Best WordPress Hosting
 

Meghalt Kovács András Ferenc költő

Meghalt Kovács András Ferenc Kossuth-díjas, Artisjus irodalmi nagydíjas erdélyi magyar költő, esszéíró, műfordító, a Digitális Irodalmi Akadémia tagja – írja a Transtelex, amelynek.

Kovács András Ferenc 1959-ben született Szatmárnémetiben, szülei színházi emberek voltak, így emlékezett gyerekkorára egy interjúban:

Színes világ volt, ruhatárban nem aludtam ugyan, de nem volt ingerszegény a színházi környezet sem. Édesanyám, Elekes Emma, közismert színésznő volt, egyfolytában játszott. Édesapám, Kovács Ferenc, irodalmi titkár és dramaturg lett, de voltaképpen bölcs színházcsináló. Később, csak Harag elmenetele után kezdett el rendezni is. Nagyon klassz, sokszínű gyerekkorom volt. Vetődött az ember ide, vetődött oda, de érdekes, sokféle volt az összkép. A szüleim a színházba nem szerettek túl gyakran bevinni, de hát sokszor elkerülhetetlen volt, közben nagyon vigyáztak, hogy oda ne szokjak. (…) A színház külön életet követel, teljesen más világokat nyit ki az emberben, hallásban, látásmódban és örömökben is… Rengeteg próba volt, rengeteg előadás, bemutató, kiszállás, vendégjáték, országos, hosszú turné. Ha egyéb megoldás nem adódott, olyankor sokszor végiglaktam a szülővárosomat. De mindig is, ha lehetett, csakazértis be-belógtam a tiltott színházba. Ha elmentek édesanyámék…

Kamilla királyné podcastot indít a könyvek szerelmeseinek

Kamilla királyné még 2021-ben, a karantén idején indította el online könyvklubját The Queen’s Reading Room (A királyné olvasószobája) címen, amely később jótékonysági kezdeményezéssé nőtte ki magát, és már csaknem 170 ezer követője van az Instagramon. A napokban bejelentették, hogy ugyanezen a címen könyves podcastot is indít a királyné. Ugyan nem ő lesz a műsorvezető, de minden epizódba bejelentkezik majd, majd interjúk következnek izgalmasnak tartott könyvek szerzőivel. Az első rész 2024 január 8-ától lesz elérhető.

A királyi családból nem Kamilla az első, aki podcastot indít, hiszen van már műsora Eugénia hercegnőnek, és Meghan Markle-nek is, bár utóbbinak nem lett annyira jó vége: Harry hercegékkel a nyáron bontott szerződést a Spotify, ugyanis nem voltak elégedettek a királyi pár tartalomgyártási tempójával.

The post Kamilla királyné podcastot indít a könyvek szerelmeseinek first appeared on 24.hu.

Mesterjátszma: mesterségesen előidézett skizofrénia

Vegyünk egy kiló ötvenhatot, kevés további 20. századi magyar traumát, ezt egy tepsi pszichotrillerbe beleöntjük, megszórjuk egy kis Stefan Zweig novellával, 180 fokra bedugjuk a Nemzeti Filmintézet sütőjébe és meg is kaptuk a Mesterjátszma című alkotást. Kritika Tóth Barnabás filmjéről. Süveges Gréta vizsgamunkája a Válasz Műhely, lapunk újságíró-iskolája számára.

Meghalt Onagy Zoltán író, szerkesztő

„2023. december 16-án hajnalban, 71. születésnapja előtt nem sokkal elhunyt Onagy Zoltán író, szerkesztő, a magyarországi online kulturális tartalomszolgáltatás egyik úttörője, a Terasz.hu magazin irodalmi szekciójának szerkesztője (2001-2005), később az Irodalmi Jelen prózarovatának vezetője. Legutóbbi műve 2023-ban jelent meg, A helyettes harmadik regénye címmel. Esztergomban élt”

– írja a Litera Facenook-oldalán.

Onagy Zoltán a Wikipédia tanúsága szerint gyermekkorát a Nógrád megyei Lókos tanyán töltötte, majd levelezőn érettségizett, eredeti szakmája szerint nyomdász, magas- és síknyomó gépmester.

Apokaliptikus korban élünk, és napról napra lepleződik le a hatalom igazi természete

„Mundus vult decipi” vagyis „A világ azt akarja, hogy becsapják” – így szól a Vadasszony egyik mottója, majd demonstrálja is ezt a tételt az öldöklésbe süllyedő Antwerpen tragédiáján keresztül. De miért akarjuk annyira, hogy becsapjanak minket?

Talán azért, mert mi, emberek, megszállottjai vagyunk a történeteknek. Szükségünk van rájuk a túléléshez, és ahhoz, hogy értelmet adjunk a világnak, valamint a saját létezésünknek. A becsapás is sokszor történetekben gyökerezik, így az irodalomhoz is sok köze van és maga a politika is ezen alapszik, hiszen társadalmi berendezkedéseinket is néhány illúzió tartja össze. A 16. századi Antwerpenben két nagy illúzió volt, amelyek végül összecsattantak és felszámolták egymást. Az egyik illúzió az volt, hogy a kereskedelem és a gazdasági prosperitás megteremti az egységet. Ez bizonyos fokig meg is valósult, elvégre a korabeli Antwerpent az északi reneszánsz New Yorkjaként is jellemezhetnénk.

Óriási befolyást és gazdagságot halmozott fel, ráadásul mindez nagyon gyorsan, pár generáció leforgása alatt történt. Így nem is meglepő, hogy elhitték az illúziót, miszerint a virágzó gazdaság és kereskedelem szükségszerűen maga után vonja az egységet.

Kepes András: Ti nem bűntelenek vagyok, csak még nagyon fiatalok

A kételkedés értékéről szól legújabb könyve, mely a kukások visszajelzései alapján az egyik legsikeresebb írása – Kepes András népszerűségről és vállalható viselkedésről is beszélt a Forbes Flow All Stars színpadán.

Kepes András íróvá vált tévés műsorvezető, újságíró, dokumentumfilmes legújabb könyve októberben jelent meg. A lélektani krimik vonásait felvillantó sorsregény címét – Két macska voltam – egy Karinthy-idézetből kölcsönözte, főszereplőjét többek között egy rendőrből lett betörőből gyúrta.

Ha az embert már a kukás is olvassa, az a népszerűség csúcsa

Bödőcs Tibor: Anyám szokta fejemre olvasni a rólam írt kommenteket

Ha jól értem a metaforát a könyvben, te vagy a japán táncolóegér, amelyik véres hurkaként végzi, miután a hentesek átveszik a kisállatboltot.

Te mondád. Ez a Nagyszerű befektetés című szövegben szerepel, amit az utolsók között kanonizáltunk. Már épp lezárni terveztük az anyagot, ám akkor történtek bizonyos események kis hazánkban.

Ilyen esemény volt, hogy a kormányközeli MCC megvette a Librit, amelynek többek között a könyveidet kiadó Helikon is a része. Akkor tehát nem puszta véletlen az áthallás?

Demeter Szilárd újabb öt évig a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatója

Csák János kulturális és innovációs miniszter 2024. február 1-jei hatállyal Demeter Szilárd Csabát nevezte ki a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) élére – olvasható a múzeum honlapján. A döntés nem túl meglepő, tekintve, hogy a vezetői pozícióra egyetlen pályázat érkezett, Demeteré, akinek így nem is volt kihívója.

A közleményben azt írják, hogy Demeter koncepcióját a szakmai bizottság a részletes meghallgatást követően egyhangúlag támogatásra javasolta.

Az elmúlt években benne van a szívem, a szívünk, és nem mellesleg értelmesnek találom ezt a munkát. Olyan vállalás, ami a gyermekem számára is lehetővé teszi, hogy megélje – mint ahogy egzisztenciális tapasztalatként a román kommunista diktatúrában én is megéltem – a magyar kultúra, ezen belül a magyar irodalom megtartó erejét.

Nádasdy Ádám: Az Orbán-kormányzat hallatlan ravaszsággal rágja bele magát a magyarok lelkébe

A gyerekeket a szülők tájékozatlanságától kellene megvédeni, mert aki nem készül fel ezekre a dolgokra – nemcsak a homoszexualitásra; a lisztérzékenységre, a laktózérzékenységre, az autizmusra –, az nagyon csúnya hibákat képes elkövetni

– mondja Nádasdy Ádám nyelvész, író, műfordító a Magyar Hangnak adott interjújában, amelyet a Telex szemlézett. A gyermekvédelminek nevezett törvényt és a könyvfóliázást Nádasdy téves iránynak tartja, szerinte ugyanis a gyerekeket úgy lehet megvédeni, ha megmutatjuk nekik, hogy milyen kihívásokkal találkozhatnak az életük során, nem pedig úgy, ha elhallgatjuk előlük, hogy léteznek olyan emberek, akik a saját nemükhöz vonzódnak. Ezért úgy véli, nem is azok számára fontos a könyvekből és az irodalomból megszerezhető tudás, akik melegek, hanem akiknek a gyereke lesz meleg. Azt is fontos szerinte látni, hogy nem a melegség terjed, hanem az arról való gondolkodás. „Mosolyogva figyelem, hogy az én szerény kis életproblémám olyan nagy jelentőséget nyert, hogy Magyarországon a kormányzat legmagasabb szinten foglalkozik vele.”

Emellett beszélt még a kormány nyelvi újításairól, kifejtve, hogy mivel a nyelv a befolyásolás eszköze, a nyelv és hatalom viszonya mindig is szoros volt.

Új regénnyel jelentkezik Krasznahorkai László

Január harmadikán jelenik meg Krasznahorkai László következő regénye, a Zsömle odavan. A kötetet a Magvető Kiadó adja ki, már előrendelhető – írja a Fidelio.

A könyv ajánlója szerint főhőse egy 91 éves férfi, Kada Józsi bácsi villanyszerelő, aki akár magyar király lehetne. „Hiába tett meg sok mindent azért, hogy eltűnjön a világ szeme elől – egy meg nem nevezett magyarországi faluban mégis megtalálják követői. Kadának vérében van az inkognitó, családja már több évszázada tartja titokban eredetét, és egyelőre ő se szeretné nagydobra verni, hogy a nyugdíjas villanyszerelő IV. Béla és Dzsingisz kán leszármazottjaként Árpád-házi I. József néven tarthatna igényt a magyar trónra. De nem akar belekeveredni a politikába, úgy döntött, saját szavajárásával, hogy nem tesz többé a tűzre, ellenben tiszta vizet önt a pohárba. De mit szólnak ehhez lelkes tanítványai, akik között akad délibábos monarchista és paramilitáris terrorakciókra készülő alak is? Egyáltalán: elejét lehet-e venni a szükségszerű következményeknek?” – írja az ismertető.

A Man Booker-díjas íróval legutóbbi regénye megjelenésekor beszélgettünk:

Tamás Gáspár Miklós is a Digitális Irodalmi Akadémia posztumusz tagja lett

Új tagok felvételéről döntött a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) által működtetett Digitális Irodalmi Akadémia (DIA). A múzeumban tartott szavazással Garaczi László író és Kornis Mihály író, drámaíró is a testület tagjává vált – írja az MTI.

Demeter Szilárdnak, a PIM főigazgatójának előterjesztésére szépírói teljesítményére és a kortárs irodalom népszerűsítése érdekében végzett több évtizedes, áldozatos tevékenységére emlékezve posztumusz taggá választották a 2016-ban, fiatalon elhunyt Kőrösi Zoltán írót, forgatókönyvírót, szerkesztőt. A testület posztumusz taggá választotta továbbá Tamás Gáspár Miklóst, az elmúlt fél évszázad egyik legkiemelkedőbb és legnagyobb hatású esszéistáját, akinek egyéni hangú, irodalmi igénnyel megírt társadalomtudományi, publicisztikai munkái, irodalomkritikái a tagok többségének megítélése szerint is méltók a digitális megörökítésre.

A DIA program 25 évvel ezelőtt indult. Az évfordulóra emlékezve a múzeum főigazgatója megalapította a DIA tiszteletbeli tagja címet olyan irodalomtörténészek, irodalomkritikusok számára, akik elméleti tevékenységükön túl a digitális kultúra fejlődésében is részt vállaltak Magyarországon. A tagok keddi döntésével első ízben Horváth Iván, az ELTE egyetemi tanára részesült ebben a kitüntetésben.

Tompa Andrea: Az élet kis halálokból áll, és bele-belehalunk egy-egy történetbe

„Tehát elkezdődött…” – e szavakkal indul a legelső könyve, A hóhér háza, aminek az első kiadása 2010-ben a Kalligramnál jelent meg. Valóban ezeket írta le elsőként?

Nem, biztosan nem. Az első történet, amit megírtam, valahol a könyv egyharmadánál van. Ritkán írok lineárisan.

Amikor belefogott ebbe a regénybe, látta-e maga előtt, mi fog történni, voltak-e tervei évekre előre, látta-e a majdani regényeit?

Lenullázták a Szépírók Társasága támogatását

Miután tavaly már harmadára csökkentették a Szépírók Társasága támogatását, a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) Szépirodalom Kollégiuma az idén úgy döntött, a 2024-es évre indoklás és fellebbezési lehetőség nélkül megszünteti a szervezet támogatását, ismertette a szervezet közleményét az Index.

A döntést nehezen tudjuk máshogy értelmezni, mint a hazai független irodalmi-kulturális civil közösség elleni, a független színházak kivéreztetéséhez hasonló egyértelmű és nyílt politikai támadásként, elhallgattatási szándékként. Tagjaink: a könyvkiadásban, a recepcióban és az irodalom népszerűsítésében évente publikációk ezreivel jelen levő magyarországi és határon túli szerzők maradnak így önképviseleti lehetőség nélkül

– fogalmaz a Szépírók Társasága közleménye.

Salman Rushdie: Ha csak nők írhatnak nőkről, és heteroszexuálisok heterókról, az a művészet halála

Salman Rushdie szerint az irodalom halálát jelenti az, ha az írók csak saját maguk által ihletett karaktereket írhatnak bele a történeteikbe, az ilyen jellegű törekvések szerinte ahhoz vezetnek, hogy megszűnik létezni a művészet ezen formája. A 76 éves író a Frankfurti Könyvvásáron szólalt fel egy sajtótájékoztatón, azt követően, hogy ő kapta a német könyvszakma békedíját.

A Times szerint az író felszólalásában megragadta az alkalmat, hogy a szólásszabadság feltétlen védelmének fontosságát firtassa. Az indiai születésű brit író szerint az önkifejezés szabadságát jelenleg minden oldalról támadják, többek közt az autoriter és a populista hangok is.

Ha egy olyan világot élünk, ahol csak nők írhatnak nőkről, csak indiaiak írhatnak indiaiakról, csak heteroszexuálisak írhatnak heteroszexuálisokról, az a művészet halálát jelenti

Megtalálta a nyelvet ahhoz, hogy elbeszélje a nehezen elbeszélhetőt – megvan az idei Margó-díjas

Kitelepítés című regényével Visky András nyerte el idén a legjobb első prózakötetesnek járó Margó-díjat, az első Margó x Erste #higgymagadban különdíjat pedig Szűcs Ádám vihette haza.

Kilencedik alkalommal adták át a Margó-díjat a Liszt Ünnep Nemzetközi Kulturális Fesztivál keretében megrendezett Margó Irodalmi Fesztivál és Könyvvásáron, közölték a szervezők a Forbes.hu-val. A 2015-ben indított kezdeményezés célja, hogy felhívja a figyelmet az első prózakötetes szerzőkre, és ezen keresztül is népszerűsítse a hazai kortárs irodalmat. Az elmúlt nyolc évben Totth Benedek, Milbacher Róbert, Szöllősi Mátyás, Mécs Anna, Fehér Boldizsár, Harag Anita, Halász Rita, tavaly pedig Vonnák Diána kapta meg az elismerést. 

A legjobbnak 2023-ban Visky Andrást választotta a Fiatal Írók Szövetsége, a Szépírók Társasága és a Margó Irodalmi Fesztivál képviselőiből álló szakmai zsűri. Visky András drámaíró, költő, dramaturg, egyetemi tanár. A Jelenkor Kiadónál 2022-ben megjelent Kitelepítés című regényében szereplő kisfiút kétévesen édesanyjával és hét testvérével egy lágerbe telepítik, a református lelkész apát bebörtönzik, az ő történetüket követheti végig az olvasó.

A tanulságtalanság a cél – Fűben heverészésről, befóliázásról és kuflisemberségről Dániel Andrással

Nincs olyan, aki az elmúlt tíz évben ne találkozott volna legalább egyszer a kuflik bájosan infantilis történeteivel és a különös, kis pattogó lényekkel. Megjelent Dániel András huszadik kötete a kuflikról, ebből az alkalomból beszélgettünk az író-illusztrátorral a kufliverzum fejlődéséről.

Nemcsak a gyerekeknek, és a kisgyerekes szülőknek, hanem a gyerekteleneknek is nagy kedvenceivé váltak az elmúlt tíz évben a kuflik. Zödön, Pofánka, Hilda, Titusz, Béla bá, Valér és Fityirc, na meg az elhagyatott réten körülöttük élő számtalan furcsa, meghatározhatatlan alak a maga sajátos bájával ragadja el az olvasókat és a színes világukat böngészőket. És persze a nézőket, a kufliverzum ugyanis idővel meghódította a mozgóképet is. Animációs filmek tucatjai és mozifilm is készült a Kedd Animációs Stúdióban, Scherer Péter utánozhatatlan hangjával.

Az első kuflikötet, az Egy kupac kufli 2013-ban jelent meg a Pagony Kiadónál. Dániel András első könyvét, a Matild és Margarétát is ők adták ki, így egy kötetnél már a kezdetekkor is többet akartak a különleges képi világot, sajátos, vonzó humort és irrealitásukban is szívmelengetően földhözragadt történeteket hozó szerző-illusztrátortól.

Visky András nyerte az idei Margó-díjat

Kitelepítés című regényével Visky András nyerte el idén a legjobb első prózakötetesnek járó Margó-díjat, amelyet a Margó Irodalmi Fesztivál és Könyvvásár megnyitóján adtak át. Az első Margó x Erste #higgymagadban különdíjat pedig Szűcs Ádám vihette haza. A Margó Irodalmi Fesztivál és Könyvvásár október 15. vasárnap estig várja a látogatókat – írják a közleményben.

A Fiatal Írók Szövetsége, a Szépírók Társasága és a Margó Irodalmi Fesztivál képviselőiből álló szakmai zsűri döntött a díjakról. Visky Kitelepítés című regénye a Jelenkor Kiadónál 2022-ben, a benne szereplő kisfiút kétévesen édesanyjával és hét testvérével egy lágerbe telepítik, a református lelkész apát bebörtönzik, az ő történetüket követheti végig az olvasó.

„A Kitelepítés az elmúlt évtized egyik legszebb és legfontosabb regénye, ami mögött jelentős drámaiírói és költői életmű áll. Visky András megtalálta a nyelvet ahhoz, hogy elbeszélje a nehezen elbeszélhetőt, családregényében a hit, a szeretetet és a szabadság segíti a borzalmak túlélését” – mondta Valuska László, a Margó Irodalmi Fesztivál igazgatója.

Itt sűrűsödnek a 20. század traumái – megjelent a könyv, amely elvisz „Ukrajna titkos fővárosába”

Az orosz–ukrán háború a hazai könyvpiacra is hatással volt: sorra jelennek meg magyarul Ukrajnával kapcsolatos történelmi művek. Mint most, a Park Kiadónál a német író, Lutz Kleveman Lemberg című munkája. Az eredetileg újságíró Kleveman a riporter és a történész munkáját vegyíti a kötetben: az egykor a közép-európai multikultihoz képest is színes nyugat-ukrajnai város 20. századi tragédiáját hol szikár tényanyaggal, hol pedig személyes érzésekkel átitatott riportokkal bontja ki. S bár a könyvet németül már hat éve kiadták, a huszadik hónapja tartó háború jónéhány előzménye megérthető belőle. Egy könyvben minden, amit tudni akart „Ukrajna titkos fővárosáról” – meg az is, amit nem. Interjúnk a szerzővel.