurvább környezetrombolás Magyarországon.

Aszály, villámárvizek, erdőirtás, biomassza és felelőtlen környezetvédelmi szabályok: öt jelenség ami sújtja a hazai természetet, és amik ellen ádáz harcot vívnak a környezetvédők. A Pénzcentrum vlogja, a CashTag legújabb részében a WWF Magyarország szakembereivel járták körbe ezeket a jelenségeket, és Litkai Gergely humorista összegzi, mi is a probléma sokak hozzáállásával a környezetvédelemhez.

PostPin It!

Heves esőzések a mediterrán térségben

Közzétette szerző

Szeptember első felében heves esőzések és áradások alakultak ki Bulgáriában, Görögországban és Líbiában a “Daniel” névre keresztelt vihar miatt. A súlyos áradások emberéleteket is követeltek: több mint 4000 elhalálozást erősítettek meg, de további 10 000 embert még eltűntként kezelnek.Egy friss attribúciós tanulmányban azt vizsgálták, hogy ez az eset mennyiben köthető a klímaváltozáshoz. Az elemzés szerint az emberi tevékenység okozta klímaváltozás 10-szer valószínűbbé és 40%-kal intenzívebbé tette a megfigyelt szélsőséges eseményt Görögország, Bulgária és Törökország egyes területein. Líbiában 50-szer valószínűbb és 50%-kal intenzívebb az extrém esemény egy 1,2 fokkal hűvösebb éghajlathoz viszonyítva. A vizsgálatokban rejlő bizonytalanság meglehetősen magas, ugyanakkor több ok is alátámasztja, hogy az éghajlatváltozás rosszabbítja a helyzetet, például a melegedés következtében intenzívebb esőzések várhatók.

elöntött játszótér Spanyolország

Megjegyezzük ugyanakkor, hogy a pusztításért nem csak a klímaváltozás felelős: a kitettség és sebezhetőség is szerepet játszott. Görögországban az erdőirtás és a növekvő urbanizáció következtében az árvíznek kitett emberek száma is megnőtt, a csapadékvíz elvezetése pedig csökkent. Líbiában a víz mennyisége és az éjszakai gátszakadások miatt mindenki, aki a víz útjába került, fokozott veszélynek volt kitéve. Továbbá az országban zajló konflikutusok és az állam törékenysége a gátak karbantartásának hiányához is hozzájárult, ami emelte a kockázatokat. Ráadásul az 1970-es években tervezett gátak nem biztos, hogy fel voltak készítve egy ilyen extrém eseményre.

PostPin It!

Így likvidálta a Svábhegy zöldjét Tiborcz István, a NER milliárdosai és a piaristák

Közzétette szerző

Kovács Gergely, a Magyar Kétfarkú Kutya Párt (MKKP) elnöke osztott meg két képet Tiborcz István most megnyílt svábhegyi privát klubjának környékéről. A képpáron jól látszik, hogyan tarolták le a fákat pár év alatt a korábban erdős területen, hogy a helyükre 16 luxusingatlant húzzanak fel.

A Botaniq Budai Klub (a kép jobb felső sarkában) a 2003-ban bezárt Fonográf Klub helyén nyílt meg a napokban. Az ingatlant és a körülötte elterülő, eredetileg erdős telket a Piarista Rend kapta meg egyházi kárpótlásul még a rendszerváltás után – írja Kovács Gergely. A képek alapján a piaristák az egész telek felaprózása és jelentős részben értékesítése mellett döntöttek.

A terület, amely közvetlenül a néhai Fonográf klub alatt látható, Szíjj László NER-közeli vállalkozó tulajdona. Balra lent az a kis csücsök a szintén NER-közeli Nyerges Zsolt érdekeltségébe tartozik. A képen látható a „Költő Kert” fantázianevű villapark is, amelyről itt tud képeket nézegetni.

PostPin It!

A gazdag országoktól kérnek pénzt az esőerdő-országok

Közzétette szerző

Egy tucatnyi esőerdő-ország, köztük Brazília, Bolívia és Indonézia paktumot kötött, amelyben pénzügyi támogatást követelnek az éghajlatváltozás elleni küzdelemhez és a biológiai sokféleség megőrzéséhez.

Csúcstalálkozót tartott szerdán a világ legnagyobb esőerdőinek otthont adó tizenkét ország egy csoportja Brazíliában, a találkozón egy megállapodás is született. Az “Együtt az erdeinkért” elnevezésű paktum felszólítja a gazdagabb országokat, hogy anyagilag segítsék az éghajlatváltozás elleni küzdelmet és a biológiai sokféleség megőrzését a kevésbé fejlett országokban.

Az érintett országok közé tartozik Bolívia, Brazília, Kolumbia, a Kongói Demokratikus Köztársaság, Ecuador, Guyana, Indonézia, Peru, a Kongói Köztársaság, Saint Vincent és a Grenadine-szigetek, Suriname és Venezuela.  Ezek a régiók – Amazónia, a Kongó-medence és Délkelet-Ázsia – kritikus ökoszisztémák, amelyek nemcsak fajok széles skálájának adnak otthont, hanem jelentős szerepet játszanak a szén-dioxid elnyelésében is.

PostPin It!

Percenként 11 focipályányi esőerdőt irtottak ki tavaly, de van remény

Közzétette szerző

Az elmúlt évtizedben számos multinacionális nagyvállalat ígérte meg, hogy fellép az erdők kivágása ellen, a 2021-es glasgow-i klímakonferencián pedig 145 ország – többek között Brazília, Indonézia és Kína – egyezett meg arról, hogy 2030-ig véget vetnek az erdőirtásnak. 

Egy múlt heti jelentés szerint tavaly mégis 10 százalékkal több erdőterületet tisztítottak meg az előző évhez képest. A trópusi őserdők mérete tavaly Svájc (vagy fél Magyarország) méretével megegyező területtel csökkent. Egy szemléletesebb adattal percenként 11 focipályányi őserdő tűnt el. Az erdőirtások miatti szén-dioxid-kibocsátás akkora volt tavaly, mint Indiáé (az összes kibocsátás mintegy 7 százaléka).

Húsz éves távlatban is számottevő a növekedés. Az elmúlt években nagyjából 15 százalékkal több területen irtottak esőerdőt, mint a 2000-es évek elején. Ráadásul erdőtüzek miatt háromszor annyi őserdő pusztult el, mint 15-20 éve (a célzott irtások így is 5-6-szor nagyobb területet tisztítottak meg az elmúlt két évben, mint a tüzek).

PostPin It!

Az Amazonasnál harmadával kevesebb erdőt irtottak ki

Közzétette szerző

4 éve nem látott mértékűre csökkent az kiirtott erdőterület nagysága Brazíliában az Amazonasnál, a tavalyi hasonló időszakhoz képest 34 %-kal kevesebb erdőt pusztítottak el 2023 első felében. Idén eddig “csak” egy bő Nógrád megyényi esőerdő tűnt el Brazíliában.

Idén eddig 2649 négyzetméternyi esőerdő tűnt el, ilyen alacsonyan utoljára 2019-ben állt ez az érték, ami azonban így is nagyobb, mint teljes Nógrád megye plusz Zalaegerszeg alapterülete (azaz 2544 plusz 102 négyzetkilométer) – írta a Reuters a brazil kormány kimutatására hivatkozva.

Csak júniust vizsgálva — idén ebben a hónapban 663 négyzetkilométernyi erdőt vágtak ki — tavalyhoz képest 41 százalékos az erdőpusztítás visszaesése. Nagyon pozitív, de továbbra is túl magas az erdőirtás mértéke — idézték a WWF brazíliai szervezetének munkatársát.

PostPin It!