Best WordPress Hosting
 

A nyilvánosság előtt végeztek ki Észak-Koreában egy K-popot hallgató férfit

Egy nyilvánosságra hozott dél-koreai minisztériumi riport alapján arról ír a Guardian, hogy nyilvános kivégzésben részesítettek egy férfit Észak-Koreában, amiért vétett a törvény ellen, ami megtiltja az úgynevezett reakciós ideológia fogyasztását és terjesztését. A brit lap beszámolója szerint az áldozat konkrét bűne az volt, hogy dél-koreai filmeket nézett és zenéket, köztük K-popot hallgatott. A riport összesen 649 észak-koreai disszidens vallomásán alapul. Egyikük elmondása szerint az áldozatot még 2022-ben végezték ki, miután a hatóságok feltárták, hogy meghallgatott szám szerint 70 dél-koreai dalt és megnézett 3 dél-koreai filmet, és ezután még terjesztette is őket. A híradás arra nem tér ki, hogy milyen módon végeztek a férfival.

Az áldozat által megsértett törvényt 2020-ban fogadták el, azóta az élet legkülönbözőbb és legáltalánosabb területein nehezíti az észak-koreaiak életét. A jogszabály értelmében például illegálisnak számít az, ha az esküvőn a menyasszony fehér ruhát visel, ahogy az is, ha valaki napszemüveget hord, vagy boros pohárból iszik. Az indoklás szerint ezek dél-koreai szokások, használatuk pedig elősegíti a dél-koreai és nyugati kultúrszennyezést.

The post A nyilvánosság előtt végeztek ki Észak-Koreában egy K-popot hallgató férfit first appeared on 24.hu.

Elevenen égették el a csodatevő szüzet

Jeanne d’Arc, a százéves háború menetének megfordításában sorsdöntő szerepet játszó francia parasztlány 593 éve, 1431. május 30-án hunyt el – írja a Múlt-kor.

Isteni látomások

A lánynak 13 éves kora óta voltak látomásai, amelyeket isteni eredetűnek vélt, a háború alatt pedig úgy hitte, szentek utasították, hogy szabadítsa fel az angolok és burgundiak által ostromolt Orléans-t, és vezesse Reimsbe a francia trónörököst, hogy megkoronázhassák.

Fájdalmas a guillotine általi halál?

A penge süvít, a fej leesik, a vér spriccel, az ember már nem létezik. A gépemmel egy szempillantás alatt lekapom a fejét, és egyáltalán nem fog szenvedni

– mondta Dr. Joseph-Ignace Guillotin francia orvos, aki a magáról elnevezett kivégzőeszköz használatát szorgalmazta Franciaországban 1789-ben. A javaslaton kezdetben sokan csak nevettek, de az Országgyűlés végül 1792-ben törvényben fogadta el a guillotine-t, mint „a legszelídebb halálos módszert”.

Ezt követően népszerű eszköz lett: a becslések szerint a francia forradalom idején 15-17 ezer embert végeztek ki ki guillotine-nal.

Cigit kért halála előtt a guillotine utolsó áldozata

Nyilvánosan utoljára 1939-ben, Versailles-ben alkalmazták a guillotine-os kivégzést, ekkor Eugen Weidmann német gyilkost érte el a vég a szájtáti tömeg előtt, ám az esemény olyan jelentős visszatetszést keltett, hogy hamarosan a börtönök mélyére száműzték. Az utolsó nyaktilós kivégzésre azután 1977-ben került sor, ebben az évben ketten is így lelték halálukat, a második közülük Hamida Djandoubi tunéziai bevándorló volt, akit a marseille-i Baumettes börtönben, szeptember 10-én végezték ki.

A „nemzet borotvája” – ahogy gyakran nevezték – azért sújtott le a 27 éves elkövetőre, mert hét hónappal korábban elrabolta, megkínozta és meggyilkolta a 22 esztendős Élisabeth Bousquet-t (aki korábban feljelentette őt, amiért állítása szerint prostituálttá akarta tenni). Djandoubi kivégzése a nyugati világ utolsó, törvény által szentesített guillotine-os ítéletvégrehajtása volt (hiszen másutt, többek között Németországban is alkalmazták korábban a módszert), évekig tartó, heves viták után végül 1981-ben törölték el a halálbüntetést Franciaországban.

Az utolsó nyilvános kivégzés 1939-ben.

Kivégzésszerűen ölhették meg a csádi ellenzék vezetőjét

A februárban meggyilkolt Yaya Dillo csádi ellenzéki vezetőt minden bizonnyal kivégzésszerűen, közvetlen közelről lőtték fejbe öt törvényszéki szakértő megfigyelése szerint – jelentette hétfőn a Reuters hírügynökség, amely a holttestről készült fényképeket mutatta meg a szakértőknek. A képen látható sérülés helyét és jellegét figyelembe véve a szakértők szerint megkérdőjelezhető a csádi hatóságok azon állítása, hogy Dillo tűzpárbajban halt meg, mikor február 28-án a biztonsági erők megkísérelték letartóztatni.

Derrick Pounder brit patológus professzor megbeszéléseket folytatott az ENSZ-szel és más emberjogi csoportokkal, és kijelentette; a jól látható lőtt seb összeegyeztethetetlen a tűzharc elméletével. A professzor szerint nagy biztossággal állítható, hogy a fegyver hozzáért az áldozathoz mikor eldördült a lövés, így ez felveti a törvénytelen kivégzés elkövetésének lehetőségét.

A csádi ellenzék szerint egyértelműen szándékos emberölés, kivégzés történt.

Brutálisan végezték ki a hidak védőszentjét

Nepomuki Szent János a források szerint valamikor 1331 és 1350 között született a dél-csehországi Pomukban (ma: Nepomuk), Wolfflin János néven. Miután a padovai egyetemen kánonjogból doktorált gyorsan haladt fölfelé az egyházi ranglétrán, egész Prága ismerte és szerette, mint jelentős hitszónokot és egyházi méltóságot. Beszédei állítólag még a botrányos életet élő IV. Vencel cseh királyra is hatással voltak, az pedig biztos, hogy a királyné, Bajor Johanna gyóntatópapjául választotta – írja a Múlt-kor.hu.

Egyik legendája szerint épp e szolgálata okozta a halálát. Történt ugyanis, hogy egy sikertelen merénylet után a király bizalmatlanná, agresszívvé válva Jánost faggatta Johanna titkairól: vagy elárulja, mit mondott neki az asszony, vagy kínpadra kerül. Ő azonban megőrizte a vallási titkot, amiért megkínozták és a Moldva hídjáról a folyóba dobták. Ez azonban nem valószínű, miután János 10 évvel élte túl a királynét.

Szymon Czechowicz: Nepomuki Szent János mártíromsága

Ezért égették meg Thomas Cranmert

A szegény nemesi családból származó Thomas Cranmert eleve papi pályára szánták, 1523-ban Cambridge-ben meg is szerezte a a teológiai doktori fokozatot. A sors hamarosan összehozta VIII. Henrik királlyal, aki felfigyelt a művelt férfira, és Cranmer hamarosan az uralkodó bizalmasainak körébe került – írja a Rubicon.hu.

1530-ban komoly feladatot kapott: bírja rá a pápát Aragóniai Katalinnal kötött házasságának érvénytelenítésére. Nem járt ugyan sikerrel, de ez nem okozott törést a karrierjében, két évvel később V. Károly német-római császár mellett nagyköveti tisztet töltött be, miközben tanulmányozta a németországi lutheránus vallást.

Amikor pedig Henrik és Róma kapcsolata végleg elmérgesedett, az angol király elszánt magát a pápasággal való szakításra, a vallás megreformálását pedig jelentős részben Cranmerre bízta. Ő lett 1533-tól az anglikán egyház első számú papi vezetője, Canterbury érseke, és természetesen érvénytelenítette VIII. Henrik házasságát.

Egy 200-as szöggel végezte ki unokája kutyáját egy 76 éves férfi, majd nyakig elásta az erdőben

Egy év – két év próbaidőre felfüggesztett – börtönbüntetésre ítélte az Egri Járási Ügyészség azt a 76 éves férfit, aki kegyetlenül elpusztította unokája szibériai husky kutyáját, miután az ismét elszökött otthonról. A vád szerint a férfi tavaly április 12-én döntött úgy, hogy elpusztítja a hároméves kutyát, miután azt az újbóli szökés után hazavitték az ebet.

Az ügyészség honlapján részletezett események szerint a nagypapa a közösen lakott ingatlan udvarán fogott egy húszcentis 200-as szöget és azt beleverte a kutya homlokába.

Ezután a még élő, a fájdalomtó nyüszítő állatot egy talicskába tette, majd a háztól kb. ötven méter távolságra kitolta a közeli erdőbe, ahol nyakig beásta a földbe. Az elpusztult kutya fejét egy gombaszedő látta meg, ezután a falubeliek értesítették a rendőrséget és az állatorvost.

Kivégzett bűnözők csontvázait találták meg

Középkori temetőt fedeztek fel Észak-Írországban, benne 146 ember csontjaira bukkantak – írja a Live Science. A legtöbb elhunytat keresztény temetésben részesítették, némelyik sír viszont kivégzett bűnözőkhöz tartozik, akiktől megtagadták ezt a szertartást.

A megtalált emberi maradványok nagy része férfiaké volt, emellett néhány gyermekét és nőét is meglelték a régészek. A szakértők szerint a sírok a 14-15. századból származhatnak, vagyis mintegy 700-600 évesek lehetnek, de a pontos kor megállapításához további vizsgálatokra van szükség.

Az eltemetettek túlnyomó többsége keletre nézett, mivel a keresztény hiedelmek szerint ebből az irányból érkezik meg Krisztus a végítélet napján. A bűnözők sírjai viszont délre néztek, ezzel büntették őket még haláluk után is. Túl súlyos vétkük azonban nekik sem lehetett, hiszen felszentelt temetőben nyugodhattak, a legnagyobb bűnösöket azzal is sújtották, hogy felszenteletlen földbe hantolták el őket.

Nem tudták beadni a halálos injekciót egy sorozatgyilkosnak a kivégzésén

Elhalasztották szerdán Idahóban egy sorozatgyilkos kivégzését, miután nem tudták beadni neki a halálos injekciót.

A 73 éves Thomas Eugene Creech 1974 óta van börtönben. Három amerikai állam területén elkövetett öt gyilkosságért ítélték életfogytiglani szabadságvesztésre. 1981-ben azonban halálra verte egyik 22 éves rabtársát, amiért halálra ítélték. Kivégzését így több mint négy évtizeddel később hajthatják végre.

Az ítélet végrehajtásáért felelős idahói fegyház igazgatója szerint az orvoscsapatnak egy órán át nem sikerült vénát találnia Creech karjain, sem lábain a halálos szer beadásához.

Földényi F. László: Immár nem kell levágni az emberek fejét, elég, ha kimossuk az agyukat

A guillotine képe örökre egybeforrt a terrorba torkolló francia forradalommal, a könyvéből viszont megtudhatjuk, hogy ez a mechanikus szerkezet nemcsak a lefejezést tette minden addiginál könnyebbé, de az emberről alkotott felfogásunkat is összezavarta. Hogy tudja megbolygatni az emberi identitást egy viszonylag egyszerű kivégzőeszköz?

Mindenekelőtt fontos megjegyezni, hogy a guillotine-t nem a francia forradalom idején találták fel. Jóval korábbról, már a 16. századból vannak metszetek, amelyek ezt a szerkezetet ábrázolják, ám ez hasonló, mint Kína esete a puskaporral: mindkét alkalommal fölfedeztek valamit, amire igazából még nem született meg az igény, így inkább megmaradt puszta kuriózumnak. A 18. század végén viszont a guillotine-t újra „felfedezték”, és nemcsak elterjedt, hanem majdnem kizárólagos kivégzési eszköz is lett. És ez nem egyszerűen azzal magyarázható, hogy hatékonyabbá tette a halálos ítéletek végrehajtását, hanem sokkal inkább a felvilágosodás szellemiségéből eredeztethető. A technikai felfedezések elterjedése mögött mindig egy mélyebb civilizációs igény húzódik. A guillotine mögött egyrészt ott van egy humanitárius, avagy humanista elgondolás, miszerint a lehető legkisebb szenvedést okozzunk annak, akit kivégzünk. Ez önmagában nemes gondolat, amit a guillotine névadója, az orvosként és politikusként is ismert Dr. Guillotin bele is szőtt a szerkezet melletti felszólalásába:

Uraim, a gépezetemmel egy szempillantás alatt le tudom vágni az önök fejét, és a legkisebb fájdalmat sem fogják érezni

Saját népe fejezte le az angol királyt

I. Károly angol király 375 éve, 1649. január 30-án halt meg Londonban. Az eset példátlannak számított a korban, ugyanis Európában ez volt az első alkalom, hogy egy uralkodót saját népe végeztetett ki – írja a Rubicon.

Háború a király ellen

Károly – akárcsak apja – sokáig abszolút módon uralta és kormányozta Angliát és Skóciát is. Mindez azonban megváltozott 1940-ben, amikor a pénz szűkében álló király a skótok lázadása miatt kénytelen volt összehívni az országgyűlést. Ettől kezdve heves politikai ellentét kezdett kibontakozni: Károly teljhatalomra vágyott, a parlament pedig korlátozni akarta őt, ez az ellentét pedig 1642 januárjában polgárháborúba torkollott.

Először hajtottak végre kivégezést nitrogéngázzal

Az Alabama államban található atmore-i börtönben csütörtökön végrehajtották az első kivégzést nitrogéngázzal az Egyesült Államokban.  Az ítéletet azt követően hajtották végre, hogy az elítélt, az 58 éves Kenneth Eugene Smith utolsó fellebbezését szerdán az Egyesült Államok legfelsőbb bírósága elutasította. Smith arra hivatkozott, hogy alkotmányellenes a halálos ítélet végrehajtásának újbóli megkísérlése, tekintve, hogy 2022-ben már egyszer megpróbálták kivégezni, de nem találtak vénát a testén, ahova be lehetett volna kötni a méreginjekciót, ezért a kivégzés meghiúsult.

Egy szövetségi fellebbezési bíróság szintén szerdán utasította el az elítélt beadványát, amiben arra hivatkozva kérte az ítélet végrehajtásának felfüggesztését, hogy a nitrogéngázos kivégzési módszer sérti a kegyetlen és szokatlan büntetés alkotmányos tilalmát.

Kenneth Eugene Smith halálos ítéletének végrehajtásához Alabama állam büntetés-végrehajtási szervei egy egész arcot eltakaró ipari maszkot használtak, amin keresztül tömény nitrogént vezettek az elítélt tüdejébe, ami rövid idő alatt halált okoz. Az elítélt az utolsó szó jogán azt mondta, hogy „ezen az estén Alabama államban az emberiség egy lépést tesz visszafelé”.

Kegyetlenül végezték ki a magyar tudóst a kommunisták

Brusznyai Árpád klasszika-filológust, középiskolai tanárt 66 éve, 1958. január 9-én végezték ki, amiért a Veszprém Megyei Nemzeti Forradalmi Tanács vezetőjeként részt vett az 1956. október 23-a utáni eseményekben – írja a Rubicon.

Tehetséges tudós és forradalmár

Brusznyai 1924-ben született egy Szenteshez közeli településen. Már a gimnazista korában látszott, hogy rendkívül okos, ráadásul a sportban is jeleskedett. Csonttuberkulózisa miatt azonban 18 éves korában kis híján teljesen lebénult. Később görög–magyar–történelem szakos tanári oklevelet szerzett, és a klasszika-filológia ígéretes pálya elé néző tudósává vált. A fiatalember karrierjét azonban derékba törte a kommunista diktatúra, ugyanis az új hatalom nem nézte jó szemmel Brusznyai kispolgári származását, valamint azt sem, hogy apja csendőr, testvére pedig internált katolikus pap volt.

Aggasztónak találják a szakértők, hogy nitrogéngázzal végeznének ki egy elítéltet az USA-ban

A bérgyilkosságért elítélt Kenneth Smith-t január 25-én tervezik kivégezni Alabama államban az eljárással, amelyben egy maszkon át adagolt nitrogénnel végzetes oxigénhiányt idéznek elő a szervezetben. Az ENSZ jelentéstevői arra kérték az amerikai igazságszolgáltatást, hogy ne hajtsák végre az ítéletet, mivel az eddig még ki nem próbált eljárás fájdalmas és megalázó halált okozhat – számolt be a Távirati Iroda.

Smith ügyvédei szerint a nitrogéngázzal történő kivégzés sértheti az amerikai alkotmány kegyetlen büntetéseket tiltó passzusát, de a jogi képviselők már azt is alkotmánysértőnek tartják, hogy másodszorra is megpróbálják kivégezni védencüket az első sikertelen kísérlet után. A jelenleg 58 éves Kenneth Smith-t, aki még 1988-ban ölt meg egy embert, tavaly novemberben már megpróbálták méreginjekcióval kivégezni, de akkor nem sikerült a vénájába helyezni a méreg szervezetbe juttatására szolgáló vezetéket.

Az Egyesült Államokban a legtöbb kivégzést méreginjekcióval hajtják végre, de egyes államoknak problémát jelent a kivégzésekhez használt barbiturátok beszerzése egy európai uniós szabályozás miatt, amely tiltja a kivégzéshez használható szerek eladását börtönök számára.

Van-e enyhítő körülmény, ha egy apa ledobja három gyermekét a tízemeletes panel tetejéről?

A Tangó és Kes mai adásában az Élet elleni bűncselekmények Facebook-oldal alapítójával szörnyű gyilkosságokat idézünk fel a Kádár-korból annak illusztrálására, mennyivel bonyolultabb egy-egy bűntény annál, amit a korabeli leírások alapján gondolnánk.

The post Van-e enyhítő körülmény, ha egy apa ledobja három gyermekét a tízemeletes panel tetejéről? first appeared on 24.hu.

Kivitték az utcára, és agyonlőtték első miniszterelnökünket

Magyarország első felelős miniszterelnöke lemondása után alig egy héttel, 1848. október 10-én köznemzetőrnek jelentkezett. A fegyveres önvédelem ekkor már megkezdődött, a  kormányzás törvényes folytatása lehetetlenné vált, az osztrákok hadiállapotot hirdettek Magyarországon. Batthyány Lajos úgy vélte, ebben a helyzetben hátrébb kell lépnie, de fegyverrel, egyszerű közlegényként szolgálhatja a hazáját.

Új katonai „kalandja” – politikai pályája előtt a reguláris hadseregben szolgált – azonban nem tartott sokáig, december 31-én visszatért az országgyűlésbe. Sejthette, hogy „baj lesz”, a dinasztia bosszút fog rajta állni, de környezete tanácsa és az intő jelek sokasodása ellenére sem volt hajlandó menekülni. Bízott a jogban, bízott ártatlanságában, de 1849. január 9-én letartóztatták. Még ezek után is alkalma lett volna a szökésre, büszkeségből nem élt vele – erről szólt előző cikkünk.

Idén volt 175 éve, hogy Batthyány Lajos megkapta a miniszterelnöki kinevezést. A 24.hu-n Dr. Melkovics Tamás történész, az ELTE BTK Új- és Jelenkori Magyar Történeti Tanszékének oktatója segítségével sorozatot indítottunk Batthyány életének bemutatására. A folytatásban arról lesz szó,

Iránban kivégeztek egy Moszad-ügynököt

Iránban szombaton kivégeztek egy férfit, mert együttműködött az izraeli hírszerző szervezettel – jelentette be az igazságügyi hatóság. A Mizan hivatalos igazságügyi honlap anélkül, hogy felfedte volna az elítélt személyazonosságát, azt írta, a halálos ítéletet reggel hajtották végre Szisztán-Beludzsisztán tartomány fővárosa, Záhedán börtönében.

A bíróság azzal vádolta a férfit, hogy együttműködött Izrael javára folytatott hírszerzésben és kémkedésben, titkos információkat gyűjtött és „propagandát folytatott az Iráni Iszlám Köztársasággal szemben álló csoportok és szervezetek javára”.

Irán már többször jelentette, hogy letartóztatott külföldi országoknak, köztük ellensége, Izrael hírszerző szolgálatainak dolgozó ügynököket.

Ezért fejezték le az első feministát

Az 1748-ban, a dél-franciaországi Montauban városában született Marie Gouze-nak talán azt hányták a szemére legtöbbször, hogy nem tudja, hol a helye. Ha ebben volt is némi igazság, annak valós oka is volt: a hivatalosan egy helyi hentes gyermekeként világra jött lány már kiskorában megtudta, hogy igazi apja Pompignan márkija, Jean-Jacques Lefranc. Marie kilencéves koráig sok időt is tölthetett vér szerinti apjával, aki társadalmi rangjához méltóan művelt ember volt, ráadásul drámaíró-költőként is szerzett magának némi hírnevet. A kislányra nagy hatást gyakorló márki azonban egy új házasság kedvéért Párizsba költözött, és minden kapcsolatot megszakított az egy ballépés gyümölcsének tartott lánnyal.

Törvény szerinti apja halála után a 17 éves Marie-t feleségül kényszerítették egy szakácshoz, akinek egy gyereket is szült, de a férfi két évvel később meghalt, a házasságot rettenetes csapásként megélő lány pedig úgy döntött, Párizsba költözik és író lesz belőle. Ekkor vette fel az Olympe de Gouges nevet.

Alkotni kezdett

Szajhának nevezték és megölték a francia királynét

Mária Terézia tizenhat gyermeke közül a tizenötödik, Marie Antoinette baljós előjelek árnyékában jött világra: 1755. november 2-án, halottak napján és egy nappal a pusztító lisszaboni földrengés után jött napvilágra, ráadásul keresztszülei is portugálok voltak. Formális nevelésben alig részesült, szórakozni vágyó és a cicomát módfelett kedvelő kislány volt, mindezt azonban feledtette kedvessége és szépsége.

Az „osztrák szajha”

Az osztrák-francia kibékülés betetőzéseként a lány 1770. május 16-án világraszóló ünnepségek közepette férjhez ment a francia trónörököshöz, a későbbi XVI. Lajos királyhoz. Az előjelek kísértetiesen ismétlődtek: az esküvőt követő népünnepélyen a mai Concorde téren a tűzijáték rakétái a tömegben robbantak, a pánikban száznál többen vesztették életüket. Az áldozatokat a Sainte-Madeleine temetőben hantolták el – ugyanott, ahová negyedszázaddal később a lefejezett királyné tetemét is behányták egy tömegsírba.