Best WordPress Hosting
 

Egyre többen vesznek fel hitelt a napi megélhetésre

Akinek folyószámlahitele van, egyre nagyobb mínuszba kerül a hónap végére. A kártyahiteleknél is növekszik az átlagos összeg, és gyakoribb a késedelem. A csúcsot döntő személyi kölcsönöket is egyre nehezebben törleszti a lakosság.

Fokozódik a hitelezés, az első negyedévvel ellentétben most már több kölcsönt vett fel a lakosság, mint amennyit törlesztett, derült ki a Bank360 elemzéséből.

Aggasztó, hogy főleg azok a hitelek fogytak jól, amelyeket napi megélhetésre vehetett fel az ügyfelek. A forint személyi kölcsönökre kötött szerződések száma rekord szintre, 834 ezerre ugrott 2023 második negyedévében. A teljes személyihitel-állomány 1350 milliárd forint körül van, ennek a 4,13 százaléka volt 90 napon túl késedelmes. Ez az arány alapvetően nem magas, de hatéves csúcsnak felel meg. 

Bankmonitor: kiütheti az élről a prémium állampapírt a lakástakarék

A rendkívül népszerű lakástakarékpénztárak állami támogatásának megszüntetése után bő 4 évvel ismét életre kelt a piac: 2023-ban két bank is újraindította a lakástakarék-üzletágát. A lakástakarékok által kínált megtakarítási lehetőség az állampapírok kamatozásának több körös módosítása után igen vonzóvá vált, a pénzügyi portál számításai szerint 4 és 8 éves időtávon már az inflációkövető Prémium Magyar Állampapírnál is jobb megtérüléssel kecsegtet.

Lakástakarék 2.0 – 30 százalék állami támogatás helyett 30 százalék kamatbónusz

A piacon elérhető lakástakarékok közös tulajdonsága, hogy havi rendszerességű megtakarításra adnak lehetőséget, az elhelyezett betétekre pedig akár 30 százalékos, azaz az egykori állami támogatással megegyező mértékű egyszeri kamatbónuszt/prémiumot fizetnek. (A 30 százalékos kamatbónusz csak a befizetésekre vonatkozik, tehát nem összekeverendő a tőkearányos hozammal.) Utólagos lakáscél-igazolási kötelezettség – állami szerepvállalás hiányában – nincs, de a felhalmozott megtakarítás felvételekor nyilatkozni kell a lakáscélú felhasználásról. A megtakarítási időszak végén limitált összegű lakáshitel felvételére is lehetőség nyílik, előre ismert mértékű kamattal, amely a futamidő lejártának időpontjában akár jelentősen is eltérhet (ideális esetben lefelé) az aktuális piaci kamatszintektől.

Pogátsa Zoltán: csapdahelyzetbe került a kormány

Pogátsa Zoltán szerint a kormány csapdahelyzetbe került. Noha eredetileg nem volt irreális cél az egyszámjegyű infláció év végére, már nem biztos, hogy teljesül, éppen néhány kormányzati lépés miatt. A Pénzcentrumnak a közgazdász, szociológus azt mondja, óriási a költségvetési hiány, a stabilizálását célzó eddigi és várható intézkedések pedig tovább emelik az árakat.

Van egy régi magyar film, amikor egy faluban ásnak egy gödröt, és rájönnek, hogy ott van egy nagy adag sitt, amivel kell valamit kezdeni, ezért ásnak egy másik gödröt, amibe belerakják a sittet, de akkor megint kell egy gödör… És így tovább.

Szerinte ez történik végeredményben most a magyar gazdaságban is, a kormány a sittet pakolja egyik gödörből a másikba. Nem látja, mi hozna megoldást, mert elfogytak az emberek megtakarításai, így nem a fogyasztás fogja kihúzni az országot a recesszióból, ráadásul továbbra sem látszik, hogy kapnánk uniós pénzeket, exportpiacaink egyre rosszabb helyzetbe kerülnek.

Araszolnak lefelé a lakáshitelek kamatai

A jegybank már negyedik hónapja csökkenti egy százalékponttal csökkentette az irányadó kamatot, amely augusztus végére 14 százalékra mérséklődött a 18 százalékos csúcsról. Ezek a lépések kihatottak hitelek árát meghatározó referenciamutatókra, ezeknek is folyamatosan csökken az értékük. A 3 havi BUBOR szeptember 1-jén 13,22, a 12 havi BUBOR pedig 12,30 százalékon állt, míg május elején még 16,22 és 14,92 százalékot mutattak. A hosszabb futamidejű és kamatperiódusú lakáshitelek kamatára ható BIRS is csökkent az elmúlt hónapban. Az 5 éves BIRS szeptember elején 7,16 százalékon, a 20 éves pedig 6,71 százalékon állt, szemben a május eleji 8,55-tel és 7,61-gyel.

A nyári hónapokban ennek hatására általánossá vált a bankoknál a személyi kölcsönök és lakáshitelek átárazása. Ez folytatódott szeptember elején és az azt megelőző napokban is. Ahogyan eddig, úgy most is óvatos, néhány tized százalékos csökkentések a jellemzőek, és időnként még egy-egy emelés is előfordul.

A lefelé araszoló kamatok mostanra jellemzővé tették a 9 százalék alatti kamatokat a lakáshiteleknél az átlagos ügyfelek számára. Ők a kölcsön minden költségét beszámító teljes hiteldíj mutatóban (THM) is találkozhatnak már 8-cal kezdődő ajánlatokkal, bár még inkább a 9 feletti THM-ek a jellemzőek.

Rekord veszteséget hozott össze a Vodafone Magyarország az új tulajdonosainak

A 4iG állítása szerint leányvállalatának jelentős vesztesége három nagy tételből jött össze.

Hiába kapott hátszelet, leáldozóban a legújabb szuperállampapír csillagzata

Ha minden mást jól megadóztatunk a lakossági állampapírokon kívül, akkor lehet egy nagyobbat faragni az utóbbi kamatából is – gondolhatták a kormányban. Júliustól mindenesetre az ingatlanalapok és az egyébként is szja-mentességet élvező befektetéseken kívül a 15 százalékos kamatadón túl 13 százalékos szociális hozzájárulási adó is terheli a legtöbb megtakarítást. Mindez arra kellene késztesse a kisbefektetőket, hogy leginkább csak állampapírt vásároljanak, még akkor is, ha az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) úgy döntött, augusztustól a korábbinál sokkal kedvezőtlenebb feltételekkel értékesíti majd a lakosság kedvencét, a Prémium Magyar Állampapírt (PMÁP).

Ebből a kötvényből augusztus közepéig már 6333,53 milliárd forintnyit halmozott fel a lakosság.

Az inflációt követő kamatozású állampapír januárban nagyot robbant azzal, hogy az előző évi átlagos áremelkedés ütemén felül akár 1,5 százalékos kamatprémiumot is fizetett, vagyis hosszabb lejáratú változata az első kamatperiódusban 16 százalékos kamatot kínált (a rövidebb lejáratú 15,25 százalékosat.) Ebből a kamatból májusban fél-fél százalékpontot faragott az ÁKK, most augusztusban pedig megszűnt a rövidebb – és egyébként kevésbé népszerű – PMÁP. 

Csúcsra lökték a forintot Matolcsyék

A forinterősödésben a jegybanktól érkező üzenetek (lassulnak a kamatvágások, a régió legmagasabb reálkamatát kínálja majd a forint) mellett a dollár jókora gyengülése is szerepet játszott a gyenge amerikai makroadatok miatt, mert a piac még biztosabban hisz benne, hogy a Fed már befejezte a kamatemeléseket, így ez javította a kockázati étvágyat a világba – értékelnek a portálon.

Az MNB keddi kamatvágása után egyhavi csúcsra ugrott a forint. A szerda délelőtti kereskedés során hullámszerű forinterősödés alakult ki a, amelynek nyomán 380 közelébe ugrott a forint az euróval szemben, amelyre július vége óta nem volt példa. Közben a tegnapi esés után a dollár továbbra is gyengélkedik, ez is táplálja a forint erejét, így a dollár/forint jegyzések 350 közelébe hullottak. Itt csak egyhavi forintcsúcsról beszélhetünk.

Szerdán 10 óra körül az euróárfolyam 380,9 forint körüli szinten alakult.

A kamatfolyosó szűkítéséről döntött az MNB

Kedd délután döntött a jegybanki alapkamatról a Magyar Nemzeti Bank. Az alapkamat maradt a tavaly szeptember óta megszokott szinten.

Változatlanul, 13 százalékon hagyta a jegybanki alapkamatot az MNB. A jegybank a honlapra feltöltött közleményében azt írja, a kamatfolyosó felső széle szerdától az eddigi 17,5 százalékról 100 bázisponttal 16,5 százalékra csökken.

Az MNB tavaly szeptember végén emelte meg utoljára az alapkamatot, és egyúttal bejelentették a kamatemelési ciklus leállítását. Júliusban a jegybank alelnöke, Virág Barnabás azt mondta, még jó ideig nem számíthatunk kamatcsökkenésre.

Hitelkártya: van, aki még keres is a bank pénzén, más viszont nagyon ráfizet

A hitelkártyák piacán csak minimális akciózás indult el az idei iskolakezdés előtt. Az MBH Bank a Tesco vásárlókártyás ügyfeleknek az iskolaszerek árából 20 százalékos visszatérítést ad. A kedvezményhez regisztrálni kell, és kizárólag a Tesco áruházakban vehető igénybe. A hitelintézetek többsége viszont nem szervezett kimondottan iskolakezdéssel kapcsolatos hitelkártya-akciót, inkább az áruhitelekkel vagy a személyi kölcsönnel kampányolnak ebben az időszakban.

Az is lehet ennek az oka, hogy a hitelkártya-használat Magyarországon egy szűkebb kör privilégiuma, a bankkártyák alig tizede hitelkártya, 1,1 millió ilyet használnak. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) nyilvántartása szerint nyolc éve még 1,4 millió fölött volt a hitelkártyák száma, 2010-ben pedig még ennél is több ilyen fizetési eszköz volt forgalomban.

A hitelkártya pedig jó eszköz annak, aki okosan használja. Azok a kártyák is adnak visszatérítést az ügyfeleknek, amelyeknél nincs éppen akció, jóformán minden bank oszt vissza 1-2 százalékot a klienseknek a vásárlásaik után. Bizonyos termékkörökben (például utazás, ruházati cikkek, üzemanyag, szépségápolás) egyes hitelkártyáknál a visszatérítés ennél magasabb, 3-5 százalékos is lehet.

Letöri az állampapírok hozamát a kormány, ezt veheti meg a lakosság

Az történik Magyarországon, hogy a jelenleg 15 százalékos irányadó kamatot az állam csak azoknak akarja biztosítani, akiknek a forintárfolyamra erős ráhatásuk van, tehát a devizapiaci – elsősorban külföldi – befektetőknek és a bankoknak. Ezek nagyon rövid lejáratú, egynapos betéteken keresztül férhetnek hozzá a magas kamathoz a Magyar Nemzeti Banknál (MNB), így a pénzüket nem szükséges hosszabb távra lekötniük. Összességében ennek az eszköznek semmi más célja nincs, minthogy a forintot stabilizálja, s csak az a szűk szegmens férhessen hozzá, amely ezt biztosítani tudja.

Mindenki másnak viszont nem akarnak magas kamatot adni: a lakosság direkt módon nem férhet hozzá az irányadó kamathoz és a kormányzat kizárta a körből a magyar illetőségű intézményi befektetőket – például az alapkezelőket, biztosítókat, nyugdíjpénztárakat – is.

Jelenleg az látszik, hogy a nagy többség esetében megpróbálják „kitapogatni”, hogy mekkora az a legkevesebb hozam, amellyel még éppen hajlandók beérni

Még tovább szigorítottak a bankok, egyre nehezebb hitelhez jutni

Még hatályba sem lépett az adósságfék-szabályok szigorítása, a bankok máris bevezettek olyan intézkedéseket, amelyek miatt egyre nehezebben jutnak hitelhez az igénylők. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) friss felmérése szerint ugyanis bár a 2023 második negyedévében kihelyezett lakáshitelek feltételei összességében nem változtak az előző negyedévhez képest, a részfeltételeket tekintve azonban a bankok nettó 41 százaléka emelt a minimálisan megkövetelt hitelképességi szinteken és a felárakon. (Ez azt jelenti, hogy ennyivel nagyobb arányban szigorítottak, mint enyhítettek.)

Júliustól kötelező is a szigorítás, hiszen változtak a jövedelemarányos törlesztési mutatóra (JTM) vonatkozó szabályok. A jövedelemhez képest magasabb arányú törlesztőrészlet a korábbi 500 ezer forintos nettó helyett már csak havi 600 ezer forint fölött érhető el. Aki ennél kevesebbet keres, legfeljebb az igazolt jövedelme felének megfelelő törlesztőrészletű hitelt kaphat, aki többet, az elmehet a havi jövedelem 60 százalékáig is. Feltéve persze, hogy ezt a bank is megengedi, hiszen a hitelbírálatnál ennél szigorúbb lehet, csak engedékenyebb nem.

Az év második felében élénkülést vár a bankok többsége a lakáshitelpiacon, ami nem meglepő, hiszen a csok és a babaváró hitel 2024-es szigorítása miatt sokan hozhatják előrébb a lakásvásárlást annak érdekében, hogy még élni tudjanak a számukra 2024-től elvesző támogatásokkal. A hitelfeltételeken ugyanakkor a bankok nem terveznek lazítani, továbbra is szigorú elbírálásra számíthatnak az igénylők.

Egyre látványosabban csökkentik a hitelkamatokat a bankok

Szaporodnak a kamatcsökkentések a hiteleknél, a lakossági hitelek követik a lefelé tartó referenciamutatókat.

Három hónappal ezelőtt kamatcsökkentési ciklusba kezdett a jegybank, az irányadó kamat ennek köszönhetően 18 százalékról július végére 15 százalékra csökkent. Ezzel párhuzamosan a lakossági hitelekre ható referenciakamatok is csökkennek, derül ki a Bank360 kamatfigyelő összeállításából.

A lakáshitelek kamatai kisebb lépésekben araszolna lefelé, és a drágább személyi kölcsönök árait is egyre több bank mérsékli. Az elmúlt hetekben gyakoribbá váltak a kamatváltoztatások, a hónap elején megszokott módosítások mellett több bank újra hóközi kamatcsökkentést hajtott végre júliusban, amit augusztus elején további vágások követtek. 

Újra csökkent az irányadó kamat, még eggyel lejjebb ment az MNB

A várakozásoknak megfelelő döntést hozott júliusban is a Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris tanácsa. A 13 százalékos alapkamathoz nem nyúlt a jegybank, Virág Barnabás alelnök a legutóbbi kamatdöntő ülés után hangsúlyozta, ez a mutató még jó ideig nem fog csökkenni. A kamatfolyosó viszont szűkebbé vált, az egynapos jegybanki betét kamata továbbra is 12,5 százalékos maradt, míg az egynapos hitelé egy százalékponttal 17,5 százalékosra csökkent.

A legfontosabb változás az irányadó ráta tovább mérséklése volt, a várakozásoknak megfelelően az előző két hónappal megegyezően ismét 1 százalékponttal csökkent az egynapos betéti tender kamata, amely így holnaptól már csak 15 százalékos. Ez rossz hír azok számára, akik le tudták kötni a betéteiket a bankokon keresztül egynapos jegybanki betétben.

A hitellel rendelkezők, kölcsönfelvételt tervezők számára viszont kedvező, hogy közelít egymáshoz az alapkamat és az irányadó ráta. Ha augusztusban is folytatódik a lazítás, szeptemberben a két kamatszint már összeérhet, a bankok pedig addig is kisebb lépésekkel követhetik ezt a folyamatot a hiteleik árazásában.

Döntött a jegybank – mi lett a kamattal, mi lesz az inflációval, és hogy áll a forint?

Az alapkamathoz most sem nyúltak hozzá, de a Matolcsy György-féle jegybank folytatja a kamatvágást. Kedd délután ismét döntött a Monetáris Tanács.

Továbbmérséklődött az irányadó kamat, az egynapos betét kamatát újabb 1 százalékponttal 15 százalékosra csökkentette a Magyar Nemzeti Bank (MNB) július végi kamatdöntő ülésén – foglalja össze a Bank360.

Mennyi az annyi?

Leáldozott a Bónusz Magyar Állampapírnak: óriási kamatvágás következik

Megtartották az utolsó olyan diszkont-kincstárjegy-aukciót, melynek eredménye szükséges a Bónusz Magyar Állampapír következő kamatának meghatározásához. A befektetők nem fognak örülni az új információknak: a BMÁP-kamat jelentős csökkenése várható – hívja fel a figyelmet a pénzügyi portál.

Hogyan számítják ki a Bónusz Magyar Állampapír kamatát?

A Bónusz Magyar Állampapír (BMÁP) háromhavonta változó kamatozású állampapír, kamata a kamatbázisból és a kamatprémiumból tevődik össze. Kamatbázisát a diszkont kincstárjegy-hozamok alkotják: egészen pontosan a kamat meghatározása előtti négy, 3 hónapos Diszkont Kincstárjegy (DKJ)-aukción kialakult, elfogadott mennyiségekkel súlyozott átlaghozamot kell alapul venni. Az erre ráépülő kamatprémium további 1 százalékpont. A jelenleg elérhető BMÁP-sorozat (2026/O) jelenlegi kamata 15,90 százalék, melynek időarányos részét július 21-én fizeti ki, egyúttal aznap elindul a következő kamatperiódusa.

Tyúklépésben követik a bankok az MNB kamatcsökkentéseit

A hitelkamataihoz július elején hozzányúló pénzintézetek közül mindegyik lejjebb ment, azonban a többség nem lépett, és amelyik igen, az is szűkmarkúan mérte a kamatvágást – így összegezhető a bankok válasza az MNB második, júniusi kamatcsökkentésére. A Magyar Nemzeti Bank két hónap alatt 2 százalékkal, 16-ra mérsékelte az irányadó kamatát. Ennek hatására a bankközi kamat, a BUBOR értéke 3 hónapra 16,02-ről 15,16 százalékra, 6 hónapra 15,61-ről 14,56-ra, 12 hónapra pedig 14,69-ről 13,79-re mérséklődött.

A másik referenciaérték, a BIRS pedig 5 évre 9,09-ről 7,66-ra, 10 évre 8,13-ról 7,0-ra, 20 évre pedig 7,98-ról 6,87 százalékra csökkent július első napjaira.

Az új hitelek kamataiban mindezzel egyelőre csak nyomokban találkozhatnak az ügyfelek. Van több olyan nagybank is, amelyik az MNB kamatcsökkentéseire még egyáltalában nem reagált, de olyan is, amelyik már többször is hozzányúlt a hitelkamataihoz. A Bank360.hu elemzése szerint a június eleji hatás erősebb volt, akkor több bank és nagyobbat lépett, mint most.

Azt mondják, vegyél állampapírt, közben lenyomják a kamatát

Ezerrel nyomja ránk a kormány az állampapírokat, de közben gyorsan bedönti az egyik népszerű lakossági papír kamatát. Most lesz igazán látványos, hogy mennyire agyonver minden mást az inflációkövető papír hozama. Ács világa.

Legkésőbb tavaly szeptember óta egyértelmű a matek: az inflációkövető Prémium Állampapír 2023-ban és 2024-ben is kimagasló hozamot nyújt majd. Decemberben azon morfondíroztam, érdemes-e a 35 százalék körüli kétéves hozam árnyékában egyáltalán bármi másban gondolkodni, annyira visít a kotta. Ehhez képest tavasztól hónapokon keresztül azzal lett tele a sajtó – amely addig szinte egyáltalán nem is foglalkozott a kérdéssel, aztán hirtelen a többszörösére nőtt az állampapíros cikkek száma –, hogy nem egyértelmű a választás. Hiszen elszálltak a rövid hozamok, ami ideiglenesen felfelé húzta magával a Bónusz Állampapír kamatozását is.

Annak ellenére, hogy igazából egy pillanatra se volt kérdéses a markáns dezinfláció az idei év második felére, meglepően nagy összegek áramlottak a lakosságtól diszkontkincstárjegybe és Bónusz Állampapírba is. Egy része ennek érthető, hiszen sokan tudatosan kimondottan rövid távra fektetnek be.

Megemeli a diákhitel kamatát a kormány

A lakossági jelzálogkölcsönökre és a kkv-s hitelekre vonatkozó kamatstopot követően tavaly decemberben a kormány a diákhitelre is kamatsapkát húzott: a szabad felhasználású, Diákhitel1 konstrukció kamatát rögzítette 2023. június 30-ig az akkor érvényes, 4,99 százalékos szinten. (A Diákhitel2, amely a képzések költségeinek a fedezésére vehető fel, továbbra is kamatmentes maradt.) A kormány a csütörtök este a Magyar Közlönyben közzétett rendeletében ezt a 4,99 százalékos kamatot emelte meg júliustól 7,99 százalékra. Ez 2023. december 31-ig lesz érvényes.

A szabad felhasználású diákhitel kamata 2022. július 1-jétől emelkedett 1,99 százalékról 4,99 százalékra. A Diákhitel Központ oldalán a Gazdaságfejlesztési Minisztériumra hivatkozva azt közlik, hogy a jelenlegi szabályok szerint egyébként 14 százalékra kellett volna emelni a kamatot az aktuális referenciamutatók alapján.

A Diákhitel1-et a felsőoktatásban tanulók tudják igényelni, havonta 15-150 ezer forint közötti összegben, a folyósítás pedig történhet havonta vagy félévente egy összegben is. A törlesztést a hallgatói jogviszony megszűnése után kell elkezdeni. A futamidő sem fix, a törlesztőrészleteket minden esetben az aktuális jövedelem alapján határozzák meg.

Fordul a kamatciklus a világban?

(A szerző a CIB vezető elemzője. A Zéróosztó a G7 elemzői szeglete.)

Az elmúlt hónapokban a globális inflációs nyomás érdemben enyhült, miközben a gazdasági növekedés veszít lendületéből. A fejlett gazdaságokban a fogyasztói árindexek látványosan lefele fordultak, ami a nagy jegybankok számára is lehetőséget teremtett arra, hogy a kamatemelések ütemén lassítva felkészüljenek a szigorítási ciklusok lezárására.

Május elején az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed nyílt piaci bizottsága a várakozásokkal összhangban 25 bázisponttal emelte meg irányadó kamatát. A közleményben azonban már nem szerepelt a „valamennyi további kamatemelés szükséges” félmondat, amit a piacok elsőre a ciklus zárásaként értelmeztek, és ezzel a lendülettel már az idei évre agresszív kamatcsökkentéseket kezdtek el árazni.