Best WordPress Hosting
 

A giga zöldrefestési blöff

Jól hangzik, hogy fenntarthatósági célokat követő cégekhez viszik az alapok a kisbefektetők pénzét, csakhogy valójában autógyárak, olajcégek vagy épp fast fashion ruhagyárak kapják a befektetések nem elhanyagolható részét. 6500 milliárd forintot fektettek be a fenntarthatóságinak nevezett alapok a legnagyobb szennyező cégekbe.

Megtévesztik a befektetőket, akik azt hiszik, hogy a megtakarításaikat fenntarthatósági célokat követőnek nevezett alapokba helyezik el – erre jutott a The Guardian, miután megvizsgálta, hogyan fektetik be ezek az alapok a hozzájuk beérkezett pénzeket. Az EU-ban összesen közel 32 ezer milliárd forintnak megfelelő összeget tettek az emberek olyan alapokba, amelyekre az unió fenntarthatósági szabályai vonatkoznak, ehhez képest ebből az összegből nagyjából 6500 milliárd forintot a legnagyobb szennyező cégekbe fektettek be az alapok.

Fast fashion vállalatok, SUV-okat készítő autógyárak, és energiacégek kaptak rendkívül sokat, miközben a kisbefektetők azt hitték, hogy a pénzüket fenntarthatósági célokat követő cégek kapják meg.

Követeljük, hogy a vágóhidak, húsüzemek ne reklámozhassák a tömeggyilkosságaikat boldog állatok képével!

A Mastergood nevű cég eddigi ténykedése során állatok százmilliót kínozta nagyüzemi állattartó telepeken, és gyilkolta meg kegyetlenül vágóhídjain csak azért, hogy a tulajdonosok extra profitot realizálhassanak.

A Mastergood az egyik olyan cég Magyarországon, amelynek akkor nő a profitja, ha egységnyi idő alatt minél több állatot tudnak meggyilkolni – és testüket eladni. Ez a cég most – becslések szerint – sokszázmilliós reklámkampányban hazudja többek között azt, hogy “a farmjainkon a csirkéink úgy élnek, mint egy Spa-ban” és kelti óriásplakátokon azt a látszatot, mintha ezeket az állatokat nem milliószámra meggyilkolná a vágóhidjain, hanem náluk valami kellemes jó dolog történne velük.

A Mastergood ezzel nem csak életükben megkínozza, de még halálukban is meggyalázza a csirkéket, ezeket a rendkívül kedves, értelmes, ragaszkodó szerethető állatokat.

20 légitársaságot vizsgálnak hamis zöld állítások miatt

Az Európai Bizottság és a nemzeti fogyasztóvédelmi hatóságok – köztük a Tudatos Vásárlók Egyesülete – összesen 20 légitársaság ellen indítottak eljárást áprilisban megtévesztő zöldre festés gyakorlata miatt. A légiközlekedés az egyik legnagyobb globális CO₂-kibocsátó, a légitársaságok ellen pedig egyre több ítélet születik éghajlati hatásuk miatt Európában, amely a leggyorsabb melegedő kontinens. A nemzeti szintű intézkedések után ez egy összehangolt, európai szintű fellépése 20 fogyasztóvédelmi szervezetnek, amelytől azt várják, hogy a légitársaságok radikálisan változtatnak a fogyasztókat félrevezető marketing gyakorlatukon.

A légitársaságokat az elmúlt években egyre többször támadják zöldre festés miatt: a holland bíróság a napokban hozott ítéletet a KLM légitársaság ellen mondván, félrevezeti az ügyfeleket azzal kapcsolatban, mennyire fenntarthatóak a légitársaság járatai. 

Szintén nemrég, április 24-én a Lufthansa ellen indított pert a Deutsche Umwelthilfe civil szervezet a Kölni Tartományi Bíróságon. Arcátlan zöldre festésnek tartják a Lufthansa CO2-semlegességi ígéreteit mondván, a légitársaság azzal hirdeti légi utazását, hogy az ügyfelek kompenzációs projektekhez való hozzájárulással ellensúlyozhatják a repülések során keletkező CO2-kibocsátást. 

A zöldrefestés ellen fellépő legígéretesebb eszköz ellehetetlenítése

Tagállami nyomásra egy kulcsfontosságú rendelet „fenntarthatónak” minősíti az atomenergiát, ami meghiúsíthatja az éghajlatváltozás terén tett uniós előrelépéseket.

Egy évvel ezelőtt még mindenki nagy reményeket fűzött a jogszabályhoz, amely a várakozások szerint Európa legfontosabb környezetvédelmi jogszabálya lett volna. Az Európai Unió taxonómiai rendeletének az volt a célja, hogy etalonja legyen egy olyan tudományos alapokra támaszkodó szakpolitikának, amely a befektetéseket az éghajlatbarát célok irányába tereli.

Csakhogy az Európai Bizottság – egy hosszú folyamat végére pontot téve – elfogadott egy határozatot, amely az atomenergiát és a földgázt végül „a környezeti szempontból fenntartható gazdasági tevékenységek” közé sorolja. A felhatalmazáson alapuló kiegészítő jogi aktust (a rendelet nem jogalkotási kiegészítését) 2022. március 9-én fogadták el, és 2023. január 1-jén lépett hatályba. Ezzel a jogi aktussal szemben Ausztria, több nem kormányzati szervezet, valamint az Európai Parlament egy képviselője kifogással élt.

Tanári Ösztöndíjprogramot hirdet Áder János alapítványa

Zöld Föld néven tanári ösztöndíjprogramot hirdet a fenntarthatóságra nevelés témakörben a sok-sok közpénz milliárdból kitömött, “nemzeti zöldrefestő” Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány a 2023/2024-es tanév tavaszi félévére.

Mint az alapítvány honlapján közölte: az ösztöndíjprogram célja elősegíteni a Zöld Föld komplex fenntarthatósági oktatási program tartalmának és tanításmódszertanának megismerését, alkalmazását. Az ösztöndíj összege fejenként maximum 75 ezer forint. Az alapítvány az ösztöndíjjal a Pannon Egyetem Humántudományi Kar, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar és a Széchenyi István Egyetem Apáczai Csere János Kar 2023 őszén vagy a 2024 tavaszi félévében induló 4 féléves egyetemi szakirányú továbbképzésein résztvevők képzési költségeit támogatja.

A pályázat feltétele egy motivációs levél, amely tartalmazza a fenntarthatóságra nevelés terén szerzett tapasztalatok felsorolását vagy ennek hiányában a képzésen szerzett fenntarthatósági ismeretek oktatásba integrálhatóságának tervét. A kiírók felhívják a figyelmet arra, hogy a nyertes pályázónak vállalnia kell a nyilvánosság előtti szereplést is. A támogató ugyanis videó- és szöveges riportot készíthet vele az ösztöndíjprogrammal kapcsolatban – közölték a szervezők az MTI-vel.

Az EU beintett a zöldre festésnek

Nagy többséggel, 593 szavazattal, 21 ellenszavazattal és 14 tartózkodás mellett fogadta el az Európai Parlament azt az irányelvet, amely nagyobb védelmet hivatott biztosítani a fogyasztóknak a megtévesztő üzleti gyakorlatokkal szemben. Az új szabályok értelmében ugyanis az EU-n belül ilyennek minősül, ezért tiltott lesz az úgynevezett zöldre festés, valamint a termékek hasznos élettartamának tervezett szándékos lerövidítése.

A legfontosabb, hogy csak azok használhatják majd a zöld jellegre utaló „környezetbarát”, „természetes”, „biológiailag lebomló”, „klímasemleges” és más „öko-” hivatkozásokat a címkéken, akik ezeket az állításokat tételesen bizonyítani is tudják.

A fenntarthatósági címkék használata szigorú szabályokhoz lesz kötve, hogy vége legyen a zűrzavaros és az összehasonlítást ellehetetlenítő címkekavalkádnak. A jövőben csak a hivatalosan elismert vagy a hatóságok által bevezetett tanúsítási rendszerek követelményein alapuló címkék lesznek engedélyezettek az EU-ban.

Betelt a pohár a zöld fogyasztóknál!

Újabb fogyasztói kutatás mutatott rá, hogy a vásárlók egyre szívesebben választanának fenntartható termékeket, de a félrevezető zöld állítások miatt nehéz beazonosítaniuk a valódi öko változatokat. Meddig mehetnek el a vállalatok a zöld állításaikkal?

A Tudatos Vásárlók Egyesülete egy nemzetközi projekt keretében hazai fogyasztókat kérdezett a zöld reklámokról, és az Európai Unió Fogyasztóvédelmi Szervezetével (BEUC) összefogva beadványban kéri a szabályozás szigorítását a törvényhozóktól. Az Egyesület évek óta tájékoztató kampányokban igyekszik felhívni a figyelmet a zöldre festés jelenségére, illetve szót emelni a vállalatok félrevezető állításaival szemben, így a friss beadványt a Gazdasági Versenyhivatalnak is megküldi, kérve a sürgős fellépést a vállalatokkal szemben.

A fogyasztóknak elegük van a félrevezetésből

Szántás helyett glyphosate – a brit környezetvédelmi és vidékügyi államtitkár ámokfutása

A glyphosate megváltoztatja mind a bél, mind a talajok mikroflóráját. Mitől is regeneratív művelési mód akkor? A glyphosate-ot olyan mértékben használták világszerte, hogy számos országban, köztük az Egyesült Királyságban több tucat gyomfaj rezisztenssé vált a gyomirtóra.

Dehogy is akarok én Assziszi Szent Ferencről és a legendás farkasról beszélni. Azt megteszi majd Thérèse itt alább az NFU előtt. Egymást fel is magasztalják majd se’perc, ha már így összejöttek. Minden kémiai biztonsági lét legjobbika, ami a briteknek most megadatik. Plusz a glyphosate, ami két alappillére az állományszárítás (a termelőnek szárítási energiát spórol) és növény géntechnológia (a gyomirtáshoz nem kell szakértelem) volt. Ugye csak a fogyasztó szív. Már most az ügy háromlábon áll, mint a legendás suszter széke. A harmadik láb a regeneratív talajművelés (Pokolba minden ekével!), amelytől zöldre fessük azt, amit a WHO szakügynöksége (IARC) rákkeltőként emleget. Persze ezt csak onkológusok állítják, és kik ők, hogy higgyünk nekik? Akkor már inkább a politikusoknak, így Thérèsenek és Putyinak. Úri huncutság a tudomány, ami nyirokrákról és leukémiáról beszél. Cseréljenek helyet a kardnyelővel!

*

Klímaváltozás és dezinformáció: évtizedek óta nagy sikerrel vesznek hülyére minket

Az ukrajnai, és most az izraeli háború is újult erővel mutatta meg, hogy mire képes a dezinformáció, azonban a fosszilis iparág már lassan 50 éve tudatosan hátráltatja a klímaváltozás mérséklésére irányuló cselekvést, meglehetősen nagy sikerrel, sokszor változatlan recept szerint. A klímaváltozáshoz kapcsolódó dezinformációk főbb megállapításai és rövid összefoglaló:

“Képzeljük el, hogy az a fiatal, aki most, a 2020-as évek elején született, és élete során globális átlagban nagyságrendileg (2-7x) több és durvább szélsőséges időjárási eseményt fog átélni az élete során, mint a nagyszülei, megkérdezi, hogy mik voltak a hírek a 2020-as évtizedben, amikor volt még lehetőségünk mederben tartani a globális felmelegedést?

Válaszul azt fogja kapni, hogy egyes erdőtüzeket „energiafegyverek” okoztak, a meteorológiai szolgálatok „hisztérikusak”, amikor a növekvő hőhullámokról szólnak, és meteorológusokat halálosan megfenyegettek, mert a klímaváltozásról mertek beszélni a tévében.

Azonnal fejezze be Áder János a környezetpusztító akkumulátorgyárak zöldre festését!

Áder reális zöldségei – Gyógyír az akkumulátoripari szennyvízre. Vajon miként lesz MTI hír, hogy Áder János korábbi köztársasági elnök debreceni középiskolásoknak tart előadást? Szakembereknek merne? Micsoda kamu környezetvédő a mi nyugállományú horgászunk, a víz olthatatlan szerelmese. Az LMP – Magyarország Zöld Pártja felszólítja Ádert, hogy fejezze be a környezetszennyező akkumulátorgyárak zöldre festését, mindezt ráadásul közpénzből, a Kék Bolygó Alapítvány égisze alatt.

A Kék Bolygó podcast adása által sugalltakkal szemben a magyarországi akkumulátorgyárak nem szürkevizet, vagy tisztított szennyvizet használnának a működésük során, az engedélyeket ivóvíz használatra kérték és kapták meg. E mellett szinte heti rendszerességgel érkeznek a hírek az üzemi balesetekről, szennyezésekről, a hiányos engedélyezési eljárásokról, a környezetvédelmi szabályok megkerüléséről. Ez az akkumulátorgyártás valódi arca. És ha azt gondolja, hogy a milliárdokkal kitömött álcivil szervezetével el tudja fedni a magyar emberek elől a valóságot, nagyon téved!

Hol volt Áder János és alapítványa, mikor a kormány környezeti stratégiai vizsgálat nélkül szabadította az országra az akkumulátorgyárak tucatjait, amikor újabb értékes termőföldeket és zöldterületeket vett el a cégek számára, amikor veszélyes vegyi anyagokat mértek ki a gödi akkumulátorgyár közvetlen közelében a kutakban, amikor rosszul lettek a hatóság munkatársai a bátonyterenyei akkumulátorhulladék feldolgozó ellenőrzésekor, vagy amikor emberi életeket követelt a szigetszentmiklósi üzemi baleset? Miért nem emeli fel hangját Áder János, amikor a komáromi és a gödi lakosok az elviselhetetlen zajszennyezésre panaszkodnak? Hol van az egykori köztársasági elnök, amikor a kormány egy rendelettel éppen felszámolja a hazai környezetvédelmet?

Százmilliókat költhet saját zöldrefestésére Áder János klímavédelmi alapítványa

Valóban aktuálisak a klímavédelem és a fenntarthatóság kérdései, hiszen egyre-másra jelentik be újabb és újabb akkumulátorgyárak létrehozását. Egyet pedig nemrégiben be is zártak, igaz, egyelőre csak ideiglenesen. A kommunikációs kampány azonban valószínűleg nem ezeket az ügyeket, hanem az őszi fenntarthatósági expót, a Planet Budapestet reklámozza majd. Ismerős üzletember cégei nyerték el/ nyelték le a közpénzt.

Aggódnak a helyiek az iváncsai akkumulátorgyár egészségügyi hatásai miatt, Abasáron mintegy 1700 tonna akkumulátorgyártásból származó hulladékot találtak, a szigetszentmiklósi akkumulátor-újrahasznosító gyárban pedig súlyosan hiányosak a biztonságos üzemeltetés feltételei – március közepén két munkás halt meg egy robbanás után. Nemrégiben pedig átmenetileg felfüggesztették a bátonyterenyei akkumulátorgyár működését, a helyiek közül többen azt sem bánnák, ha soha többé nem nyitna ki:

A debreceni akkumulátorgyár, illetve az ivóvíz ügyét Áder János tiszta sornak látja, saját, Kék bolygó című podcastjában legalábbis megnyugtatta a debrecenieket, hogy a CATL akkumulátorgyár felépülte után sem lesz gond az ivóvízzel. Igaz, a volt köztársasági elnök beszélgetőpartnere nem valamilyen vízügyi szakember, hanem a Magyar Akkumulátorszövetség ügyvezetője volt.  Áder leállította a mérgező akkugyárról beszélő vendégét, majd kivágták az adásból ezt a részt.

Mi az a greenhushing és miért olyan népszerű a cégek körében?

A greenwashing – amely során a vállalatok reklámok és nyilvános üzenetek segítségével klímatudatosabbnak és fenntarthatóbbnak tüntetik fel magukat, mint amilyenek valójában – már 30 éve meghatározza a környezetvédelem körül zajló diskurzust. A megváltozó trendek és az új kritikus vélemények újabb lépésre késztették a cégeket, akik arra jutottak, hogy jobban megéri inkább kizárni a nyilvánosságot és nem kommunikálni a fenntarthatóság felé tett vállalásaikat. Ezt nevezzük greenhushingnak. A fogalmat Jerry Stifelman márkastratéga és Sami Grover író alkotta meg 2008-ban egy ma már nem elérhető blogbejegyzésben.

Greenwashing vs. greenhushing

Miért döntenek úgy a cégek, hogy nem tüntetik fel a környezettudatosságot tárgyaló terveiket? A greenwashing intézményével, noha sikerült egyes vállalatoknak magukról azt a pozitív képet festeni, hogy ők tesznek a fenntartható jövőért, az ehhez tartozó kommunikáció megteremtette az ellenőrzés és a kritika felületét is. Ezt jól mutatja, hogy az Egyesült Államokban az elmúlt tizenöt évben elterjedtté vált a liberális oldalon, hogy beperelik azokat a cégeket, amelyek nem teljesítik azokat a klímavédelmi pontokat, amelyeket korábban vállaltak.

Kék Bolygó Tőkealapok – A zöld kifizetőhely

Nem értem, hogy miért nem képezi senki érdekét a zöld civilszervezetek kisemmizése után, hogy feltárja azt a méltánytalan helyzetet, ami hazánkban a természet- és környezetvédelmet jellemzi. Merthogy van pénz, csak a NER felé tereli azt a mosolygós Áder spori. Milyen csodára vár az a stáb, amely a rendszerváltás táján, a Duna-kör után olyan kitűnően teljesített. Úgy tűnik nekem, hogy a hajdani vezetők elejtették a gyeplőt. Többségük már reménytelennek látja, hogy a tömérdek kiskirályt kiizzadó zöldek eggyé tudjanak összeállni és kiállni a következő generációk élhető körülményeiért. A Fidesz-KDNP kormány sokat süketel a családok támogatásáról, de intézkedései felemásak és hatástalanok is, ha a jelenlegi népszaporulatra és a fiatalok kivándorlásra gondolok. Ezt csak tetézi a jelenlegi súlyos infláció, ami egyértelműen Orbán Viktor önhitt és dilettáns Európai Uniós politikájának a következménye, amivel lejáratja és alacsony bérekkel kiszolgáltatja a magyar állampolgárokat.

Partnerei számára megbízhatatlan, olcsó gyarmati országot csinált hazánkból és közben azzal etet mindenkit, hogy jólét van (számára és csókosai számára kétségtelenül), a kormánya jobban teljesít. Az országot sikeren szakította ketté és juttatta el a szembenállásig. Ez történelmi bűn. Orbán további vezetésével hazánk gyorsan kint találja magát az EU-ból (akkor a kínai érdeklődés is lecsökken), a NATO-ból és csatlakozhat a balkáni országokhoz. A Fidesz-KDNP berkeiben azonban vetélytársa nem akad, ami pontos jelzés a demokráciától eltávolodott, kontra-szelektált gárdáról, amely már csak diktátort tud kiszolgálni, de megújulni képtelen. A párton belüli versengés megszűnt, minden Csülök pillanatnyi, elég változékony hangulatától függ.

*

A nagy Greendex biznisz – Merre csorog a lé?

„A Greendex Magyarország első-számú online fenntarthatósági magazinja” – hirdeti magáról a kormánytámogatású, Áder János által menedzselt csipet-csapat a Linked in-en. Mindez két év alatt, szédületes karrier. 268 követő, 7 alkalmazott – olvasom tovább.

A szerkesztőség tagjai: Bódi Ábel, Börzsey Barbara, Hajas Gyula Bence (szerkesztő), Lonkay Márta, Lóránt Gergely (lapigazgató), Novák Zsombor (szerkesztő), Sápi Zsófia (főszerkesztő). Számomra, aki efféle híreket régóta követek csupa előélet nélküli sajtómunkás, de akár tévedhetek is. Nem is a teljesítményükről írok alább (az olvasó azt ellenőrizheti), amiben én nagyon kevés eredetit, figyelemreméltót találok, hanem a vállalkozás felépítményéről. Lehet-e sok pénzzel zöld háttérsajtót teremteni? Az eddigiek alapján úgy tűnik sikertelen vállalkozás ez, mint ahogy minden a környezetpolitikát megerőszakoló vállalkozás így jár, ami kerüli a valóságot, aminek itt a centrumában az elcukisodott Áder Jánost, a nemzet horgászát találjuk.

„Az energetikától az agráriumon és hulladékgazdálkodáson át, a háztartásokat és hétköznapi életet érintő témákig mindent érintünk, ami egy szebb (sic!) jövő irányába mutat. Szakmai igényességű (sic!), ám közérthető ismeretterjesztő cikkek és aktuális hírek, podcastok és videós anyagok a zöld (sic!) kérdésekről, természetvédelemről, hazai és globális trendekről egyaránt” – így hangzik a bemutatkozó.

Fogyasztóvédelmi szervezetek uniós szintű panaszt indítanak 17 zöldre festő légitársaság ellen 

A BEUC (Európai Unió Fogyasztóvédelmi Szervezete) és 18 ország 22 tagszervezete, köztük a Tudatos Vásárlók Egyesülete is panaszt nyújtott be az Európai Bizottsághoz és a fogyasztóvédelmi hatóságok nemzeti hálózatához (CPC), amelyben 17 európai légitársaság félrevezető, az éghajlattal kapcsolatos állításait kifogásolja.

A BEUC által megrendelt jogi elemzés szerint az ilyen állítások sértik a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok elleni uniós szabályokat.

Az egész Európára kiterjedő vizsgálatot követelünk a kérdésben, és felszólítjuk az érintett légitársaságokat – és az egész ágazatot -, hogy hagyjanak fel az olyan állításokkal, amelyek azt a benyomást keltik a fogyasztókban, hogy a repülés fenntartható. Ez egyszerűen nem igaz, mivel a repülés nem fenntartható, és a közeljövőben sem lesz az. Amennyiben a légitársaságok ilyen félrevezető állításokra alapozva azt javasolták a fogyasztóknak, hogy fizessenek extra “zöld” díjakat, a fogyasztóvédelmi hatóságoknak fel kell szólítaniuk a légitársaságokat, hogy térítsék meg a fogyasztóknak a költségeket.