Best WordPress Hosting
 

Megtámadták a Libri közgyűlését a kisrészvényesek, mert nem hívták meg őket

A könyves piacvezető cég, a Libri-Bookline Zrt. tavaly 33,5 milliárd forint árbevételt mutatott ki, ami csaknem 10 százalékkal több az előző évinél, a nyeresége viszont csökkent – az  1,667 milliárd forint adózott profit durván 600 millióval marad el a 2022-es adattól. A mérlegből annyi látszik, hogy nőttek a működési költségek, a személyi jellegű ráfordítások egymilliárd forint körüli összeggel emelkedtek, és a bérelt ingatlanok üzemeltetési költsége is megszaladt mintegy 300 millió forinttal.

Összességében az egy részvényre jutó eredmény 340 forint lett, ami elmarad a 2022-ben elért 476 forinttól.

A részvényesek azonban ebből nem látnak semmit, mert nem szavaztak meg a profitból osztalékkivétet, ugyanis a május elején tartott közgyűlésen arról döntöttek, hogy a pénzt az eredménytartalékba helyezik. Ez elég nagy változás, hiszen a 2022-es év után – az eredménytartalékban felhalmozott pénzt is bevetve – csaknem 4,2 milliárd forintot fizettek ki a részvényeseknek.

8,4 milliárd forintot vett ki a kaszinókból Garancsi István és Habony Árpád

8,4 milliárd forint osztalékot vehetett ki a fővárosi kaszinóbizniszen osztozó Garancsi István és Habony Árpád közös cégéből, a Garinvest Projekt Zrt.-ből a 2023-ban elért 20,4 milliárd forint adózott eredmény után.

Az öt fővárosi kaszinó koncessziójából nyereséget húzó Garinvest Projektben a miniszterelnök kötélbarátjaként emlegetett Garancsié a többség 67 százalékkal, a részvények harmada pedig a miniszterelnöki tanácsadó Habonyé. Részesedésük arányában osztoznak a profiton, előbbinek így 5,6 milliárd, utóbbinak 2,8 milliárd forint jár a megszavazott osztalékból. A május 14-én tartott közgyűlésen úgy döntötték, haladéktalanul ki is veszik a pénzt, május 17-ét szabták a kifizetés határidejének.

A mérlegből annyi látszik, hogy a kapcsolt vállalkozásokból (zömmel a kaszinókoncessziós társaságból, a Las Vegas Casino Zrt.-ből) 20,4 milliárd forint osztalék érkezett 2023-ban. Ez majdnem duplája a tavaly elkönyvelt 10,9 milliárd forintnak, és a Las Vegas Casinónál kimutatott adózott eredmény is duplájára, 20,4 milliárd forintra nőtt.

Fejőstehénné vált Mészáros Lőrincék zászlóshajó cége, ennyi osztalékot fizetnek

A Mészáros Lőrinc nagyvállalkozó résztulajdonában lévő Opus Global Nyrt. történetében először osztalékot fizet. A cég a konszolidált adózott eredményének 15 százalékát, 6,7 milliárd forintot fizet ki részvényeseinek, ez 10 forintot némileg meghaladó részvényenkénti osztalékot jelent, döntöttek a társaság részvényesei a közgyűlésükön, ahol egyébként a tulajdonosok 73 százaléka vett részt – idézi a portál Medgyesi Attila vezérigazgató-helyettest.

Az elfogadott számok alapján az Opus Nyrt. adózott eredménye 11,8 milliárd forintra emelkedett a tavalyi 8,8 milliárd forintról – mondta Kistakács Tünde pénzügyi igazgató. A társaság pénzügyi befektetőként működik, ezért bevételeinek döntő részét a konszolidációs körbe bevont 29 konszolidált és 5 társult társaság által fizetett osztalék jelenti, működési költségeit pedig a tagok által fizetett menedzsmentdíjak adják. A cégcsoport konszolidált eredménye egyébként 44,8 milliárd forintra nőtt.

A közgyűlés elfogadta a társaság új stratégiáját, ennek alapján a felvázolt ebitda-pálya (kamatok, adózás és értékcsökkenési leírás előtti eredmény) a 2022-es 22 milliárd forintról 2026-ra 110 milliárd forintra emelkedik. Hasonló vállalásként fogalmazódott meg a 15 százalékos osztalékszint fenntartása is a következő két évre.

Ezermilliárd fölötti nyereséget produkált az OTP tavaly

Az OTP Bank a tavalyi utolsó negyedévben a várakozások átlagát meghaladva 229,987 milliárd forint konszolidált korrigált adózás utáni eredményt ért el, így éves szinten 1008,583 milliárd forinttal zárt – derül ki a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) honlapján péntek hajnalban közzétett tájékoztatóból, amit az MTI ismertetett.

A nem auditált, nemzetközi pénzügyi beszámolási standardok (IFRS) szerinti, egyedi és konszolidált pénzügyi jelentésekből készített összefoglaló alapján az utolsó három hónap konszolidált korrigált adózás utáni eredménye 50 százalékos, az éves szintű 70 százalékos növekedést jelent a 2022-eshez képest. A konszolidált adózás utáni eredmény 2023 utolsó negyedévében az előző év azonos időszakához képest 15 százalékkal magasabb, 132,581 milliárd forint lett. Éves szinten így 990,459 milliárd forintot értek el, majdnem háromszor annyit, mint 2022-ben. Negyedéves összevetésben ugyanakkor mind a korrigált, mind a korrekciós tételek nélküli adózott eredmény csökkent, többek között azért, mert a román leánybank eladásához kapcsolódóan majdnem 60 milliárd forintot kellett negatív eredményhatásként elszámolni. A kockázati költségek ugyanakkor éves összesítésben 78 százalékkal csökkentek 2022-höz képest, a tavaly előtti eredményt még jelentős mértékben terhelő tételek csaknem eltűntek vagy nagyságrendileg csökkentek, a korrekciós egyenleg így a tavaly előtti 245 milliárd forintos mínusz helyett csak 18 milliárd forinttal csökkentette az eredményt 2023-ban.

Kiemelték a működési eredmény 45 százalékos javulását is, amely így elérte az 1260 milliárd forintot. A több mint 2224 milliárd forint összbevétel 34 százalékos emelkedést jelent éves szinten, ehhez minden bevételi sor hozzájárult. A működési kiadások csak 22 százalékkal nőttek, az év végére meghaladták a 963 milliárd forintot. A mérlegfőösszeg 32 804 milliárd forintról 39 609 milliárd forintra nőtt egy év alatt.

57 millió forintos osztalék maradt ki Bánki Erik vagyonnyilatkozatából

Bánki Erik fideszes képviselőnek 57 millió forint osztalék maradt ki a vagyonnyilatkozatból. Ezt a K-Monitor a nyilvánosan elérhető cégadatok ellenőrzésével mutatta ki. A szervezet a Mentelmi Bizottsághoz fordult, kérve, hogy az folytasson le vagyonnyilatkozati eljárást a fideszes politikus ellen, amiért a Pannon PR 2020 Kft.-ből származó 57 milliós osztalékáról nem nyilatkozott. Bánki Erik végül 2024. február 23-án személyesen megjelent a bizottság titkárságán, és javította a nyilatkozatát.

Fazekas Sándor volt miniszter, a Fidesz országgyűlési képviselőjének nemrég kétszer is ki kellett javítani a vagyonnyilatkozatát. Egyszer azért, mert 2,1 forint készpénzt vallott be vagyonnyilatkozatában, mivel elfelejtette utána írni a millió szót. Másodszorra azért kellett módosítania, mert az eredeti verzióból kihagyta a céges tulajdonából származó, 9 millió forintra becsült osztalékot.

The post 57 millió forintos osztalék maradt ki Bánki Erik vagyonnyilatkozatából first appeared on 24.hu.

Először fizet osztalékot a Facebook: kik válnak gazdaggá és miért fontos lépés ez?

Múlt héten jelentette be Mark Zuckerberg, hogy a Meta története során először osztalékot fizet. Kik kaszálnak ezzel (dollár)százmilliókat, és kiknek szól az üzenet?

Mi történt? Múlt héten Mark Zuckerberg Meta/Facebook-vezér meglepő bejelentést tett: történetének során először a Facebookot, a Whatsappot és az Instagramot tulajdonló Meta osztalékot fog fizetni. A BBC összegyűjtötte, kiket tehet ez majd gazdaggá, és kiknek lehet üzenetértéke a döntésnek.

Háttér: Zuckerberg 2023 márciusában jelentette be, hogy az év a hatékonyságról szól majd. Egy február elején kiadott sajtóközleményben a Meta-vezér a 2023-as üzleti növekedést az adatközpont-kezdeményezések befejezésének, a közel tízezer alkalmazott elbocsátásának, valamint az AI és a Metaverzum fejlesztésének tulajdonította. Úgy tűnik, a hatékonyságra való törekvés kifizetődő lehet a részvényeseknek is.

18 milliárd forint nyereség folyik Dubajba a magyarok vérplazmáján megkeresett pénzből

Szintet lépett a Tiborcz István üzleti köreihez kapcsolódó Plasma Expert Kft.: az emberi vérplazmabizniszt az emírségek adóparadicsomával kombináló cég 18,3 milliárd forint adózás utáni nyereséget jelentett a 2022-es évről. A miniszterelnök vejéhez futó szálakról, a kormányzati intézkedéssel bombaüzletté tett vérplazmalevételről, valamint az emírségek különleges gazdasági övezetéről, a helyenként az offshore adóparadicsomokat is verő kedvezményekről itt írtunk korábban részletesen.

A 2016-ban alapított cég eddig is szépen hozott a konyhára, 2020-ban 1,6 milliárd, egy évvel később 1,845 milliárd forint osztalékot vehetett ki az akkori tulaj, a Golden Bay Trading FZE, 2022-re azonban megtízszereződött a profit.

A Plasma Expert szokás szerint kissé megcsúszott a mérleg benyújtásával, az előírt 2023. május végi határidő helyett fél évvel később, karácsony előtt néhány nappal adta be a cégbíróságnak a dokumentumokat. A tulajdonos a dubaji székhelyű Atlantis International Holding L.L.C.-F.Z. a mérlegbeszámolóval együtt leadott alapítói határozatában nem jelzi, mihez kezd a 18,3 milliárd profittal, kiveszi-e osztalékként, vagy az eredménytartalékba helyezi.

Hogyan szerezhetett 660 milliárd forintot Mészáros Lőrinc tíz év alatt?

Egy évtizede, 2014-ben került fel először a 100 leggazdagabb magyar vállalkozó listájára Mészáros Lőrinc, akiről akkor nagyjából annyit tudtunk, hogy Orbán Viktor földije és bizalmi embere. Az egykori gázszerelő 7,7 milliárd forinttal és kevesebb, mint egy tucat céggel került a top100-ba, azóta viszont a 85-szörösére, 660 milliárd forintra nőtt a becsült vagyona.

Az első Orbán-kormány sztrádaépítő sztárja, Nagy Elek, valamint a Fidesz gazdasági hátországának kiépítője, a közpénzcsapdázás nagy innovátora, Simicska Lajos a kanyarban sincs Mészároshoz képest, ahogy – egyelőre – a miniszterelnök veje, Tiborcz István sem.

Nagy Elek már húsz éve, az első gazdaglistán is szerepelt, 25 milliárd forinttal került az elitbe, és 2008-ig tartott, mire meg tudta kétszerezni a milliárdjait. Az érdekeltségébe tartozó Vegyépszer volt az egyik kiválasztott a sztrádaépítésekre, azután kibekkelte a szocialista kormányokat, a második Orbán-kormányt viszont már nem vészelte át, a csoport tíz cége is csődmenedzselésre szorult, majd rövid úton kikopott a nagy útépítők közül. Ettől azonban a nagyvállalkozó az üzleti élet egyik állócsillaga maradt, csak más üzletágakra tolódott a hangsúly, manapság inkább a BÁV-ról, ingatlanvállalkozásokról és a Főtaxiról ismert.

Magyarország éves költségvetésével felérő osztalékot fizethetnek a nagy olajcégek

Az eddigi rekord 100 milliárd dollár, de a 2023-as év után várhatóan még ennél is többet fizetnek ki vezetőiknek és tulajdonosaiknak a nagy olajcégek.

Várhatóan még a tavalyi rekordot is megdöntő osztalékot fizet a világ öt legnagyobb olajcége: a BP, a Shell, a Chevron, az ExxonMobil, és a TotalEnergies – jósolja az Energiagazdasági és Pénzügyi Kutatóintézet (Institute for Energy Economics and Financial Analysis, IEEFA) – írja a Guardian.

A 2022-es naptári év után összesen 104 milliárd dollárt fizettek ki osztalékok és részvényvisszavásárlások formájában.

19 milliárdos vagyonnal a leggazdagabb magyarok között a helye Szalay-Bobrovniczky Kristófnak

Szalay-Bobrovniczky Kristóf, az ötödik Orbán-kormány honvédelmi minisztere az elmúlt években gigaüzletekkel vétette észre magát.

2020-ban, amikor távozott a londoni nagyköveti posztról, a tízmilliárdokat termelő fővárosi kaszinóbizniszben szerzett részesedést a néhai Andy Vajna helyébe lépve.

Majd következett a Dunakeszi Járműjavító, amely kisvártatva egy 32 milliárd forintos MÁV-megrendelést nyert el, aztán Szalay-Bobrovniczky az orosz üzlettárssal belefogott egy egymilliárd eurós üzletbe, 1300 vasúti kocsi legyártásába az egyiptomi vasút számára.

Íme az MVM gázos bűvésztrükkje

Az egyik kezével 721 milliárd forint támogatást nyújtott a kormány az állami energiacégnek, az MVM-nek az adófizetők pénzéből a rezsicsökkentés miatti veszteségek ellentételezésére, a másikkal most visszavesz 309 milliárdot osztalék formájában. Teheti, mert az MVM jól keresett az átlag feletti mennyiséget fogyasztó lakosságnak kitalált piaci gázáron.

A magyar állam 309 milliárd forintot kivesz az MVM Energetika Zrt.-ből osztalékelőlegként – döntött az energetikai cég egyedüli tulajdonosa, „tekintettel az MVM Csoport 2023. évi eredményességére és stabil pénzügyi pozíciójára.” A Budapesti Értéktőzsde honlapján megjelent közleményben az első féléves mérlegre, az elért 209 milliárd forint adózott eredményre hivatkoznak, ami „főként a külföldi versenypiaci szegmens eredményének köszönhető.”

Az elmúlt években az állami tulajdonos szerényen szedegette ki a pénzt osztalék formájában az energiaóriásból: a 2021-es év után 7,5 milliárd, a tavalyi év után 108 milliárd forint kifizetéséről döntött. Utóbbi döntés nem is olyan régen, 2023 április végén született, tehát bő fél évvel a mostani bejelentés előtt. Az idei első féléves eredmény alapján bemondott 309 milliárd forintos pénzkivétel nemcsak gyorsan jött, hanem többszöröse is az eddigieknek, nagy változásnak kellett tehát a háttérben történnie. Energetikai szakértőket kérdeztünk a hivatalos magyarázatról: tudomásuk szerint milyen bravúrt hajthatott végre az MVM a külpiacokon?

Nem csökkentette a gáz árát a kormány, inkább kiveszi az MVM-ből azt a profitot, amit a cég a lakossági piaci áron keresett

A magyar állam 309 milliárd forintot kivesz az MVM Energetika Zrt.-ből osztalékelőlegként – döntött az energetikai cég egyedüli tulajdonosa, „tekintettel az MVM Csoport 2023. évi eredményességére és stabil pénzügyi pozíciójára.” A Budapesti Értéktőzsde honlapján megjelent közleményben az első féléves mérlegre, az elért 209 milliárd forint adózott eredményre hivatkoznak, ami „főként a külföldi versenypiaci szegmens eredményének köszönhető.”

Az elmúlt években az állami tulajdonos szerényen szedegette ki a pénzt osztalék formájában az energiaóriásból: a 2021-es év után 7,5 milliárd, a tavalyi év után 108 milliárd forint kifizetéséről döntött. Utóbbi döntés nem is olyan régen, 2023 április végén született, tehát bő fél évvel a mostani bejelentés előtt. Az idei első féléves eredmény alapján bemondott

309 milliárd forintos pénzkivétel nemcsak gyorsan jött, hanem többszöröse is az eddigieknek,

Az Erste vezére csalódott, hogy nem ők vehették meg a Fundamentát

Amennyiben az Erste osztrák tulajdonosa úgy dönt, és a Magyar Nemzeti Bank (MNB) is hozzájárul, osztalékként fogja felvenni azt a pénzt, amit a Fundamenta lakástakarékpénztár megvásárlására tettünk félre – reagált Jelasity Radován, az Ertse elnök-vezérigazgatója arra a keddi jegybanki jelentésre, melyben a Magyar Nemzeti Bank önmérsékletet kért a kereskedelmi bankoktól az osztalékfizetéseknél, tekintettel a kockázatokra, amelyekkel a szektornak szembe kell néznie. Az Erste vezére a Della című, szerdán megjelenő gazdasági podcast adásunkban nem rejtette véka alá csalódottságát az ügylettel kapcsolatban, melyben a befutó a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó MBH Bank lett. Jelasity Radován a műsorban kifejtette, hogy az Erstének nagy tervei voltak a Fundamentával, saját tőkéből tudták volna fedezni a tranzakciót, melynek során olyan új helyzetben találta magát a bank, amilyenben a korábbi tranzakciók során nem.

A bankvezér – aki egyben a Magyar Bankszövetség elnöke is – szerint bár látványos a magyar bankszektor 2023 első félévi, 676 milliárd forintos adózott eredménye, de ez olyan kényszerű könyvelési torzításokat tartalmaz, mint az Erste esetében a Babaváró hiteleknél előírt fair value értékelés. Ezek nélkül az Erste papíron ötszörösére emelkedett profitja valójában csak a tizedével nőtt volna – állítja a műsorban.

Arról is szó volt, hogy az önkéntes kamatplafonról legközelebb december közepén fognak tárgyalni a kormánnyal, amikor várhatóan terítékre kerül a plafon csökkentése. A kormány elvárja a bankszektortól, hogy minden eszközével segítse a hitelezés beindulását, amire lát is esélyt a bankszövetség elnöke, a kérdés csak az, hogy ez melyik periódusban következhet be. Jelasity Radován szerint 2024 második negyedéve lehet ez az időpont, amikor a fordulat beáll.

Pofonegyszerű módszerrel rejtik el tízmilliárdok útját a NER oligarchái

Kinyomtatnak egy papírt, pár százezerért eladják, átírnak a hátoldalán egy nevet, és máris követhetetlenné válik több milliárd, vagy tízmilliárd forint útja. Nagyon leegyszerűsítve így működik az a NER-es körökben egyre elterjedtebb módszer, amellyel megpróbálják elrejteni néhány nagyobb, gyakran közpénzmilliárdokat is felemésztő biznisz végső haszonélvezőjét.

A technika azért tökéletes, mert ha ügyesen csinálják, egyetlen nyilvános adatbázisban sem kell feltüntetni, hogy kihez kerül a nagy pénz. Ha pedig még egy magántőkealapot, vagy bizalmi vagyonkezelőt is beiktatnak az ügyletbe, végképp bottal lehet ütni a milliárdok nyomát.

Két sztori, egy trükk

Többmilliárdos osztalékot vett ki Sarka Kata férje a Femcafe portált működtető cégből

A Media1 által kigyűjtött adatok szerint a leginkább nőknek szóló internetes oldalt, a Femcafét működtető cég bevételeiből az elmúlt három év alatt már több mint 4 milliárd forint osztalékot vehetett fel a kormány kedvenc örző-védő cégének, a Valtonnak a társtulajdonosa.  

Így lesz az állami tenderekből milliárdos luxusjacht

Néhány évvel ezelőtt egy addig közepes méretű építőipari céghez elkezdtek dőlni az állami megrendelések, amelyekből a vállalat mesés nyereséget termelt. Az így keletkező több tízmilliárd forintnyi vagyon azonban nem egyszerűen a vállalat eredeti tulajdonosát gazdagította, hanem kifejezetten furcsa utat járt be. Jutott belőle a NER jachtoztatására, és egy olyan vagyonkezelőhöz is, amely az ország egyik legbefolyásosabb kormányközeli vállalkozójának, Szíjj Lászlónak a vagyonát kezeli. Annak a Szíjj Lászlónak, akit az elmúlt hetekben fideszközeli körökből oligarcháztak, vagy éppen „orkoztak”, olyan interjúkban, amelyekben zsarolással megszerzett cégekről, vagyonról is szó esett.

Máltától a bababoltig

Fontos hónap volt 2022 áprilisa az egyik leggazdagabb magyar, Rencsár Kálmán életében. Az üzletember ekkor már évek óta szerepelt a hazai gazdaglistákon elsősorban állami megbízásokkal jól ellátott építőipar cégének, a településéről elnevezett Soltútnak köszönhetően. Vagyonát az elmúlt esztendőkben rendre 30–40 milliárd forint közé becsülték, amivel az 50 leggazdagabb közé tartozott az országban. Tavaly tavasszal azonban néhány napon belül két olyan esemény is történt, amely komoly hatást gyakorolt, és még gyakorolhat a jövőben is erre a hatalmas vagyonra.

Pénzügyi csoda a Rogán Cecília és Sarka Kata bulvároldalát működtető cég

A Top World News (TWN) névre hallgató oldalt működtető cég 85 százalékos profitrátát ért el.

1,1 milliárd forintot vett ki Rogán-Gaál Cecília és Sarka Kata a közös cégükből

Ismét sikeres évet zárt Rogán-Gaál Cecília, valamint Sarka Kata közös cége, a Top News Hungary Kft. – írja az RTL a társaság pénzügyi beszámolói alapján. E szerint

az árbevétel 1,56 milliárd forint volt,

az adózott eredmény (nyereség) pedig 1,36 milliárd forint lett.

Jövőre még több pénzből utaztatja az MTVA dolgozóit a Mauri

Kiválasztották az állami médiaszolgáltató dolgozóinak külföldi útjait szervező céget, mely ugyanaz marad, mint eddig, csak épp drágábban szolgáltat majd, mint eddig.

Rekord nyereséget hoztak össze az online szexmunkások és celebek az OnlyFans tulajdonosának, Ukrajna is jól járt vele

Már több mint 3 milliónyian kínálnak tartalmat az OnlyFansen influenszerként.