Best WordPress Hosting
 

Népszava: Újabb két kérdést tett fel az EB a magyar kormánynak

Az Európai Bizottság újabb két kérdést tett fel a kormánynak az igazságszolgáltatási reformról abban a levélben, amelyet a múlt héten küldött el Budapestre – írja keddi cikkében a Népszava.

A lap felidézi: ez már a második levél, amelyben az uniós testület az átalakítás részletei iránt érdeklődik: az elsőt szeptember végén küldte, amire október 19-én kapott rá választ. Ahogy az előzőnek, úgy a mostani válaszlevélnek sincs határideje, ám minél gyorsabban reagál a kormány, annál hamarabb dönthet az EB arról, hogy felszabadítja-e a Magyarországnak járó és jelenleg felfüggesztett uniós támogatások nagyobb részét, mintegy 13 milliárd eurót – írja a Népszava.

Bár a Budapest és Brüsszel közötti levelezés nem nyilvános, a lap szerint a két friss kérdés azokat a hiányosságokat feszegeti, amelyek felbukkantak az Európai Parlament tárgyalói által nemrégiben bemutatott elemzésben is. A képviselők ebben többek között azt kifogásolták, hogy a Kúria ügyelosztási rendszerébe épített kivételes szabályok továbbra is teret engednek a manipulációnak, valamint bírálták azt is, hogy a legfelső bírói szerv érvényben hagyott, precedens értékű határozata miatt továbbra is korlátozni lehet a bírák jogát arra, hogy előzetes döntéshozatali kérelmekkel az EU Bíróságához forduljanak.

A Kúria körül vizsgálódik még az Európai Bizottság

Az Európai Bizottság a Kúria elektronikus ügyelosztási rendszerének és a magyar bíróságoknak az előzetes döntéshozatal céljából az Európai Bírósághoz fordulása ügyében feltett két kérdésre várja a kormány válaszát, mielőtt legkorábban a november 20-ával induló héten kialakítaná álláspontját.

Csütörtököt mondhat Orbán Viktor vétókezdeményese Brüsszelben

A Politico brüsszeli ügyekkel foglalkozó hírlevele szedte össze, mik is a legújabb hírek, szóbeszédek a Magyarországnak járó befagyasztott uniós pénzekkel kapcsolatban annak kapcsán, hogy az Európai Parlament költségvetési bizottsága kedden tárgyal ezekről.

A magyar kormány a szintén most tárgyalt, Ukrajnának szánt, 50 milliárd eurós csomag megvétózásának belengetésével próbálja rávenni az Európai Bizottságot, hogy oldja fel a források zárolását.

Azonban az európai parlamenti képviselők többsége valószínűleg nem támogatna egy ilyen kompromisszumot, azt hangoztatva, hogy Magyarország nem teljesítette a jogállamisági és korrupcióellenes feltételeket. A közhangulatot ráadásul Orbán Viktor Vlagyimir Putyin orosz elnökkel történt kézfogása is még inkább Magyarország ellen fordította.

„Érdemes megbecsülni, mert működik” – holland sztárújságíró az EU és az Osztrák-Magyar Monarchia párhuzamairól

„Az izgága magyarok folyton hadakoztak »a bécsi uralom« ellen, azonban eszük ágában sem volt elszakadni a birodalomtól. Megérte bentmaradniuk. Sokat elárul róluk, hogy most ugyanezt csinálják” – írja monarchiás és uniós politikánkról Caroline de Gruyter holland újságíró az Európa Könyvkiadó gondozásában nemrég magyarul is megjelent Nem lesz jobb. Utazások a Habsburg Birodalomban és az Európai Unióban című könyvében. Az Európa-szerte nagy sikert aratott könyv nem pusztán habos-babos Habsburg-nosztalgia: szubjektív nyomozás a rég eltűnt dualista állam és az EU párhuzamairól, a jóakaratú birodalmak erényeiről meg hátrányairól, építészetről, gasztronómiáról és irodalomról. Caroline de Gruytert a magyar sajtóban először a Válasz Online faggatta közép-európai kalandozásairól.

Kiugróan durva a kenyér magyarországi drágulása, és nem ez az egyetlen ilyen élelmiszer

Ritkán ad közre az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat olyan összeállítást, mint amit csütörtökön jelentetett meg: a tojás, a burgonya, a vaj és az olívaolaj árának 2021 óta mért uniós változását közölték. Magyar szemmel nézve az eredmények nem túl érdekesek, egyrészt azért, mert olívaolajat a magyar lakosság alig fogyaszt, így a 75 százalékos áremelkedés sem nagyon érint meg minket, másrészt pedig csak az uniós átlagot jelentették meg, az országos bontásokat nem.

Megnéztünk ezért tíz másik élelmiszert különösebb prekoncepció nélkül, olyanokat választva, amelyek jellemzőek a magyar bevásárló kosarakban, és amelyekre van használható, európai összehasonlításra is alkalmas adata a hivatalnak. Az Eurostat alapján a kiindulási pontunk minden esetben 2015. január. Ezt a majdnem kilenc évvel ezelőtti értéket vesszük 100-nak, és ehhez képest határozzuk meg a 2023. szeptemberi értékeket.

Első termékünk a kenyér, amely talán a legalapvetőbb élelmiszer Magyarországon, az eredmény pedig egészen sokkoló. Nem csak a több mint 2,5-szeres szorzó fájó, hanem az is, amennyire a magyar adat kiugrik a mezőnyből.

Jól hangzik a zöld bányászat uniós szlogenje, de van vele néhány probléma

Új beszerzési források után néz az EU ásványi anyagokból, miután a kereslet megugrásával egyre látványosabb lett a függése Kínától és Oroszországtól – írta az Investigate Europe.

Az akkumulátorokhoz is használt lítium, a kobalt és a mangán globális feldolgozásának több mint a felét Kína irányítja.

Kína legutóbb korlátozta a grafit exportját, amely a lítium-ion akkumulátorok fontos összetevője. Globálisan az összes grafit 90 százalékát kínai cégek finomítják.

Magyar tábornok irányíthat egy fontos EU-missziót

Először irányítja majd magyar tábornok az Európai Unió (EU) bosznia-hercegovinai műveletét, az EUFOR Althea missziót. A posztot 2024 januárjától egy éven át betöltő Sticz László az MTI tudósítása szerint az M1 HadERŐ című műsorában azt mondta: Magyarország biztonsági helyzetére is befolyással van az, ami a Nyugat-Balkánon történik.

A vezérőrnagy utalt arra: a magyar védelem- és biztonságpolitikai alapelvek rögzítik, hogy Magyarország biztonsága a környező országok biztonsági helyzetétől függ.

A Nyugat-Balkánnak, beleértve Koszovót és Bosznia-Hercegovinát is, jelenleg olyan markánsak a kockázati tényezői, hogy az ottani helyzet alakulására mindenféleképpen oda kell figyelni – hangsúlyozta. Hozzátette, ha van lehetőség befolyásolni a helyzet alakulását, azt meg kell tenni, hogy „a saját biztonságunkat is garantáljuk.”

98 százalékon áll a hazai gáztározók töltöttsége

Az Európai Unió november elsejei határidőt ír elő a tagállamoknak, hogy elérjék a 90 százalékos kötelező feltöltési arányt a földfelszín alatti gáztárolókban, ám ez az elvárás Magyarországon már augusztus végére teljesült – olvasható az Energiaügyi Minisztérium szerdai közleményében.

Mint írják, az októberi enyhe időjárás következtében a fűtési szezon hivatalos kezdete után is nőtt a készletmennyiség, a töltöttségi arány jelenleg 98 százalékos. A megfelelő téli felkészülésnek köszönhetően a tavalyiakhoz fogható ellátásbiztonsági kockázatok idén nem fenyegetik a hazai fogyasztókat, és „a magyar családok a következő hónapokban is rezsivédett árakon tarthatják melegen otthonaikat.”

A közlemény felidézi: az Európai Parlament és Tanács tavaly nyáron elfogadott rendelete az ukrajnai háború okozta energiaválság miatt írta elő, hogy a földfelszín alatti gáztárolókat a kapacitásuk legalább 80 százalékáig fel kell tölteni a 2022–2023-as téli időszak kezdetére. Az idei évtől a kötelező feltöltési arány egységesen 90 százalékra emelkedett.

A Facebook és az Instagram előfizetéses verzióját még nem hagyták jóvá az uniós hatóságok

Az ír adatvédelmi hatóság még vizsgálja a Meta bejelentését arról, hogy az EU-ban csak annak lesz ingyenes a Facebook és az Instagram, aki továbbra is elfogadja a célzott reklámokat. Az Európai Digitális Jogok Központja szerint a Meta túl sokat kér a hirdetésmentes alkalmazásaiért.

Orbán mond valamit a sajtónak, majd bemegy a terembe és egyetért a többiekkel – így látják Brüsszelben a magyar kormányfőt

Amíg Orbán Viktor aláírja az Európai Unió egységét deklaráló nyilatkozatokat, és tartja magát azokhoz, addig a partnerei nem fogják tetemre hívni különutas politikája és a közösséget becsmérlő állításai miatt

– a Népszava brüsszeli forrásai szerint leginkább így foglalhatók össze azok a megjegyzések, amelyek a múlt heti EU-csúcson a magyar kormányfővel kapcsolatban hangoztak el.

Szavak szintjén Orbánnak jó ideje fagyos a viszonya az uniós szervekkel, közelmúltbeli, Putyinnal folytatott találkozója miatt pedig különösen sok kritikát kapott az európai vezetőktől. A Népszava szerint ugyanakkor a múlt heti összejövetelen  csak kevesen tartották fontosnak, hogy egyáltalán megemlítsék a miniszterelnök pekingi útját vagy azt, hogy az október 23-i beszédében Orbán a Szovjetunióhoz hasonlította az Európai Uniót.

Legalább 14 éve terjed a kiirthatatlan álhír, most meg is valósul: jön a fizetős Facebook

Legalább 2009, vagyis 14 éve terjed a visszatérő hoax arról, hogy hónapokon belül fizetős lesz a Facebook, vége a macskás posztok, az életvezetési tanácsok és a politikai direktmarketing ingyenes kánaánjának. Most a városi legenda valósággá válik: a Meta bejelentette, hogy bár az ingyenes lehetőség is megmarad, novembertől jön a reklámmentes, fizetős opció.

Mi történt? A Meta hétfőn bejelentette, hogy Európában novembertől bevezet egy reklámmentes, előfizetős csomagot a Facebookon és az Instagramon is. A hirdetésmentességért asztali gépen kezdetben 10, mobilalkalmazásban 13 dollárt kérnek. Ha valakinek több fiókja van, márciusban minden további fiókért külön kell fizetnie 6, illetve 8 dollárt.

Az ingyenes verzió is megmarad, ha valaki azt választja, továbbra is kapja a személyre szabott reklámokat.

Milyen lesz az Európai Parlament médiatréningje Magyarországon? Vendégünk volt Szontagh Annamária sajtóattasé és Folk György újságíró

A Media1 október 23-i podcast- és rádióműsorában arról beszélgettünk Szontagh Andrásné Annamáriával, az Európai Parlament Magyarországi Kapcsolattartó Irodájának sajtóattaséjával és Folk Györggyel, az EUrologus újságíró-szerkesztőjével, hogy Magyarországon is elindul az Európai Parlament (EP) újságíróknak, szerkesztőknek és influenszereknek, valamint más média stakeholderek számára szervezett különleges képzési programja, az EP Médiatréning.

Csernus Fanni: „A bérszakadék csökkentéséhez az üvegplafont is át kell törni”

Legalább kétszáz évre visszavezethető okai vannak a nemek közötti bérszakadéknak (gender pay gap), és ezek a mai társadalmunkra is hatással vannak. A bérszakadék összetett probléma, aminek megszűnését segítheti egy új európai uniós irányelv is.

Ezer kilométeres sebességgel száguldhat ez a csodavonat 2030-ra

Manapság szinte magától értetődőnek tűnik, hogy egy repülőtérre vagy vonatállomásra kibaktatva pár óra utazást követően elérhetünk az európai kontinens másik végére. Ez pár évtizeddel ezelőtt még elképzelhetetlen volt, azonban a fejlett vonatok, repülőgépek elterjedéséért nagy árat fizettünk: a közlekedés ma már a globális széndioxid-kibocsátás mintegy 25 százalékáért felel.

Emiatt jelenetős szerepe van a levegőminőség romlásában, nem mellesleg megnehezíti a klímacélok elérését is, nem véletlen tehát, hogy az EU-ban számos módon próbálják visszavágni a közlekedéshez kapcsolódó kibocsátást.

Alapvető cél, hogy az emberek az autójuk helyett közösségi közlekedést használjanak, ha pedig erre nem hajlandók, legalább a kevésbé káros elektromos autójukba üljenek be, a benzines vagy dízeles kocsik helyett. Ezek mellett egyre gyakrabban merül fel az is, hogy a francia példát követve betiltanák a belföldi repülőjáratokat azon útvonalakon, amelyeken a vonatközlekedés is rendelkezésre áll.

Az EU-tagállamok vezetői megfúrták a bizottság pénzügyi javaslatát

Az uniós költségvetési felülvizsgálatról tartott első csúcsvita rámutatott a közel százmilliárd eurós bizottsági javaslat tarthatatlanságára. Ötórás vitát követően az Európai Tanács „humanitárius célú szünetek” beiktatására hívott fel Gázában, és egy békekonferencia közeli megtartását sürgette.

Ez a társasház a földet használja energiatárolónak

Magyarország és Ausztria történelme szorosan összefonódik, elég Hunyadi Mátyás bécsi sikerére, az oszmánok elleni közös küzdelmekre, a Rákóczi-felkelésre, az 1848–1849-es szabadságharcra, a kiegyezésre vagy éppen az első világháború körüli időkre gondolni. A közös múlt nyomai ma is tetten érhetők: a két főváros építészetileg és strukturálisan nagyon hasonló, a 19. század második felében, a dualizmus korában Bécs modellként szolgált Pest és Buda, majd az egyesített Budapest számára.

A közel megegyező adottságok ugyanakkor napjainkban egymással rokonságot mutató problémákat eredményeznek, a két városnak többek között nagyon hasonló közlekedési és energetikai gondokkal, illetve fokozatosan növekvő népességgel és forgalommal kell megküzdenie. Csakhogy Bécs egyelőre sokkal aktívabban és hatékonyabban próbál megfelelni a kihívásoknak.

Giannis Alexopoulos / NurPhoto / AFP Bécs 2023. június 22-én.

Orbán Viktor büszke a kapcsolatára Vlagyimir Putyinnal

Orbán Viktor csütörtökön a kétnapos EU-csúcs előtt arról beszélt Brüsszelben, büszke a kapcsolatára Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, akivel Kínában találkozott októberben annak ellenére, hogy az Európai Unió úgy próbálja meg izolálni magát Moszkvától az ukrajnai háború miatt, amennyire csak lehet, írja a Reuters.

Mint mondta,

mindent meg akarunk tenni a békéért. Ezért nyitva hagyjuk a kommunikációs vonalakat az oroszokkal, másként nem lenne esélyünk a békére. Ez egy stratégia, amire büszkék vagyunk.

Rákkeltő lehet egy népszerű gyomirtó, a magyar kormány mégsem tiltaná be

Egy ideje húzódik már a glifozát totális gyomirtó újraengedélyezésével kapcsolatos uniós vita, mivel az anyagot sokan rákkeltőnek tartják. Ezt erősíti az olaszországi Ramazzini Intézet által koordinált, szerdán bemutatott, átfogó tanulmány is, ami megállapította, hogy az ilyen tartalmú gyomirtó szerek alacsony szintje is leukémiás eseteket okozott fiatal patkányoknál a korai kitettséget követően – írja a hvg.

A Magyar Természetvédők Szövetsége (MTVSZ) és a Pesticide Action Network (PAN) Europe ezt követően felszólította az Európai Bizottságot, hogy vonja vissza a glifozát engedélyének megújítására vonatkozó jelenlegi javaslatát. Az új megállapítás, miszerint a glifozát alacsony dózisban is rákot okoz, arra utal, hogy a javaslat egyértelműen ellentétes az uniós jogszabályokkal.

A glifozát engedélyezett használatának 10 évre történő megújításáról szóló második uniós szavazás november közepére várható.

„Senki nem kényszeríti Magyarországot, hogy az EU tagja legyen” – közölte az unió külügyi főképviselője

„Senki sem kényszeríti Magyarországot arra, hogy az Európai Unió része legyen” – mondta Josep Borrell, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője, aki arra reagált, hogy Orbán Viktor miniszterelnök – a nemzeti ünnepen nem először – ezúttal is a tömeggyilkos szovjet diktatúrához hasonlította az EU-t.

A 444.hu szemléje szerint Borrel nem lát párhuzamot vagy hasonlóságot a szovjet megszállás és az Európai Bizottság működése között. Hozzáteszik, a korábbi litván védelmi és külügyminiszter, Linas Linkevičius ennél keményebben fogalmazott, ő arra utalt, hogy Magyarországot ki kellene tenni az unióból, csak nincsenek erre eszközök. Azt írta Orbán és Vlagyimir Putyin orosz elnök közös fotója alá az X-en:

Az uniós szerződések szerint nincs egyértelmű mechanizmus egy tagállam kizárására. Nincs mód arra, hogy egy terrorizmust támogató államot eltávolítsanak az ENSZ BT-ből. Azoknak, akik vezetni akarnak, foglalkozniuk kellene a problémával.