Két bronzkori csecsemő sírhelyére bukkantak Örményországban – írja a Heritage Daily egy új tanulmány alapján. A gyermekek végső nyughelyét hatalmas, bazaltból készült monolit jelölte.
Ezeket a köveket vishapakarnak hívják, de gyakran sárkánykövekként is szokás emlegetni őket, hiszen Vishapot, az örmény mitológia vízi sárkányát ábrázoló rajzokat szoktak rájuk vésni. A most feltárt monoliton egy feláldozott, párosujjú patás emlős látható, amelynek szájából vér, vagy víz folyik.
A. Hakhverdyan
Szalome Zurabisvili grúz államfő, aki megvétózta a „külföldi befolyásról” szóló vitatott törvényt, szombaton arra kérte Emmanuel Macron francia elnököt, menjen Tbiliszibe, hogy „végleg kivonja a Kaukázust (…) az orosz befolyás alól”.
„Emmanuel Macron gyakorlatilag megválasztásom óta, 2018-ban megígérte nekem, hogy eljön. Még a szeptemberi választási kampány (a grúz parlamenti választások) kezdete előtt meg kell tennie” – mondta a kormánnyal nyílt konfliktusban álló elnök a La Tribune Dimanche című francia hetilapnak adott interjújában.
Az, hogy Franciaország nincs jelen, rendellenesség. Ezt nagyon világosan mondom. Írtam Macron elnöknek, és elvárom, hogy ott legyen Georgia (Grúzia) függetlenségének május 26-i ünnepén
Vlagyimir Putyin október 25-én Moszkvában fogadta az oroszországi hagyományos felekezetek vezetőit. Az elnök a közel-keleti helyzet miatt hívta össze az „egyházi csúcsot”, Gáza és Izrael miatt arra figyelmeztetett: a konfliktus messze túlterjedhet a Közel-Kelet határain. „Egyes erők megpróbálnak rájátszani a nemzeti és vallási érzelmekre, hogy további eszkalációt idézzenek elő” – mondta, bár ekkor még aligha a saját országára gondolt célpontként.
Pedig pár nap múlva a dagesztáni Mahacskalában, az Oroszországi Föderáció déli tagköztársaságának nemzetközi repülőterén zavargás robbant ki: feldühödött, palesztinokat támogató helyi muszlimok keresték az izraeli menekülteknek vélt, Tel-Avivból érkezett gép utasait.
Putyinnak egy dologban igaza lehet: a dagesztáni zavargásokat részben külföldről, akár Ukrajnából is szíthatták; pár napja kiderült, hogy a zavargások szervezője, egy Anvar nevű férfi Mahacskalában él, ukrán kapcsolatai vannak, és 30 ezer rubel (300 dollár) értékű kriptovalutát kapott idén.
Bejárta a világsajtót a hír, hogy október utolsó napjaiban az Oroszországi Föderáció részét képező, többségében muszlimok által lakott Dagesztáni Köztársaság fővárosában, Mahacskalában antiszemita zavargások zajlottak a nemzetközi repülőtéren. A kifutópályát elözönlő, egy Izraelből érkező gép szárnyaira is felkapaszkodó, feldühödött tömeg láttán a pilóta először arra kérte az utasokat, hogy ne szálljanak ki a repülőből. Voltak, akik a repülőtérre érkező utasok útlevelét „ellenőrizték”, izraeli állampolgárokat kerestek, mások pedig a repülőtér személyzetét faggatták, hogy „hol vannak a zsidók?” – erről a BBC írt.
A zavargásnak legalább húsz sebesültje volt.
Végül a hatóságok 83 embert vettek őrizetbe, és körülbelül 150 személyt sikerült azonosítaniuk a tömegből.
Mikor van a szezon? Mindig!
Manapság már nincs kifejezetten grillszezon. Vannak már olyan technikák, sütők, amik egész évben használhatók. Ezért én nem szabnám meg, mikor van szezon, inkább azt mondom, hogy mindig mást lehet föltenni a grillre.
A lelkesedés már megvan
Folyamatos és egyre több embert érint az exodus Karabahból. Hogy marad-e egyáltalán örmény az idáig 99 százalékban általuk lakott területen, nem is az etnikai mészárlástól félő lakosságon múlik már, hanem a hatóságokon és a tágabb külpolitikai taktikákon. Az már most látszik, hogy az Ukrajna elleni invázió után – melyhez szintén kisebbségeket használtak ürügyként – a kisebbségek még inkább kiszolgáltatottak lettek a geopolitikának.
Mi történt? Eddig 50 ezren lépték át az örmény határt az múlt heti azeri katonai művelet óta, vagyis a lakosság harmada-fele már elmenekült. A kilométeres kocsisorokat lassítja, hogy sokan kifogyott tankkal tolják az autót. Hétfőn itt robbant fel egy üzemanyagdepó, a balesetben a halottak, sebesültek, eltűntek száma az 500-at közelíti.
A karabahi örmények azon a lacsini folyosón távoznak, aminek a blokádjával az azeriek kiéheztették Karabahot, és ezt az orosz békefenntartók sem akadályozták. Miután 24 óra alatt legyőzték a karabahi örmény védelmet, az idáig lezárva tartott utat újra megnyitották.
Szeptember 19-én „terrorellenes hadműveletbe” kezdett Azerbajdzsán a nemzetközi jogilag a határain belül fekvő, de vitatott hovatartozású örmény többségű terület, Hegyi-Karabah ellen. A hadműveletből győztes villámháború lett, a karabahi örmények tízezrével menekülnek Örményország felé. Mi volt az azeri siker titka? Hol volt eközben az elvileg békefenntartóként jelen lévő Oroszország, és mi lesz most Karabahhal? Ezekről szól HetiVálasz podcastunk 194. adása. A műsor két vendége Kovács Bálint történész, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Örmény Tanszékének vezetője, illetve Rácz András, a Német Külpolitikai Társaság munkatársa és a Budapesti Corvinus Egyetem oktatója. A műsorvezető Vörös Szabolcs.
Az adás meghallgatható a fenti lejátszóra kattintva. Ha az nem jelenik meg, közvetlen link itt. Ha egyszerűen letöltenék az adásokat mp3-formátumban, ide kattintsanak. Ha telefonon keresztül csatlakoznának műsorunkra, a Spotify mellett iTunes-on, TuneIn Radio-n és Pocket Casts-on is megtehetik. Podcastunk RSS-csatornája ezen a hivatkozáson található. Ez az adás Youtube-csatornánkon is elérhető.
Részletek a műsorból:
24 óra alatt érvényesült a katonai papírforma Hegyi-Karabahban, ahol az elavult fegyverzettel rendelkező örmények nem tudtak érdemi ellenállást kifejteni a kedden indított azeri támadással szemben. A szerdán kihirdetett tűzszünet lényegében azerbajdzsáni győzelmet jelent: az el nem ismert karabahi örmény köztársaság fegyveres erőit feloszlatják, a nehézfegyverzetet és az örmény katonákat kivonják.
Az Azerbajdzsánhoz tartozó, de a Szovjetunió felbomlása után örmény ellenőrzés alá kerülő, örmény többségű Hegyi-Karabah sorsa ezzel megpecsételődni látszik, a tartomány de facto is azeri ellenőrzés alá kerül, és ezzel a tágabb térség geopolitikai viszonyai is átrendeződnek. Kérdések sora azonban csak most fog kifelé is láthatóan eldőlni.
Ezek közül a leginkább életbevágó, hogy mekkora a veszélye az etnikai tisztogatásnak, maradnak-e még a jövőben örmények a tartományban?
Azerbajdzsán a számára ideális geopolitikai helyzetet kihasználva átfogó hadműveletet indított az örmény lakosságú Hegyi-Karabah ellen. Azt állítják, csak katonai célpontokat támadnak, de a videófelvételek nem erről tanúskodnak. Az örmény őslakosokat evakuálni akarják – a népirtásról beszélő örmények attól tartanak, ez Karabah végső örménymentesítése.
Azeri forces trying to break through the contact line in Karabakh posted this photo of themselves doing the Turkish neo-fascist Grey Wolves salute. pic.twitter.com/CkyeZuWI9R
— Jake Hanrahan (@Jake_Hanrahan) September 19, 2023
Az augusztus 20-i keleti diplomáciai-parádé után három héttel ismét azeri delegáció érkezett Budapestre: Ilham Alijev elnök után most a gazdasági miniszter jött Bakuból, akit Orbán Viktor is fogadott.
Bár a legfontosabb a gázvásárlás és bértárolás, a kormány már az energiaválság előtt, 2010-ben elkezdte építeni a kapcsolatokat Azerbajdzsánnal. Ennek leglátványosabb pontja akkor az azeri baltás gyilkos kiadatása volt, akit hazatérése után szabadon engedtek.
Magyarország most ismét az azeri-örmény konfliktusban tesz – üzletileg is értelmezhető – gesztust Azerbajdzsán felé: egy, a karabahi örményektől visszafoglalt falu újjáépítésében vesznek részt jövő szeptembertől magyar cégek – olvasható a portálon.
Miközben eszkalálódik a feszültség a Kaukázusban, és a térség geopolitikai fordulóponthoz érkezett, a magyar kormány tovább erősíti az azeri kapcsolatot. A magyar kormány az örményektől visszafoglalt területek újjáépítésében ígér részvételt, ami Azerbajdzsánnak logisztikailag és szimbolikusan is számíthat. A Mészáros Lőrinc-féle V-Híd is érdekelt lehet.
Mi történt? Az augusztus 20-i keleti nagyember-parádé után három héttel ismét azeri delegáció érkezett Budapestre: Ilham Alijev elnök után most a gazdasági miniszter jött Bakuból, akit Szijjártó Péter, Nagy Márton és Kövér László mellett Orbán Viktor is fogadott.
Bár a legfontosabb a gázvásárlás és bértárolás, Szijjártó szerint „nem földgáz-barátságban” vagyunk Azerbajdzsánnal, hiszen már az energiaválság előtt, 2010-ben elkezdtük építeni a kapcsolatokat.