Best WordPress Hosting
 

Elviheti az idei uniós pénzeink tizenötödét Magyarország migrációs büntetése

Napi egymillió eurós bírságot rótt ki az Európai Unió Bírósága Magyarországra az uniós menekültügyi politikától való eltérések miatt. A bíróság álláspontja szerint az ország szándékosan kivonja magát a nemzetközi védelemmel kapcsolatos uniós politika és a jogellenesen tartózkodó harmadik országbeli állampolgárok kitoloncolására vonatkozó szabályok alkalmazása alól.

Mindez súlyosan szembemegy a szolidaritás és felelősségmegosztás tagállamok közötti elveivel, és az uniós jog precedens nélküli, rendkívül súlyos megsértésének minősül – emiatt döntött a bíróság a rendkívüli léptékű, a bizottsági javaslatnál több mint hatvanszor magasabb büntetés kiszabása mellett.

Előzmények: a bíróság 2020 decemberében megállapította, hogy Magyarország nem tartotta tiszteletben az uniós jog már említett szabályait, ám a magyar kormány azóta sem tett eleget a 3,5 évvel ezelőtti ítéletben foglaltaknak. A késlekedés miatt 2022 februárjában nyújtott be keresetet Magyarország ellen az Európai Bizottság. Ebben még 16 393 eurós napi kényszerítő bírságról volt szó.

Három ügyben is kötelezettségszegési eljárást indított az Európai Bizottság Magyarország ellen

Az Európai Bizottság három ügyben is  kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen. Az egyik eljárás megindításának keretében Spanyolország mellett Magyarországot is arra szólítja fel a brüsszeli testület, hogy tartsák be az autópálya-koncessziós szerződésekre vonatkozó szabályokat.

A Bizottság szerint

Magyarország 35 évre szóló koncessziója nem volt átlátható a becsült érték tekintetében, nem hárította át a megfelelő működési kockázatot, és uniós jogot sértve indokolatlanul hosszú időre meghosszabbította.

Ávós bőrkabátot kapott a Szuverenitásvédelmi Hivatal elnöke

A köztéri performanszairól ismert Keresztény Zoltán jogász saját elmondása szerint azért akasztott ávós bőrkabátot a Szuverenitásvédelmi Hivatalt vezető Lánczi Tamás ajtajára, hogy „legyen miben nyomozgatnia”.

Lombikklinikák államosítása: kötelezettségszegési eljárást indított Brüsszel

Kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen az Európai Bizottság a meddőségi klinikák államosítása miatt – írja a hvg.hu.

A Bizottság közleményében azt írja, a magyar jogszabályok módosításával a külföldi magánszereplők számára kiadott valamennyi engedély érvényét vesztette, ez az intézkedés pedig a Bizottság álláspontja szerint sérti az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) a letelepedés szabadságára vonatkozó 49. cikkét.

Mint írták, a magyar szabályozás annak ellenére korlátozza az asszisztált reprodukciós eljárásokhoz való hozzáférést, hogy az ilyen szolgáltatások kínálata már eddig is sokkal szűkebb volt, mint más, hasonló méretű uniós tagállamokban.A korlátozás pedig semmilyen közérdekű céllal nem igazolható.

Itt a kormány első reakciója arra, hogy újabb kötelezettségszegési eljárás indul Magyarország ellen

Miután az Európai Bizottság úgy találta, hogy a magyar szuverenitásvédelmi törvény egyes rendelkezései ellentétesek az uniós joggal, újabb kötelezettségszegési eljárás indult Magyarország ellen. A kormánynak innentől kezdve két hónap áll a rendelkezésére, hogy válaszoljon a bizottság felszólítólevelére, amennyiben ez a válasz nem kielégítő, úgy az eljárást a következő szakaszba léptetik. Nem valószínű, hogy a folyamat részét képzi, de szerda délután Kovács Zoltán nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkár révén megérkezett az első reakció a kormány berkeiből a bizottság döntésére.

Kovács Zoltán a vonatkozó Facebook-posztjában úgy fogalmazott,

Brüsszel és a dollárbaloldal gazdái éppen azért támadják a szuverenitásvédelmi törvényt, mert annak az a célja, hogy megakadályozza a külföldi befolyásszerzést a Soros-féle guruló dollárokon keresztül.

Kötelezettségszegési eljárást indít Magyarország ellen a szuverenitásvédelmi törvénycsomag miatt az Európai Bizottság

Az Európai Bizottság bejelentette, hogy kötelezettségszegési eljárást indít Magyarország ellen a szuverenitásvédelmi törvénycsomag uniós jogba való ütközése miatt.

Kötelezettségszegési eljárást indított a szuverenitásvédelmi törvény miatt az Európai Bizottság

Az Európai Bizottság álláspontja szerint a magyar szuverenitásvédelmi törvény egyes rendelkezései ellentétesek az uniós joggal, ezért megindították az ilyen esetekben alkalmazható eljárást – írja a hvg.hu.

Az Eurologus cikke szerint a jogszabály sérti az uniós demokratikus értékeket, a demokrácia elvét és az uniós polgárok választójogát, az Európai Unió Alapjogi Chartájában rögzített számos alapvető jogot, például a magán- és a családi élet tiszteletben tartásához való jogot, a személyes adatok védelméhez való jogot vagy a véleménynyilvánítás és a tájékozódás szabadságát.

Magyarországnak két hónap áll a rendelkezésére, hogy válaszoljon a felszólítólevélre, amennyiben ez a válasz nem kielégítő, úgy az eljárást a következő szakaszba léptetik – írja a lap.

3 új uniós eljárás indult Magyarországgal szemben

Az Európai Bizottság három ügyben is kötelezettségszegési eljárást indított Magyarországgal szemben. Akkor tesz így, ha egy tagállamban uniós jogot sértenek, rosszul vagy lassan ültetnek át egy közös jogszabályt. Az eljárás oda-vissza levelezéssel indul, bírósági per, majd pénzbüntetés lehet a vége.

Az Európai Bizottság többek között a szén-dioxid kibocsátását beárazó kibocsátáskereskedelmi rendszer új szabályai miatt kezdte meg az eljárást. A módosítások szigorítják a jelenlegi előírásokat és új gazdasági ágazatokban is bevezetik az ETS-nek nevezett rendszert, mint (2027-től) az épületekre, a közúti közlekedésre és a kis kibocsátású iparágak tüzelőanyagaira. A bevételekből létrejön a Szociális Klímaalap: a keretből azokat segíthetik, akiket különösen érint az energia- és közlekedési szegénység. A tagállamok elkezdték átültetni a szabályokat a nemzeti jogba, de a 27 országból 26 nem erősítette meg, hogy a tavaly év végi határidőre végzett volna, egyedül Dánia úszta meg az eljárást.

Magyarország 16 másik tagállammal együtt az új gépjármű-felelősségbiztosítási szabályok átvezetését sem jelezte a tavaly decemberi határidőre. Az előírásokkal könnyebben ellenőrizhetik, van-e kötelező felelősségbiztosítás, külön kártalanítási módszert vezetnek be, ha az illetékes biztosító becsődölne, és könnyebbé teszik a biztosítóváltást.

Veszélyezteti a média szabad működését a szuverenitásvédelmi törvény tervezete a Transparency International szerint – a Momentum az Európai Bizottsághoz fordul a „megfélemlítési törvény” ellen

Ligeti Miklós, a Transparency International jogi igazgatója szerint hiába kezdte el azt bizonygatni a Fidesz a szuverenitásvédelmi törvénytervezetével kapcsolatban, hogy az nem veszélyezteti a médiát, ez igenis így van. Donáth Anna, a Momentum EP-képviselője az Európai Bizottsághoz fordul, és kéri, hogy a Bizottság indítson vizsgálatot, illetve a törvény elfogadása esetén indítson kötelezettségszegési eljárást.

Hét ügyben indított kötelezettségszegési eljárást Magyarország ellen a bizottság

Hét ügyben kezdett kötelezettségszegési eljárást az Európai Bizottság csütörtökön, írja a Portfolio.hu a bizottságt Novemberi jogsértési csomag: a legfontosabb határozatok című közleményéből. A hét ügyből mind a bíróságon folytatódhat, ha a kormány nem tesz eleget a levélben kiküldött felszólításoknak, vagy bizonyítani, hogy nincs probléma, mert a jogszabályok megfelelnek az uniós jognak.

A hét ügyből többen nem vagyunk egyedül. A levegőtisztasággal, legszennyezés csökkentésével kapcsolatban tizenegy másik ország is kapott felszólítást. A vasúti közlekedéssel kapcsolatban Ausztriával együtt kaptunk levelet, az európai elfogatóparancs be nem tartása miatt pedig a csehekkel.

A belvízi hajózás szabályai miatt ellenünk és a hollandok ellen indult eljárás. A platformok közötti üzletvitelről szóló rendelettel kapcsolatban pedig a litvánokat is felszólították. A megújuló energiaforrásokkal kapcsolatos uniós szabályok miatt pedig a svédek a másik felszólított fél.

A kormány alaposan berágott Bulgáriára az újonnan bevezetett energiadíj miatt

Mint mi is beszámoltunk róla, a bolgárok keményebben váltották be a fenyegetésüket annál, mint amennyire tartani lehetett tőlük. Megawattóránként 20 levás, úgynevezett energia-hozzájárulást szed a területére érkező és az azon áthaladó, orosz eredetű földgáz minden megawattórája után. A pluszteher magának a gáz árának a negyedét teszi ki, és Magyarországot is keményen sújtja, mert hazánkba döntően Bulgárián át érkezik az oroszországi földgáz. A magyar piacra szánt gáz esetében az extra számlát a Gazprom kapta, mert az orosz társaság viseli a költségeket, amíg a gáz el nem jut Kiskundorozsmára.

Ennek kapcsán a legújabb hír az, hogy a magyar európai uniós ügyekért felelős miniszter, Bóka János hadjáratot indított Bulgária ellen. Facebook-videójában nehezményezi, hogy az új energiadíjat (szabályozást) Bulgária Magyarország előzetes tájékoztatása és konzultáció nélkül fogadta el. A miniszter szerint a bolgár energiadíj súlyosan veszélyezteti Magyarország és az egész régió energiaellátásának biztonságát. Emellett a bolgár energiadíj ellentétes az uniós joggal, mert vámnak, illetve vámmal azonos hatású díjnak minősül – jelentette ki, hozzátéve, hogy ez ellentétes, az uniós jog belső piacra, vámunióra, és közös kereskedelempolitikára vonatkozó szabályaival, valamint sérti az Energia Charta megállapodás rendelkezéseit is.

Levélben fordult ezért az Európai Bizottsághoz, hogy az EUB haladéktalanul indítson kötelezettségszegési eljárást Bulgáriával szemben, és mindaddig, amíg az eljárás le nem zárul, szólítsa fel Bulgáriát az energiadíj alkalmazásának felfüggesztésére. Kijelentette azt is, hogy amennyiben a bizottság a kérésnek nem tesz eleget, Magyarország kész arra, hogy maga az Európai Unió bíróságához forduljon, még az év vége előtt.

Precedens nélkül: a homofóbtörvénytől a fóliázáson át a szivárványos madármatricáig

A könyvpiac szereplői lassan térnek magukhoz a kiszabott több milliós büntetések után: a kiadók kivárnak, de van, aki matricára cseréli a zárt fóliákat. Mindkét nagy terjesztő, a Líra és a Libri is bíróságon támadja a fogyasztóvédelmi büntetést. Az ügyek közvetetten az Európai Bíróságon zajló kötelezettségszegési eljárást is befolyásolhatják, ahol ítélet legkorábban egy év múlva lehet.

Gyengédséget kifejező gesztusok

A bő két éve hatályba lépett úgynevezett “gyermekvédelmi”, valójában homofób részeket tartalmazó törvénycsomag egyrészt szigorította a gyermekek sérelmére elkövetett szexuális bűncselekmények elleni büntetőjogi fellépést, másrészt az iskolákból kitiltotta a szexualitással és droghasználattal kapcsolatos felvilágosítást végző, nem regisztrált szervezeteket.

Pert indít az Európai Bizottság az építőipari árukra vonatkozó szabályok miatt

Két éve a kormány az építőanyagár- és ingatlanár-emelkedést árstopokkal és a termelési, értékesítési döntésekbe való beavatkozással igyekezte letörni.

Az Európai Bizottság szerint e lépések hátrányosan érintik a vállalkozásokat és nem felelnek meg a letelepedési szabadság elvének, így ma a Magyarországgal szembeni kereset indítása mellett határozott, miután januárban már felszólította a kormányt az uniós jog betartására 

90 százalékos büntetőadót rótt az eladási árak és a hatósági árak közötti különbségre a kormány, amit a Bizottság már 2022 április óta kifogásolt – ennek ellenére idén februárban újabb termékek kerültek a bányajáradéknak is nevezett sarc hatálya alá, ami vélhetően a külföldi építőipari szereplők kiszorítását is célozhatta.

Szijjártó az újabb EU-s vizsgálatról: Hülyének ne nézzen minket senki!

Az embercsempészet legnagyobb támogatója maga Brüsszel, ugyanis a bűnözők üzleti modellje éppen az Európai Unió bevándorláspárti politikája miatt működik, ennek fényében pedig különösen hiteletlen a külföldi embercsempészek kiutasítása miatt Magyarországgal szemben megindított jogsértési eljárás – jelentette ki a tárca közleménye szerint  Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter pénteken Budapesten.

Mint korábban kiderült, az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indított a magyar kormány ellen a külföldi embercsempészek szabadon engedése miatt. A bizottság úgy véli, hogy a kormány ezzel több uniós irányelvet is megsértett, a csempészet bűncselekménye miatt elítélt személyekre alkalmazandó ilyen lerövidített szankciók nem hatékonyak és nem is visszatartó erejűek, és nem veszik figyelembe a szóban forgó esetek körülményeit.

A magyar félnek most két hónap áll a rendelkezésére, hogy válaszoljon a levélre, és orvosolja a bizottság által feltárt hiányosságokat. Amennyiben nem kap kielégítő választ, a Bizottság folytathatja az eljárást és úgy határozhat, hogy indokolással ellátott véleményt ad ki.