Best WordPress Hosting
 

Csontvázakkal teli rejtett barlangra bukkantak egy maja városban

Maja temetkezési helyet fedeztek fel a Mexikóban található Tulumban – írja a Heritage Daily. Az ősi városban egy korábban ismeretlen, hatalmas kővel lezárt barlangra bukkantak a régészek, amelyben számos emberi maradvány hevert.

Az üregbe lépve a kutatók két kamrát találtak, amelyek egyenként 3 méter hosszúak, 2 méter szélesek és félméter magasak. A kamrákban összesen 8 csontvázat azonosítottak, amelyek rendkívül jó állapotban maradtak fenn.

Ezeken kívül pedig rengeteg állati csontra is ráleltek, köztük kutyáéra, szarvaséra, denevérére, madarakéra, teknősökére és halakéra. Továbbá néhány kerámia darab is előkerült.

Útfelújítás közben akadtak a rejtélyes csontvázra

Hogyan került egy 2000 éve a mai Dél-Oroszország területén született fiatalember holtteste az angol vidékre? Egy új tanulmány szerzői választ találtak erre az izgalmas kérdésre – írja a BBC.

A teljes és jó állapotban fennmaradt csontvázat egy útfelújítási munkálatokat megelőző ásatás során fedezték fel, a férfit egyedül és tárgyak nélkül temették el.

Az elhunytat Krisztus után 126 és 228 között, Britannia római megszállásának idején helyezhették végső nyugalomra a mai Cambridgeshire megyében.

Titokzatos istennő templomára bukkantak

Ősi templom maradványaira bukkantak Törökországban – írja az Arkeonews. Az épületet a Kastabala nevű romvárosban fedezték fel.

Kastabala egy történelmi jelentőségű település, amely már a hettiták és az asszírok korában is létezett, és fontos kulturális központja volt az ókori görög és római kornak is. A most megtalált szentélyt feltehetőleg Anatólia legősibb őslakosai, a luwik építették Krisztus előtt 540 környékén istennőjük, Kubaba tiszteletére.

Kubaba istennőt általában méltóságteljes, palástot viselő és kezében tükröt tartó alakként ábrázolták, azonban arról keveset tudni, hogy milyen személyiséget társítottak hozzá, illetve mi miatt imádták.

Elporladnak a magyarság kincsei Ukrajnában

Hiába a rendszeres közvetítések, beszámolók, magyarországi fejjel így is felfoghatatlanok a szomszédban dúló totális háború következményei. Emberek tízezrei sebesülnek meg, vesztik el életüket, ismerőseiket, megélhetésüket és vagyonukat, városokat bombáznak porrá, vidékek válnak lakhatatlanná, miközben a természetben is súlyos pusztítás megy végbe. Már most biztos, hogy hiába minden igyekezet, a károk jelentős része visszafordíthatatlan lesz.

A konfliktusnak számos magyar vonatkozása is van, a harcokban ukrajnai magyarok is részt vesznek, az invázió közvetlen és közvetett politikai, illetve gazdasági következményei pedig köztudottan hazánkat sem kímélik. Ami talán kevéssé ismert tény: a megszállás a magyarsághoz köthető emlékeket is pusztítja.

A mai Ukrajna régészetileg kiemelt jelentőségű, a teljesség igénye nélkül a térség olyan népeknek, kultúráknak adott otthont a múltban, mint a Jamnaja-kultúra, a szkíták, a szarmaták, a gótok vagy az ógörögök.

Rejtélyes középkori tárgyat találtak Lányban

Titokzatos középkori tárgyra bukkantak Lányban – írja a Heritage Daily. A cseh faluban felfedezett bronzból készült övcsat a Krisztus utáni 8. századból származik és egy békaszerű lényt széttépő kígyó látható rajta.

A több mint 1200 éves lelet azért különleges, mert a kutatók szerint egy eddig teljesen ismeretlen pogány kultusz létezését bizonyítja, amely a korai középkorban létezett.

A vizsgálatok kimutatták, hogy a réz, amelyet a bronzötvözet elkészítéséhez használtak a Gömör-Szepesi-érchegységből származik.

A Földközi-tenger partján már kétezerötszáz éve is ismerték Foxi Maxit

Meglepő fotó köröz néhány napja az interneten: a sokszor csak egyetlen mondat kíséretében megosztott fotón két apró üveggyöngy látszik, ami egyértelműen egy furcsa színű kutyafejet ábrázol.

A különböző források szerint óegyiptomi, vagy föníciai gyökerű tárgy az időszámításunk előtti ötödik század körül született, további részletekre azonban hosszú Google-szimatolás után sem derül fény.

A két opció közül sokan az egyiptomi eredetet tartják valószínűbbnek – hiszen az egyiptomi kéknek nevezett árnyalatot ott több mint ötezer éve használják, sőt, az egyike volt az első szintetikus pigmenteknek –, azt pedig számos megosztás alatt hozzáfűzik, hogy az anyag mattságát és átlátszatlanságát nyilvánvalóan a föld alatt töltött évezredek okozták.

Lenyűgöző aranykincset talált egy amatőr fémkereső

Rendkívül ritka, bizánci aranyérmére bukkantak egy közép-norvégiai hegyvidéken – írja a CBS. A kutatók elképzelhetőnek tartják, hogy a pénzt egy uralkodó hagyta el.

A kincset egy amatőr fémdetektoros fedezte fel Vestre Slidre kisvárosában. Az ilyen, histamenon nomisma típusú pénzeket 960 körül kezdték el verni, és standard bizánci fizetőeszközként funkcionáltak.

A különleges tárgy eredeti származási helyétől több mint 2500 kilométerre került elő.

17 ezer éves időkapszulát találtak

Ősi, mintegy 16 800 éves otthonra bukkantak egy spanyolországi barlangban – írja az Independent. A lelőhely, a La Garma-barlangrendszer falain korábban kőkori rajzokat is felfedeztek.

A Kantábriai Egyetem szerint a most megtalált struktúra a világ egyik legjobban megőrzött paleolitikus lakóhelye. Az otthon egy körülbelül 5 négyzetméteres ovális tér, amelyhez kőtömbök, valamint egy botokból és bőrökből álló szerkezet tartozott. A tér közepén egy kis tűzrakó is lehetett.

A kutatók szerint a barlangban a magdaléni kultúra vadászai és gyűjtögetői élhettek. A lakhelynél 6614 tárgyat tártak fel, köztük szarvas-, ló- és bölénycsontokat, valamint 600 kovakődarabot, tűket és tengeri puhatestűek héjait. A felfedezések között volt egy díszített csont és több medál is, amelyeket a lakók ékszerként viselhettek.

Több ezer éves fegyvereket találtak egy erdőben

A Pomerániai Tartományi Műemlékvédelmi Hivatal szerint bronzkori fejszéket találtak a lengyelországi starogardi erdőövezetben – írja a Heritage Daily. A térségben korábban is feltártak már bronzkori leleteket, korabeli fegyvereket viszont nagyjából 20 éve nem fedeztek fel erre.

A lelőhelyet egy Denis Konkol nevű amatőr kutató találta meg, aki azonnal értesítette a szakembereket. A helyszínen végül összesen öt darab fegyverre bukkantak 20-30 méteres mélységben. Igor Strzok, a csapat tagja szerint a műemlékvédelmi hatóság régészeinek támogatásával sikerült megelőzni a lelőhely megrongálódását.

A fejszék időszámítás előtt 1700 és 1300 között készültek.

Ősi temetőt találtak a sarkkör közelében

Szakértők egy csoportja megtalálhatta Észak-Európa legnagyobb kőkori, vadászó-gyűjtögetőkhöz köthető temetőjét – írja a Live Science. A lelőhely kicsivel az Északi-sarkkörtől délre fekszik, a 6500 éves, finnországi helyszínen emberi csontok még nem kerültek elő.

1959-ben helyi munkások kőeszközökre bukkantak Simónál, a Balti-tenger északi végének közelében, mintegy 80 kilométerre a sarkkörtől. A Tainiaro nevű lelőhelyet az 1980-as években részben feltárták, ekkor további kőeszközöket, állati csontokat és edénytöredékeket fedeztek fel.

A kutatók közel 130, üledékkel feltöltődött vermet is találtak, egyes gödrökben égés és vörös okker nyomait detektálták – utóbbi festékanyag gyakran kötődik kőkori sírokhoz. Emberi maradványok ugyanakkor sosem kerültek elő, ezért nem sikerült igazolni, hogy Tainiaro temető volt. A terület savas talajában gyorsan roncsolódnak a csontok, ez állhat a maradványok hiányának hátterében.

Középkori magyar kincsekre bukkantak Németországban

Hét bronzkori kardra, több ezer középkori érmére és további kincsekre bukkantak a németországi Mecklenburg-Elő-Pomeránia tartományban – írja a Heritage Daily. A tárgyak három különböző helyszínen kerültek elő.

A mintegy 3000 éves fegyvereket töredékesen találták meg Mirownál, a leletek egy árok kiásása során juthattak a felszínre. A kardokat áldozatként, egy szertartás keretében áshatták el. A hasonló felajánlások nem voltak ritkák bronzkorban, de ennyi korabeli kardot még nem fedeztek fel egyszerre a tartományban.

A mintegy 6000 darab, a 11. századra datált érmét a Balti-tengeren fekvő Rügen szigetén fedezték fel. A pénzek többsége egy agyagedényben volt, a többi szétszóródva hevert.

Több ezer pénzérmére bukkantak egy ősi szentélyben

Meglehetősen ritka, mintegy 2000 éves pénzérméket találtak Pakisztánban, egy ősi buddhista szentély romjai közt – írja a Live Science. A szakértők szerint a leletek a Kusán Birodalomhoz köthetőek, amely a Krisztus előtti második század és a Krisztus utáni harmadik század között uralta a régiót.

A kutatók több mint ezer rézpénzt fedeztek fel a helyszínen, ezek azonban az évezredek alatt egyetlen nagy, 5 és fél kilogrammos tömbbé álltak össze.

Sheikh Javed Ali Sindhi / Facebook

Háromezer éves temetőbe pillantottak be a régészek

Összesen 10 darab, nagyjából 3000 éves sírhelyre bukkantak Mexikóban – írja az Arkeonews. María de Lourdes López Camacho, a régészeti ásatások vezetője szerint a felfedezések arra utalnak, hogy egy nagy település feküdhetett a térségben.

A csonka gúla alakú sírok körülbelül 1-2 méter átmérőjűek és legfeljebb 1,5 méter magasak. Közülük ötben emberi maradványokat is találtak, négyben nőékét, egyben pedig egy férfiét. Mindezek mellett pedig szarvasagancsok, agyagedények és nőket ábrázoló szobrocskák is előkerültek a nyughelyekről.

A szakértők szerint fantasztikus, hogy ezek az alkotások ilyen sokáig fennmaradtak, hiszen még jóval azelőtt készültek, hogy az aztékok megjelentek volna a térségben.

Ősi tetemekkel teli gödörre bukkantak Spanyolországban

Csaknem 7000 csontot találtak egy vaskori lelőhelyen Spanyolországban – írja az IFLScience. A szakértők megállapították, hogy a maradványok 52 különböző állathoz tartoznak, amelyeket a Krisztus előtti 5. században ölhettek meg, feltehetőleg rituális keretek között.

Az áldozatkén bemutatott állatuk között 41 ló, 6 szarvasmarha, 4 disznó és 1 kutya volt. A vizsgálatok szerint a legkorábban kivégzett példányok tetemei érintetlenül maradtak a későbbieknél viszont arra utaló jeleket találtak, hogy húsukat leszedték a csontjaikról.

A kutatók szerint elképzelhető, hogy a szertartás idővel megváltozott és az áldozatok bemutatása után később egy lakomára is sor került az állatok húsából.

Őskori fegyvergyárra bukkantak Izraelben

A fegyverek tömeggyártásának legősibb ismert nyomait fedezték fel Izraelben – írja a Heritage Daily. A kutatók több száz, szinte teljesen egyforma parittyakövet találtak, amelyek a kőrézkorból származnak.

A 424 kő mindegyikének hasonlóak a paraméterei: körülbelül 55 milliméter hosszúak, 321 milliméter szélesek és 60 grammot nyomnak. A szakértők szerint mindez arra utal, hogy akár már 7200 éve is sorozatgyárthatták a fegyvereket.

A parittyalőszerként alkalmazott köveket speciális eljárás segítségével formázták és simították, hogy minél hatékonyabban lehessen kilőni azokat.

Ritka, középkori kincsekre bukkantak

Kisebb kincskupacra bukkantak egy középkori telek feltárása közben Lengyelországban – írja a Heritage Daily. A régészek egy szövetzsák maradványait hozták felszínre, amelyben gondosan elrendezett érmék pihentek.

A kutatók összesen mintegy 150 darab sziléziai lemezpénzt találtak meg, amelyek nagyjából 750 évesek lehetnek.

A lemezpénzek, vagy brakteáták olyan érmék, amelyeknek csak az egyik oldalán van érmekép. Ezek az ezüstből készült, vékony lemezekre készült egyoldalas veretek 1250 után terjedtek el Sziléziában, majd a 14. század elején vastagabb fémpénzek váltották fel.

Ősi gyerekmúmiákra bukkantak

Négy, nagyjából ezeréves gyerekmúmiát és egy felnőtt holttestét találták meg Limában – írja a CNA. A leletek egy egykori ceremoniális területen, a Huaca La Florida nevű lelőhelyen kerültek elő a perui fővárosban.

A kutatók úgy vélik, hogy az elhunytak az Ichma-kultúrához tartoztak, amely az Inka Birodalom felemelkedése előtt alakult ki a perui partvidéken, és időszámítás szerint 900 és 1450 között létezett. Egyes maradványokat egy lépcső lábánál fedeztek fel egy kis dombon, amelyről úgy vélik, hogy egykor egy templomot rejtett.

Luis Takuda, a limai Rimac kerület régésze szerint a templomot valószínűleg 3500 évvel ezelőtt építették. A szakértő hozzátette, az érintett terület nagyon fontos rituális helyszín volt, és a környék lakói még az Ichma-korszakban is szent helyként tekintettek rá, ezért temetkeztek ide.

Ritka, középkori ezüstpénzeket talált egy amatőr fémkereső

12. századi ezüstpénzekre bukkant egy amatőr fémkereső a kelet-angliai Wymondham falu közelében – írja az Arkeonews. Az érmék közül hét István angol király idejére datálható, az uralkodó Hódító Vilmos unokája volt. Két további érmét István utódai, II. Henrik és III. Henrik korában vertek.

Hódító Vilmos halála után negyedik fia, I. Henrik követte a trónon. Miután I. Henrik meghalt, unokaöccse, István ragadta magához a hatalmat, és több mint tíz éven át tartó polgárháború tört ki közte, illetve I. Henrik lánya, Matilda között. A konfliktus végén István Matilda fiát, Henriket tette meg örökösének.

Az István korabeli pénzek felfedezése különösen izgalmas, az ilyen ezüstpennyk igen ritkák.

Ősi lelőhelyeket találtak a Tisza mentén

Ősi, a vaskor előtti időkre datálható közösségek nyomaira bukkantak a Tisza mentén – írja a Heritage Daily. Az ír, szerb és szlovén kutatók műholdas és légi felvételeket elemezve több mint száz, korábban ismeretlen lelőhelyet mutattak ki, az új tanulmány segít jobban megérteni a Kárpát-medence déli részének egykori komplex társadalmait.

„A műholdfelvételeken alapuló megállapításokat a felszínen felméréssel, ásatással és geofizikai vizsgálatokkal teszteltük. A lelőhelyek túlnyomó többsége időszámítás előtt 1600 és 1450 között keletkezett, és gyakorlatilag mindegyikük időszámítás előtt 1200 körül omlott össze, amikor tömegesen elhagyták őket” – mondta Barry Molloy, a University College Dublin munkatársa és a csapat tagja.

A szakértők olyan védelmi sáncokat vettek alapul az azonosításban, amelyeket a korai társadalmak használtak. A térségből több hasonló lelőhely is ismert volt, ilyen többek között a Csongrád-Csanád vármegyei Csanádpalota.

Ókori templomokat találtak a föld alatt

Két templom és egy áldozati gödör maradványait tárták fel régészek Németországban – írja a Live Science. Az épületromokat egy ókori római katonai tábor helyszínén fedezték fel. Ez az első alkalom, hogy templomokat találtak egy római hadsereghez köthető helyszínen.

A lelőhelyen egyszer már 1928-ban is végeztek feltárásokat, a munkálatok befejezése után azonban visszatemették az egészet, hogy ezzel segítsék az épületek fennmaradását. Most, közel 100 évvel később újra előásták a föld alól az ősi katonai tábort, és új felfedezéseket is tettek.

Az ikertemplomok egy hatalmas épületkomplexum részei lehettek, amely közel 2000 négyzetméteres volt. Bettina Tremmel régész elmondta, hogy a szentélyeken olyan jegyek figyelhetők meg, amelyek az Augustus császár korában épült templomokra jellemzők. Augustus Julius Caesar fogadott fia volt, és a Római Birodalom első császára, aki Krisztus előtt 27-től Krisztus után 14-ig uralkodott.