Best WordPress Hosting
 

Húsz éve az immunterápia is scifinek tűnt – techguruk a jövő egészségéről

Az egészség szinte mindenki számára az egyik legfontosabb tényező a boldogság szempontjából, és erre rengeteg techcég is épít: évtizedekkel korábban elképzelhetetlennek tűnő megoldásokkal rukkolnak elő, hogy egészségesebben és tovább élhessünk. Az idei Forbes Tech Summiton a biotechnológia területén dolgozó techguruk meséltek a munkájukról, és arról, hogyan látják az egészségünkkel kapcsolatos technológiák jövőjét.

„A biotechnológia valahol ott tarthat most, ahol a számítógépek tartottak a nyolcvanas években. Tudjuk, hogy ez egy nagyon nagy dolog, és tudjuk, hogy meg fogja változtatni azt, ahogyan élünk és gondolkozunk – de azt még nem tudjuk, hogy hova fog kifutni.” Szalay Kristóf, a Turbine egyik alapítója a Forbes Tech Summit Tech és egészség szekciójában

az Instagram-feedünkben ezrével megjelenő macskás videókat hozza példának, mennyire nem lehetett tudni néhány évtizede, hova fog kifutni a számítástechnika fejlődése.

Erre a jelzésre érdemes figyelni a YouTube-videóknál

Napjaink leggyorsabban fejlődő technológiáját, a mesterséges intelligenciát lehet jóra és rosszra is használni. Ez utóbbi a YouTube-on könnyen megtévesztheti a nézőket, és akár dezinformáció terjesztéséhez is vezethet. Ezt orvosolandó a YouTube hamarosan megköveteli majd a tartalomgyártóktól, hogy jelezzék, ha egy videóban mesterséges intelligenciát használnak – írja a 9to5Google.

Bár jelenleg nem teljesen világos, mely videók esetében kell majd feltüntetni az MI használatát, a lépés elég sok alkotót érinthet. A Google szerint a jelölést a valósághű anyagoknál kell majd használni, függetlenül attól, hogy az az MI által szimplán csak módosított vagy teljesen szintetikus. A megkülönböztető jelzés elhelyezése a rövid és a hosszú videókon egyaránt kötelező lesz.

A YouTube tájékoztatása szerint az olyan érzékeny témáknál, mint például a választások, a folyamatban lévő háborúk, vagy fegyveres konfliktusok, valamint az egészségügyi és más, súlyos témáknál az MI-címkék használatát még inkább figyelembe fogják venni.

Nyugodtan csapd be az embereket a szelfiddel – ha segíthetsz vele magadon

Szeptember végén járta be a magyar sajtót a hír, miszerint szelfizés közben elhunyt Kozma Zsuzsa, a magyar fitneszvilág egyik ismert alakja. Az 53 éves edző megcsúszott egy sziklán a jordániai nyaralásán, és lezuhant. Bár a fia később tisztázta, hogy az édesanyja nem a fotózás miatt vesztette életét, az eset megmutatta: a közvélemény már meg sem lepődik, ha egy tragédiát az ilyesfajta önarcképkészítéshez kötnek.

Az életünket veszélyeztetjük az elismerésért

Az viszont tény, hogy a „modernkori” szelfi születése egy konkrét balesethez köthető: az első ilyen képet egy ausztrál férfi készítette 2002-ben, azzal a céllal, hogy bemutassa az arcán keletkezett sérülést, amit úgy szerzett, hogy leesett a lépcsőn. A helyzet később csak romlott, 2014-et például azért nevezik a „szelfi évének”, mert nemcsak az elkészült önarcképek, de az ezzel járó balesetek száma is magasra emelkedett. Csak az Egyesült Államokban 33 ezer ember sérült meg abban az évben, mert akkor és úgy készített fotót magáról, amikor és ahogy nem lett volna szabad.

Virtuális másolatok készülhetnek az emberekről

Egyes szakértők szerint tíz éven belül bevett gyakorlattá válhat a virtuális szervek és szervezetek kísérleti felhasználása – írja a The Guardian. Az elképzelés lényege, hogy modellek segítségével teszteljék a készítmények, illetve beavatkozások biztonságosságát és hatékonyságát.

A digitális ikrek fizikai tárgyak vagy folyamatok számítógépes modelljei, amelyeket a valós megfelelőik adataival frissítenek.

Az orvostudományban ez azt jelenti, hogy a gének, a fehérjék, a sejtek, sőt az egész test működésére vonatkozó hatalmas mennyiségű információt kombinálnak a betegek személyes adataival, hogy létrehozzák szerveik – és végül potenciálisan az egész testük – virtuális modelljét.

Ha kifogyunk a jó könyvekből, bajba kerülhet a jövő technológiája

Rengeteg adatra van szükségünk ahhoz, hogy fejlett és pontos mesterséges intelligencia algoritmusokat készíthessünk. A ChatGPT betanításához körülbelül 300 milliárd szót használtak, míg a DALL-E-hoz hasonló képalkotó MI-khez legalább 5,8 milliárd kép és szöveg szükséges.

Amennyiben egy algoritmust nem megfelelő mennyiségű és minőségű adaton képeznek ki, rossz megfejtésekkel fog szolgálni. Éppen ezért nem a közösségi médiában jelen lévő posztokat és fotókat, hanem inkább könyvek, online cikkek, tudományos cikkek, és bizonyos szűrésen átesett webes tartalmak szövegét használják a tanításhoz.

Friss kutatások szerint azonban hamarosan kifogyunk ezekből az anyagokból – írja a ScienceAlert. Egy 2022-es tanulmányban azt jósolták, hogy 2026 előtt kifogyunk a jó minőségű szöveges adatokból, ha a jelenlegi MI-tréning módszerek folytatódnak.

Kína és az USA megállapodhat az MI katonai alkalmazásának tilalmáról

Joe Biden amerikai és Hszi Csin-ping kínai elnök a jövő héten szerdán tartandó találkozójukon megállapodhatnak arról, hogy távol tartják a mesterséges intelligenciát a katonai drónoktól és az atomfegyverektől – szúrta ki a Telex a South China Morning Post írását.

A kínai lap a tárgyalásra rálátó forrásokra hivatkozva azt jósolja: sok szó esik majd az MI veszélyeiről az Ázsiai és Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködés jövő heti, San Francisco-i találkozóján, miután a kínai és az amerikai vezetés egyaránt azt jelezte, aggódnak a technológia katonai felhasználása miatt.

Mint írják, az Egyesült Államok februárban bemutatott egy egyezménytervezetet, amely alapján – jogi és diplomáciai eszközökkel – globálisan korlátoznák az MI katonai felhasználását. Mostanáig 36 ország jelezte, hogy támogatna egy ilyen kezdeményezést.

Dalok a sírból és turnék a halál után – morbid vagy megható feltámasztani a zenészeket?

Ha meghaltam, kérlek titeket, ne adjatok ki posztumusz albumokat vagy dalokat a nevemben. Azok csak demók voltak, sosem akartam, hogy a nyilvánosság is hallja őket

– tetováltatta magára Anderson .Paak nyolcszoros Grammy-díjas zenész. Bár a lényegre törő felirat nem részletezi, hogy a mesterséges intelligenciára is gondolt-e, sőt, egyáltalán komolyan gondolta-e az üzenetet, mindenképp rámutat arra, hogy igenis jogosan aggódhatnak a zenészek amiatt, hogy haláluk után karrierjük akaratukon kívül is önálló életre kel. Az MI térhódításával most már nem csak azon aggódhatnak a zenészek, hogy kiadják-e az íróasztalfiókban maradó félkész műveket, hanem, hogy digitális szellemüket turnéra indítják, neadjisten elénekeltetik velük a Barbie Girlt.

John Lennonon majdnem egészen biztosan nem szerepelt ilyen felirat, de nem ez az oka annak, hogy halála után több mint negyven évvel a hetekben új Beatles-dalt hallhatott a világ. A Now and Then érdekes és szimbolikus állomása annak, hogyan válik a legendás zenekarok, zenészek mellett szürke eminenciásként egyfajta társszerzővé a mesterséges intelligencia. Bár a Beatles 1970-ben feloszlott, Lennon több dalt is felvett otthon kazettára, ezeket halála után özvegye, Yoko Ono bocsátotta az egykori Beatles-tagok rendelkezésére. Paul McCartney, George Harrison és Ringo Starr ezekből a kilencvenes években bőven csemegézett még, így adták ki Free As a Bird és a Real Love című dalokat.

Itt a kütyü, ami leválthatja az okostelefonokat

Április óta lehetett már hallani arról, hogy két volt Apple-alkalmazott olyan kütyün dolgozik, ami bizony megszorongathatja, esetleg le is válthatja az okostelefonokat. Ma lerántották a leplet a Humane cég AI Pin elnevezésű eszközéről, amely képernyő nélkül képes ellátni mindent, amit egy okostelefon tud – írja a TechCrunch.

Az AI Pin egy apró, lekerekített szélekkel rendelkező, gyufásskatulya méretű eszköz, amit a Qualcomm Snapdragon processzor hajtja meg.

A készülék vezérlése elsősorban hangalapú, kérdéseinkre pedig egy Sirihez hasonló, fejlett chatbot válaszol, a tesztelők szerint meglepően jó hatékonysággal. Felmerülhet persze a hallgatózás gyanúja, azonban a Humane erre is gondolt, és amikor a mikrofon be van kapcsolva, azt egy jól látható LED-fény jelzi az előlapon.

Elképesztő fejlesztést kaphat a Samsung következő csúcsmobilja

Hosszú várakozás után a Samsung is bemutatta saját generatív mesterséges intelligencia modelljét, a Samsung Gauss-t, amely már a soron következő Galaxy S24 készülékekben elérhetővé válhat – írja a TechCrunch.

A modell három fontosabb eszközből áll: Samsung Gauss Language, Samsung Gauss Code és Samsung Gauss Image. Az első egy olyan nagyméretű nyelvi modell (LLM) amely képes megérteni az emberi nyelvet és válaszolni a kérdésekre, csakúgy, mint a ChatGPT. Emellett segíthet e-mailek megírásában és szerkesztésében, dokumentumok összegzésében és nyelvek fordításában.

A Samsung hamarosan beépítheti ezt a funkciót a telefonjaiba, laptopjaiba és táblagépeibe.

Fájdalmas szakítás: lépett a Tinder-rivális Bumble alapítója

Történelmi mélységben a nőkre fókuszáló randiapp, a Bumble részvényeinek értéke. Az alapító bejelentette: lemond a vezérigazgatói tisztségről. Abban bíznak az AI segít majd rajtunk és rajtuk is.

Nagy pofon a Bumble-nek

A Bumble ma bejelentette, hogy Whitney Wolfe Herd társalapító január 2-ával távozik jelenlegi posztjáról, és a Bumble ügyvezető elnöke lesz. A cég vezérigazgatója Lidiane Jones lesz, aki jelenleg a Slack munkahelyi üzenetküldő szolgáltatásnál tölti be ugyanezt a funkciót. Jones nem fog unatkozni új állomáshelyén. A tőzsdén jegyzett Bumble nagy bajban.

Budapesten konferenciáztak a filmszakma nemzetközi nagyágyúi

Az eseményen többek közt szóba került az is, hogy milyen lesz a filmgyártás jövője a mesterséges intelligencia korában.  

Elon Musk bemutatta Grokot, a ChatGPT szellemesnek szánt versenytársát

A Groknak hozzáférése lesz a felhasználói hozzászólásokhoz az X-en, és előszeretettel válaszol majd szarkasztikusan.

Elon Musk mesterséges intelligencia startupja, az xAI által megalkotott Grok beépül az X (eredeti nevén Twitter) közösségimédia-platformjába, de önálló alkalmazásként is elérhető lesz – jelentette be a dollármilliárdos vasárnap egy bejegyzésében. 

A Tesla vezérigazgatója, aki a múlt héten még arról beszélt, hogy a mesterséges intelligencia „az emberiséget fenyegető egyik legnagyobb veszély”, pénteken mutatta be Grokot, a ChatGPT versenytársát, amely minden X Premium+ előfizető számára elérhetővé vált – írja a Reuters.

Ez volt 2023 legfontosabb szava

Az emberi mentális funkciók számítógépes programokkal történő modellezése

— ez a hivatalos definíciója a Collins szótárban a mesterséges intelligenciának, amelynek angol nyelvű rövidítését (AI) a brit HarperCollins kiadó az év szavának választotta. Az indoklás szerint a betűszó használati gyakorisága az elmúlt egy évben négyszeresére nőtt, a mesterséges intelligencia pedig meghatározó beszédtémává vált – írja a hvg.

A glasgow-i székhelyű kiadó a honlapokat, újságokat és folyóiratokat, valamint a közösségi médiát pásztázva választja ki minden esztendőben az év szavát.

Negyvenöt éve készül, most megjelent a Beatles utolsó dala

Hosszú várakozás után megjelent a Beatles utolsóként beharangozott dala, amelyben az eredeti tagok mellett a mesterséges intelligencia segítségével John Lennon hangja is hallható – írja a BBC.

A Now and Then kis túlzással több mint 45 éve készül: bár a zenekar 1970-ben feloszlott, 1978-ban maga Lennon írta meg a dalt, amelyhez demót is készített New York-i otthonában. Ezeket a zenész halála után felesége, Yoko Ono az egykori zenekar tagjainak adta, Paul McCartney, George Harrison és Ringo Starr ezekből készítette el a kilencvenes évek közepén a Free As a Bird és a Real Love című dalokat. A Now and Thennel azonban nem tudtak zöld ágra vergődni, a gyenge minőségben rögzített felvételek esetében ugyanis akkor még nem létezett olyan technológiai háttér, amelynek segítségével használható dalt készíthettek volna belőle.

A technológia fejlődésével azonban immár nem volt akadály azelőtt, hogy Lennon dalát megfelelő minőségűre kozmetikázzák: a kazettára felvett anyagból sikerült szétválasztani a vokált, a zongoraszót és a háttérzajokat. A kész dalt annak technológiának köszönhetően készítették el, amelyet Peter Jackson cége fejlesztett, és amelyet a rendező Get Back című dokumentumsorozatában is alkalmazott.

A fiatalok úgy gondolják, nem az iskolában fognak releváns tudáshoz jutni

A fiatalok alapvetően optimisták jövőjük megítélésében, ugyanakkor félnek is a rájuk váró kihívásoktól, különösen a mesterséges intelligencia negatív hatásaitól – írja az MTI a Boston Consulting Group (BCG) közleménye alapján.

A BCG felmérésében résztvevők 77 százaléka szerint fontosabb az új technológiák elsajátítása, mint a klasszikus tudásé, és 55 százalékuk úgy gondolja, hogy a számára szükséges készségek nagy részét nem a formális oktatáson keresztül fogja megszerezni. Összességében a válaszoló fiatalok több mint 40 százaléka tart a jövőtől, és bár 79 százalékuk összességében kedvezően ítéli meg a mesterséges intelligenciát, 49 százalék tart attól, hogy elbutulást okoz.

A közlemény szerint sokan számítanak mesterséges intelligencia alkotta valótlan hírek, médiatartalmak terjedésére. Káros következményei közé sorolták a katonai alkalmazást és a magánélet megfigyelését is, ugyanakkor elismerték, hogy segítheti az egészségügyet, olcsóbbá tehet költséges folyamatokat, megkönnyítheti az adminisztrációt, időigényes munkákat vehet át az embertől.

Nem él, de műsort vezet, zenekara van, sőt interjút is ad

A hollywoodi írósztrájkhoz sok más művész mellett a színészek is csatlakoztak. Utóbbiak, többek között a szinkronszínészekkel vagy a statisztákkal karöltve azért is harcolnak, mert attól tartanak, hogy a mesterséges intelligencia elveszi a munkájukat. Dél-Koreában más a helyzet: akadnak olyan művészek, akik kifejezetten azért bocsátják áruba magukat, hogy az AI a lehető leghitelesebb klónjukat tudja létrehozni.

Tíz emberből gyúrták

A mesterséges intelligencia által vezérelt művészek mára általánossá váltak, ráadásul a virtuális sztárok népszerűsége napról napra nő. Jelenleg a legnagyobb sztár Zae-in, aki/ami nagyjából akkora, mint egy átlagos méretű ember, kiválóan énekel, műsorvezetőként is megbízható, de akkor is számítani lehet rá, ha luxuscikkeket kell eladni a tévében. Itt például a dél-koreai SBS hírműsorának egyik reggeli adásában látható:

Az USA, Kína és az EU közösen figyelmeztet az AI katasztrofális veszélyeire

A mesterséges intelligencia okozta biztonsági kockázatokról rendeztek konferenciát az Egyesült Királyságban, ahol nemcsak Elon Muskkal lehetett szelfizni, de tető alá hoztak egy közös, nemzetközi fogadkozást arra vonatkozóan, hogy ezzel a kérdéssel sürgősen kezdeni kell valamit. Az úgynevezett Bletchley-nyilatkozatot összesen 28 ország írta alá, köztük olyan nagyhatalmak, mint az Egyesült Államok, Kína, az EU, illetve a rendezvénynek otthont adó Egyesült Királyság.

Az AI-modellek legfigyelemreméltóbb képességeiből komoly, sőt katasztrofális károk is fakadhatnak – akár szándékos, akár nem szándékos következményként. Tekintettel a mesterséges intelligencia gyors és kiszámíthatatlan fejlődési ütemére, valamint látva a technológiai befektetések felgyorsulásárát, megerősítjük, hogy különösen sürgős elmélyíteni e lehetséges kockázatok megértését és a kezelésükre irányuló intézkedéseket

– áll a Guardian által szemlézett szövegben, amely tartalmaz egy jövőbeli menetrendet is a biztonsági kérdések nemzetközi megvitatására. Ennek keretében hat hónap múlva vitatják meg a legfontosabb kérdéseket, egy év múlva pedig Franciaország ad majd helyszínt hasonló konferenciának.

Az amerikaiak elsőként állnak neki a mesterséges intelligencia szabályozásának

A Fehér Ház bejelentette, hogy rendeletben fogja szabályozni a mesterséges intelligencia felhasználási lehetőségeit – írja a Mashable. Bruce Reed, a Fehér Ház kabinetfőnök-helyettese szerint ez a világ legerősebb intézkedéscsomagja, amelynek célja, hogy megvédje az amerikai állampolgárokat.

Ez azt jelenti, hogy a Fehér Ház még azelőtt szabályozza a modern technológiát, hogy arra a kongresszus saját keretrendszert fogadna el.

A rendelet a Biden-Harris-féle AI Bill of Rights tervezetére, valamint 15 vezető technológiai vállalat önkéntes kötelezettségvállalására épül, amelynek részeként vállalták, hogy együttműködnek a kormányzattal a biztonságos és felelős MI-fejlesztés érdekében. A rendelet 10 fontosabb megállapítást tesz:

Adathalászatra is kihasználható a mesterséges intelligencia

A kutatók figyelmeztetése óta az OpenAI javította a cég által kifejleszett ChatGPT-t, de több más MI-eszköz valószínűleg továbbra is tud hackerként viselkedni.

Dizájnnal és az MI-vel javítja az ügyfélélményt az e-könyv piac magyar csúcsszereplője

A PublishDrive már többször meglepte a világot, és most az alapértékeket is megtartva fordult új irányokba a cég.

Dizájn. E szó hallatán a legtöbb ember egy tetszetős külsejű használati tárgyra, ruhára, órára, telefonra, bútorra vagy autóra asszociál. Pedig ennek a fogalomnak nem csupán a kézzelfogható, fizikai valójukban létező eszközök esetében van jelentősége. A mobilos vagy számítógépes alkalmazások használhatóságát alapvetően határozza meg az, hogy milyen az a felület, amivel a felhasználó találkozik.

Természetesen az is számít, hogy vonzó-e a megjelenése, hogy jó érzés legyen a képernyőre tekinteni, ez nem is lehet kérdés. Ám legalább ilyen fontos a logikus struktúra, hogy az egyes funkciók oda kerüljenek, ahol lenniük kell, és hogy a szolgáltatásokat azonnal el lehessen érni, tehát röviden: a felhasználóbarát kialakítás.