Best WordPress Hosting
 

Archívum címkék: államadósság kezelő központ

Új inflációkövető állampapír bevezetését tervezi az ÁKK

Közzétette szerző

Kurali Zoltán, az Államadósság Kezelő Központ vezérigazgatója (ÁKK) a Portfolio befektetési konferenciáján elmondta, hogy a PMÁP visszaváltás feltételei nem fognak változni akár a visszaváltható pénzmennyiségre, akár a visszaváltás időpontjára gondolunk.

Hozzátette: a PMÁP leváltotta a Máp Pluszt 2022-ben a magas inflációs környezetben, illetve 2023-ban, a még mindig magas inflációs környezetben lehetett látni, hogy elindul a visszaáramlás a Máp Plusz felé, mert csökkenő inflációra lehetett számítani. Az egy számjegyű inflációs környezetben pedig most adódik a kérdés, hogy hova érdemes fektetni a pénzt a PMÁP-ból, milyen alternatív lehetőségek adódnak az alacsonyabb kamatszinten.

Az ÁKK vezetője szerint középtávon egy inflációkövető intézményi papír bevezetésén gondolkodnak a szervezetnél.

PostPin It!

Kifulladni látszik a magyar államadósság-ráta csökkenése

Közzétette szerző

A szerző a CIB Bank elemzője. A Zéróosztó a G7 elemzői szeglete.

Az elmúlt bő két évben már megszokhattuk, hogy a magyar gazdaság folyamatosan valamilyen kihívással küzd. A közelmúltban átéltünk egy elhúzódó recessziót, egy rég nem látott inflációs krízist, a külső egyensúlyunk teljes felborulását, de a saját bőrünkön tapasztalhattuk a költségvetés szorult helyzetének, valamint egy hirtelen árfolyam-leértékelődésnek a hatását is. Sőt, ma már a munkaerőpiacra is beszivárgott a gazdaság teljesítményének visszaesése, hiszen szűk két év leforgása alatt harmadával nőtt a munkanélküliek száma. Ez idő alatt a bruttó államadósság összege is több mint 30 százalékkal ugrott meg.

Ennek ellenére az egyensúlyi indikátorok közül egyedüliként az államadósság-ráta (államadósság/GDP) tudott folyamatosan javulni. A COVID-válság idején 80 százalék fölé ugró mutató 73,5 százalékra korrigált. Ennek az okát viszont elsődlegesen a nevezőben kell keresni (GDP-deflátor). Annak ellenére, hogy az elmúlt négy évben egyszer sem sikerült az éves költségvetési hiányt 6 százalék alá mérsékelni, 2021-2022-ben a jelentős GDP-növekedés tudta ellensúlyozni a nagymértékű deficitet, míg tavaly a 17,6 százalékos infláció segített ennek a folyamatnak a megőrzésében.

PostPin It!

Napokon belül jöhetnek az új állampapírok, mutatjuk a részleteket

Közzétette szerző

A FixMÁP névre hallgató konstrukció 3 éves futamidővel, évi fix 7% kamattal jöhet, de nem emiatt különleges.

Az Államadósság Kezelő Központ Zrt. (ÁKK Zrt.) új 3 éves fix kamatozású állampapírral bővíti a termékpalettát, Fix Magyar Állampapír (FixMÁP) néven, valamint új konstrukciójú és futamidejű Bónusz Magyar Állampapírt (BMÁP) hirdet meg a lakosság részére. Mindkét állampapírtípus 2024. január 8-tól vásárolható meg online vagy személyesen – írta meg közleményében az ÁKK.

FixMÁP

PostPin It!

Telex: Többet fizetünk az államadósság kamataira, mint a görögök, pedig nekik kétszer annyi a tartozásuk

Közzétette szerző

A magyar állam jóval drágábban adósodott el, mint a többi ország vezetése. A jegybank előrejelzése szerint a jövőben is mintegy 3500 milliárd forintot kell majd az államadósság kamataira fordítanunk.

Majdnem megduplázódtak 2023-ban a magyar állam kamatkiadásai, így több mint háromezer milliárd forintot kell költenünk csak a magunk előtt görgetett adósságaink kamataira. Az MNB legutóbbi Inflációs Jelentéséből kiderül, hogy

a magyar GDP 4,3 százaléka megy el erre, ami az EU országai között a legnagyobb érték, még a korábbi csúcstartó olaszokat is megelőztük ebben a mutatóban.

PostPin It!

Bezuhant 3, 5 és 10 éves államkötvények aukciós átlaghozama

Közzétette szerző

Összesen 57,5 milliárd forintért értékesített 3, 5 és 10 éves lejáratú államkötvényeket csütörtöki aukcióján az Államadósság Kezelő Központ.

A meghirdetett mennyiségnél 27,5 milliárd forinttal nagyobb összegben, 57,5 milliárd forintért értékesített 3, 5 és 10 éves lejáratú államkötvényeket csütörtöki aukcióján az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) a saját közlése szerint. 

Az MTI úgy idézi a közleményt: az ÁKK 10 milliárd forintért vitt piacra 3 éves, 10 milliárd forintért 5 éves és 10 milliárd forintért 10 éves lejáratú államkötvényt. 

PostPin It!

ÁKK-vezér: egészen új lakossági állampapírok érkeznek jövőre

Közzétette szerző

Az idei költségvetésben a GDP 1,4 százalékának megfelelő összegben előfinanszíroztunk uniós programokat, emellett a büdzsé állja az ukrajnai menekültek ellátását és a migráció elleni küzdelem költségeit. Célunk az egyensúlyi mutatók további javítása, a parlament által elfogadott 2,9 százalékos hiánycél az iránytűnk a jövő évre – mondta a pénzügyminiszter. Hozzátette, hogy az adósság szerkezetében sem készülnek jelentős változásokra, a devizaarány csökkentése és a lakosság minél aktívabb bevonása marad a cél.

Van egy parlament által elfogadott 2024-es költségvetés, a finanszírozási terv összeállításakor ebből kell kiindulnunk. A kormány továbbra is hiánycsökkentő pályán kíván maradni, nem kívánjuk a 2,9 százalékos hiánycélt módosítani – válaszolta a portál kérdésére Varga Mihály. Az uniós költségvetési szabályok szigorodása sem teszi ezt lehetővé, hiszen szembe kell néznünk azzal, hogy túlzott deficit-eljárás alá kerülünk, ha 3 százalék felett lesz a hiány.

Folyamatosan monitorozzuk a helyzetet, amennyiben szükséges, akkor hozzá fogunk nyúlni a költségvetéshez, de ezt most nem látjuk így – tette hozzá Varga.

PostPin It!

Mekkora gond a magyar államadósság?

Közzétette szerző

(Az Ekonomi a G7 véleményrovata.)

Első ránézésre sokat javultak a magyar gazdaság egyensúlyi mutatói 2022 ijesztő ikerdeficitjéhez és az infláció meredek felfutásához képest. Most, 2023 vége felé az infláció, ha megkésve és igen magas szintről is, de lefele tart; olyannyira, hogy máris megszólaltak a győzedelmes kormányzati hangok. Túl korán.

Vannak valóban kedvező előjelű fejlemények a tavalyi ikerdeficithez mérve: a folyó fizetési mérleg nagyot javul az idén, az MNB közleményei szerint jó az esély arra, hogy 2024-25-ben ismét többletes lesz. Ez komoly dolog lenne, hiszen még az év derekán is a GDP 5 százalékára rúgott négy negyedév folyó fizetési mérlegének a hiánya. Az Európai Bizottság a legutóbbi előrejelzésében a fizetési mérlegre egyensúlyközeli állapotot prognosztizált, és egyéb egyensúlyi adatokra is figyelemre méltó prognózist adott.

PostPin It!

Megemelik egy népszerű magyar állampapír kamatprémiumát

Közzétette szerző

Az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) friss közleményéből kiderül, hogy az év eleje óta nagyon népszerű 2026/O Bónusz Magyar Állampapír (BMÁP) forgalmazását november 8-án lezárja. Ezzel párhuzamosan egy új sorozatot bocsát ki,

Az új sorozat újítása, hogy a kamatbázison felül nem 1 százalék hanem 1,5 százalék kamatprémiumot fizet, nyilván azért, mert a kamatbázis szintje már nem olyan vonzó, mint korábban. Magának a kamatbázisnak a számítási módja nem változik, továbbra is attól függ, hogy hogyan alakulnak az intézményi befektetőknek szervezett Diszkont Kincstárjegy aukciók – írja az állampapirkalkulátor.hu.

Az új sorozat induló éves kamata 9,31 százalék lesz (7,81 százalék kamatbázis + 1,5 százalék kamatprémium). A kamatperiódusok hossza marad 3 hónap, de az első kamatperiódus kicsit hosszabb lesz, 2024. február 26-ig tart. November 9. és február 26. között 110 nap van, erre az időszakra az időarányos kamat 2,82 százalék lesz.

PostPin It!

Inflációkövető állampapír: ez súlyos összegbe fájhat a magyar államnak

Közzétette szerző

A kamatok emelkedésével párhuzamosan jelentősen megugrott a költségvetés kamatkiadása is, különösen jövőre fog ez igazán fájni. Sőt, jövőre fordulhat elő először az, hogy a költségvetés a lakosságnak fizeti ki a legnagyobb összeget – közel 1230 milliárdot – kamatként, ami a 2024-es kamatkiadás több mint 40 százaléka – olvasható a portálon.

A Közgazdász Vándorgyűlésen elhangzó egyik MNB-előadás arra is kitért, hogy a kamatkiadások idei növekményének a felét az inflációkövető papírok okozzák, és míg idén ezek várhatóan 760 milliárd forintba kerülnek az államnak, jövőre ez a szám 1100 milliárdra ugorhat.

Az MNB új inflációs előrejelzésében az idei évi inflációs előrejelzés középértékét 0,4 százalékponttal 17,9 százalékra, a jövő évit pedig 0,5 százalékponttal 5 százalékra emelte a jegybank. Nem véletlen, hogy ilyen drágulás mellett az inflációkövető állampapírok (PMÁP) a legkelendőbb állampapírokká váltak az utóbbi 1-2 évben, szeptember végén 6440 milliárd forintnyi megtakarítás volt a konstrukcióban, ami a teljes forintos lakossági állampapír-állomány több mint kétharmada.

PostPin It!

Komoly változás jön a magyar állampapíroknál októbertől

Közzétette szerző

Izgalmasnak ígérkezik az október második fele az állampapírpiacokon, a lakossági állományokban akár egy nagyobb átrendeződés is jöhet.

Ennek oka, hogy két népszerű kötvénynek is e hónapban változik az aktuális kamata,

a bankközi kamatok és a diszkontkincstárjegy-aukciós hozamok alakulása alapján erősen lefelé.

PostPin It!

Államadósság: visszatért a Gyurcsány-korszak a számok alapján

Közzétette szerző

A kormány az elmúlt években gyakorlatilag lenullázta az előző tíz év adósságcsökkentését. A magyar államadósság valamikor az év elején először lépte át az 50 ezer milliárd forintot. Július végén az adósság már meghaladta a 52 727 milliárd forintot – idézi a lap az Államadósság Kezelő Központ Zrt. legfrissebb adatait. Ez az idei várható költségvetési kiadások kétszeresének felel meg.

Jól látható, hogy az elmúlt három évben jelentős mértékben felgyorsult a magyar államadósság növekedése: 2020 elején „még csak” 31 139 milliárd forint volt az államadósság. Vagyis néhány év alatt az Orbán-kormány 19 ezer milliárd forinttal növelte tovább az adósságot. Orbánék a kormányzást 2010 közepén még 21 ezer milliárd forintos államadóssággal vették át. Könnyen kiszámolható, hogy

13 év alatt azt a 2,5-szeresére növelték.

PostPin It!

Váratlanul átírták a költségvetést: lemondott az EU-pénzekről a kormány?

Közzétette szerző

Az ÁKK módosította a 2023. évi finanszírozási tervét 4 113 milliárd forintos, módosított nettó finanszírozási igény figyelembe vételével. A lakossági értékesítés vártnál kedvezőbb alakulása, valamint a diszkontkincstárjegy (DKJ) iránti kereslet hatására kialakult többletlikviditás lehetővé tette a forintkötvényekre vonatkozó terv csökkentését – olvasható az adósságkezelő közleményében. A deviza finanszírozási terv emelése a 2024-ben esedékes devizakötvény lejáratok közel félmilliárd dollár értékben történő előfinanszírozását, továbbá a nemzetközi bizonytalanságból fakadó kockázatok mérséklését célozza – teszik hozzá.

A portál szerint az érdekesség az első mondatban rejlik, ugyanis eredetileg 3409 milliárd forintos finanszírozási igénnyel számolt az adósságkezelő, ezt emelte most meg 700 milliárd forinttal, ami a GDP nagyjából 0,9 százaléka.

Arra egyelőre nincs válasz, miért volt szükség a finanszírozási igény megemelésére, hiszen a költségvetés bizonytalan helyzetére ugyan sokan sokszor felhívták már a figyelmet, de a 3,9 százalékos kormányzati hiánycél nem módosult eddig hivatalosan. Persze ez ESA(eredményszemléletű) hiányt jelent, ettől a pénzforgalmi hiány eltérhet, de az esetek többségében a kettő együtt jár. A magasabb finanszírozási igény jellemzően két dolgot szokott jelenteni:

PostPin It!

Letöri az állampapírok hozamát a kormány, ezt veheti meg a lakosság

Közzétette szerző

Az történik Magyarországon, hogy a jelenleg 15 százalékos irányadó kamatot az állam csak azoknak akarja biztosítani, akiknek a forintárfolyamra erős ráhatásuk van, tehát a devizapiaci – elsősorban külföldi – befektetőknek és a bankoknak. Ezek nagyon rövid lejáratú, egynapos betéteken keresztül férhetnek hozzá a magas kamathoz a Magyar Nemzeti Banknál (MNB), így a pénzüket nem szükséges hosszabb távra lekötniük. Összességében ennek az eszköznek semmi más célja nincs, minthogy a forintot stabilizálja, s csak az a szűk szegmens férhessen hozzá, amely ezt biztosítani tudja.

Mindenki másnak viszont nem akarnak magas kamatot adni: a lakosság direkt módon nem férhet hozzá az irányadó kamathoz és a kormányzat kizárta a körből a magyar illetőségű intézményi befektetőket – például az alapkezelőket, biztosítókat, nyugdíjpénztárakat – is.

Jelenleg az látszik, hogy a nagy többség esetében megpróbálják „kitapogatni”, hogy mekkora az a legkevesebb hozam, amellyel még éppen hajlandók beérni

PostPin It!

Nagyon várja az állam a pénzünket, de egyre rosszabb feltételeket kínál

Közzétette szerző

Emlékszik még valaki a 2012/I jelű prémium lakossági államkötvényre? Akinek volt ilyen, valószínűleg szívesen gondol vissza a 2009-ben kibocsátott papírra, mert mai szemmel nézve szinte hihetetlen, 6 százalékos prémiumot fizetett az infláción felül, pedig csak nagyjából két és fél évre kellett lekötni a pénzt.

A magyar állam akkor éppen csődközeli helyzetből próbált talpra állni, és ennek keretében igyekezett növelni a lakosság részvételét az adósság finanszírozásában. Ezt szolgálta a nagyon vonzó kamatozás, ám mivel ez drága volt az államnak, a következő sorozatok csak 3 százalékos prémiumot fizettek az infláció mértékén felül.

2012-ben aztán újra válságos helyzetbe kerültek az állami pénzügyek, ekkor jött ki az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) a 2015/J sorozattal, amely újra nagyon magas, 5 százalékos prémiumot fizetett az infláción felül, hároméves futamidőre. Ezt követően aztán már az állami pénzügyek konszolidációjával párhuzamosan egyre csökkentek a kamatprémiumok, a futamidők pedig egyre csak nyúltak.

PostPin It!

Leáldozott a Bónusz Magyar Állampapírnak: óriási kamatvágás következik

Közzétette szerző

Megtartották az utolsó olyan diszkont-kincstárjegy-aukciót, melynek eredménye szükséges a Bónusz Magyar Állampapír következő kamatának meghatározásához. A befektetők nem fognak örülni az új információknak: a BMÁP-kamat jelentős csökkenése várható – hívja fel a figyelmet a pénzügyi portál.

Hogyan számítják ki a Bónusz Magyar Állampapír kamatát?

A Bónusz Magyar Állampapír (BMÁP) háromhavonta változó kamatozású állampapír, kamata a kamatbázisból és a kamatprémiumból tevődik össze. Kamatbázisát a diszkont kincstárjegy-hozamok alkotják: egészen pontosan a kamat meghatározása előtti négy, 3 hónapos Diszkont Kincstárjegy (DKJ)-aukción kialakult, elfogadott mennyiségekkel súlyozott átlaghozamot kell alapul venni. Az erre ráépülő kamatprémium további 1 százalékpont. A jelenleg elérhető BMÁP-sorozat (2026/O) jelenlegi kamata 15,90 százalék, melynek időarányos részét július 21-én fizeti ki, egyúttal aznap elindul a következő kamatperiódusa.

PostPin It!

Jövőre még többet költene a kormány az állampapírok reklámozására, amit eddig rendre Balásy Gyula cégeire bíztak

Közzétette szerző

2,8 milliárd forintra növelik az Államadósság Kezelő Központ kommunikációra fordítható keretösszegét.

PostPin It!

Az Államadósság Kezelő Központ szerint rendben van a KRÉTA-rendszerben kiküldött reklámkampányuk

Közzétette szerző

A KRÉTA rendszeren keresztül kiküldött tájékoztató tartalma a vonatkozó jogszabályoknak teljes mértékben megfelel, az ÁKK Zrt. személyes adatokhoz nem fért hozzá – írta az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) a Telexnek annak kapcsán, a szervezet az oktatási KRÉTA-rendszeren keresztül küldött üzenetet a szülőknek, hogy lepjék meg gyerekeit magyar állampapírral.

„Az Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság kiemelt céljai között szerepel, hogy minél több magyar család értesüljön az állampapírok nyújtotta megtakarítási lehetőségekről. A magyar állampapírokkal az egész ország jól jár: biztonságos, adómentes, kiemelkedő hozamú befektetést kínál a családoknak, míg az államnak kiszámítható, stabil forrást jelent. A következetes adósságkezelési stratégiának köszönhetően az elmúlt években felére csökkentettük a külföldiek arányát az államadósságban, míg a lakosságét 3 százalékról 25 százalékra javítottuk. Ez biztonságot jelent az országnak, a kamatjövedelem pedig nem külföldre, hanem a magyar családokhoz kerül.” – írta az ÁKK.

A lakosság állampapír-befektetés felé való terelése volt a célja a Magyar Közlönyben megjelent intézkedésnek is, amely kötelezően előírja a pénzintézetek számára, hogy egy évben legalább egy alkalommal értesítést kell küldeniük arról az ügyfeleknek, hogy mekkora hozamot érhetettek volna el az állampapírral.

PostPin It!

Üzenetet kaptak a szülők a KRÉTA-ban, hogy vásároljanak magyar állampapírt

Közzétette szerző

Meglepő üzenetet kaptak azok a szülők, akik gyerekeik a napokban ballagnak: az Államadósság Kezelő Központtól (ÁKK) a Köznevelési Regisztrációs és Tanulmányi Alaprendszer, vagyis a KRÉTA rendszerén keresztül kaptak tippet ballagási ajándékra, méghozzá azt, hogy vegyenek állampapírt.

A KRÉTA faliújságára érkezett üzenetben írják, hogy „minden ballagást/tanévzárót nagy készülődés előz meg, hiszen szeretnénk maradandót ajándékozni gyermekeinknek”. Erre kiváló megoldás lehet az ÁKK szerint a magyar állampapír, és szerintük érdemes lehet az ajándékba kapott összeget ebbe fektetni.

Lepje meg gyermekét vagy saját magát magyar állampapírral!

PostPin It!