Best WordPress Hosting
 

Archívum címkék: ipsos

A magyarok 83 százaléka rossznak látja a gazdasági helyzetet az Ipsos szerint

Közzétette szerző

Áprilisban is elkészítette szokásos nemzetközi felmérését az Ipsos, amelyben arra kérdez rá, hogy az egyes országok lakói mi miatt aggódnak a leginkább.

Legutóbb januárban néztük át az eredményeket, akkor az látszott, hogy globálisan az emberek 59 százaléka vélte úgy, hogy rosszul haladnak a dolgok az országában, áprilisban már kicsivel többen, 62 százaléknyian. Akkor a magyarok 78 százaléka gondolkodott így,

míg tavasszal már honfitársaink 83 százaléka mondta azt, hogy rosszul mennek a dolgok Magyarországon.

PostPin It!

Magyarország egyik fele 13 éve folyamatosan boldogtalan

Közzétette szerző

A magyaroknak csak a 48 százaléka elégedett összességében az életével, 52 százaléka pedig valamilyen formában elégedetlen

– ez derül ki az Ipsos nemzetközi közvélemény-kutatásából, amelyben 30 ország állampolgárai vettek részt. A mostani eredmény 5 százalékpontos javulást jelent a 43 százalékos, 2011-ben mért értékhez képest, ami egyébként éppen megegyezik a magyar mintához tartozó hibahatárral (lásd a módszertant a cikkünk végén).

Az összes résztvevő országot tekintve 71 százalékos átlagos boldogságot mértek: a skála egyik végén Magyarország áll, a másik végén pedig Hollandia, 85 százalékos elégedettséggel. Az európai országok közül Olaszország áll legközelebb hozzánk 58 százalékos elégedettséggel, ugyanakkor egy másik régiós szereplő, Lengyelország már 72 százalékos elégedettséggel rendelkezhet.

PostPin It!

Euronews: EU-párti nagykoalíció marad

Közzétette szerző

Noha a szélsőjobb támogatottsága vélhetően növekedni fog, az Európa-barát pártok még mindig a mandátumok 63%-ára számíthatnak – derül ki az Ipsos által az Euronews megbízásából készített kutatásból. A csaknem 26 ezer ember megkérdezésével készült felmérés szerint az Európai Parlament alapvető erőviszonyai várhatóan nem változnak, a centristák ismét megszerezhetik az EU-s vezetők megerősítéséhez, a jogszabályok elfogadásához szükséges többséget.

Noha még sok a bizonytalanság, az Ipsos kutatása szerint a radikális szélsőjobboldali Identitás és Demokrácia, illetve az euroszkeptikus Európai Konzervatívok és Reformerek pártcsaládjának erősődése sem rendíti meg az EU két meghatározó pártszövetségét. Marad a legerősebb az Európai Néppárt. Mögötte második lesz a Szocialisták és Demokratá, harmadik pedig a liberális Renew Europe.

Ez biztató lehet az Európai Bizottság élén újrázásra készülő Ursula von der Leyen számára, ám Fabian Zuleeg, az Európai Politikai Központ vezérigazgatója az Euronewsnak azt mondta, a gyakorlatban sem a pártok, sem az országok nem mindig következetesek ahhoz, ami alapján megszerezték szavazóikat. Az európai populizmust kutató Cas Mudde professzor úgy vélte, a szélsőjobb megerősödése után csökken majd integráció támogatása, de

PostPin It!

Hungarians long for strong leader who ‘takes the country back’ from the wealthy

Közzétette szerző

Citizens of twenty-eight countries feel their respective states to be in decline, and that the fabric of society is broken – according to a public opinion survey conducted by Ipsos at the end of 2023. Hungary also participated in the survey. Anti-elite sentiments are widespread in most countries, while strong leaders seem to be more and more in demand.

Aiming to better understand how Hungarians think between elections, our article focuses on the Hungarian results of the survey examining the overall popularity of populism.

The first graph makes it apparent that Hungarians have a very negative opinion about society in general: 69 per cent of respondents believe the country is in shambles. This is 12 percentage points higher than the average of the 28 participating countries, but the result still paints a slightly better picture than its 2021 counterpart. Some Hungarians, however, also believe that it cannot get any worse, as 63 per cent agree with the statement that the country is in decline.

PostPin It!

Olyan erős kezű vezetőre vágynak a magyarok, aki visszaveszi az országot a gazdagoktól

Közzétette szerző

Huszonnyolc állam polgárai úgy érzik, hogy országuk hanyatlóban van, és a társadalmuk megtört – derül ki az Ipsos 2023 végén végzett közvélemény-kutatásából, amelyben Magyarország is részt vett. Az elitellenes érzelmek a legtöbb országban széles körben elterjedtek és egyre több helyen vágynak „erős kezű” vezetőre.

A populizmus népszerűségét vizsgáló felmérésből cikkünkben a magyar eredményekre koncentrálunk, hogy kiderüljön, két választás között hogyan gondolkodnak a magyarok.

Első ábránkon az látszik, hogy a magyarok nagyon negatív véleménnyel vannak a társadalomról: a megkérdezettek 69 százaléka szerint romokban hever az ország. Ez 12 százalékponttal magasabb, mint a résztvevő 28 ország átlaga, de kicsivel jobb eredmény, mint a 2021-es. A magyarok egy része ugyanakkor úgy érzi, ennél rosszabb már nem lehet, ugyanis azzal a megállapítással, hogy az ország hanyatlóban van, 63 százalék értett egyet.

PostPin It!

Semmi sem aggaszt minket jobban, mint az egészségügy helyzete

Közzétette szerző

2023. december végén és 2024. január elején a magyarok 78 százaléka szerint rossz irányba mentek a dolgok az országban – derül ki az Ipsos szokásos felméréséből, amelyben azt vizsgálták több tucat országban, hogy mi miatt aggódnak az emberek. Ez ugyan tíz százalékpontos javulás a 2022-es év végéhez képest, de még így is mindössze két országot találtak – Dél-Afrikát és Perut –, ahol pesszimistábbak az emberek.

A lengyelek viszont a kormányváltást követően sokkal pozitívabbak lettek, mint voltak: míg 2022 decemberében 84 százalékuk vélte úgy, hogy rossz irányba haladnak a dolgok, az elmúlt időszakban már csak 43 százalékuk.

Kicsi, de észrevehető javulást mértek a gazdasági helyzetre vonatkozó attitűddel kapcsolatban. 2022 decemberében a magyarok 16 százaléka mondta azt, hogy jó gazdasági helyzetben van az ország, és ez az arány tavaly júliusra sem változott. 2023 végére azonban 24 százalékra nőtt a gazdaságot jó állapotúnak érzékelők aránya, igaz, ez még mindig alacsonyabb, mint a világátlag (38 százalék).

PostPin It!

A magyarok többsége súlyosnak látja a klímaváltozás hatásait, és úgy érzi, a kormány nem tesz eleget ellene

Közzétette szerző

A magyarok 51 százaléka szerint a klímaváltozás már most is súlyos hatásokkal jár a lakóhelyén – olvasható ki az Ipsos nemzetközi felméréséből. A résztvevő országok közül leginkább Mexikóban, Brazíliában és Törökországban nyilatkoztak úgy, hogy az éghajlat átalakulása súlyos következményekkel járt, ezeken a helyeken igen magas, 79–81 százalékos arányban válaszoltak így.

A jövővel kapcsolatban pedig még pesszimistábbak vagyunk. Amikor azt a kérdést tették fel, hogy a következő tíz évben milyen hatása lesz a klímaváltozásnak a lakóhelyünkre, már a magyarok 69 százaléka jósolt súlyos következményeket, ráadásul nem volt olyan ország, ahol a lakosságnak legalább a fele ne számítana arra, hogy romlani fog a helyzet.

Más szempontonból viszont derűlátóbbak vagyunk. Arra kérdésre, mennyire tartja valószínűnek azt, hogy a következő 25 évben ön és családja az éghajlatváltozás következtében kiszorul az otthonából, a magyarok negyede válaszolta, hogy valószínűnek tartja. Ezzel szemben például a török válaszadók 68 százaléka, a braziloknak pedig a 61 százaléka számít arra, hogy erre kényszerülhet.

PostPin It!

A magyarok többsége nem bízik a kormány veszélykezelésében egy felmérés szerint

Közzétette szerző

Az emberek 84 százaléka szerint a világ veszélyesebb hely lett az elmúlt egy év során, és még a leginkább optimista országokban is így vélekedik a lakosság háromnegyede – olvasható az Ipsos nemrégiben közzétett felmérésében. A magyarok ráadásul az átlag feletti arányban gondolják így, többek között a franciákkal és a hollandokkal hasonló mértékben.

!function(e,n,i,s){var d=”InfogramEmbeds”;var o=e.getElementsByTagName(n)[0];if(window[d]&&window[d].initialized)window[d].process&&window[d].process();else if(!e.getElementById(i)){var r=e.createElement(n);r.async=1,r.id=i,r.src=s,o.parentNode.insertBefore(r,o)}}(document,”script”,”infogram-async”,”https://e.infogram.com/js/dist/embed-loader-min.js”);

A koronavírustól és egy nagyobb világjárványtól azonban ennél kevésbé félünk: a magyarok 59 százaléka szerint a koronavírust már kordában lehet tartani, és a lakosságnak a fele számít arra, hogy a következő egy évben lehetséges egy hasonló pandémia. Viszont még ennél is kevésbé számítanak honfitársaink nagyobb természeti katasztrófára (47 százalék), terrortámadásra (38 százalék), etnikai konfliktusra (48 százalék), vagy egy Magyarországot is érintő nemzetközi fegyveres konfliktusra (35 százalék).

PostPin It!

Azt gondoljuk magunkról, hogy ki tudjuk szűrni az álhíreket, de másokról már nem feltételezzük ezt

Közzétette szerző

A közvélemény-kutatásban részt vevő országok, köztük Magyarország lakosainak többek között azt a kérdést tették fel, hogy szerintük a 30 évvel ezelőtti állapothoz képest változott-e a hazugság és a félretájékoztatás aránya a politikában és a sajtóban. Az összes országot tekintve átlagban a megkérdezettek 53 százaléka mondta azt, hogy most már több a téves információ – ez némi visszaesés a 2018-as eredményhez képest.

A magyarok azonban még ennél is pesszimistábbak: 65 százalékuk állítja azt, hogy több a hazugság a közbeszédben – ez egy kicsivel magasabb, mint öt évvel ezelőtt. Ráadásul ez a harmadik legmagasabb arány Dél-Afrika és Törökország mögött, ami jól mutatja, hogy milyen magas fokú a bizalmatlanság a politika és a sajtó iránt.

PostPin It!

Már nem csak a politikusokban nem bízunk, hanem jóformán senkiben sem egy kutatás szerint

Közzétette szerző

A kutatásban részt vevő 31 ország közül 16-ban az orvosokat tartották a legmegbízhatóbbnak, bár ezek aránya igen eltérő: míg Hollandiában 68 százalékban szerepelt az első helyen, addig Japánban csak 44 százalékban. A második helyen (9 országban) a tudósok szerepelnek, az előző évhez hasonlóan a magyarok is őket tartják a legmegbízhatóbbaknak 52 százalékkal, míg hat olyan ország akadt, ahol a tanárokban bíznak meg a leginkább a különféle foglalkozást űzők közül. 2022-höz képest annyi változott, hogy a katonaság már egyik országban sem került fel az első helyre.

Az Ipsos arra is megkérte a válaszadókat, hogy egy 1-től 5-ig tartó skálán értékeljék az egyes szakmákat a megbízhatóság alapján, ahol az ötös volt a legrosszabb, az egyes pedig a legjobb értékelés. Az összes vizsgált országot együttvéve a politikusok, a kormánytagok és a reklámosok kapták a legtöbb rossz, azaz 4-es és 5-ös osztályzatot, míg a legtöbb jó értékelés a tanároknak, a tudósoknak és az orvosoknak jutott. Így egyikben sem történt lényegi változás 2022 óta, még úgy sem, hogy a százalékpontok elmozdultak felfelé és lefelé is.

PostPin It!

Új digitális innovációs és termékfejlesztési menedzsert neveztek ki a Central Médiacsoportnál

Közzétette szerző

Kovács Balázs az Ipsostól igazolt át a Central kötelékébe, ahol üzletfejlesztési, kutatói és médiapiaci tapasztalatait is kamatoztathatja az új pozícióban.

PostPin It!

Ipsos: Szélsőségesen elégedetlenek a magyarok az oktatás állapotával

Közzétette szerző

Az emberek nagyobb valószínűséggel tartják az oktatási rendszert rossznak, mint jónak, az attitűdök azonban országonként jelentősen eltérnek – többek között ez derül ki az Ipsos 29 országban végzett kutatásából. Szingapúrban és Írországban a legmagasabb azok aránya, akik elégedettek az iskolákkal, míg Magyarországon a legkevésbé azok, a magyarok kétharmada rossznak minősíti az oktatási rendszert.

A felmérésben mindössze 8 százalék volt azon magyarok aránya, akik többé-kevésbé elégedettek az oktatással, míg az ötödük semleges véleményen volt. Kiugró azonban az elégedetlenek aránya: a magyar válaszadók negyede inkább rossznak, 43 százalékuk pedig nagyon rossznak tartja a helyzetet. Ez utóbbi messze a legmagasabb, míg az elégedettek aránya a legalacsonyabb volt a részt vevő országok közül.

PostPin It!

A magyarok 76 százaléka senkinek sem ajánlja, hogy a tanári pályát válassza

Közzétette szerző

29 országban mérte fel az Ipsos közvéleménykutató a népesség véleményét az oktatási rendszer helyzetéről. Felmérésük alapján a magyarok 76 százaléka senkinek se ajánlaná, hogy tanárnak álljon, mindössze 16 százalék javasolná ezt. Világátlagban 45 százalék és 43 százalék az arány.

A magyarok 74 százaléka szerint a pedagógusok nincsenek megfizetve, 73 százalék szerint pedig nincsenek megbecsülve a tanárok. A magyar oktatási rendszert mindössze a megkérdezettek 8 százaléka értékelte jóra, a magyarok kétharmada elégedetlen vele. A leginkább a szingapúriak (75 százalék), az írek (63 százalék), az ausztrálok (57 százalék), az indiaiak (55 százalék), és az indonézek (53 százalék) elégedettek országuk oktatási rendszerével, a világ összes többi országában már 50 százalék alatt marad az elégedettek aránya.

A tanári pályát a magyaroknál kevésbé sehol se ajánlják, még Dél-Koreát is messze megelőzzük ebben – írja az Ipsos kutatása.

PostPin It!

A magyarok háromnegyede támogatja a legális abortuszt, de nagy különbség van a férfiak és nők között

Közzétette szerző

29 országban legalább minden második ember (56 százalék) gondolja úgy, hogy az abortusznak legálisnak kell lennie, és az emberek több mint negyede szerint semmilyen esetben sem szabadna megtiltani azt – derül ki az Ipsos közvélemény-kutatásából, amelyben Magyarország is részt vett.

Az egyes országok és kontinensek között azonban jelentős különbségek vannak.

Az abortusz támogatottsága Európában a legmagasabb, az élen Svédország (87 százalék) és Franciaország áll (82 százalék), de Magyarország is az elsők között szerepel.

PostPin It!

Nagy az infláció, de a magyarok már nem igazán aggódnak miatta

Közzétette szerző

Legutóbb áprilisban szemléztük az Ipsos felmérését, akkor azt írtuk, hogy a magyarok 80 százaléka szerint rossz irányba haladnak a dolgok az országban, ezzel Franciaországgal és Lengyelországgal voltunk egy szinten. Májusban 81 százalék volt az elégedetlenek aránya, júniusban 79 százalék, míg júliusra 83 százalékra emelkedett. A franciák hasonlóan pesszimisták maradtak, Lengyelországban viszont 73 százalékra csökkent azok aránya, akik rossznak látják a helyzetet.

A magyar a júliusi kutatás alapján a legpesszimistább országok között van, globálisan csak az argentinok és a peruiak borúlátóbbak.

A vizsgált területek közül a felmérésben részt vevő országokban az infláció miatt aggódtak a legtöbben júliusban: a lista egyik végén Argentína állt 68 százalékkal (a dél-amerikai országban az éves infláció 109 százalék körül van), a másikon pedig Indonézia 14 százalékkal (itt 4,3 százalék az éves drágulás). Az európai országok közül Lengyelországban 59 százalékos volt az aggódók aránya, míg Magyarországon 44 százalékos, miközben a magyar infláció 2022 ősze óta a legmagasabb az Európai Unióban és jóval mérsékeltebb ütemben csökken, mint más országokban.

PostPin It!

Egyre kevésbé látjuk szívesen az ukrán menekülteket

Közzétette szerző

Bár Magyarországon továbbra is kétszer akkora azon felnőttkorú lakosok aránya, akik támogatnák a háború és éhínségek ellen menekülők befogadását, mint ahányan ellenzik azt (63 százalék és 32 százalék), hazánk európai és globális szinten is a bizalmatlanabb országok közé tartozik, és jelentős visszarendeződés tapasztalható a háború kezdetéhez képest.

2022-ben még a magyarok 71 százaléka támogatta annak lehetőségét, hogy a háború vagy az üldöztetés elől az emberek más országokba, így akár hazánkba is menekülhessenek, idénre ez 8 százalékponttal csökkent.

Hasonló tendencia figyelhető meg az Ukrajnával szintén szomszédos Lengyelországban is, igaz, ott még most is magasabb a támogatók aránya, mint nálunk tavaly. Ezzel szemben például Nagy-Britanniában most magasabb a menekültek befogadását támogatók aránya, mint 2022-ben.

PostPin It!

Tíz év alatt jelentősen nőtt melegházasságot elfogadó magyarok aránya

Közzétette szerző

Bár az elmúlt egy évtizedben nőtt a homoszexuálisokkal szembeni tolerancia Magyarországon, még így is messze lemarad számos nyugat-európai országtól – derül ki az Ipsosnak a Pride hónaphoz kapcsolódó kutatásából.

A 30 vizsgált országban átlagosan 3 százalék vallotta magát leszbikusnak vagy melegnek, 4 százalék biszexuálisnak, 1 százalék pánszexuálisnak vagy omniszexuálisnak és 1 százalék aszexuálisnak. A Z generáció (az 1997 után születettek) tagjai kétszer nagyobb valószínűséggel azonosítják magukat biszexuálisként, pánszexuálisként/omniszexuálisként és aszexuálisként, mint a millenniálok (az 1981 és 1996 között születettek), és négyszer nagyobb valószínűséggel, mint az 1965 és 1980 között született X, továbbá az 1948 és 1964 között született „boomer” generáció tagjai.

Globálisan 1 százalékuk mondja magát transzneműnek, 1 százalékuk nem binárisnak/fluidnak, 1 százalékuk pedig nem férfi vagy nőként határozza meg magát. A magukat LMBT+ közösség tagjaiként azonosító felnőttek aránya az országokat összevetve igen változatos: míg Brazíliában 15 százalék, Peruban csak 4 százalék.

PostPin It!