Best WordPress Hosting
 

300 milliárdos infrastruktúra-fejlesztést vállal a kormány a Mini-Dubajjal kapcsolatban

300 milliárd forintos infrastruktúra-fejlesztést vállal a kormány az 1900 milliárd forintos, Mini-Dubajnak nevezett beruházásban Rákosrendezőn – derül ki abból a megállapodás-tervezetből, amelyet a Hvg.hu vett észre a kormány honlapján. A projektet egy, az Egyesült Arab Emírségekből érkező befektető építi.

A tervezet szerint a kormány vállalja, hogy a területet közbeszerzés vagy pályáztatás nélkül eladja az Egyesült Arab Emírségek által kijelölt és 5 milliárd euró, azaz 1900 milliárd forint értékben befektető beruházónak, azzal stratégiai együttműködési megállapodást köt, és a projektet nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházásnak minősíti.

A kormány ezen felül vállalja, hogy a projekt megvalósításához szükséges állami infrastrukturális fejlesztéseket, például gyalogos felüljárót, vasút feletti közúti felüljárót, a vasúti pálya fejlesztését és az 1-es metró meghosszabbítását vállalja, és ehhez 800 millió euró, azaz több mint 300 milliárd forint forrást biztosít. Arra is ígéretet tesz, hogy a reptéri gyorsvasút jövőbeni fejlesztése esetén közvetlen kapcsolatot biztosít a projektben létrehozott vasútállomás és a repülőtér között és törekszik arra, hogy a fejlesztések 5 százalékos áfakulccsal valósulhassanak meg.

Rekordmennyiségű adatot akart tudni rólunk a kormány

A magyar hatóságok tavaly fél év alatt annyi információt kértek a felhasználókról a Facebooktól, mint 2021-ben egész évben. Viszont a Meta jogi csapata az esetek alig felében teljesítette a magyar kéréseket.

A Facebook anyacége, a Meta közzétette a 2023 január-június közötti időszak adatait a különböző állami, hatósági adatkérésekkel kapcsolatban, és kiderült, hogy rekordmennyiségű információt akartak megszerezni a felhasználókról a világ kormányai és intézményei – írja a Portfolio.

Összesen 271 692 darab kérvényt kaptak a Facebook-profilokkal kapcsolatban, amelyek összesen 496 372 darab fiók esetében kértek adatokat. Ezek közül 4195 darab sürgősségi kérvényt nyújtottak be globálisan.

Rekordszámú személyes adatot kért ki a magyar kormány tavaly a Facebooktól

Tavaly január és június között rekordszámú adatigénylést adtak be a világ államai a Metához – írja a Portfolio a Facebook oldalán közzétett adatok alapján. A magyar hatóságok fél év alatt annyi információt kértek a felhasználókról, mint 2021-ben egész évben, viszont a Mark Zuckerberg vezette vállalat az esetek alig felében teljesítette a magyar fél kéréseit.

A kormányok és állami hatóságok bűnügyi nyomozásokkal, eltűnt személyekkel, terrorelhárítási tevékenységekkel, bírósági eljárásokkal és kiberbiztonsági fenyegetések kezelésével kapcsolatban nyújthatnak be adatkéréseket a közösségi médiaóriás Metához. Ritkább esetekben eltűnt személyek felkutatásához is kérnek hozzáférést a felhasználói fiókokhoz.

Az egyes szervezeteknek általában jogi eljárásokat kell követniük, például házkutatási parancsot vagy bírósági végzést kell beszerezniük, azonban ezek nélkül is megpróbálhatnak adatokat kikérni, ilyen esetben azonban a Meta jogi csapata dönthet úgy, hogy nem teljesíti ezeket.

A magyarok többsége súlyosnak látja a klímaváltozás hatásait, és úgy érzi, a kormány nem tesz eleget ellene

A magyarok 51 százaléka szerint a klímaváltozás már most is súlyos hatásokkal jár a lakóhelyén – olvasható ki az Ipsos nemzetközi felméréséből. A résztvevő országok közül leginkább Mexikóban, Brazíliában és Törökországban nyilatkoztak úgy, hogy az éghajlat átalakulása súlyos következményekkel járt, ezeken a helyeken igen magas, 79–81 százalékos arányban válaszoltak így.

A jövővel kapcsolatban pedig még pesszimistábbak vagyunk. Amikor azt a kérdést tették fel, hogy a következő tíz évben milyen hatása lesz a klímaváltozásnak a lakóhelyünkre, már a magyarok 69 százaléka jósolt súlyos következményeket, ráadásul nem volt olyan ország, ahol a lakosságnak legalább a fele ne számítana arra, hogy romlani fog a helyzet.

Más szempontonból viszont derűlátóbbak vagyunk. Arra kérdésre, mennyire tartja valószínűnek azt, hogy a következő 25 évben ön és családja az éghajlatváltozás következtében kiszorul az otthonából, a magyarok negyede válaszolta, hogy valószínűnek tartja. Ezzel szemben például a török válaszadók 68 százaléka, a braziloknak pedig a 61 százaléka számít arra, hogy erre kényszerülhet.

Orbán szerint távol tartja majd a baloldali sajtótól a pénzeket a szuverenitásvédelmi törvény

Bár a szöveg nem tér ki külön a szabad sajtóra, a miniszterelnök szerint a törvénycsomag távol tartja a külföldi pénzeket a „baloldal sajtójától”.

Jól keresnek az amerikai publicisták, ha dicsérik az Orbán-kormányt

Az Átlátszó birtokába jutott dokumentumok alapján Rod Dreher és társai nem teljesen érdek nélkül lelkesednek a tengerentúli konzervatív sajtóban.

Pár napja maradt dönteni a kormánynak, beengedi-e a magánvasutakat

Nem föltétlenül kell nekünk a Volán vagy a MÁV, a távolsági közlekedés liberalizációja is elképzelhető – erről beszélt Lázár János építési és közlekedési miniszter november végén.

Az Európai Unió 1370/2007-es rendelete szerint december 23-áig lehet utoljára tendereztetés nélkül meghosszabbítani az egyes tagállamoknak a vasútvonalak üzemeltetésére vonatkozó közszolgáltatási szerződést, és legfeljebb tíz évre, utána már nyilvános tendert kell erre kiírni, amin magánszolgáltatók is pályázhatnak.

Elképzelhető tehát, hogy véget ér Magyarországon az állami szolgáltatók egyeduralma a vasúti forgalomban – ez az ország nagy részén a MÁV-Startot, míg a nagyjából Sopron–Győr–Szentgotthárd háromszög területén, illetve újabban Zalaegerszeg környékén is a GYSEV-et jelenti –, és megjelennek a magánszolgáltatók.

Itt a külügy első reakciója az új ukrán kisebbségi törvényre

Mint beszámoltunk róla, az ukrán parlament péntek éjjel az EU-csatlakozási tárgyalások megkezdéséhez fontosnak tartott törvényjavaslatokat fogadott el. Köztük volt a nemzeti kisebbségek jogairól szóló új törvény is, ami – az ukrán kormányzat szerint – figyelembe veszi az Európa Tanács és szerveinek szakértői véleményét, és az orosz ajkúak kivételével számos területen visszaállítja a kisebbségek korábbi jogait. Volodomir Zelenszkij urkán elnök azonnal aláírta a jogszabályt, mint mondta: „Arra számítunk, hogy Ukrajna erőfeszítéseit az Európai Unió vezetői kellőképpen értékelni fogják, és az Ukrajnának tett ezekkel kapcsolatos európai ígéretek teljesülnek”. Az ukrán elnök ezzel együtt kijelentette, hogy a kisebbségi törvény elfogadásával Ukrajna mindent megtett, amit az uniós ajánlások elvártak.

A magyar külügy részéről Menczer Tamás, a külgazdasági és külügyminisztérium államtitkára kommenálta elsőként a fejleményeket, a Facebookon közzétett bejegyzésében azt írta:

Az ukrán parlament tegnapi döntését természetesen alaposan értékelni fogjuk, azonban az már most látszik, hogy az messze van a 2015-ös jogok visszaadásától.

Beperelte Magyarországot a Pfizer

A birtokába jutott bírósági dokumentumok alapján arról számolt be a Politico, hogy a koronavírus-vakcinákat gyártó Pfizer – a BioNTech-kel karöltve – jogi eljárást indított Magyarország, a magyar kormány ellen. Az ügy középpontjában több millió adag vakcina áll, amiket a kormány nem hajlandó kifizetni és átvenni. A Politico értesüléseit azóta megerősítette a gyógyszergyártó.

A lap által megszerzett dokumentumok szerint összesen hárommillió adag Pfizer-BioNTech COVID-19 elleni vakcina miatt perel a gyártó. A magyar kormány már jóval korábban megállapodott a vállalattal abban, hogy igényt tart a vakcinákra, 2022 novemberében azonban az ukrajnai háborúra hivatkozva értesítették a Pfizert, hogy „nem szándékoznak fizetni a gyártónak”. A vakcinák értéke 60 millió euró, ezt próbálja behajtani a Pfizer.

Az ügyben márciusban tartották az első tárgyalást, ekkor elutasították a Pfizer gyorsított eljárásra irányuló kérelmét, azóta az ügy nem halad.

Elítélte a szuverenitásvédelmi törvénycsomagot a Nemzetközi Sajtóintézet

A megfélemlítési törvényként is emlegetett törvénycsomag ügyében az Európai Unió segítségét kéri az International Press Institute (IPI).

Többet költött hirdetésre a fideszes médiagólem a Facebookon, mint amennyit Szerbia és Szlovénia együttvéve fordított közéleti hirdetésre

Elérte a 10 milliárd forintos hirdetési összeget Magyarország közéleti hirdetésekben. Csak a kormánypárti Mediaworks több mint 1,1 milliárd forintot költött. Több izgalmas adat is kiderül egy, a Facebookot működtető Meta adatain alapuló összesítésből.

Orbán: Azerbajdzsánnal nem gázbarátságot, hanem testvéri barátságot építünk

Azerbajdzsánba látogatott pénteken Orbán Viktor, ahol az ENSZ Közép-Ázsia Gazdaságainak Különleges Programjának (SPECA) újraélesztése alkalmából rámutatott arra, miként érnek össze a térség és a magyar nemzetgazdaság érdekei:

A keleti és nyugati legfejlettebb cégek találkozási pontjává tesszük Magyarországot

– jelölte ki az irányt a kormányfő az MTI tudósítása szerint.

Portfolio: átalakítja a rezsicsökkentést a kormány

Olyan reformot vállalt a magyar kormány az Európai Bizottság felé 2025 végéig, amely lehetővé teszi a „lakossági fogyasztók és mikrovállalkozások számára, hogy az egyetemes szolgáltatási szerződés mellett önkéntes villamosenergia-vásárlási szerződést is kössenek dinamikus árképzéssel” – vette észre a Portfolio a brüsszeli testület csütörtökön nyilvánosságra hozott értékelő anyagában. A kormány azért vállalta be a rezsicsökkentés átalakítását, mert az Európai Bizottság csak abban az esetben fogadja el bármely tagállam frissített helyreállítási tervét, ha az kellően teljesíti egyes országoknak megfogalmazott országspecifikus ajánlásokat. Az Európai Tanács által júniusban elfogadott, Magyarországnak szóló ajánlásában pedig a rezsicsökkentési rendszer átalakítását is szorgalmazták.

A Portfolio cikke szerint a kormány vállalása a gyakorlatban azt jelenti, hogy lehetőséget biztosít a lakossági és a mikrovállalati körnek, hogy a rezsivédett ellátás mellé önkéntes alapon olyan szerződést is köthessen energiakereskedővel, amelynek során dinamikusan árazott villamos energiához juthat. A cikk szerint az éves átlagfogyasztási sávig benne maradhatnának a háztartások a rezsivédett körben, és az afelett vételezett mennyiségnél lehet akár jócskán spórolni az áramköltségeken.

Ahogy arról csütörtökön mi is beszámoltunk, az Európai Bizottság jóváhagyta a kormány augusztusban beadott módosítását a helyreállítási és ellenállóképességi eszközre, így mintegy 1 milliárd eurónyi uniós előleg érkezhet Magyarországnak a RePowerEU program fejlesztéseire.

Nem akármilyen alakokhoz hasonlította magát Orbán Viktor, amikor belebújt a nindzsajelmezbe

Hétvégén tartotta a XXX., tisztújító kongresszusát a Fidesz, ahol a szavazások ezúttal sem tartogattak meglepetést: az elnöki és az alelnöki székekre is pont annyian pályáztak, ahány elnököt és alelnököt kerestek – így a papírforma szerint Orbán Viktornak és a helyetteseinek is megszavazták a bizalmat a küldöttek.

Azonban a kormányfő győzelmi beszéde szolgált némi váratlansággal. Ugyanis az elmúlt fél évben az inflációt először fülön ragadó, majd letörő és le is birkózó kabinet tagjairól kiderült, hogy a birkózáson és az utcai harcon kívül egy másik küzdősportban – pontosabban harcművészetben – is otthonosan mozognak.

A mi kormányunk nindzsakormány. Mi úgy tervezzük, hogy a bevetés után nem mi, hanem az ellenség marad a földön, mi pedig épen és egészségesen visszatérünk a bázisra

Eldőlt: ennyi pénzhez férhet hozzá a kormány 2024 elején

Februárban és decemberben is több százmillió eurót kaphat Magyarország, de az uniós források nagy részét továbbra is blokkolja az Európai Bizottság.

Közel egymilliárd euró uniós forrást kaphat Magyarország – írja a Portfolio. A döntésről csütörtök délelőtt állapodtak meg Brüsszelben. Az összeg első részletét a jövő év elején kaphatja meg a magyar kormány. A pénz annak ellenére érkezhet meg, hogy az Európai Bizottság által meghatározott 27 szupermérföldkövet egyelőre nem teljesítette a kormány.

A közel 1 milliárd eurós előlegkifizetés az után indulhat meg, hogy az uniós pénzügyminiszterek is jóváhagyják a Bizottság javaslatát. A Tanácsban az ülést december 8-9-én tartják, tehát innentől számítva 60 napon belül várhatók a RePowerEU-hoz kapcsolódó transzferek. A Portfolio értesülései szerint az első, 460 millió eurós részlet már februárban megérkezhet, a második előlegutalás pedig 2024 decemberében várható.