Zavartalanul nem történt lényeges momentum 2024 februárban a paksi atomerőmű építési beruházással kapcsolatosan. Igaz, több bejelentés is történt, és magyar vállalkozókat is verbuválni kezdtek különböző, majdani beszállítói munkákra. Az új atomerőmű építésére való előkészületeknél egy fontosabb esemény történt Pakson: a működő erőmű egy blokkja hosszabb időre leállt.
A hónap elején az országos sajtó nem, a lokális viszont beszámolt arról, hogy újabb nemzetközi kapcsolódási pontot talált magának a Paks II. Zrt. A Telepaks közlése szerint “halad a nyugat-európai trendekkel a két új paksi atomerőmű-blokk építését koordináló társaság”. A portálon – de a Paks Pressen is -, fizetett hirdetésként publikált cikkben Hugyecz Attila, a vállalat nemzetközi szakterületének vezetője számolt be arról, hogy a cég az európai nukleáris létesítésbiztonsági szervezet, az EISS tagja lett. A németországi nukleáris hulladékkezelő BGZ-től a február végén Oroszország ellen nemzetközi színtéren eljárást indító észak-európai energiacégen, a Fortumon, a svájci Swiss Nuclearon és a francia EdF-en át az atomenergiás kapcsolatait éppen maga mögött hagyni kívánó energiakereskedő Uniperigtöbb mint egy tucatnyi (a hirdetés szövege szerint 16, az EISS saját adatai szerint 14) európai ország nukleárislétesítmény-üzemeltetőit tömörítő szervezetben a Paks II. Zrt. “a nemzeti és európai szabályozási tevékenységekkel kapcsolatos” fórumot találta meg. Az iparági kapcsolatépítés minden szakmában fontos és lehet gyümölcsöző, de legfőképpen kifelé, a világ felé lehet azt jól mutatni, hogy az orosz technológiai beruházás a nyugati szervezeti tagokból álló fórumokon is meleg fogadtatásra talál. Valószínűbb, hogy a Paks II. Zrt. az EISS tagjaként a diplomáciai smúzoláson kívül nem sok hasznot tud realizálni a beruházó számára. (A nukleáris ipari kapcsolódási pontokkal egyébként is érdemes óvatosan bánni a fontosságuk és a hasznuk tekintetében: Kovács Pál, volt minisztériumi államtitkár, korábbi energiahivatali elnökhelyettes 2013-2014 között a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség Kormányzó Tanácsának tagja és alelnöke is volt, munkásságának gyakorlatilag semmilyen hatása nem volt a paksi beruházás előremozdításában.)
Hugyecz Attila elmondta: “A mi cégünknek is támaszt ad, ha megosztjuk egymással a tapasztalatokat, és hasznos, ha időben megismerjük a formálódó nemzetközi nukleáris szabályozási elképzeléseket, és azokra akár hatással is lehetünk”. A vezető szerint az EISS-tagság jól illeszkedik a például az Atomerőmű-üzemeltetők Világszövetségével (WANO) és a Nukleáris Világszövetséggel (WNA) kialakított kapcsolatok sorába, de az is fontos, hogy a paksiak “szakértői szintű kapcsolatokat ápolnak” a fehérorosz, a kínai, a török és legutóbb az éppen csak elindult egyiptomi projektek képviselőivel is. Hugyecz Attila közölte azt is, hogy a Paks II Zrt. feladatának tekinti, hogy “aktívabb együttműködést építsünk ki a nyugat-európai szervezetekkel, szövetségekkel, vállalatokkal”, azt azonban már nem, hogy a Paks II. orosz építési projekt, illetve a keleti, közel-keleti, szintén orosz beruházásokkal kapcsolatosan ez hogyan is teljesülhetne.