Best WordPress Hosting
 

Kóbortyúk-horda terrorizál egy angol falut

Pokolivá vált egy egykor békés, csendes angol falu élete egy csapat kóbor csirke miatt. Sok elkeseredett helyi legalábbis így éli meg – írja a Guardian című brit lap.

A norfolki Dwellersben, egy erdős területen, teljesen szabadon él nagyjából száz baromfi. Senki sem tudja, kié a kérdéses terület, vagy ki a szárnyasok tulajdonosa, csak az biztos, hogy a madarak az utóbbi időben nagyon elszaporodtak és egyre gyakrabban járnak be portyázni a faluba, ahol mindent kikapirgálnak a gondosan ápolt kertekből.

A helyzetet nehezíti, hogy egyre több kiránduló érkezik a csirkék erdejébe, ennivalót szórnak szét a madaraknak, ami a környékre vonzza a patkányokat. Emiatt több esetben alakult már konfliktus a helyiek és a látogatók között.

„Ez nem a világ vége, hanem az eleje, hiszen itt kel fel a Nap”

Polgármester úr, egy pillanatra! Hogy is volt? Emlékszel rá? Két éve történt, mikor a román határ felől befele jött két idegen, és kiderült, hogy menekültek?

Nagyjából a Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyei Garbolc falugondnokának, Karacs Zoltánnak a szavai írják körbe legkifejezőbben, hogy a háború sújtotta Ukrajna határán mennyire (nem) érinti a helyieket a menekültáradat. Ez a két évvel ezelőtti ügy volt az egyetlen, amit fel tudtak idézni, mikor a magyar-román-ukrán hármashatáron fekvő településen papírok nélküli határátlépőkbe botlottak. Sokkal többet erről sem meséltek, a faluban élők viszont minden alkalommal az illegalitás határán billegnek, amikor megközelítik a Szatmárnémeti felé vezető út „Államhatár!” feliratú tábláját – kivéve hétvégén, ugyanis az országban elsők között itt telepítettek mobilhatárokat, amit minden szombaton megnyit a polgármester, ezzel a hét egyik napján szabad az átjárás Romániába.

Adrián Zoltán / 24.hu Garbolc

„Hullnak még fejek, elér ez Orbán Viktorig is” – így élte meg a Fidesz erős bástyája a pedofilsegítő kegyelmi botrányt

Két hete derült ki, hogy Novák Katalin tavaly kegyelmet adott a pedofil bűncselekmények eltussolását segítő K. Endrének, a bicskei gyermekotthon korábbi igazgatóhelyettesének, akit mindezért a bíróság jogerősen több mint három év szabadságvesztésre ítélt. Az ügy nyilvánosságra kerülése óta már lemondott az államfő, és bejelentette közéleti visszavonulását Varga Judit, korábbi igazságügyi miniszter is, miután tavaly ellenjegyezte a pedofilsegítő K. Endre kegyelmét.

Az ügyben pár napja további szereplők is színre léptek: Varga Judit volt férje, Magyar Péter vasárnap este olyan interjút adott a Partizánnak, hogy abba beleremegett magyar internet, de kiderült az is, hogy a korábbi miniszter Balog Zoltán, református püspök-politikus lobbizott az államfőnél K. Endre kegyelméért. Balog lemondását emiatt több jobboldali véleményvezér követelt, ám ehelyett a püspök a Kossuth rádióban mondhatott reggeli imát csütörtökön. Február 15-én aztán ő is bejelentette, hogy lemond a Magyarországi Református Egyház zsinati lelkészi elnöke tiszségéről, bár Balog továbbra is püspök marad.

Egy szó, mint száz: a magyar politika rég nem látott sebességre kapcsolt. Az eseményeknek olyan kiszámíthatatlan sodrása lett, hogy még Orbán Viktor is jobbnak látta, ha szakítva korábbi gyakorlatával, napokig meg sem mukkan. De hogyan csapódik le mindez a hétköznapokban? Mit gondolnak minderről azok, akik a Fidesz egyik legerősebb hátországában élnek? Mi jut el hozzájuk a kegyelmi ügy egyre szaporodó rétegeiből? Elégséges-e a Fidesz-szavazóknak az, amerre a fideszes politikusok és propagandisták terelik az ügyet?

Oké, megbuktatod az uzsorás polgármestert, de mi jön utána?

Magyarország kis ország, nincsenek is igazi távolságok. Hogy ezt átérezzük, még géppel se kell fölé szállni, elég beülni egy autóba Budapesten, elindulni bármelyik irányba, és pár órán belül garantáltan egy határhoz érkezünk. Ha viszont nem kilométerekben mérjük a távolságot, hanem életkilátásokban és oktatási, gazdasági, munkaerőpiaci lehetőségekben, akkor egész más kép tárul elénk. Egy olyan országé, amelyben szűkössége ellenére is hatalmas, olykor áthidalhatatlannak tűnő szakadékok vannak és választanak el akár közeli térségeket. Ahol teljes életeket állíthat (kényszer)pályára a jelentéktelennek tűnő, bürokratikus adat, hogy hova születünk. Ahol egy zsákfaluban élő gyerek számára a Kálvin tér ugyanolyan egzotikus, elérhetetlen úticélnak tűnhet, mint Galápagos, Tokió vagy a Times Square.

Az eddig színházi munkáiról ismert Boross Martin első nagyjátékfilmje, a Nyersanyag ezekről a láthatatlan szakadékokról szól. Erőteljes példázatban mutatja be, mennyire fontos lenne, hogy megpróbáljuk áthidalni őket, de annak a veszélyeire is figyelmeztet, mi minden csúszhat félre, ha ebbe a feladatba átgondolatlanul, csak érzelmi felbuzdulásból vágunk bele. A film fő helyszíne Pusztaszomaj, ez a fiktív, de minden ízében valóságosnak érződő magyar falu, amit a rendező több létező településből gyúrt össze. Ide érkezik meg Budapestről három filmes – Tamás (Dér Zsolt), Hanna (Mészáros Blanka) és Krisztián (Baki Dániel) –, hogy alkotói workshopot tartsanak a helyi gyerekeknek. A nagyvárosi értelmiségiek és falusi emberek közti aszimmetrikus helyzet ugyan nem szorul magyarázatra, de a nyitójelenet egyből felvillantja a kölcsönös társadalmi egymásra utaltságot azzal, hogy a filmesek lerobbant kocsiját traktorral kell bevontatni a faluba.

A részvételi projekt ígéretesen indul: a nagyon különböző családi, anyagi és etnikai hátterű fiatalok ugyan kissé vonakodva és bizalmatlanul, de csak megnyílnak a messziről érkezett jövevények előtt, és szép lassan magával ragadja őket az alkotás öröme. Főleg az növeli a filmesek renoméját, mikor kiderül, hogy Krisztián, az operatőr nemcsak általuk nem ismert magyar művészfilmekben vett részt, de dolgozott a Z világháború forgatásán is. Segítőkész a falu agilis polgármestere, Gáspár (Pál András) is, akit láthatóan majd szétvet a reformhevület: nem elég, hogy ő írta ki a pályázatot a workshopra, de mindenkiről személyesen gondoskodik a faluban, és a médiában is gyakran szerepel a sikeres felzárkóztatás poszterfiújaként. Az általa felépített pusztaszomaji modell ékköve a falu határában kialakított uborkafarm, ahol saját narratívája szerint munkát, önbecsülést és jövőképet ad a helyieknek, hogy ne kelljen segélyeken tengődniük.

„A polgármestenek nem kell balhéznia, övé az egész falu” – új magyar film kapott előzetest

Megérkezett a hazai mozikban 2024. február 15-től látható új magyar film, a napjaink Magyarországán játszódó Nyersanyag előzetese. Boross Martin filmje arra vállalkozik, hogy „feltárja a városiak és a mélyszegénységben élő falusiak közt tátongó szakadék realitásait, szemléltesse a hatalommal való visszaélés mindennapi megnyilvánulásait, valamint nagyító alá veszi az értelmiségiek felelősségét és a félresiklott aktivizmus lehetséges hatásait.”

A történet szerint filmes csapat érkezik egy távoli faluba, hogy a helyi fiataloknak közösségépítő, művészeti szakkört tartsanak. Tamás, a filmrendező és társai hamar elnyerik az ott élők bizalmát. Közelebb kerülve hozzájuk felismerik, hogy a faluban félelmetes méreteket ölt az elnyomás. A szálak a települést vezető polgármesterhez, Gáspárhoz vezetnek, aki a legfőbb megélhetést biztosító uborkafarmot is igazgatja. Amikor a filmesek megtudják, hogy a vezető visszaél a hatalmával, a rendező úgy dönt, hogy leleplező dokumentumfilmet forgat róla. Jószándékú missziója súlyos következményekkel jár. Nagy nyilvánosságot kapott filmjével éket ver a falu ártatlan lakói közé és mindenkit veszélybe sodor.

A kritikus hangvételű filmet a Junior Prima-díjas Boross Martin rendezte, akinek ez az első játékfilmje. A STEREO AKT színházi társulat vezetője 2017 óta foglalkozik filmezéssel. Az elmúlt hat évben a Remake_Bodony című dokumentumfilmet, valamint a Kelet-európai randevú és a Promenád című rövidfilmeket készítette el. A közvetlen állami támogatás nélkül forgatott Nyersanyag forgatókönyvét közösen írta a Külön falkát is jegyző Szántó Fannival. A főszerepeket alakító Dér Zsolt, Pál András, Mészáros Blanka, Baki Dániel, Tankó Erika, valamint Szabó Stefi mellett számos amatőr és gyerekszereplő is feltűnik a történetben. A film képi világát Bálint Dániel (Rossz versek, Hab) és Becsey Kristóf (Rossz versek, Magyarázat mindenre) operatőrök alkották meg. Íme az előzetes:

Elhanyagoltnak érzik magukat politikailag a magyar városlakók

Máltán és Olaszországon kívül Magyarország volt az egyetlen ország az Európai Unióban, ahol 2022-ben a városiak politikai értelemben elhanyagoltabbnak érezték magukat, mint a falusiak.

Magyarországon a falvakban élők 50 százaléka, a városokban élők 64 százaléka ítélte meg úgy, hogy a kormány nem törődik vele 2022 tavaszán, amikor a Eurofound kutatóintézet felmérése készült.

A városi magyarok voltak a magukat leginkább elhanyagoltnak érző európai városiak, bár ebben szerepet játszhatott, hogy a felmérés részben közvetlenül a 2022 áprilisi választások utáni időszakban készült.

„Béreljen ki egy egész falut!” – hirdeti a magyarrajongó nógrádi hollandus

Csodaszép ez a nógrádi táj, a Mátra alja. Dombok, hegyek és elképesztő fények. Tömény természet. A települések viszonylag ritkásan, de azért nincs messze Pásztó vagy a világörökségnek számító Hollókő sem. Nem csoda, ha valaki beleszeret ebbe a vidékbe.

De hogy kivásároljon egy egész falut?

Az összes, többnyire lepukkant házával együtt? Ráadásul nem is egy lakatlan települést? Úgy, hogy közben mindenki, a falu állandó lakói is csak nyerjenek a dolgon? Hogy aztán a végén gyakorlatilag egyedül éljen az egész településen?

Öt perc alatt tarolta le a falut a vihar, több ház lakhatatlanná vált

Több tízmilliós a kár, a faluban több középület és 75 ház sérült meg – számol be a tegnapi, Dencsházát sújtó viharról az RTL Híradó. Iskola, önkormányzati épületek, de a templom is megsérült a viharban, és áramkimaradástól is szenved a Baranya megyei falu.

A polgármester, Kobra Ottó azt mondja, most fűteni sem tudják az iskolát. Hozzátette:  mindössze öt percig tartott tornádószerű forgószél, több ház lakhatatlan lett.

The post Öt perc alatt tarolta le a falut a vihar, több ház lakhatatlanná vált first appeared on 24.hu.

Hétmilliárd forintért kelt el egy középkori brit falu

Évekig húzódó vita után 16 millió fontért, átszámítva körülbelül 7 milliárd forintért adtak egy el aprócska brit falut, írja a BBC.

A konfliktust az okozta, hogy 1959-ben Gerald Curgenven földbirtokos egy vagyonkezelőre hagyta Trevalga települését, de a közelmúltban úgy döntöttek, hogy eladósorba helyezik azt.

A lakosoknak ezzel az volt a baja, hogy a kastély, hat farm és 17 lakóépület eladásával szembemegy a vagyonkezelő Curgenven végakaratával, és attól tartottak, hogy kiűzik őket szeretett otthonukból.

Hatszázezer üres lakást találtak az országban, egyre többen hagyják hátra ingatlanjukat

A tavalyi népszámlálás idején országosan a lakóingatlanok körülbelül hatoda, csaknem 600 ezer (599 023) lakás tartozott a a nem lakott lakások kategóriájába.

2011-hez, az ez előtti utolsó népszámláláshoz képest több mint duplájára nőtt az ilyen lakások száma.

És csak azért nem nőtt nagyobb mértékben az arányuk, mert ebben az időszakban a lakásállomány is bővült mintegy 200 ezer ingatlannal – hívja fel a figyelmet a portál.

Különös útfestéssel akarják megfékezni a gyorshajtókat egy francia faluban

Kifejezetten balesetveszélyes megoldást választottak a gyorshajtók megfékezésére egy francia faluban, ahol a megszokott felfestés helyett kesze-kusza csíkokkal látták el a forgalmas útszakaszokat – írja a LADbible. Így az északnyugat-franciaországi Angers városához közeli, álmos Bauné faluban az utakat borító vonalak sokkal inkább emlékeztetnek a modern művészetre, mint az útburkolati jelekre.

A falu vezetése úgy gondolja, hogy a különleges útfestés még a legbenzingőzösebb vezetőket is arra készteti, hogy a gáz helyett a fékre lépjenek rá.

Az újítást azért vezették be, mert a helyieket zavart, hogy a falun áthaladó autósok sokszor megszegték a 30 kilométer per órás sebességkorlátozást.

Egy falu elérhetetlen, több család ott hagyta az otthonát Nógrádban – fotók

Sok településen okoz gondot a víz Nógrádban, Ecsegen nyolc embernek el kellett hagynia az otthonát, Szécsényfelfalu közúton megközelíthetetlenné vált – közölte a Nógrád Vármegyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság szóvivője pénteken az MTI-vel.

Ecseg, 2023. június 9.

A drónnal készült felvételen a Szuha-patak áradása miatt elárasztott utcák Ecsegen 2023. június 9-én.