Best WordPress Hosting
 

HVG: hatalmas bukástól menti meg az állam Tiborczot, Garancsit és Hernádit

Szétdobni készül számos állami hivatalt és vállalatot a fővárosban a kormány: a következő években Zuglóba és a Kopaszi-gátra költözteti őket, még fel sem épült, ám összesen máris mintegy 620 milliárd forintba kerülő irodaházmonstrumokba. Ha az érintett intézményeknek történetesen szükségük lenne új főhadiszállásra – igazából nincs –, akkor kedvükre válogathatnának a piacon elérhető, jobbnál jobb lehetőségek közül, jóval olcsóbban.

Az idén ugyanis az irodák területének több mint a 13, jövőre pedig várhatóan a 15 százaléka lesz üres. A majdnem reptérnyi összeget azért kell mégis egy példátlan mutyisorozatban, a nagy állami nadrágszíjmeghúzás idején eltapsolni, mert enélkül a kormányzati kedvencek – Tiborcz István, Garancsi István, Balázs Attila vagy Hernádi Zsolt – nem extraprofittal jönnének ki a túlméretezett fővárosi építkezéseikből – olvasható a lapban.

Egy tavaly áprilisi szupertitkos, Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő által kiperelt szerződés szerint a Balázs érdekeltségében álló ZVK Development Kft. Bosnyák téri komplexumából 150 ezer négyzetméternyi irodaépületet 244 milliárd forintért vesz meg a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő. Szintén nem nyilvános egyezségek alapján hasonló történik a Tiborcz és Garancsi érdekeltségében lévő Dürer Befektetési Kft. által fejlesztett 40 ezer négyzetméternyi irodával, amelyért 120 milliárdot fizet az állam. A Tiborcz–Garancsi–Hernádi-trió Budapart nevű, Gyöngyös méretű kisvárosnyi építkezéséről leválasztott 160 ezer négyzetméternyi irodakomplexum átvétele pedig további 255 milliárdjukba fáj az adófizetőknek.

Nincs az a lyukas költségvetés, amiből ne futná NER-irodaházak több száz milliárdos megvásárlására

Legalább 100 milliárd forintért vásárolhatja meg az állam a Dürer Park irodaházait a 24.hu információi szerint, amelyekbe a Nemzetgazdasági Minisztérium, a Magyar Fejlesztési Bank és több másik állami cég költözhet. A beruházást lebonyolító cég Garancsi Istvánhoz és Tiborcz Istvánhoz is köthető, és négyzetméterenként 2 millió forintért értékesítheti az ingatlanokat.

Miért fontos ez? Az államháztartás tavaly váratlanul rossz pénzügyi helyzetbe került, és az idei költségvetést is kockázatok övezik. Ehhez képest a Dürer-irodaházakra és a tavaly áprilisban vásárolt Bosnyák téri ingatlanberuházásra összesen mintegy 364 milliárd forintot költ a kormány, igaz, már a gazdasági nehézségeket megelőző időszakban kötött megegyezések alapján.

Előzmények: a Bosnyák téri Zugló Városközpont projektet a Bayer Construct, Balázs Attila cége fejleszti, akinek Tiborcz Istvánnal és Mészáros Lőrinccel is voltak üzleti kapcsolatai. Itt 244 milliárd forintért jut az állam több mint 150 ezer négyzetméter irodához, ahova a Nemzeti Adó- és Vámhivatal és a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság (KEF) költözhet be.

Két évtizednyi gondolkodás után lebontják a pesti belváros egyik legidősebb házát, pedig védettséget érdemelt volna

A főváros XIX. századi épületei az elmúlt években elképesztő tempóban tűntek el az utcaképekből, hogy helyüket sokkal nagyobb, soklakásos társasházaknak adják át. Ismeretlen Budapest sorozatunk korábbi epizódjaiban ennek a koronavírus-járvány miatt csak rövid időre lassuló folyamatnak számos példáját mutattuk be, a sor azonban távolról sem ért véget, hiszen a közeljövőben porrá válhat a kétezres évek óta zsidónegyedként emlegetett Belső-Erzsébetváros egyik legidősebb épülete, a Kis Diófa utca 16. is.

Az épület bontási engedélykérése február 20-án jutott el Budapest Főváros Kormányhivatalához, ami az építési jogkörök többségének a kerületektől való 2020-as elvonása óta önállóan adhat zöld utat a folyamatnak. Ezt mostanáig még nem tette meg – a leadott dokumentumcsomaghoz nem csatolták a szükséges településképi véleményt, így ezt pótolni kell –,

nem látszik azonban gátja annak, hogy a ház az év végére porrá váljon.

Szálloda lesz a visszaépülő Pénzügyminisztérium tervezőjének pesti bérpalotájából

A fővárosban szinte egymást érik egymást az értékes, helyi vagy műemléki védettséggel rendelkező, de rossz állapotú épületek, amelyek gyors megmenekülésére sokszor csak két esély látszik: irodaházzá vagy szállodává alakítják őket.

Az esetek egy részében a lakók kivásárlásával, máskor pedig az évek óta az ingatlanpiacon lévő komplett bérpaloták megvásárlásával befektetőkhöz kerülő házak az átalakulások következtében sokszor elveszítik a külső egységüket, így kis mértékben átalakulhat a homlokzatuk, vagy épp újabb szinteket emelnek rájuk, drasztikusan átírva a járókelők számára látható képet. Kivételek persze itt is akadnak: ehhez a nem túl népes sorhoz csatlakozhat a belváros szívében, a Szabadság tértől mindössze néhány lépésnyire álló

Kálmán Imre utca 17., ami rövidesen 84 szobás szállodaként válhat újra a belváros szerves részévé.

Állva maradt ugyan a kiradírozott Közvágóhíd víztornya, de kérdés, mire lehet majd használni

Hét éve, 2017 őszén kiderült: gazdát cserélt a Nemzeti Színháztól, illetve a Művészetek Palotájáról mindössze néhány lépésnyire álló egykori Közvágóhíd, ami közel százötven éven át játszott fontos szerepet Budapest élelmezésében.

A török milliárdos, Adnan Polat érdekeltségébe került területtel kapcsolatban a befektetőnek határozott elképzelése volt: úgy érezte, hogy a a XIX. és XX. század legkülönbözőbb évtizedeiben született épületeket néhány kivételtől eltekintve – ez a víztornyot, a kapuzatot, illetve a főbejárat melletti egykori báltermet jelenti – el kell törölni, helyükre pedig számtalan lakást, üzlethelyiséget, irodateret, szállodát, valamint egy közel kétezer férőhelyes mélygarázs-labirintust kell építeni.

A projekt szinte azonnal elindult, így a koronavírus-járvány kitörése után alig néhány hónappal, 2020 őszén már csak egy sivár pusztaság terült el a forgalmas Soroksári út, illetve az egymás mellett sorakozó kortárs társasházak között. A miniszterelnökkel jó kapcsolatot ápoló befektető azóta rengeteget haladt előre az építéssel, 2022 végére pedig a kapuépület felújítása is elkészült,

Belgrádban már építi az arab tőke a Budapestre is tervezett mini-Dubajt

A Budapestre mini-Dubajt tervező arab befektető – Mohamed Alabbar – a szomszédos Belgrádban a kormány támogatásával már lassan egy évtizede építi a hatalmas ellentmondásokkal övezett úgynevezett Belgrade Waterfront városrészt. Ott többek között luxuslakásokkal, egy 168 méteres Kula Belgrade nevű toronnyal és Európa legnagyobb bevásárlóközpontjával gazdagodik a szerb főváros a Száva partján. A projekt indulása kísértetiesen hasonlított ahhoz, mint ami most Budapesten zajlik.

Sokan és sok fórumon elmondták szakértők, politikusok, hogy ebben a formájában miért rossz ötlet Rákosdubaj. A 220 méteresnél is magasabb toronyépületeket maga Lázár János miniszter is elítélte, míg Karácsony Gergely a sajtótájékoztatóján, majd később Balogh Samu kabinetfőnökkel közös háttérbeszélgetésen a főváros elképzeléseit bemutatva beszélt arról, hogy amire Budapestnek ma szüksége van, az a megfizethető otthonok és egy élhető, a 21. századi kihívásokra választ adó élhető városrész.

Hogy a tárgyalások, szerződések és a tervek pontosan milyen fázisban vannak a magyar állam és az Egyesült Arab Emirátusokból érkezett Mohamed Alabbar befektető és cége között, azt a mai napig nem lehet tudni, viszont intő jel, hogy ha megnézzük, a szomszédos szerb fővárosban, innen mindössze 380 kilométerre mi történt…

VSquare: mégsem akar felhőkarcolót Budapestre Lázár János

A korábban elhangzott ötmilliárd dollár kétszereséből valósulhat meg Lázár János „maxi-Dubaj” projektje Rákosmezőn, szúrta ki a VSquare hírlevelében a Telex.

A két héttel ezelőtt felröppent hírek szerint a dubjai Burdzs Kalifát, a világ ma legmagasabb épületét is fejlesztő üzletember a város legmagasabb, a MOL Campus 143 méter magas központi épületénél másfélszer magasabbra nyújtózó, 220-240 méter magas épületet húzná fel a XIII. és a XIV. kerület határára. A VSquare szerint a felhőkarcoló nem szerepel a közlekedési miniszter tervei közt.

A V4 országok híreiről tudósító nemzetközi lap szerint Lázár hétfői sajtótájékoztatója mellett tartott egy zártkörű eligazítást is, ahol állítólag azt ígérte,

A Budapestre felhőkarcolót álmodó cég neve eddig nem hozott szerencsét Magyarországon

Több mint kétszáz méteres felhőkarcolót és köré egy kisebb városnegyedet építene a Rákosrendező vasútállomás közelében Dubaj leghíresebb, illetve a világ legmagasabb épületének, a 828 méteres Burdzs Kalifának az építője, az Emaar Properties. Az elképzelésről már javában tárgyal a magyar kormány és az egyesült arab emírségekbeli vállalat a VSquare értesülései szerint.

Miért fontos ez? Budapest jelenlegi legmagasabb épülete a nagyjából egy éve átadott 143 méteres Mol-torony, amelynek a városképre gyakorolt hatását számos kritika övezte, sőt, a Magyarországon nem szokványos, 65 méternél magasabb épületek felhúzását öt éve még a kormány is akadályozta volna.

Mostanra már az MBH is bejelentette egy 90, egy 78 és egy 65 méter magas toronyból álló épületegyüttes építését a Róbert Károly körút és a Váci út sarkán. A fővárosban hasonló magasságú régebbi épületek a SOTE 88 méteres Nagyvárad téri Elméleti Tömbje és az Árpád hídnál álló 73 méteres Nyugdíjfolyósító-székház – egyikük sem bizonyult meggyőző példának arra, hogy Budapesten helye lenne a magasházaknak.

Így likvidálta a Svábhegy zöldjét Tiborcz István, a NER milliárdosai és a piaristák

Kovács Gergely, a Magyar Kétfarkú Kutya Párt (MKKP) elnöke osztott meg két képet Tiborcz István most megnyílt svábhegyi privát klubjának környékéről. A képpáron jól látszik, hogyan tarolták le a fákat pár év alatt a korábban erdős területen, hogy a helyükre 16 luxusingatlant húzzanak fel.

A Botaniq Budai Klub (a kép jobb felső sarkában) a 2003-ban bezárt Fonográf Klub helyén nyílt meg a napokban. Az ingatlant és a körülötte elterülő, eredetileg erdős telket a Piarista Rend kapta meg egyházi kárpótlásul még a rendszerváltás után – írja Kovács Gergely. A képek alapján a piaristák az egész telek felaprózása és jelentős részben értékesítése mellett döntöttek.

A terület, amely közvetlenül a néhai Fonográf klub alatt látható, Szíjj László NER-közeli vállalkozó tulajdona. Balra lent az a kis csücsök a szintén NER-közeli Nyerges Zsolt érdekeltségébe tartozik. A képen látható a „Költő Kert” fantázianevű villapark is, amelyről itt tud képeket nézegetni.

Panelek, lakóparkok, rozsdaövezetek – így alakult át a 11. kerület egy évtized alatt

„Legutóbb a 47-es villamoson sikerült lebeszélni valakit, hogy az egyik Fehérvári úton épülő lakótömbben vegyen egy túlárazott lakást a gyerekének – helyette az út túloldalán lévő paneleket ajánlottam” –  mondta Szécsi Ilka, a kerület túlépítése ellen küzdő KörTér – Környezettudatosak Tere Újbudán civil szervezet alapítója.

Budapest legnépesebb kerületében, a 11. kerületben mintegy 26 000 panellakás épült 1986-ig, köztük a majdnem 10 ezer lakásos Kelenföldi lakótelep. Ha egy lakásra átlagosan két lakossal számolunk, akkor látszik, hogy a kerület mintegy 150 ezres lakosságának több mint a harmada, nagyjából 52 ezer ember él panelekben – melyek többsége felújított, így a kedvező lokációval együtt keresett ingatlanoknak számítanak, amely a négyzetméterárakban is látszik.

A lakótelepeket és a lakóparkokat néhol mindössze pár tíz méter választja el egymástól a kerületben – tehát az ingatlanpiac legfontosabb paraméterében, az elhelyezkedésben hasonlóak, így jobban összehasonlíthatóak.