Középkori, a 14. századból származó faragványra bukkant fürdőszobája takarítása közben egy angliai házaspár – írja a BBC.
A Lincolnban élő Tracy és Rory Vorster vasárnap este talált egy rejtett csapóajtót otthonuk fürdőszobájában, a fapanelt elmozdítva pedig egy, a lincolni kisördögöt ábrázoló, kőbe vésett alkotást fedezett fel.
A lincolni kisördög a város népszerű, groteszk kis jelképe, amelynek faragványai a helyi székesegyházban is láthatóak.
Elégetett emberi maradványokra és számos tárgyra bukkantak egy maja piramisban – írja a Heritage Daily. A leleteket egy guatemalai lelőhelyen találták meg, ahol 114 építmény, köztük piramisok és paloták is találhatók.
A régészek az egyik piramis feltárásakor akadtak az elégetett emberi maradványokra, emellett pedig több ezer jádéból és tengeri kagylóból készült dísz is előkerült.
Amint a Live Science cikkéből kiderül, a maradványok elégetéséhez használt faszén Krisztus után 773 és 881 közöttről származhatott, az emberi csontok viszont érdekes módon évtizedekkel az előttiek lehettek. A szakértők azt is megállapították, hogy a maradványok négy emberhez tartozhattak, akik közül legalább ketten királyi méltóságok voltak.
Ókori harcos sisakjára bukkantak Horvátországban – írja a Heritage Daily. A rendkívül jó állapotban fennmaradt lelet egy illír típusú sisak, amely Krisztus előtt 700 és 500 között jelent meg, és az ókori görögök, etruszkok, szkíták és illírek is használták. Az illírek az ókorban az Adriai-tenger keleti partvidékén, így a mai Horvátország területén is éltek.
A Zakotorac nevű falu közelében folytatott ásatások során a régészek több ősi sírhelyet is találtak, amelyekben az emberi maradványok mellett számos tárgy is hevert. A feltárások alkalmával többek között bronzból készült dísztűket, karkötőket és gyűrűket is találtak, de a legkiemelkedőbb lelet az illír típusú sisak volt.
A kutatást szervező Dubrovnik Múzeum egyik munkatársa elmondta, a leletek segítségével többet megtudhatnak az ókori illírek temetkezési szokásairól.
A különböző építőanyagok sokszor teljesen meglepő részleteket rejtenek: néhány éve hosszú cikkben számoltunk be az egy óbudai irodaház – a Graphisoft Park fogadóépületének szánt modern struktúra – építésekor előkerült, ma az épület recepcióján kiállítva látható téglákról, amiken közel kétezer évvel ezelőtti készítésük során egy kutya sétált végig, a lábnyoma pedig így örökre az anyagba mélyedt.
Hasonló régészeti eredményekkel a világ számos pontján találkozhatunk, kevés azonban annyira kedves, mint az alig hatezres francia kisváros, Vaison-la-Romain egy épületének alapozásakor előkerült darab, amin
egy járni még éppen csak tudó kisgyermek talpnyoma látszik.
Mintegy 3000 évvel ezelőtt élt nemes nő sírjára bukkantak Kína északi részén – írja az Arkeonews. Jaotink Hszi, a régészeti ásatások vezetője elárulta, a temetkezési helyen az előkelő asszony maradványai mellett egy feláldozott állat csontjai és számos ősi tárgy is előkerült.
A szakértők az emberi maradványok vizsgálatával megállapították, hogy a nő 31 és 34 év közötti lehetett halála idején, arról azonban nem beszéltek, hogy mi lehetett a halála oka. Elmondták viszont, hogy úgy sejtik, egy középrangú nemes lehetett, aki a Csou-dinasztia idején élt, valamikor Krisztus előtt 1046 és 771 között.
Minderre a sírban talált értékek, illetve azok mennyisége alapján következtettek. A nő végső nyughelye ugyanis rengeteg tárggyal, szám szerint körülbelül 430 darabbal volt tele, köztük bronzból készült edényekkel, kerámiákkal, jádetárgyakkal és kagylókkal.
Az „elveszett város” egyharmadát meg kell még tisztítani a vulkáni törmeléktől, épp az elmúlt évtizedek legnagyobb ásatása zajlik. A BBC tekinthette meg elsőként az ennek során feltárt „fekete termet”, ahol most mitikus alakokat ábrázoló freskókra és egy több mint egymillió egyedi fehér csempéből álló mozaikpadlóra bukkantak.
Az egyik frissen feltárt alkotáson Apollón látható, amint megpróbálja elcsábítani Kasszandrát. A legenda szerint a hercegnő visszautasította a költészet és a zene istenét, aki ezért büntetésül azt rótta rá, hogy jóslataiban soha ne higgyen senki. A tragikus következményt a második festmény mutatja be, amelyen Párisz herceg találkozik a gyönyörű Helénával – ez az a találkozás, amelyről Kasszandra tudja, hogy a trójai háborúban mindannyiuk végzetét jelenti majd.
Welcome to the black room in #Pompeii – it’s just been unearthed after being hidden for 2000 years – just one of the amazing new finds coming to light here. We’re live here this morning on @BBCBreakfast @BBCr4today with @GZuchtriegel & @pompei79 Tony Jolliffe pic.twitter.com/AyFteBggGh
Fémpénzek ezreivel teli agyagedényre bukkantak Indiában – írja a Heritage Daily. A régészek egy buddhista szenthelyen találtak rá a leletre az ország Telangána nevű államában.
Amint a The Hindu beszámolójából kiderül, a 15 centiméter magas edényt 60 centiméterrel a föld alatt lelték meg. Benne mintegy 3730 darab ólomból készült érme volt, amelyek feltehetőleg a 3-4. századból származnak.
A körülbelül 1700 éves pénzek egyik oldalára elefántot ábrázoló mintát nyomtak, a másikra pedig egy spirituális szimbólumot.
Középkori kincsekre bukkantak egy svédországi szigeten – írja a Heritage Daily. A leletekre egy 17. századi templom új fűtésrendszerének kiépítését megelőző munkálatok során találtak rá.
Az ásatások alkalmával a kutatók ráadásul emberi maradványokat is felfedeztek. Anna Ödéen régész elárulta, kollégájával először két csontvázat vettek észre, ezután pedig néhány ezüst pénzérmét is kiszúrtak. Végül összesen mintegy 170 ezüstpénz került elő, amelyek feltehetőleg 1150 és 1180 közöttről származnak.
Jönköping County Museum
Ókori kincsre bukkant egy 12 éves fiú és anyukája Angliában, miközben kutyát sétáltattak – írja a Heritage Daily. A megtalálók azonnal értesítették az illetékes hatóságokat a felfedezésről, a helyszínre érkező régészek pedig alaposan megvizsgálták a leletet.
A szakértők szerint a lelet egy díszes karkötő, amelyet a római katonák kitűnő bátorságukkal érdemelhettek ki.
A kitüntetés aranyból készült, és a Krisztus utáni 1. századból származik, vagyis nagyjából 2000 éves.
Egy friss tanulmány alapján olyan rituális zenét szimbolizálhatnak bizonyos perui sziklarajzok, amelyet 2000 évvel ezelőtt, hallucinogén növényekkel kapcsolatos sámáni rituálék során adtak elő – írja az IFLScience. A cikkcakkos vonalakkal és más geometriai formákkal körülvett, táncoló embereket régóta vizsgálják a szakértők.
Az új elemzés szerint a figurák körüli alakzatok azokat a dalokat, illetve azok energiáját szimbolizálhatják, amelyek a pszichedelikus utazások során más dimenziókba repítették a résztvevőket.
Az ősi ábrákat együttesen Toro Muertónak nevezik, a sziklarajzok egy szurdokokkal és szirtekkel teli sivatagos területen fekszenek. Andrzej Rozwadowski és Janusz Wołoszyn régészek szerint az alkotások a régióban egyedülálló módon táncoló emberi alakok rendkívül hosszú ismétlődését, valamint sűrű és változatos geometriai mintákat jelenítenek meg.
Részben fennmaradt huszárpáncélzatra bukkant egy amatőr fémkereső a lengyelországi Mikułowice faluban – írja a Heritage Daily. A huszárokat Hunyadi Mátyás serege tette híressé, hasonló könnyűlovasok viszont más régiókban is megjelentek a középkor végén és a kora újkor elején.
Lengyelországban 1500-ban alakultak meg az első huszáregységek, amelyek utóbb többek között az 1683-ban, Bécs környékén zajló harcokba is becsatlakoztak. A lengyel huszárok jellemzően páncélban, hosszú lándzsával indultak harcba.
A most feltárt leleteket Patryk Chmielewski észlelte 60 centiméteres mélységben. A páncélzat több fő eleme ép, a mellvért és a hátvért viszont hiányzik.
Egy friss tanulmányban egy 1500 évvel ezelőtt élt kínai császár arcát rekonstruálják – írja a Live Science. A kutatás különlegessége, hogy nemcsak az uralkodó koponyájának morfológiájából indultak ki, hanem DNS-ét is elemezték.
A szakemberek Vu császár (560-578), az Északi Csou-dinasztia tagjának csontjait vetették vizsgálat alá. Az uralkodó erős hadsereget épített ki, és egyesítette Észak-Kínát, miután legyőzte a Csi-dinasztiát, ám igen korán, 36 évesen elhunyt. Halálának oka régóta vitatott, a friss eredmények megerősítik, hogy valószínűleg stroke szövődményei állhattak a háttérben.
A császár sírját 1996-ban fedezték fel, a nyughelyben csontvázát és szinte teljes koponyáját is megtalálták. A maradványokból a közelmúltban sikerült DNS-t kinyerni, a genetikai adatokat pedig a koponyával kombinálták, hogy létrehozzák az arc 3D-s modelljét.
Feleségével együtt eltemetett előkelő makedón férfi csontjaira bukkantak az észak-görögországi Aegae romvárosában, a mai Verginában – írja az Arkeonews. A sírt egy csatornahálózat építése közben fedezték fel.
Aegae az eredeti makedón főváros volt, a központ csak az időszámítás előtti 4. század elején települt át Pellába. Aegae a későbbiekben is megőrizte jelentőségét, a makedón királyok sokáig temetkeztek itt.
A helyi nekropoliszban végzett mentőásatások eredményeit a közelmúltban ismertette Angeliki Kottaridi egy makedóniai és trákiai fókuszú régészeti rendezvényen. A nemrégiben feltárt sír az időszámítás előtti 3. századból származik, belseje 3,7-szer 2,7 méteres.
Középkori sisakot találtak a tenger mélyén Vendicari partjainál – írja a Heritage Daily. Vendicari egy kis lakatlan sziget Szicíliától délre, ennek közelében bukkantak rá a búvárrégészek az ősi leletre.
A szakértők szerint a tárgy egy úgynevezett cabasset, vagyis egy olyan sisak, amelyet a gyalogsági katonák és a könnyű lovasság tagjai hordtak a 16-17. században.
Salvo Emma
Megtalálták az északnyugat-franciaországi Vannes középkori várának maradványait a Château Lagorce, egy 18. századi, ma hotelként működő kúria területén – írja a Heritage Daily. A Francia Régészeti Kutatási Intézet (Inrap) munkatársai egy képzőművészeti múzeum kialakításának előkészítése során fedezték fel a romokat.
Az ásatások első szakaszának részeként a kutatók a kúria udvarát vizsgálták, ahol a vár védőfalának két szintjét és egy vizesárkot tártak fel, amely 4 méter mélyen az utcaszint alatt található. A várat 1380 körül építtette IV. János, aki 1345-től Bretagne hercege és Montfort grófja, 1372-től pedig Richmond 7. grófja volt. A Château de l’Hermine néven ismert várat azért emelték, hogy a herceg megerősítse hatalmát a hercegségben és Vannes városában.
Az Inrap szerint a fennmaradt struktúrák arra utalnak, hogy a vár három-négyemeletes volt, és több lépcsőházzal rendelkezett, amelyek közül az egyik jó állapotban maradt fenn. A csapat többek között megmunkált köveket, valamint vízelvezető csöveket talált a helyszínen.
A Nyugat-Norfolki és King’s Lynn-i Régészeti Társaság (WNKLAS) szakértői megpróbálják felkutatni János angol király elveszett kincsét – írja a Heritage Daily. A Földnélküli Jánosként is emlegetett uralkodó 1199-ben lépett trónra, az utókor pedig Anglia egyik legrosszabb királyának tekinti.
A II. Fülöp francia királlyal folytatott háborúi komoly feszültséget eredményeztek János és bárói között, ami az ország északi és keleti részén ellenállási mozgalmat szült. A bárók lemondtak hűbéri kötelékeikről, és London, Lincoln és Exeter ellen vonultak, ami arra kényszerítette Jánost, hogy Runnymedben tárgyalásokat folytasson a békeszerződésről – amely később Magna Carta néven vált ismertté.
János nem tartotta be a Magna Carta feltételeit, és zsoldosokból álló hadsereget kezdett toborozni. A bárók válaszul felajánlották a koronát Lajos francia hercegnek, és végül visszavonulásra kényszerítették királyukat.
A Mexikói Antropológiai és Történeti Intézet (INAH) munkatársai piramisszerű építményeket tártak fel a Los Teteles de Ávila Castillo régészeti lelőhelyen – írja a Heritage Daily. Tetelictic, vagy ahogyan a helyiek ismerik, Los cerritos, a mexikói Puebla államban, Teteles de Ávila Castillo településen fekszik, a lelőhely több mint 3000 éves.
A 2014 óta tartó ásatások révén kiderült, hogy a helyszínen egy nagy, 7,4 hektáros szertartási komplexum terül el. A régészek úgy vélik, hogy Tetelictic csillagászati obszervatóriumként szolgálhatott, segítségével rögzítették a mezőgazdasági ciklusokat. A helyi struktúrákat látszólag a közeli hegyekhez igazították, a legnagyobb építmény pedig a Hajógerinc csillagkép legfényesebb csillagához.
A legutóbbi feltárásokat azért végezték el, hogy csökkentsék az erózió és az építőanyagként való elhordás kárait.
Szakértők egy csoportja a Nagy-Britannia Pompejijeként ismert ősi településnél folytatott feltárást – írja a BBC. A kutatók az ásatáson többek között olyan gyöngyökre bukkantak, amelyek alapanyaga a mai Irán területéről származhat.
A nagyjából 3000 éves falu egy tűzvészben pusztult el, a katasztrófa ugyanakkor lenyűgöző állapotban konzerválta a leleteket. Hasonló történt az olaszországi Pompeji esetében – az ókori várost a Vezúv semmisítette meg, vulkáni anyag egyben meg is őrizte a környezetet.
A Must Farmnak nevezett angliai lelőhelyen a közelmúltban többek között üveg-, borostyán-, fajansz- és óngyöngyöket találtak. Alison Sheridan ékszerszakértő szerint a tárgyak fantasztikusak, és a település kozmopolita kapcsolatairól árulkodnak.
Minden eddiginél gazdagabb a Magyar Királyság területén a XIV. században kiadott ezüstpénzeket tartalmazó tordai lelet, régészeti feltáráson nem volt példa hasonló felfedezésre a közép-erdélyi térségben – mondta el az MTI-nek Paul Chiorean régész, a kincs megtalálója.
A 397 ezüstéremből álló kincset tavaly júniusában találták meg a Kolozs megyei Tordán, de a múzeum csak a napokban, a feltárás végeztével számolt be róla a nyilvánosságnak. A kincsre a belvárosban, az ótordai református templom lebontott karzata helyén bukkantak a régészek.
Az ezüstérmék a XIV. századból származnak, többségüket Károly Róbert, I. Lajos király, illetve Buda városa verette, de ugyanabból az időszakból származó szerb dínár is több van közöttük – mesélte az MTI-nek Chiorean.
Tavaly ősszel vert nagy visszhangot egy, az Archaeological Prospection folyóiratban megjelent tanulmány, amely szerint az indonéziai Gunung Padang – a megvilágosodás hegye – lehet a világ legősibb piramisa: 14-25 ezer évvel ezelőtt aprólékosan faragták ki. Sőt, a cikk szerint az építményben rejtett üregek vagy kamrák vannak, valamint a helyszínt többször is betemették, minden bizonnyal azért, hogy megőrizzék a helyszín titkosságát – írja az IFL Science.
A datálás alapján tehát a Gunung Padang vagy tízezer évvel előzi meg a legelső ismert egyiptomi piramist, és azt feltételezi, hogy a helyiek már akkor fejlett építési gyakorlatot alkalmaztak, mikor még a mezőgazdaság sem létezett. Számos szakértő viszont azonnal kétségbe vonta az állításokat, az aggályok hatására pedig a folyóirat most
felülvizsgálta a kutatás tartalmát, és a tanulmányt visszavonta.