Best WordPress Hosting
 

Szijjártó: A magyar elnökség legfontosabb célja a bővítés felgyorsítása lesz

Az Európai Unió (EU) bővítésének felgyorsítását nevezte a magyar uniós elnökség egyik legfontosabb céljának a külgazdasági és külügyminiszter a Facebook-oldalán hétfő este.

Szijjártó Péter azt írta, úgy látják, hogy Moldova felkészülése kifejezetten jól halad, „ehhez mi is hozzájárulunk azzal, hogy 50 leendő moldovai EU-s szakértőt képzünk ki az elkövetkezendő hónapokban”.

A tárcavezető úgy fogalmazott, álláspontjuk egyértelmű, a csatlakozni kívánó országok teljesítményét egyenként és egyesével kell bírálni, így Moldova teljesítménye sem köthető össze más jelöltországéval.

Válasz Online: a Mi Hazánk EP-listavezetője Csák János tárcájának köszönheti, hogy nem rúgták ki a Magyarságkutató Intézettől

A Kulturális és Innovációs Minisztérium mentette meg Borvendég Zsuzsannát attól, hogy kirúgják a Magyarságkutató Intézettől, értesült a Válasz Online.

A Kásler Miklós vezette, kormányközeli intézet tudományos munkatársa február vége óta a Mi Hazánk tényleges EP-listavezetője (habár a nemzeti radikálisok listájának első két helyén szimbolikusan Toroczkai László és Dúró Dóra áll, de ők előre jelezték, hogy mandátumszerzés esetén sem kívánják áttenni a székhelyüket Brüsszelbe). Borvendég saját bevallása és a Válasz Online információja szerint sem jelezte előre munkahelyén, hogy az egyik ellenzéki párt jelöltjeként indul a júniusi választáson. A lap úgy tudja, hogy

„lojalitásproblémák” miatt fel is merült, hogy megszüntetik a történész munkaviszonyát, ám ez végül nem valósult meg, mert leszóltak Csák János tárcájából, a fenntartó Kulturális és Innovációs Minisztériumból.A lap Borvendégtől és a Magyarságkutatótól is megkérdezte, hogy valóban érkezett-e ilyen kérés, de a cikk megjelenéséig nem válaszoltak.

Az EU-val való együttműködés fontosságát hangoztatta a kínai elnök

Kína és az Európai Unió közötti stratégiai együttműködés és partnerség fontosságát hangoztatta hétfőn Hszi Csin-ping kínai elnök Párizsban, aki a kínai-francia-európai uniós háromoldalú csúcstalálkozóra érkezett a francia fővárosba.

Francia hivatali partnerével, Emmanuel Macronnal, valamint Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnökével az Élysée-palotában tartott megbeszélésen a kínai államfő partnerségre buzdított „a kereskedelem, valamint az emberi jogok terén fennálló nézetkülönbségek ellenére is”.

Nagyhatalmakként Kínának és az Európai Uniónak meg kell őriznie a partnerséget, folytatnia kell a párbeszédet és az együttműködést, mélyíteni kell a stratégiai kommunikációt, valamint erősíteni a kölcsönös bizalmat

Gulyás Gergely: Mi teszünk szívességet az Európai Uniónak

Ha a jog tisztelete nem áll helyre Európában, akkor „nagyon nehéz lesz az Európai Uniót hosszú távon egyben tartani” – hangsúlyozta a Miniszterelnökséget vezető miniszter a Magyarország 20 éve az Európai Unióban című konferencián hétfőn Budapesten.

Gulyás Gergely megnyitó beszédében rámutatott: Magyarország továbbra is világos, határozott politikát visz. Mi úgy gondoljuk, hogy a jogszabályokat be kell tartani – fűzte hozzá.

Éppen ezért nagy jelentősége van annak, hogy a következő évek vitáiban a magyar álláspont támogatást kapjon, illetve kellő erővel jelenjen meg például a háború és béke kérdésében – fogalmazott.

Évtizedes tapasztalatra cáfol rá a Tisza Párt – mit mutatnak a széttartó kutatások?

Kisebb vagy nagyobb mértékben, de mindegyik párt veszített a támogatottságából azóta, hogy Magyar Péter belépett a politikai arénába – derült ki a 24.hu számításaiból, melyekhez ezúttal is hat közvélemény-kutató felméréseit vettük alapul.

A szomszéd országokhoz képest merevség jellemezte a magyar pártrendszert: a Jobbik, az LMP, a Momentum és a Mi Hazánk sem tudott olyan lendülettel belépni a politikába, hogy már az első választásán mandátumot szerezzen, az immáron tíz éve az áttörésre váró Kétfarkú Kutya Pártról nem is szólva. A kegyelmi botrány és Magyar Péter feltűnése viszont egy csapásra felülírta az évtizedes tapasztalatokat. Három hónappal ezelőtt, a Novák Katalin lemondásához vezető turbulens egy hét előtt a Fidesz 13–14 EP-képviselői székkel és újabb elsöprő győzelemmel kalkulálhatott, miközben úgy tűnt, a Demokratikus Koalíció megerősítheti a dominanciáját az ellenzéki térfélen.

Mára ezek a várakozások nagyon távolinak tűnnek.

Véget ért az aláírásgyűjtés, 11 EP-listát jelentettek be

11 EP-listát jelentettek be hivatalosan a péntek délutáni határidőig a Nemzeti Választási Iroda honlapján szereplő adatok szerint. Márki-Zay Péterék, a Mindenki Magyarországa Néppárt a Facebookon 17 óra után azt közölte, hogy leadták időben az aláírásokat, de az NVI honlapján egyelőre nem szerepelnek, a határidő pedig 16 óra volt.

A Fidesz-KDNP elsőként április 27-én adta le az aláírásokat, majd három nappal később követte őket a Mi Hazánk, a Tisza Párt, a Kétfarkú Kutya Párt és a MEMO. Csütörtökön pedig a DK-MSZP-Párbeszéd és az LMP, valamint pénteken a 2RK Párt, a Momentum, a Jobbik és a Nép Pártján csatlakozott hozzájuk.

A pártoknak legalább 20 ezer érvényes aláírást kellett összegyűjteniük két hét alatt az induláshoz, ez nem a nyilvántartásba vett 36 jelölő szervezetből csak a harmadának sikerült.

Ujhelyi István: Miért ne lehetnének értelmes javaslatai egy fideszes politikusnak?

Tíz évet töltött Brüsszelben, mi fog a legjobban hiányozni?

Az a pörgés, ami az Európai Parlamentben van, és hogy hivatásos politikus voltam. Ez nekem nem tíz év, húszéves korom óta csinálom: húszéves korom óta folyamatosan választott képviselő vagyok.

Ennek a nagy részét Magyarországon töltötte. Szóval mi fog különösen hiányozni Brüsszelből?

Elkezdődött a Magyarországon fogva tartott antifasiszta aktivista választási kampánya Olaszországban

A Zöldek és az Olasz Baloldal Szövetsége (AVS) bemutatta az európai parlamenti választásokon induló jelöltjeit, köztük a Magyarországon fogva tartott Ilaria Salist, akit apja képviselt a csütörtöki kampánynyitón a calabriai Riacéban – írja az MTI.

A kevesebb mint kétezer lakosú délolasz Riacéban indította el választási kampányát a baloldali szövetség. A helyszín nem volt véletlen, miután az AVS déli választási körzete jelöltlistáját Riace egykori polgármestere, Mimmo Lucano vezeti.

A kampánynyitón jelen volt Angelo Bonelli, a Zöldpárt országos szóvivője, az AVS képviselője a római parlamentben, Nicola Fratoianni, az Olasz Baloldal (SI) főtitkára, valamint Roberto Salis, a Magyarországon fogva tartott antifa-aktivista apja.

Lattmann Tamás: Orbán Viktorra a toporgás vár júliustól

Lattmann Tamás szerint nem véletlenül váltott ki hatalmas botrányt Brüsszelben, amikor az Európai Tanács – lényegében az egyetlen testület, amelynek működését nem töri meg a választás – elnöke, Charles Michel kilátásba helyezte, hogy mandátuma lejárta előtt lemond a posztjáról. Ez a veszély ugyan elmúlt, de az előbbiekből fakadóan az idei második félévi elnökség – amely történetesen a magyaroké lesz – teljesen

hulladékperiódus lesz a közösség történetében.

A szakértő arra hívta fel a figyelmet, hogy késő őszig is eltarthat az új struktúra felállása, ami jelentősen korlátozza Orbán Viktor uniós aktivitását, hiszen nem lesznek indítványok, ezáltal nem lesz mit koordinálnia soros elnökként. Helyben járásról, toporgásról fog szólni ez az időszak vendégünk szerint.

Zupkó Gábor: Értelmezhetetlen a brüsszelezés, a plakátszintű kommunikáció sem szerencsés

2015-től először öt éven át, majd két évvel meghosszabbítva, összesen hét évig vezette az Európai Bizottság budapesti képviseletét. Utána jött két év, amikor elment, de új vezetőt hivatalosan nem neveztek ki, megbízott vezető irányította a képviseletet. Most pedig hivatalosan is visszatért. Mi ennek az üzenete, más nem tudja vezetni ezt a képviseletet Budapesten?

Szerintem sokan képesek lennének vezetni, de megtisztelő, hogy rám esett a választás. Hiszek Európában, és abban, hogy Magyarország az Európai Unióban lesz sikeres. Ahogy abban is, hogy Magyarország és Európa egymást erősítik. Von der Leyen elnök asszony pont a napokban mondta, hogy a tagországok megerősödtek a csatlakozástól, de maga az Európai Unió is megerősödött tőle. Az, hogy Magyarország az egységes piac tagja lett, nagyban hozzájárul ahhoz, hogy a magyarok életszínvonala, jóléte emelkedjen, és Magyarország egy több százmilliós közösségen keresztül sokkal jobban tudja képviselni az érdekeit. Ezek mind hozzájárultak ahhoz, hogy teljesítsük azt az ígéretet, ami a csatlakozáskor elhangzott, hogy felzárkózunk a Nyugathoz.

Azt gondolom, hogy Portugália, Görögország szintjét elértük már.

Magyarország uniós tagságára az a legveszélyesebb, amikor annak gazdasági hasznát kérdőjelezik meg

Kezdésnek arra kérném önöket, hogy mondjanak három pozitív és három negatív dolgot Magyarország uniós tagságáról.

Bíró-Nagy András: Magyarország uniós tagsága egyszerre jelentett lehetőségeket, de korlátokat is a magyar kormányok és a magyar társadalom számára. A legfontosabb lehetőség nyilvánvalóan a húsz év alatt ide áramló több tízezer milliárd forintnyi uniós forrás, amely összességében a magyarországi GDP-nek éves átlagban a 3,5 százalékát tette ki. Alig van olyan település Magyarországon, ahol nem valósult meg valamilyen fejlesztés uniós támogatásból, és ez még akkor is igaz, ha egyébként azt gondoljuk, hogy az uniós pénzekkel lehetett volna jobban sáfárkodni. Erre rögtön hoznék is egy negatív példát a könyvünkből.

Az elmúlt két évtizedben azoknak a vállalkozásoknak, amelyek nem kaptak uniós támogatást, nagyobb mértékben növekedett a bevétele, mint azoknak, amelyek kaptak, jóllehet, pont az ellenkezőjére számítanánk.

Szigorítja az EU a vízumkövetelményeket az Etiópiából érkezőkkel szemben

Az Európai Unió Tanácsa hétfőn bejelentette, hogy szigorítja az Etiópiából érkezőkkel szemben támasztott vízumkövetelményeket, arra hivatkozva, hogy az etióp kormány nem működik kellőképpen együtt az EU-val az illegális migránsok visszafogadása terén.

A szigorítások értelmében az etióp állampolgárok vízumkezelési ideje 15-ről 45 napra bővül. Az uniós tagországok többé nem adhatnak felmentést a vízum megszerzéséhez szükséges egyes követelmények alól, illetve nem adhatnak ki többszöri beutazásra feljogosító vízumot. Etiópiai diplomatáknak és tisztviselőknek ezentúl fizetniük kell a beutazási engedélyért.

A Tanács közleményében az áll, hogy az etióp hatóságok nem reagálnak a visszafogadási kérelmekre, valamint nem együttműködők az önkéntes és nem önkéntes visszatérési műveletek megszervezésével kapcsolatban.

Medgyessy Péter: Magyarországot az EU erősíti, az euró még erősebbé tenné

Szerdán az Európai Unió legnagyobb bővítésének (big bang) évfordulójára emlékeztek az Európai Parlamentben. A strasbourgi ünnepségen az uniós intézmények jelenlegi és volt vezetői mellett ott volt a csatlakozási egyezményt aláíró tíz tagállam egykori vezetője, illetve tíz, 2004. május 1-jén született fiatal. Ők egy-egy kérdést tehettek fel a vendégeknek. Medgyessy Pétert a csatlakozás okáról kérdezték. Azt felelte, az egyértelmű népakarat mellett éppen az ország szuverenitásának erősítése volt a cél.

Nem tettünk mást mi, akik tárgyalásokat folytattunk a csatlakozásról, Orbán Viktortól Medgyessy Péterig, mint hogy teljesítettük a nép akaratát. Ennyi.

Noha Orbán Viktor a szuverenitást ma már Brüsszel elfoglalálásával tartja biztosíthatónak, a volt miniszterelnök a Népszavának azt mondta, az erősebb, gazdagabb országok tudják jobban védeni szuverenitásukat, az pedig nem nagyon vitatható, hogy uniós tagként gazdagodtunk, erősödtünk.

Az Európai Parlament megszavazta a kérést, hogy ismét blokkolják a magyar pénzeket

399 igen, 117 nem szavazattal ment át az Európai Parlamenten a Magyarországi jogállam helyzetéről szóló állásfoglalás, amelyet a hetes cikk szerinti eljárás folytatásaként fogadtak el. Az állásfoglalás egyébként kötelező erővel nem bír, csak politikai jelentősége van.

Egyébként arról ír, hogy riasztó a magyarországi helyzet, bár bizonyos területeken van javulás, máshol pedig rosszabb a helyzet. Ezeket fel is sorolja.

Az igazságügyi reform ellenére ezen a területen súlyosak a hiányosságok. Politikailag beavatkoznak az ügyészek munkájába és nyomást gyakorolnak a bírói tanács tagjaira. Ez azért fontos, mert a reform teljesítése után szabadította fel a bizottság Magyarország számára a fejlesztési pénzek nagy részét, az Európai Parlament pedig pert indított, mert szerintük ez a felszabadítás nem volt megfelelő.

A nőkkel szembeni erőszak ellen fogadott el mérföldkőnek számító irányelvet az Európai Parlament

Az Európai Parlament szerdán 522 szavazattal, 27 ellenszavazattal és 72 tartózkodás mellett fogadta el a mindeddig előzmény nélküli irányelvet a nők elleni erőszakkal és a családon belüli erőszakkal szembeni küzdelem érdekében. A Telex azt írja, a magyar képviselők közül a kilenc fideszes tartózkodott, míg hatan, a momentumos Cseh Katalin, a DK-s Ara-Kovács Attila, Dobrev Klára, Molnár Csaba, Rónai Sándor, valamint Ujhelyi István az Esély Közösségből nyomtak igent.

A döntésről szóló közleményben azt írják, a szabályok hathatósabb fellépést biztosítanak az online erőszak ellen, az áldozatok védelméhez és a nemi erőszak megelőzéséhez.

A rendelkezések tiltják a női nemi szervek megcsonkítását és a kényszerházasságot, valamint iránymutatással szolgálnak az online elkövetett bűncselekmények, például a bizalmas személyes adatok nyilvános közzététele vagy a „kibervillantás” kapcsán.

Három ügyben is kötelezettségszegési eljárást indított az Európai Bizottság Magyarország ellen

Az Európai Bizottság három ügyben is  kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen. Az egyik eljárás megindításának keretében Spanyolország mellett Magyarországot is arra szólítja fel a brüsszeli testület, hogy tartsák be az autópálya-koncessziós szerződésekre vonatkozó szabályokat.

A Bizottság szerint

Magyarország 35 évre szóló koncessziója nem volt átlátható a becsült érték tekintetében, nem hárította át a megfelelő működési kockázatot, és uniós jogot sértve indokolatlanul hosszú időre meghosszabbította.

Perelhetik az Európai Uniót az Erasmusból kizárt magyar egyetemek

Befogadta az Európai Unió Bírósága azt a pert, amelyet hat alapítványi egyetem az Európai Tanács 2022. decemberében hozott határozata ellen – árulta el a Népszavának Merkely Béla, a Semmelweis Egyetem rektora. A hírt a lapnak a bírói testület is megerősítette.

A magyar alapítványi fenntartású felsőoktatási intézményekkel azért tiltották meg, hogy szerződést írjanak alá EU-források kifizetéséről, mert az EB nem látta biztosítottnak az intézmények autonómiáját és transzparenciáját. Ez praktikusan az Erasmus+ oktatási csereprogramból és a Horizont Európa kutatás-fejlesztési programból való kizárást jelenti.

Hat egyetem, közöttük a Semmelweis, tavaly májusban beperelte az EU Tanácsot a határozat miatt az uniós bíróságon, amely egészen a közelmúltig a beadvány befogadhatóságát vizsgálta, de a bírák két hete befogadhatónak minősítették a keresetet. Ezzel kezdetét veheti a per, amely valószínűleg másfél-két évig fog tartani.

Indul az EP-választáson a Magyarországon fogva tartott antifaper fő vádlottja

Ilaria Salist az európai parlamenti választásokon jelöltként indítja a Vörös-Zöld Szövetség nevű olasz politikai formáció, amely csütörtök este megerősítette, hogy a Magyarországon fogva tartott nő felkerült a listájukra – írja az MTI

A Vörös-Zöld Szövetség (AVS) közleményében hangoztatta, hogy Roberto Salisszal, Ilaria Salis apjával egyetértésben úgy döntött, jelöltként indítja Ilaria Salist, akit Magyarországon tartanak fogva olyan körülmények között, melyek a közlemény szerint „súlyosan sértik az emberek jogait”.

A pártszövetség hangsúlyozta, hogy a jelöléssel egy európai állampolgár jogait és méltóságát akarják biztosítani. Az AVS Ilaria Salis”nevében nagy és nagylelkű küzdelmet akar indítani annak érdekében, hogy az Európai Unió védje a jogállamiság elveit.

Túl sokáig tűrte a Néppárt a Fideszt, mi nem így járunk el – állítja az európai szocialisták csúcsjelöltje

A pénz egy részét felszabadítottuk, többek között a tanárok részére is. A tanárok fizetésének ügyét én komoly problémának érzem, mert egy nemzet csak annyira jó, amennyire a tanárai jók. Meg kell fizetni őket, és nem értem azokat az országokat, amelyek ezt nem teszik meg. Ezt a döntést azután hoztuk meg, hogy rájöttünk, nem akarjuk büntetni a tanárokat. A magyar kormány közölte, hogy akkor lesz béremelés, ha megkapják a pénzeket. Azzal egyetértek, hogy a kormány nem tett eleget ezért, és folytathattuk volna még a kérdezősködést. Viszont ez a pénz közvetlenül a tanárokhoz megy, ezért elfogadtuk, amit a magyar kormány tett. A legfontosabb kérdés egyébként az volt, hogy ki felügyeli a tanárok számítógépét, belenézhetnek-e abba a munkáltatók. Ebben születtek módosítások. Erről a bizottság elnökével is nagy vita folyt, végül az döntött, hogy a tanárok jelezték, szükségük lenne a béremelésre. Meg fogjuk nézni, hogy a pénz valóban a tanárokhoz megy-e

– így nyilatkozott Nicolas Schmit, az Európai Bizottság foglalkoztatásért felelős biztosa a 24.hu-nak egy budapesti háttérbeszélgetésen. Schmit azért jött a magyar fővárosba, hogy a Demokratikus Koalíció, az MSZP és a Párbeszéd kongresszusán felszólaljon, így támogatva a magyar baloldali listát. Schmit ugyanis az Európai Parlament nagy baloldali pártcsaládjának, a Szocialisták és Demokratáknak a csúcsjelöltje az EP-választásokon. Ez azt jelenti, hogyha a szocialisták szereznék a legtöbb mandátumot az EP-választáson, Schmitet javasolnák a bizottság elnöki posztjára.

Vörös Szilárd Nicolas Schmit a DK–MSZP–Párbeszéd kampánynyitó rendezvényén a Kongresszusi Központban 2024. április 14-én.

A zöld frakcióba ül be a Kétfarkú Kutya Párt, ha az EP-be jut

A Zöldek/Európai Szabad Szövetség frakcióhoz (Greens/EFA), azon belül pedig a külön csoportként működő Európai Kalózokhoz csatlakoznak a Kétfarkú Kutya Párt képviselői, amennyiben mandátumot szereznek a június 9-i EP-választáson, derült ki a párt közleményéből.

Az MKKP szerdai taggyűlése támogatta, hogy a párt listavezetőiként induló Le Marietta, Törley Kata és Juhász Veronika tagsági tárgyalást kezdeményezzenek a zöld frakcióhoz tartozó Európai Kalózok Pártcsaláddal, továbbá a tárgyalókat felhatalmazta az együttműködés részleteiben való megegyezésre.

A kalózok több kérdésben is. hozzánk hasonlóan gondolkodnak. Ilyenek a közvetlen demokrácia kiterjesztése, a részvételiség mélyítése, az átláthatóság növelése és a korrupció elleni küzdelem