Best WordPress Hosting
 

Archívum címkék: fizika

Sikerült igazolni Albert Einstein jóslatát

Közzétette szerző

Egy új tanulmányban sikerült megerősíteni Albert Einstein egyik legfontosabb, a gravitációval kapcsolatos előrejelzését – írja a The Independent. Az Oxfordi Egyetem csapata röntgenadatokat használt fel a fekete lyukak jobb megértéséhez, és a gravitáció legerősebb lehetséges formáját figyelte meg.

Einstein elmélete szerint egy fekete lyuk közelében a részecskék nem tudnak biztonságosan körpályát követni. Ehelyett gyorsan, közel fénysebességgel zuhannak az objektum felé – innen kapta a nevét a feltételezett zuhanási régió.

Dr. Andrew Mummery, a csapat tagja szerint Einstein megjósolta, hogy ez a végső esemény létezik, de ez az első alkalom, amikor sikerült is kimutatni. Mint hozzátette, felfedezésük lehetővé teszi, hogy megvizsgálják az objektumok körül ezt a végső régiót.

PostPin It!

Egy hatéves kislány megoldotta, amire 16 ló ereje sem volt elég

Közzétette szerző

„A semmi nem lehet valami” – jelentette ki Arisztotelész, majd azt is hozzátette, a természet „irtózik a vákuumtól”, azaz horror vacui, ha latinra fordítjuk. Ahogy az ókori görög tudomány sok eleme, ez a tétel is évszázadokig megkérdőjelezhetetlennek számított, a természetet tanulmányozó tudósok tehát biztosak voltak abban, hogy világunkban nem létezhet vákuum, azaz olyan tér, amit csak minimális mértékben tölt ki valamilyen anyag.

A vákuum ereje

Aztán jött Otto von Guericke, akinek – amellett, hogy a harmincéves háborúban lerombolt Magdeburg polgármestere volt 1646-tól – még elmélkedni és kísérletezni is volt ideje. Egyik fő érdeklődési területe a levegő és a tér viszonya volt, és még arra is vette magának a bátorságot, hogy kísérleti úton igyekezzen leellenőrizni Arisztotelész tételének helyességét.

PostPin It!

Titokzatos objektumot észleltek több száz millió fényévre

Közzétette szerző

Egy neutroncsillag és egy könnyű, titokzatos objektum ütközését észlelhették egy nemzetközi együttműködés keretében – írja a Live Science. A felfedezés a gravitációs hullámok vizsgálata révén született meg.

Az esemény mintegy 650 millió fényévre történt.

A kutatók úgy vélik, hogy a másik ütköző objektum egy meglepően könnyű fekete lyuk lehetett.

PostPin It!

Tényleg létezhetett Arkhimédész halálsugara?

Közzétette szerző

Egy nyolcadikos kanadai diák segítségével dönthettek el egy régi történelmi vitát – írja az IFLScience. A 12 éves Brenden Sener bebizonyította, hogy az ókori görög polihisztor Arkhimédész által tervezett halálsugarak valóban működhettek.

A fegyver állítólag a napsugarak segítségével tudott hajókat elégetni. Az eszközt a feljegyzések alapján a római haditengerészet ellen vetették be, amikor a rómaiak időszámítás előtt 213 és 2012 között Szirakúzát ostromolták. Hogy az eszköz valóban létezett-e, arról megoszlanak a vélemények.

A szicíliai hellenisztikus város védői Arkhimédész találmányaihoz fordultak. Harci gépei között szerepelt egy olyan kamra, amely képes volt ellenséges hajókat kiemelni a vízből, majd elhajítani azokat.

PostPin It!

Új rekord született a fúziós energiában

Közzétette szerző

Megdöntötték az egy plazmakisülésben megtermelt fúziós energia világrekordját a Joint European Torus (JET) szakértői – írja az MTI a HUN-REN Energiatudományi Kutatóközpont közleményére hivatkozva. Az Oxfordban található JET a világ egyik legnagyobb fúziós berendezése.

A rendszer egy nagyjából homokszemnyi tömegű, 0,21 milligrammos fúziós üzemanyagból annyi energiát termelt, amellyel egy 70 kilogramm tömegű embert 10 ezer méter magasságig lehetne emelni.

A világrekord felállítása jelentős lépés a békés célú magfúziós kutatásokban mind fizikai, mind mérnöki szempontból.

PostPin It!

Fiatalabb lehet az univerzum, mint eddig hittük

Közzétette szerző

Egy friss tanulmány alapján fiatalabb lehet a világegyetem, mint eddig gondoltuk – írja a Space.com. A szakértők távoli galaxisok mozgása alapján jutottak erre a megállapításra.

Az Európai Űrügynökség Planck műholdjának kozmikus mikrohullámú háttérsugárzásra (CMB) vonatkozó mérései alapján az univerzum nagyjából 13,8 milliárd éves. Ez a számítás az úgynevezett kozmológiai standard modellen alapul, amely egy lapos, sötét anyagot és sötét energiát tartalmazó, gyorsulva táguló világegyetemet ír le. A standard modell számos vizsgálat, szimuláció alapját jelenti.

Úgy tűnik azonban, hogy a galaxispárok mozgására vonatkozó legújabb mérések nem illeszkednek a szimulációk eredményeihez. Guo Csi, a Kínai Tudományos Akadémia munkatársa és kollégái a közelmúltban ilyen galaxispárokat elemeztek.

PostPin It!

Rejtélyes jelek érkeztek az űrből

Közzétette szerző

Egy friss tanulmány alapján egy ritka, ismétlődő gyors rádiókitörés (FRB) 35 robbanásszerű jelét figyelték meg – írja a Space.com. A frekvenciában változatosságot mutattak, az FRB pedig különösen izgalmasnak bizonyult, hiszen eddig nem látott mintázatban volt észlelhető.

Az FRB-k rendkívül rövid és nagy energiájú rádióvillanások. Általában néhány ezredmásodpercekig tartanak, és pillanatok alatt annyi energiát képesek előállítani, mint a Nap egy év során. Eredetükkel kapcsolatban tökéletes magyarázat még nem született.

A jelek hátterében feltételezhetően olyan energikus objektumok állnak, mint amilyenek az intenzív mágneses mezővel rendelkező neutroncsillagok, más néven magnetárok, illetve olyan kataklizmikus események, mint a csillagütközések és a neutroncsillagok összeomlása. A helyzetet bonyolítja, hogy ritka esetekben akadnak olyan FRB-k, amelyek nem egyszeriek, hanem ismétlődőek.

PostPin It!

Titokzatos, bolygónkra hulló részecskéket találtak

Közzétette szerző

Szakértők egy csoportja korábban nem látott, ritka és rendkívül nagy energiájú, az űrből a Földre hulló részecsketípust észlelt – írja a The Guardian. A japán mitológia napistennője után Amateraszunak nevezett részecske a kutatók szerint az egyik legnagyobb energiájú kozmikus sugárzási forma, amelyet valaha detektáltak.

A részecske eredete egyelőre ismeretlen, de az biztos, hogy csak a legerőteljesebb kozmikus események képesek létrehozni.

John Matthews, a Utah-i Egyetem munkatársa szerint az olyan nagy energiájú robbanások, mint a szupernóvák például közel sem elég energikusak ehhez. „Hatalmas mennyiségű energiára, nagyon nagy mágneses mezőkre van szükség, hogy a részecske elkülönüljön, miközben felgyorsul” – mondta a kutató.

PostPin It!

A földi légkört is megrázta a hatalmas űrbéli robbanás

Közzétette szerző

Egy friss tanulmány alapján olyan erős volt egy távoli, születőben lévő fekete lyuk robbanása, hogy még a Föld felső légkörét is megrázta – írja a ScienceAlert. A GRB 221009A jelű gamma-kitörés nagyjából 2,4 milliárd fényévre következett be, és 2022 októberében észlelték.

A 18 teraelektronvoltos esemény rekorder: sosem láttak ilyen nagy robbanást a világűrben.

A kutatók most arra jutottak, hogy az esemény következtében átmeneti, nagy változások alakultak ki a földi ionoszféra elektromos mezejében, mintegy 500 kilométeres magasságban. Mirko Piersanti, a L’Aquilai Egyetem és az Olasz Asztrofizikai Intézet munkatársa, illetve kollégái műholdas megfigyeléseket és egy új analitikus modellt használtak fel az elemzéshez.

PostPin It!

Ellentmondanak a spermiumok Newton törvényének

Közzétette szerző

Egy friss tanulmány alapján az emberi spermiumok ostorszerű farkukkal úgy hajtják magukat a folyadékokon keresztül, hogy az látszólag ellentmond Newton harmadik, a hatás-ellenhatásra vonatkozó mozgástörvényének – írja a ScienceAlert. A publikációban a hímivarsejtek és egysejtű moszatok mozgását jellemzik.

Isimoto Kenta, a Kiotói Egyetem matematikusa és kollégái azt akarták felmérni, hogy miként jutnak át az úszó sejtek olyan anyagokon, amelyeknek elméletileg meg kellene akadályozniuk a mozgásuknak. Mint kiderült, Newton harmadik törvénye nem feltétlenül igaz a ragacsos folyadékokon keresztül haladó sejtekre.

Az iskolából is ismert axióma lényege, hogy két test kölcsönhatásakor mindkét test egyenlő nagyságú és ellentétes irányú erővel hat a másikra. A természetben ez elvileg sajátos szimmetriát okoz, persze a természet kaotikus, akadnak kölcsönhatások, amelyek kivételt jelentenek. Ezek közé tartoznak a madárrajok vagy éppen a folyadékban úszó spermiumok. A madarak például saját energiát termelnek, minden egyes szárnycsapásukkal hozzáadódik a rendszerhez, amelyre így már más szabályok vonatkoznak.

PostPin It!

Jelenleg nincs fizikatanár a fizikai Nobel-díjas Krausz Ferenc egykori iskolájában

Közzétette szerző

Krausz Ferenc Nobel-díjas magyar tudós a móri Radnóti Miklós Általános Iskolába járt, ám jelenleg ebben az intézményben nincsen fizikatanár, írja a momentumos Tóth Endre Facebook-oldalán.

A politikus szerint habár az iskola honlapján még szerepel egy fizika szakos tanárnő, de ő már korábban nyugdíjba vonult és nem tanít az iskolában – ezt az iskola is megerősítette neki telefonon. Tóth úgy tudja,

a fizika órákon egy földrajz-biológia szakos tanárnő helyettesít.

PostPin It!

Ez lehet a magyarázat a kilencedik bolygó rejtélyére

Közzétette szerző

A Naprendszer feltételezett kilencedik bolygóját régóta keresik egyes kutatók. Egy friss tanulmány alapján a rendszerünk külső tartományában érzékelt anomáliák valójában nem egy hatalmas égitestnek tudhatóak be – írja az IFLScience. A jelenség magyarázata az lehet, hogy téves a gravitációra vonatkozó elméletünk.

Az úgynevezett Kuiper-övben egyes objektumok furcsa mozgást írnak le, néhány szakértő ezt azzal magyarázza, hogy a környéken, jóval a Neptunusz pályáján túl egy egyelőre fel nem fedezett bolygó fekszik, amelynek gravitációja nagyban hat a helyi égitestekre. Az új publikáció szerzői nem a kilencedik bolygó, hanem a MOND (Modified Newtonian Dynamics, módosított newtoni dinamika) oldaláról kezdtek el vizsgálódni.

A galaxisok furcsa módon forognak, erre a legelfogadottabb magyarázat az, hogy számunkra érzékelhetetlen anyagot, sötét anyagot tartalmaznak. A MOND alapján ezzel szemben a forgásért az felelős, hogy a gravitáció a nagyon kis gyorsulású objektumok esetében megváltozik. Ha a gravitációs gyorsulás elég kicsi, más gravitációs viselkedés figyelhető meg. A fizikusok többsége továbbra is a sötét anyag hipotézisét támogatja, de a MOND-nak is akadnak hívei szép számmal.

PostPin It!

Krausz Ferenc elmagyarázta, pontosan hogyan is segítik a kutatásai az orvostudományt

Közzétette szerző

A tudomány, a kutatói tevékenység az, amikor elindulunk egy adott úton egy adott cél irányába, majd eljutunk olyan helyekre, ahol újabb kérdések merülnek fel, és megfelelő szelektálással, rendkívüli következetességgel, ha az ember nagy kihívásokat állít maga elé, a nagy célokhoz közelebb lehet jutni – mondta Krausz Ferenc Nobel-díjas fizikus a Kossuth rádió Vasárnapi újság című műsorában.

Krausz Ferenc elmondta, hogy a fizika felé fantasztikus tanárai vezették, a móri Radnóti Miklós általános iskolában Kiss tanár úr, a móri Táncs Mihály gimnáziumban Láng Hugó tanár úr, valamint Vermes Miklós, Magyarország egyik leghíresebb fizikatanára, akivel debreceni katonaévei alatt, egyetemi tanulmányai előtt élénk levelezést folytatott, és a leveleket a mai napig őrzi. Egyetemi oktatói közül kiemelte Simonyi Károlyt és Marx Györgyöt.

A Nobel-díjas fizikus elmondta, „az elektronok, amelyek az atomok héjában foglalnak helyet, attoszekundumos időskálán tudják változtatni a helyüket, energiaállapotukat, és ha ezeket az elektronfolyamatokat szeretnénk valós időben megjeleníteni – az az attofizika.” Kiemelte,

PostPin It!

Ezért járt az újabb magyar Nobel: a másodperc töredékének a töredéke

Közzétette szerző

Karikó Katalin hétfői elismerése után kedden újabb magyar származású kutató munkáját jutalmazták a legmagasabb tudományos kitüntetéssel: Krausz Ferenc, Pierre Augistini és Anne L’hullilier kapja idén a fizikai Nobel-díjat: „olyan, attoszekundumos fényimpulzusok generálására szolgáló módszer kidolgozásáért, amelyek az anyag elektrondinamikájának tanulmányozását teszik lehetővé”.

Fizikus végzettség nélkül még a szűkebb tudományterület is nehezen értelmezhető, nézzük, hogy mit is jelent mindez.

A milliárdod milliárdod része

PostPin It!

Húsz éve él Németországban legújabb Nobel-díjasunk

Közzétette szerző

A héten jelentik be a 2023-as tudományos Nobel-díjasokat, hétfőn az orvostudományi és fiziológiai, kedden a fizikai, szerdán pedig a kémiai kategóriában ismertetik a nyerteseket. Az idei év különleges a magyar tudomány számára, hiszen két magyar származású szakember, Karikó Katalin (orvosi kategória) és Krausz Ferenc (fizikai kategória) is elismerésben részesül, mindketten kollégáikkal megosztva.

Karikó Katalin díjával korábban kiemelten foglalkoztunk, írtunk többek között

a kutató életútjáról,

PostPin It!

Átadták az idei Ignobel-díjakat

Közzétette szerző

Bemutatták az idei Ignobel-díjak nyerteseit – írja a The Guardian. Az elismerés a Nobel-díj paródiája, amelyet olyan szakembereknek ítélnek oda, akik furcsa, látszólag értelmetlen vagy vicces eredményeket értek el munkájuk során. Az igazi Nobel-díjasokat jövő hónapban jelentik be.

Az Annals of Improbable Research című magazin által szervezett csütörtöki online ceremónián valódi Nobel-díjasok adtak át a tíz, pdf formátumú, kinyomtatható díjat. A 2023-as eseményen hét, víz tematikájú dal premierje is elhangzott, valamint neves kutatók mindössze 24 másodpercben, majd hét szóban magyarázták el kutatási területüket. Idén többek között döglött pókokból készült markolókért ítélték oda az „elismerést”.

Az idei nyertesek egy-egy 10 billió dolláros zimbabwei bankjegyet is kaptak.

PostPin It!

Évtizedek óta érkeznek rádiójelek egy titokzatos űrbéli objektumtól

Közzétette szerző

Natasha Hurley-Walker, a Curtin Egyetem munkatársa a The Conversation felületén részletezi legújabb tanulmányukat, amely egy különös, ismétlődő gyors rádiókitörésről (FRB-k) szól. A kutató és kollégái tavaly fedeztek fel egy olyan jelet, amely 18 percenként ismétlődik, ez a szokásosnál jóval hosszabb periódus.

A gyors rádiókitörések a modern csillagászat nagy rejtélyei közé tartoznak, nem tisztázott, mi idézi elő őket. Az FRB-k olyan rövid rádiójelek, amelyek az univerzum távoli részeiről indulva érik el bolygónkat. Egyes jelek ismétlődőek, a szakértők úgy gondolják, hogy ezeket gyorsan forgó neutroncsillagok, úgynevezett pulzárok alakítják ki.

Hurley-Walkerék szerint az általuk észlelt FRB egy erős mágneses mezejű neutroncsillagból, egy magnetárból származott. A szakértők 2018-as adatokat elemezve fedezték fel a jeleket, 2020-ra viszont a forrásnak nyoma veszett.

PostPin It!

Elhagyta a pályát a fizika-matek szakos tanár, sírásóként dolgozik

Közzétette szerző

Egy fizika-matek szakos tanárral készített riportot a Válaszonline, aki egy éve a kiégés elöl menekülve szakmát váltott, és jelenleg sírásóként keresi a kenyerét. A harmincöt éves fiatalember azóta kiegyensúlyozottabb, nyugodtabb, és több időt tud a családjára fordítani.

Rimbaud verssorát nagyon találónak érzem arra, hogyan éltem meg a tanárságot: „Így megyek, gondolat és cél nélkül, vakon, de lelkem végtelen szerelem járja mélyen.” Utólag visszanézve a tanárság tényleg egy ilyen vak menetelés volt számomra, de a lelkem mélyén végtelenül lelkesedtem érte – mondta Nagy Dávid a portálnak. A férfi tanári pályafutása első hat évében egy budai katolikus iskolában tanított, majd három évet egykori gimnáziumában, a premontreieknél dolgozott.

Régen, amikor heti 18 órája volt az embernek, fel lehetett rendesen készülni az órákra, ki lehetett javítani a dolgozatokat, jutott idő a családra is

PostPin It!

Sírásónak állt a fizikatanár – azt mondja, megérte a váltás

Közzétette szerző

A legkeresettebb tanári szakpárt, fizikát és matekot tanított jónevű egyházi iskolákban, de a kiégés elől egy évvel ezelőtt pályaelhagyásba menekült Nagy Dávid. Azóta verejtékes munkával: sírásóként keresi a kenyerét. A különös váltásról, a tanári felelősségről és a halállal kapcsolatban szerzett tapasztalatairól is kérdeztük a harmincöt éves fiatalembert.

PostPin It!

Így lett kegyvesztett az atombomba atyja

Közzétette szerző

2023 egyik leginkább várt filmje a Christopher Nolan rendezésében, Cillian Murphy főszereplésével készült Oppenheimer, amelyet július 20-án mutatnak be Magyarországon. A film a modern történelem egyik leghíresebb, legnagyobb hatású és egyben legellentmondásosabb kutatójának, az atombomba egyik atyjának állít emléket. Az alapanyagot Kai Bird és Martin J. Sherwin 2005-ös, Pulitzer-díjas életrajzi könyve, az American ​Prometheus szolgáltatja, a filmben magyar színész is felbukkan.

Már gyerekként görög filozófiát olvasott, Albert Einstein bolondnak nevezte, Teller Ede „elárulta”, és hiába segítette hozzá az Egyesült Államokat a második világháború lezárásához, végül kegyvesztett lett: Julius Robert Oppenheimer élete és munkássága valóban filmvászonra való.

Nagyon érdeklődő volt

PostPin It!