Kötelezettségszegési eljárást indít az Európai Bizottság a testület létrehozása miatt, amellyel a varsói kormány sokak szerint az ellenzéket kívánja célba venni alkotmányellenes módon.
Archívum címkék: Európai Unió
Orbán Viktor: Készen állunk az Európa előtt álló kihívások hatékony kezelésére
Orbán Viktor miniszterelnök és kormányának tagjai szerdán részt vettek a 2024. második félévi magyar EU-elnökség tanácsi formációit elnöklő miniszterek felkészítő fórumán a Karmelita kolostorban – tájékoztatta az MTI-vel Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke.
A miniszterelnök bejelentette: Magyarország megkezdte a felkészülést az európai uniós elnökségre.
Hangsúlyozta: tapasztalatban, felkészültségben nincs hiány; kormánya második elnökségére készül, ami Európában szinte példa nélküli.
Brüsszelig megy a PDSZ a státusztörvény miatt
Kedd este benyújtották az Országgyűlésnek a státusztörvény tervezetét, ami alapjaiban formálhatja át a jövőben az oktatási rendszert és a pedagógus szakmát. A státusztörvény tervezetének megszületését végig indulatok kísérték, több tízezres tömegek tüntettek az utcákon, tömeges felmondásokat helyeztek kilátásba pedagógusok, miközben a két legnagyobb szakszervezet, a Pedagógus Szakszervezet (PSZ) és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) végig arra panaszkodott, hogy a kormány nem működik együtt velük. Pintér Sándor tegnap levelet küldött a pedagógusoknak, melyben hosszan magyarázta, hogy mire kell számítani, ha érvénybe lép a státusztörvény. Ebben felsorolt vagy egy tucat szervezetet, amikkel a belügy egyeztetett, itt említette, hogy az egyeztetésen részt vett valamennyi pedagógus szakszervezet is.
Nagy Erzsébet, a PDSZ országos választmányi tagja tegnap arra panaszkodott, hogy Maruzsa Zoltán államtitkár nem mondta nekik, hogy nem lesz több egyeztetés, ők azt várták volna, hogy tárgyalnak még a tervezetről, mielőtt az az Országgyűlés elé kerül. Most az Indexnek úgy nyilatkozott, hogy pontosan az a helyzet állt elő, amitől a leginkább tartottak, azaz, hogy a benyújtott javaslat számos olyan elemet tartalmaz, amikről a tárgyaláson nem, vagy esetleg más formában esett szó.
Többször kértük, hogy a benyújtás előtt hadd tekintsük meg a tervezet végleges változatát, de erre nem kaptunk lehetőséget. Így, ahogyan arra számítani lehetett, a javaslat jó néhány meglepetést tartalmaz. Mindez azt jelenti, az egyeztetés bizonyos elemeket illetően nemhogy nem volt érdemi, de egyes részek vonatkozásában teljesen elmaradt. Ilyen formában ezt nem lett volna szabad beterjeszteni
Az EU felszólította a Google-t és a Facebookot, jelöljék meg a mesterséges intelligenciával generált tartalmakat
Főleg az orosz dezinformáció elleni védekezés elleni harc áll a kérés mögött, külön figyelmeztetést kapott a Twitter.
Hírportált indít az Orbán-kormány volt kommunikációs tanácsadója Brüsszelben
Kedden elindul a Fidesz egy korábbi amerikai kommunikációs tanácsadójának új európai uniós híroldala, a Brussels Signal.
Állóháború: felfoghatatlanul sok pénzt zártak el a magyar kormánytól Brüsszelben
Mai állás szerint 30 milliárd euró uniós pénzhez, több mint tízezer milliárd forinthoz nem férhet hozzá az egyébként is hiánnyal küszködő magyar költségvetés. A keret ötödének megnyitására számít Budapest, de a várakozásai ellenére ősz előtt erre nincs esély, és később sincs rá garancia. Az illiberális modell és a háborúban mutatott oroszbarát politika együtt már sok volt: az EU most tényleg kemény kézzel bánik az Orbán-kormánnyal.
Gyalog galopp tempóban egyezkedik a kormány az uniós feltételek teljesítéséről
A Szabad Európa értesülései szerint az utolsó, májusi magyar ajánlat sem üti meg azt a szintet, amely alapján tovább lehetne lépni a jogállami feltételességi eljárásban. Ennél rosszabbul áll az alapítványi kuratóriumok szénája, ami egyre közelebb hozza a kudarcot az új Erasmus-ösztöndíjak ügyében.
Az EP úgy küzd a szexuális zaklatás ellen, hogy a képviselők bojkottálják a kötelező tréninget
A MeToo mozgalom hatásait szerette volna felmérni az Európai Parlament abból, hogy milyen intézkedések történtek ennek hatására a tagállamokban és az uniós intézményeken belül. Úgy tűnik, szavak szintjén nagyon erős az európai közösség, a tényleges fellépés azonban még várat magára.
A volt EU-fődiplomata Koszovóról és arról, hogy mulasztásokat követett el az EU Ukrajna kapcsán
Catherine Ashton, az Európai Unió korábbi külügyi és biztonságpolitikai főképviselője védelmébe vette a blokk kezdeti reakcióját Oroszország 2014-es lépéseire, amelyek nyomán annektálta a Krímet. Ashton említette Koszovót is, bár még a hétfői, súlyos incidensek előtt nyilatkozott.
Donáth Anna arra kéri az Európai Bizottságot, hogy kössék az oktatás reformjához az uniós pénzeket
Donáth Anna, a Momentum EP-képviselője levélben kérte az Európai Bizottság elnökét, valamint az oktatásért és költségvetésért felelős biztosokat, hogy kössék az oktatás reformjához az uniós pénzeket, olvasható a párt szombati közleményében.
Mint írják, az Ursula von der Leyennek, Didier Reyndersnek és Johannes Hahnnak címzett levélben Donáth arról ír, hogy az elmúlt években a magyar oktatás helyzete súlyos válságba jutott. A pedagógusszervezetek demonstrációira viszont a kormány előbb a sztrájkjog gyengítésével reagált, majd a státusztörvénnyel még tovább szűkítette a tanárok autonómiáját.
A státusztörvény-tervezet olyan rendelkezéseket tartalmaz, amelyek a pedagógusok fegyelmezését célozzák, például az iskolai maximális napi munkaidő 8-ról 12 órára emelése, a pedagógusok technikai eszközeiken való megfigyelése, emellett a tanárok munkaidőn kívül sem nyilatkozhatnának a közoktatásról
A halott bűnözőktől is elszedné az EU a bűncselekményből származó pénzt
A becslések szerint tavaly az európai bűnszervezetek bevétele 139 milliárd euró volt, amiből a tagállami hatóságoknak hárommilliárd eurót sikerült befagyasztaniuk, de ténylegesen csak egymilliárd csorgott be az államkasszákba. Az EU új jogszabályokkal szeretné növelni a hatékonyságot.
Az EP friss határozata maximális szigort kér az Orbán-kormánnyal szemben
Az Európai Parlament csütörtökön kétharmados többséggel megszavazott állásfoglalásában felszólítja a tanácsot, hogy a lehető leghamarabb találjon megfelelő megoldást a magyar soros EU-elnökség ügyében, mivel a képviselők kétségbe vonják a kormány erre való alkalmasságát.
Ha már nem tudja megakadályozni, az EP megkeserítené a magyar EU-elnökség életét
Az Európai Parlament rendelkezésére állnak eszközök, amelyekkel megnehezítheti a 2024 második felében esedékes magyar soros EU-elnökség működését, többek között a jogalkotás lassítása révén – figyelmeztettek szerdán képviselők közvetlenül a magyar jogállamiságról szóló újabb plenáris vita előtt.
Példa nélküli lenne, ha elvennék Magyarországtól az uniós elnökséget
Sajtóinformációk szerint az uniós ügyekért felelős miniszterek is napirendre vették a magyar elnökség elhalasztásának lehetőségeit.
Előzmény: Közeledik az Európai Tanács 2024 második félévében esedékes soros magyar elnöksége, de a magyar kormány és az Európai Unió (EU) többfrontos szembenállása miatt az Európai Parlament (EP) arról készül állásfoglalást elfogadni holnap, hogy a jogállamisági eljárás alatt álló országok kormányai ne tölthessék be a soros elnökségi szerepet. Ez Magyarországot és Lengyelországot érintené.
A kiszivárgott állásfoglalást a legnagyobb frakciók támogatják, és a Politico információi szerint az uniós ügyekért felelős miniszterek is napirendre vették a magyar kormány elleni fellépés lehetőségeit.
Totális bosszú: már a tanárok szólásszabadsága és magánélete is veszélyben forog
Miközben sok szó esik arról, hogy a pedagógus-szakszervezetek ismét sztrájkot szerveznek és aláírást gyűjtenek a tömeges tiltakozást kiváltó státusztörvény ellen, kevesen tudják, konkrétan mi mindennel veri ki a biztosítékot a jogszabálytervezet. Amellett, hogy a közalkalmazotti státuszukból kipenderített érintetteket szinte minden szerzett joguktól megfosztaná, ha ebben a formájában fogadják el, az mérföldkő lehet a szólásszabadságot érintő rendszerváltás utáni jogalkotásban is. A törvény hatályba lépésétől ugyanis beláthatatlan következményekkel járhat, ha a tanárok bírálni merik a közoktatást – akár munkaidőn kívül. Ez azonban csak egy seb a sok közül, amelyet a tanártársadalomnak okozhat a „bosszútörvényként” is emlegetett tervezet. Kisokos pontról pontra.
Elrohadtak Tyukod elhíresült kilátói – utánamentünk, mi maradt az elmúlt évek leghírhedtebb uniós pénzköltéseiből
Az egész ország a lomb nélküli nyírmártonfalvai lombkorona-ösvényen röhög vagy szörnyülködik, miközben a község polgármestere bizonygatja, hogy minden a legnagyobb rendben van a projekttel. Hat évvel ezelőtt a tizenegy kilátójáról elhíresült Tyukod volt hasonló iskolapéldája az értelmetlen uniós pénzköltéseknek, ezért elugrottunk a keleti határszélre, hogy megnézzük, mi történt azóta. Nos, több helyen már csak a tornyok hűlt helyét találtuk. Az egykori botrányok helyszínei közül az akkoriban kerékpáros kalandparkot építő Hatvant és az élményparkos Sárazsadányt is felkerestük. A látottak alapján merjük állítani: Nyírmártonfalva lombkorona-ösvénye soha nem fog értelmet nyerni, bármit ígérjenek is.