Best WordPress Hosting
 

Nagy fordulat a sikerágazatban, elkerülik Magyarországot az új befektetők

Az üzleti szolgáltató központok (SSC) szektorában 2021 és 2023 között a foglalkoztatotti létszám 43 százalékkal, 70 ezerről 101 ezerre nőtt, míg a hazánkban jelen lévő központok száma 156-ról 201-re bővült. Két év alatt a Magyarországon már letelepedett szolgáltatók 71 százaléka döntött úgy, hogy bővíti a tevékenységét, és a centerek átlagos munkavállalói létszáma 450-ről 509-re nőtt – derül ki a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség tanulmányából, amely a szektort összefogó szakmai szervezet, az ABSL Hungary és az Amerikai Kereskedelmi Kamara (AmCham) támogatásával készült.

A szolgáltatóközpontok szerepe a gazdasági életben és a foglalkoztatásban egyaránt jelentős, az általuk előállított hozzáadott érték megközelítette a 6 százalékot a nemzetgazdaság egészéhez viszonyítva. A növekedés motorja elsősorban az volt, hogy az itt lévő központok növelték hatékonyságukat és átalakították meglévő operációjukat. Az ágazat egyre inkább a magasabb hozzáadott értékű tevékenységek felé mozdul el. Magyarország még inkább képes nagyobb szaktudást igénylő tevékenységeket bevonzani, lecserélve a kisebb hozzáadott értékű munkafolyamatokat, amelyeket a vállalatok jellemzően alacsonyabb munkaerőköltségű országokba telepítenek át – részletezte lapunknak Lenk István, az ABSL Hungary elnöke.

Ez a gyakorlatban a következőképp történhet: a magyarországi központokban egyebek mellett a pénzügyi, számviteli és kontrolling tevékenység a legjelentősebb. Ezen a körön belül a vevői kintlévőségkezeléssel kapcsolatos területeket vagy kiszervezik, vagy az adott cég egy másik, például Indiában lévő centerébe viszik át. A korábbi helyett viszont „értékadó” tevékenységeknek nyitnak utat, így a nemzetközi adózás, a treasury, és a transzferárazás területén hoznak létre új munkahelyeket.

Surányi György: A 2010 utáni „sikerkorszak” korántsem csillog fényesen

A Pénzcentrum két egykori jegybankelnököt kérdezett, hogy Magyarország az elmúlt években tényleg a régió csodája volt-e fejlődés szempontjából, és hogy a mostani gyengélkedés hátterében mi állhat.

Az biztosan nem igaz, hogy magyar viszonylatban a 2010 és 2020 közötti évtized a legsikeresebb időszak lett volna.

1995 és 2001 között ugyanis, bár ez nem egy teljes évtized, uniós források nélkül mennyiségileg és szerkezetileg is összességében jobb volt a magyar gazdaság teljesítménye” – közölte Surányi György közgazdász. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) korábbi elnöke hozzátette, az általa említett időszak export, nem adófizetői pénzből inspirált magán beruházás, illetve külföldi működőtőke által vezérelt és piaci versenyen alapuló, egyensúlyőrző növekedés volt.

Vétózott az Orbán-kormány, hátat fordíthatnak az országnak az amerikai cégek

Az Egyesült Államok 2024. január 1-től felmondja az amerikai-magyar kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezményt, amely 1979 óta volt hatályos. Az amerikai pénzügyminisztérium korábbi nyilatkozatai alapján a megszüntetés oka az volt, hogy a magyar kormány tavaly az EU-ban megvétózta a közel 140 ország (köztük az USA) által támogatott 15 százalékos globális minimumadó bevezetését. A kormány azért járt el így, mert mindenképp meg akarta tartani a jelenlegi 9 százalékos magyar társasági adókulcsot.

A magyar fél 2023 elején végül visszatáncolt, és – bizonyos mentességekért cserébe – mégis elfogadta a minimumadó uniós, s egyben hazai bevezetését. Ám ekkorra az USA-val szemben már nem volt visszaút, az amerikai adóegyezmény felmondása véglegessé vált. A döntés eredményeképpen

az EU 27 tagállama közül Magyarország lesz az egyedüli, amelynek nincs ilyen típusú egyezménye Amerikával,

Zsiday: menekítés indulhat, ha Magyarország kicsúszna az EU-ból

Az uniós támogatások beérkezése vagy be nem érkezése jelzés arra vonatkozóan, hogy Magyarország mennyire az EU tagja még. Hasonlóképpen jelzés, méghozzá eléggé ijesztő, hogy az EP nem szeretné, ha Magyarország betöltené a soros elnöki posztot: ez gyakorlatilag azt jelzi, hogy nemkívánatos országgá vál(hat)unk az Unióban. És valójában ez a fontos, nem pusztán az, hogy befolyik-e a sokmilliárd euró – értékel írásában a befektetési szakember.

Az a kérdés, hogy a működő- és portfóliótőke-tulajdonosok meddig gondolják azt, hogy Magyarország tartósan az Unió teljes értékű tagja. Ezzel párhuzamosan az is igencsak fontos kérdés, hogy a hazai lakosság meddig hiszi el ugyanezt. A piacokat és gazdaságokat percepciók mozgatják: a hit valóban hegyeket mozgat meg.

Ha meginog az a hit, hogy Magyarország az EU tagja marad tartósan, akkor mind a külföldi, mind a hazai befektetők tőkemenekítésbe kezdhetnek.