Best WordPress Hosting
 

Nem hajlandók mellé ülni az utasok a repülőn – állítja a plus size influenszer

Egy plus size influenszer arról mesélt TikTokján, hogy túlsúlyának köszönhetően milyen negatív élmények érik, mikor repülőgéppel utazik valahová – írja Daily Mail.

Kirsty Leanne rendszeresen oszt meg utazási tanácsokat nagyobb testalkatú követőivel, nemrég pedig arról beszélt egy videójában, már többször előfordult vele, hogy más utasok nem szerettek volna mellé ülni repüléskor. Az egyik ilyen eset egy Spanyolországba tartó járaton történt, ahol a 30 éves nő az ablak melletti ülésnél foglalt helyet, míg egy másik utasnak a folyosó felé eső székre szólt a jegye.

„Amikor meglátott az ablaknál, azonnal világossá tette, hogy nem akar ott ülni, és elkezdett fújtatni” – mesélte a plus size influenszer.

Ingyenesen vonatozhatnak és buszozhatnak a határon túliak

A MÁV számos kedvezményt megszüntet, egyszerűsíti a díjszabását. Ezzel párhuzamosan extra kedvezményt kapnak a magyar igazolvánnyal rendelkezők és az ő családtagjaik is.

„A tarifareformnak köszönhetően magyar igazolvánnyal korlátlan díjmentes utazásra lesz lehetőség a helyközi közösségi közlekedésben. A helyjegyköteles vonatok helyjegy váltásával, a kijelölt országos buszjáratok pedig kiegészítőjegy váltásával vehetők igénybe” – írja a vajdasági Szabad Magyar Szó.

Eddig évi négy alkalommal és 90 százalékos kedvezmény járt, ezt bővítették most ki. Ez tehát azt jelenti, hogy márciustól a határon túliak ingyen vonatozhatnak és buszozhatnak a helyközi járatokon.

Azon kapták magukat anyjával, hogy ők a repülőgép egyetlen utasai

Zoe Doyle az édesanyjával, Kimmy Chedellel utazott karácsony napján a Seychelle-szigetekről Svájcba az Emirates járatával, hogy a családjukkal együtt tölthessék az ünnepeket. Mikor felszálltak, látták meg, ők a turistaosztály egyetlen utasai.

Ötletünk se volt, hogy mi leszünk egyedül. Négyen még voltak, talán, de ők az elsőosztályon utaztak, tőlünk teljesen elszeparálva

– idézi Doyle-t  az Independent a SWNS beszámolója alapján. A nő szerint azért fordulhatott elő, mert az Afrikához közeli szigeteken éppen monszun-időszak van és karácsony napján se akart nagyon senki utazni.

Viszlát, Balaton! – Soha ennyi magyar nem nyaralt Horvátországban, mint tavaly

Több magyar nyaralt Horvátországban, mint a 2019-es rekordévben. A legtöbben a magánszállásokat szeretjük, de a kempinget jóval többen választották, mint tavaly.

A 2019-es rekordévet is több mint tizedével meghaladta Horvátországban tavaly a magyar turisták létszáma és vendégéjszakáinak adata, írja az MTI a Horvát Idegenforgalmi Közösség budapesti képviseletére hivatkozva. A múlt évben 728 ezer magyar beutazó érkezett Horvátországba, 21 százalékkal több, mint 2022-ben, 13 százalékkal meghaladva az eddigi csúcsnak számító 2019-es adatot is.

Már nem csak nyáron megyünk Horvátországba

135 milliót utazhat el a következő két évben az Integritás Hatóság

Akár nettó 135 millió forintot is elkölthet utazásszervezésre az Integritás Hatóság a következő két év során. Az Átlátszó.hu ír arról, hogy az európai uniós támogatások törvényes felhasználását felügyelő szervezet december végén közbeszerzési eljárást írt ki utazásszervezési szolgáltatásokra. A tendernek még nincs eredménye, de néhány fontosabb részlet, például a tervezett költségek és az utazások okai már most kiderültek.

A felhívás szövege szerint a nyertes feladata külföldi utazásszervezési szolgáltatások nyújtása lesz az Integritás Hatóság részére. Ez többek között repülőjegyek foglalását, busz-, vonat-, hajójegyek ügyintézését, szállásfoglalást, kocsi bérlést és hasonlókat foglal magába.

2024-re – mint kiderült – kilencvenhat egyéni vagy csoportos utazást terveznek, „amelyből várhatóan 2 utazás történik Európai Unión kívüli országba”. Az utasok száma utazásonként eltérhet, ahogy az egy utazás során az egy repülőjáratra foglalt utazási osztály, illetve a foglalt szállás színvonala is. A keretszerződés huszonnégy hónapra, azaz két évre szól.

Hibátlan hétvégi program: Csorbató, a Tátra ékköve

Gyönyörű, izgalmas, sokoldalú és családbarát. Ilyen a hazánkból gyorsan elérhető Magas-Tátra egyik legszebb falva, Csorbató. Van 5 érvünk, hogy miért érdemes meglátogatni!

Magyarország pazar földrajzi adottságokkal bír, van rengeteg gyönyörű tájunk, amelyeket az év minden szakában érdemes és lehet is felkeresni. Azonban, mint ahogy a tenger, úgy az égbe törő hegyek hiányoznak, ez nem is lehet vita tárgya. De emiatt sem kell annyira szomorkodni, hiszen az országhatárhoz viszonylag közel több, egyszerűen megközelíthető hegység is található.

A táj gyönyörű!

Hiába mondják, hogy ne utazz ebbe az országba – egy próbát még megérhet

A szovjet utódállamok, a Közel-Kelet vagy Afrika nem sok ember bakancslistáján szerepel. Pedig ha csak a félelmünk tart vissza, nem biztos, hogy megéri otthon maradni. Ertler Alíz Menni kell! című utazókönyve nemcsak a bemutatott egzotikus helyekkel, hanem a modern kori zarándok személyes élményeivel is lendületet adhat az induláshoz.

Párizst meg lehet látogatni úgy, hogy kihagyjuk az Eiffel-tornyot, mert sokkal izgalmasabb dolgok vannak ott. Ez volt az a mondat, ami azóta a fülemben cseng, hogy Ertler Alíz könyvbemutatója véget ért. A közel 300 oldalas Menni kell! üzenetét ezzel az egy mondattal nem lehet összefoglalni, de a hozzáállást a világ bármely pontjára magunkkal vihetjük. És igen: az izgalmasabb dolgokba a nyomornegyedek is beletartoznak, nem csak Párizsban.

Jugótól Dél-Afrikáig

Erdélyben éltem, akkor arra spóroltam, eljöjjek Magyarországra. Most Münchenben élek és nem kell spórolnom, hogy Magyarországra jöjjek

Kiváló módszer a fogyásra, ha utazásra gyűjtünk – ez is spórolós trükk, legalábbis az egyik interjúalanyunk szerint. A mindennapi élet megnehezíti, hogy félrerakjunk nagyobb összeget, ám a legtöbben kicsiben gyűjtenek:

Persely segít takarékoskodni

Elvesztette az Index főszerkesztője az év egyik legszürreálisabb bírósági perét első fokon

Elutasította a bíróság első fokon ma, kedden Fekete-Szalóky Zoltán, az Index főszerkesztőjének keresetét, amellyel portálunkat, a Media1-et próbálta megszorongatni a Schiffer András nevével fémjelzett ügyvédi iroda közreműködésével. Cikkünkből az is kiderül, hogy nem ez az első eset, hogy a kormányközelbe került Index különféle vezetői lapunk működését jogi eszközök segítségével akadályozni próbálják és sajtószabadság-ellenes lépéseket tesznek, szerencsére sikertelenül. Mostanában a volt LMP-elnök és társainak irodája sem először nyújt segítséget a kormánytól független médiumok „facsarásához”.

Külföldön két kézzel szórjuk a pénzünket: rekordösszeget tapsoltak el a magyarok idén

Többször utaztunk és sokkal több napot töltöttünk július-szeptemberben külföldi utazásokon, mint tavaly ilyenkor. Az idei kilenc havi, rekord összegű, 1200 milliárdos költés már jóval meghaladja a tavalyi egész évest.

Az egy évvel korábbinál folyó áron 50 százalékkal többet, 610 milliárd forintot költöttünk a harmadik negyedévben külföldön szállásra, szolgáltatásokra, üzemanyagra és étkezésre – írja a friss adatokat elemző Bank360.hu a Forbes.hu-nak eljuttatott közleményében.

Ebben a három hónapban a magyar állampolgárok több mint 6,3 millió alkalommal utaztak külföldre, 15 százalékkal többször, mint egy évvel korábban.

20,9 millió napot töltöttek külföldön idén a magyarok, ezek voltak a legnépszerűbb célországok

Az idei harmadik negyedévben a magyar állampolgárok több mint 6,3 millió alkalommal utaztak külföldre, 15 százalékkal többször, mint egy évvel korábban. Az egynapos utazások száma 18 százalékkal, a többnaposoké 11 százalékkal bővült  – derült ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) most közzétett adataiból. Zömmel európai országokba utaztunk (6,2 milliószor).

A legtöbb időt

Görögországban (3,4 millió napot),

A magyarok 17 százaléka még nem járt külföldön, sokan ezt nem is bánják

Más régiókhoz képest az európaiak nyitottabbak a világ más tájain élők felé, a magyar válaszadók 66 százaléka is így nyilatkozott. Az Egyesült Államokban ezzel szemben mindössze 35 százalék vallja ezt a nézetet, Argentínában, Indonéziában és Izraelben pedig még ritkább az olyan ember, aki érdeklődéssel viszonyul más kultúrák képviselői felé.

A Pew Research kutatása szerint globálisan a megkárdezettek 55 százaléka úgy gondolja, hogy kevesebb figyelmet kell fordítani más országok problémáira, és helyette inkább az otthoni nehézségekkel kell foglalkoznia a politikának, míg 43 százalék úgy gondolja, hogy a hazája jövője szempontjából a legjobb, ha aktívan részt vesz a világpolitikai folyamatokban. Ahogy az a lenti ábrán is látható, a magyarok többsége számára egyértelműen a hazai ügyek élveznek prioritást.

A kutatásban arra is rákérdeztek, hogy az egyes országok lakói mennyire érzik magukat közel a helyi közösségekhez, az országukhoz és a világhoz. Viszonylag hasonló mintázat mutatkozik mindhárom kérdésben: a legtöbben – legalább valamelyest – közel érzik magukat az országuk lakosaihoz (24 ország átlagában 83 százalék mondta ezt), érdekes módon valamivel kevesebben érzik magukat közel a helyi közösségekhez (78 százalék), miközben a legalacsonyabb arányban az általános értelemben vett, világban élő emberekhez érzik magukat közel a nyilatkozók (50 százalék).

Lassuló vonatokkal repít vissza az időben a MÁV

Régi menetrendeket lapozgatott a hvg.hu, hogy megnézzék, mennyit lép vissza a MÁV azzal, hogy számos járat lassul az új menetrendben. Több vonalon is az 1980-as, 1990-es évek menetrendjeiben találkoztak a 2024-re tervezett menetidőkkel, és nyolc olyan konkrét példát is megemlítenek, amikor a jelenleginél néhány perccel tovább fog tartani a menetrend szerinti utazás.

Kitérnek például arra, hogy az 1993-ban az újonnan bevezetett InterCity 2 óra 22 perc alatt tette meg a Debrecen-Budapest utat, Nyíregyházáról a Nyugatiba beérni pedig 2 óra 55 percbe telt. Igaz, akkor még csak Hajdúszoboszlón állt meg útközben a vonat, azóta már Püspökladányban, Szolnokon, Cegléden, Ferihegyen és a Kökin is. Azt írják, ennél lesz az új menetrend 12 perccel lassabb.

De talán a Miskolc-Budapest utazás a legextrémebb példájuk. Hivatkoznak a Magyar Vasutas 1963. május 1-jei ünnepi számára, amiben arról írtak, hogy a Budapest–Miskolc vasútvonalon az új menetrend lépett életbe, illetve hogy már az összes vonatot villamosmozdony húzza majd, így 100 km/órás alapsebességgel közlekedve a korábbi 2 óra 18 percről 1 óra 57 percre csökken a menetidő. Most, hatvan évvel később 2 óra 14 percre állunk vissza.

Csodás a környék, de legszívesebben ki se dugtuk volna az orrunkat a szállásról – a Treehouses Noszvaj lombházaiban jártunk

Nem vagyok egy ezoterikus ember, de van ennek a világnak egy szava, amit előszeretettel használok, mert annyira kifejező: szívcsakra. Azért használom gyakran, mert meg vagyok győződve róla, hogy amint a vonatkozó keleti filozófiák szerint az embereknek, úgy a Földnek, az országoknak, a városoknak is vannak szívcsakrái. Az olyan helyeket nevezem így, ahol valamiért az átlagos szintet többszörösen meghaladó mértékben egy helyre összpontosul a jóság, a szív, az érték. Így például meggyőződésem, hogy Budapest egyik szívcsakrája a Jurányi Ház (aki nem hiszi, járjon utána, mennyiféle csodálatos művészeti produkció, tanfolyam, emberek életét, lelkét emelő kezdeményezés otthona!). Magyarországnak pedig az egyik szívcsakrája Noszvaj.

Ez az apró falu Egertől egy ugrásnyira – bár ugráljon ezeken a szerpentineken, aki Pókembernek érzi magát… – tele van jósággal: hegy-völgy, patak, tavak és a mindezzel járó csend és természetkapcsolat, családias faluhangulat, de olyan turisztikai, gasztronómiai és kulturális kincsekkel teli, ami öt ekkora falunak is elég lenne. Kastélyok, szállodák, borospincék – köztük a leghíresebb a Thummerer Pincészet – cukrászdák, kávézók, éttermek, marsbéli tájat idéző barlanglakások, a Bükk lankáin pedig hemzsegnek a fák közötti kis erdei házikók – de

olyan nincs még egy, mint a Treehouses lombházai.

Airbnb a sarkkörön és azon is túl? Ezek a legszebb kilátások (és ennyibe kerülnek)

Svédország, Norvégia és Izland mellett a világ másik felére is sokan foglalnak szállást a sarkkörön túl. Így lehet megadni a módját a telelésnek!

Anyalapunk, az amerikai Forbes összegyűjtötte az Airbnb-ről azt a hét szállást, ami a gyönyörű kilátást kedvelő turisták kedvence ebben a szezonban.

Jégtáblán úszó iglu (Jokkmokk, Svédország)

Szeged, a szecessziós csodák városa, ami négy év alatt támadt fel poraiból

Az ország képét a századfordulón átrajzoló szecesszió játékosságot hozott a városokba, hiszen a járókelők feje felett kedves állatfigurák, kacskaringós indák és virágok, illetve angyali szépségű nőalakok jelentek meg. A stílus legismertebb példáit a főváros rejti ugyan, ez azonban nem jelenti azt, hogy a Kárpát-medence legkülönbözőbb részein ne találkozhatnánk olyan munkákkal, amikről csak nehezen tudjuk levenni a szemünket.

Így van ez az 1879-es nagy árvíz során szinte teljes egészében megsemmisült – 5458 ház lett a zúduló víztömeg áldozata, a katasztrófát pedig csak 265 ház élte túl – Szegeden is, ami a világ legtávolabbi csücskeiből érkezett adományoknak, illetve számos hangversenynek köszönhetően alig négy év alatt feltámadt poraiból, majd utcáin sorra jelentek meg a lenyűgöző bérházak, paloták és középületek. Ezek közül mutatunk be most néhányat.

A Munkácsy-szál

Elárulta a turisztikai szakember, melyik egzotikus úti cél robbanhat be az idén

Jövő nyáron a görög, a török és a spanyol utak lesznek a magyarok kedvelt egzotikus úti céljai, a téli szezonban viszont berobbanhat Omán, amely valódi alternatívát kínálhat a Kanári-szigetekkel, Egyiptommal, Zanzibárral, sőt, még Dubajjal szemben is – ezt jósolja Termes Nóra, az IBUSZ hálózati és marketingigazgatója az Indexnek adott interjújában.

Mint mondta, a Hamász támadásának kezdetekor nem voltak utasaik Izraelben, ám a novemberre, illetve jövő tavaszra oda tervezett utazásaikat törölték. Ilyenkor az első és legfontosabb az emberek biztonságos hazahozatala, de az elmúlt évek külpolitikai és persze közegészségügyi fejleményei gyakran próbára tették amúgy is az utazási irodák reakcióidejét, egyúttal rátermettségét. Termes Nóra szerint

a koronavírus-járvány hatására sokkal tudatosabbá vált az utazóközönség, felértékelődött a biztonság és a minőség. A Covid után ismét előtérbe került az utazási irodák létjogosultsága, fontosabb lett a naprakész információk, a nyugalom és a tisztaság iránti igény, mint korábban bármikor volt, a pandémiából ocsúdva az lett az általános meggyőződés, hogy „ha már utazunk, akkor az valódi kikapcsolódás, feltöltődés legyen.”

Maldív, Mauritius vagy Seychelle: melyik sziget mit tud?

Maldív, Mauritius vagy Seychelle. Mi vonzza honfitársainkat a térségbe, ki melyik szigetet preferálja, van-e érezhető különbség élményben vagy árban? És egyáltalán: van itt bármi érdemleges a homokos tengerparton túl? Szubjektív körkép a régióról.

Ahogy közeleg a november, időről időre fellángol a „hitvita”, hogy melyik trópusi szigeten érdemes pihenni az Indiai-óceán nyugati medencéjében. Ne húzzuk a szánkat, nem csak az ujj-eltartós elit antidepresszánsa ez: évente tízezer honfitársunk fordul meg itt, a top magyar utaztatók téli bevételének közel 30 százaléka ebből a régióból jön az egyik vezető hazai utazási iroda tulajdonosa szerint.

A beach aranyháromszög (ahogy Adri, a szigetországok visszatérő vendége hívja a régiót) turizmusa nem ma fejlődött ki, és hát nem is a magyar turisták kedvéért létezik. Korai szakaszában a német, francia, brit piacokat célozta, amihez jött Kelet-Európa, míg az utóbbi időben meghatározó az arab és indiai vendégek bevonzása.

Azt mutatja meg a plus-size utazó, hogyan tud ő kényelmesen repülni

A 28 éves Hanna Brandow túlsúlyos, ráadásul egy krónikus autoimmun betegségben, a poszturális ortosztatikus tachycardia szindrómában (POTS) is szenved, ezek miatt sok stresszt jelent neki, ha repülőre kellett szállnia.

„Sokat repülök, mert nincs kocsim” – magyarázta a nő, akinek a párja és a szülei is más és más városban élnek, és aki emellett számos más nehézséggel is kénytelen megküzdeni. A betegsége azt jelenti, hogy hirtelen helyzetváltozáskor (például lefekvéskor vagy felálláskor) szélsőségesen megemelkedik a pulzusszám, közben csökken az agy és/vagy szív vérellátása – írja a Házipatika.

Ez azt jelenti Brandow-nál, hogy képtelen a csomagjait lépcsőn hurcolászni, ezért Uberrel megy ki a reptérre, és nem metróval. Aztán ott elsőbbségi beszállással száll fel a járatára, mert ő nem tudja a bőröndjét a feje fölé emelni, ezért segítségre van szüksége.

Így szállhatunk meg ingyen más otthonában

Nagyon sokan szeretnek utazni, de nem mindenki engedheti meg magának a külföldi nyaralást. Erre kínál tökéletes megoldást a house sitting, amivel mások otthonára vigyázhatunk a világ bármely részén, amíg az eredeti tulajdonosok épp külföldön vannak, írja a Femina.

Ezzel az utazási formával csak magáért az odautazásért kell fizetni, a szállásért nem. Gyakran a házi kedvencet is el kell látni, vagy épp meg kell locsolni a növényeket, de semmi nehéz feladat nem vár az ott lakókra.

Ahhoz, hogy valaki ilyen „munkát vállaljon”, először regisztrálni kell  az ezzel foglalkozó honlapokon, mint a Nomador vagy a MindMyHouse, és létre kell hozni egy profilt. Legtöbbször egy éves díj befizetése után tudunk válogatni az épp aktuális lehetőségekből. Ha pedig a házukat kiadóknak is szimpatikusak vagyunk, utazhatunk is a legkülönlegesebb helyekre.