Best WordPress Hosting
 

Archívum címkék: Törökország

Törökország, a vonakodó szövetséges

Közzétette szerző

Dobrovits Mihály: Hét évtized a NATO-ban

A haderő teljes létszámát 775 000 főre tehetjük, beleértve a hadsereg közvetlen kötelékén kívüli alakulatokat (csendőrség, parti őrség) is. Mindezek közül a török fegyveres erők (Türk Silahlı Kuvvetleri) aktív létszáma 325 000 fő, melyek közül 260 200 fő tartozik a szárazföldi erők kötelékébe, mintegy ötvenezer a légierőébe, valamint 45 000 a flottához. 378 000 tartalékos mellett, 156 000 fő tartozik a csendőrség és a parti őrség kötelékébe. Ha mindezeket beleszámoljuk, akkor a 890 500 fős létszámot is elérhetik. Ez kétségkívül hatalmas mozgósítható erő, de ahogy már említettük, legfeljebb, ha egyharmaduk aktív, s jórészt ők sem harcoló alakulatok tagjai.

Mi ez?

PostPin It!

Lassan eltűnik ez a gyönyörű, ősi sírhely

Közzétette szerző

Lassan eltűnik egy gyönyörű, ősi sírhely Törökországban az elhanyagolás és a természetes erózió miatt – írja az IFLScience. A különleges Kale Kapı sír egy hegyoldalban található építmény, amely nagyjából 2500 éves lehet.

A sírkamrát lenyűgöző, kőbe vésett képekkel dekorálták ki, amelyeken oroszlánnal harcoló ember, bika és egyszarvú is látható. Ezek a rajzok azonban egyre kevésbé láthatóak, és félő, hogy hamarosan teljesen el is tűnnek.

Mindemellett az építmény oszlopainak állapota is sokat romlott, így az is elképzelhető, hogy előbb-utóbb az egész sírhely összeomlik.

PostPin It!

Az aranyifjú címmel új török sorozat érkezik a TV2-re – íme az előzetes

Közzétette szerző

A széria egy kényszerházasság története sok intrikával, hazugsággal és sötét családi titkokkal.

PostPin It!

Miért egy pad köré épül az ellenzéki beszéd a halálos gyorshajtások helyett?

Közzétette szerző

The post Miért egy pad köré épül az ellenzéki beszéd a halálos gyorshajtások helyett? first appeared on 24.hu.

PostPin It!

Mit kezdene Európa még három Orbánnal?

Közzétette szerző

Hosszú diplomáciai harcoknak ritkán van annyira semmitmondó végeredménye, mint Törökország birkózásnak Svédország NATO-tagsága kapcsán.

Svédország még tavaly, az Ukrajnát sújtó orosz agressziót követően kérte felvételét a NATO-ba, Finnországgal együtt, amit a finnek esetében viszonylag gyorsan jóvá is hagyott mindenki – utolsóként Törökország és Magyarország. E két ország ugyanakkor nem egyezett bele a svédek csatlakozásába.

Törökországban ugyanis éppen parlamenti és elnökválasztásra készültek, és a nacionalista török vezetésnek komoly problémája van a baloldali kurd pártokkal, amelyek képviselői közül többen Svédországba menekültek, a svédek pedig nem adták ki a török állam által terroristának tartott kurdokat.

PostPin It!

Nem eszik olyan forrón a török kását – aligha hoz érdemi változást Erdogan pálfordulása

Közzétette szerző

Recep Tayyip Erdogan török elnök hétfőn este, a vilniusi NATO-csúcs előtti utolsó pillanatban bejelentette, hogy hozzájárul Svédországnak a transzatlanti biztonsági szervezethez való csatlakozásához. Ugyan az erről szóló jegyzőkönyvet a szövetség tagjai már tavaly aláírták, azt minden tagállamnak külön ratifikálnia kell, ezt pedig Törökországon és Magyarországon kívül már mindenki megtette. Ahogy tavaly a jegyzőkönyv aláírásakor, úgy most a ratifikációs folyamat kapcsán is Ankara a végsőkig kivárt, hogy a lehető legtöbbet hozza ki az egyhangú döntéshozásból adódó vétójogával.

A török beleegyezés a svéd (és korábban a finn) NATO-csatlakozás kapcsán nagy győzelem a transzatlanti biztonság szempontjából, ez teljesen egyértelmű. Bonyolultabb kérdés, hogy miként értelmezzük Erdogan elnök viselkedését, különösen annak fényében, hogy hétfőn, a végső bejelentés előtt a török államfő már az országa EU-csatlakozásához kötötte a svéd NATO-csatlakozást. Reményteljesen tehették fel a kérdést tegnap az európai fővárosokban: külpolitikai váltást láthatunk Ankarában?

Törökország transzatlanti fordulata?

PostPin It!

Nehéz abbahagyni az unortodox gazdaságpolitikát, újabb mélységekbe zuhant a török líra

Közzétette szerző

Örülhetnek az Isztambulba vagy Antalyába készülő turisták és a török exportőrök, az átlagtörök pénze viszont ütemesen veszít az értékéből. A várakozásoktól elmaradó múlt heti kamatemelés még fel is gyorsította a líra zuhanását.

Mi történt? A török líra újabb mélypontra jutott hétfőre, és még nem látszik, hol a folyamat vége (bár ma éppen erősödött egy kicsit). A török valuta értéke 80 százalékát vesztette el az elmúlt öt évben.

Számokban: az árfolyam Erdogan második fordulós győzelme után lépte át a 20 líra/amerikai dollárt, hétfő délután pedig már a 26-ot is elérte. 2010-ben még 1,5 líráért lehetett kapni egy dollárt, de 2020-ban is még 7 körül volt az árfolyam.

PostPin It!

A vártnál kisebb kamatemelésről döntött a török jegybank, beszakadt a líra

Közzétette szerző

A török központi bank 6,5 százalékponttal, 8,5 százalékról 15 százalékra emelte az irányadónak számító, hétnapos repokamatot. A jegybank 2021 márciusa óta először döntött jelentős kamatemelés mellett, ami elmozdulást jelez a konvencionálisabb gazdaságpolitika irányába.

A májusban újraválasztott Recep Tayyip Erdogan török elnök nemrég átalakította gazdasági csapatát:  jegybank élére Hafize Gaye Erkant nevezték ki, aki korábban a Goldman Sachs Groupnál, valamint a First Republic Banknál töltött be vezető pozíciókat. Erkan az első nő a török központi bank élén, aki a magas infláció ellensúlyozása érdekében első kamatdöntő ülését 650 bázisponttal emelte meg az irányadó kamatot.

Előzetes piaci várakozások legalább 21 százalékos rátával számoltak, így jegybank döntése esésbe kapcsolt a török líra. 

PostPin It!

BL-döntőn járt Orbán Viktor, de nem az MTI képein

Közzétette szerző

Az állami hírügynökség bőséges képanyagot közölt az isztambuli Bajnokok Ligája döntőjéről, külön a VIP-páholyról (képünkön), még arról is, hogy Recep Tayyip Erdogan török államfő külön is fogadta a FIFA elnökét.

Annak, hogy Orbán Viktor ezúttal is ott volt a BL-döntőn, a magyar kormányfő találkozott az újraválasztott török elnökkel nincs nyoma. Ezt a 444.hu vette észre az AFP és a Reuters fotóin.

Azzal, hogy Orbán Viktor egy héttel az államfő beiktatása után újra visszatért Törökországba, most a közösségi oldalán sem foglalkoztak, az utolsó két bejegyzés a hivatalos türkmenisztáni látogatásáról szól, a bejegyzések dátuma szerint a miniszterelnök vélhetően onnan repülhetett a BL-döntő helyszínére.

PostPin It!

Felrobbant egy török robbanóanyaggyár, többen meghaltak

Közzétette szerző

Legalább öt munkás meghalt, amikor szombat reggel detonáció történt egy robbanóanyaggyárban Ankara külvárosában. A török védelmi minisztérium közleménye szerint a robbanás az állami tulajdonú Mechanikai és Vegyipari Vállalat telephelyén történt, ereje több ablakot betört a környéken. Az NTV tévécsatorna felvételei szerint az üzemben tűz ütött ki a detonációt követően.

A helyszínre több mentő és tűzoltó érkezett, és a dolgozók hozzátartozói is megjelentek a gyárnál. Vasip Sahin ankarai kormányzó riportereknek elmondta, hogy az üzemből már mindenkit kimenekítettek.

A robbanás okát egyelőre nem tudni, az ügyben nyomozást indítottak – írja az MTI. A gyárban a török belügy- és a védelmi minisztérium számára állítanak elő gránátokat és robbanóanyagokat, és a dinamitban használt vegyi anyagokkal is dolgoznak.

PostPin It!

Erdogan lecserélte az egész kormányát

Közzétette szerző

Az újraválasztott török elnök, Recep Tayyip Erdogan szombat esti ankarai sajtótájékoztatóján közzétette az általa kijelölt miniszterek névsorát. A kabinet szinte teljesen átalakult, a kulcstárcák élén is változás történt.

Két olyan eddigi kabinettag van, aki minisztériuma élén folytathatja munkáját: Fahrettin Koca az egészségügyi tárca vezetőjeként, valamint Mehmet Nuri Ersoy – Törökország egyik legnagyobb turisztikai cégének, az Etsturnak az alapítója – a kulturális és idegenforgalmi minisztériumnál.

Erdogan ezúttal is egy alelnököt választott maga mellé, Cevdet Yilmaz személyében. Yilmaz 2011 és 2016 között kétszer is volt fejlesztési miniszter, a köztes időszakban pedig, 2015-ben miniszterelnök-helyettesi pozíciót töltött be.

PostPin It!

Orbánt a vihar sem állította meg, hogy odaérjen Erdogan beiktatására

Közzétette szerző

Az újraválasztott török elnök, Recep Tayyip Erdogan szombaton letette az államfői esküt a török parlamentben, és ezzel megkezdődött harmadik elnöki ciklusa. Az ünnepségre Orbán Viktor miniszterelnök is Ankarába utazott, viharos leszállásról írt a Facebookján és utcákon hömpölygő vízről tett ki képet.

A nagy eső Erdogan beiktatását sem mosta el, de a külső helyszíneken esernyővel kellett kísérni a politikust.

Anıtkabir Ziyaretihttps://t.co/UD07Uy16lz

PostPin It!

Erdoğan Orbán, a kurdok Gyurcsány szerepében – érthetően a török helyzetről

Közzétette szerző

Minden bizonnyal Erdoğan marad az elnök Törökországban, a rezsim nem fog puhulni, de ez nem jelent NATO-kilépést és Moszkva felé fordulást sem – mondja podcastunkban Egeresi Zoltán, az NKE Stratégiai Védelmi Kutatóintézet tudományos munkatársa, Törökország-kutató. Putyin miért tette le a voksát Erdoğan mellett, ha közben török drónok orosz harckocsikat lőnek Ukrajnában? A HetiVálaszból minden kiderül. Műsorvezetők: Borbás Barna, Stumpf András.

Az adás meghallgatható a fenti lejátszóra kattintva. Ha az nem jelenik meg, közvetlen link itt. Ha egyszerűen letöltenék az adásokat mp3-formátumban, ide kattintsanak. Ha telefonon keresztül csatlakoznának műsorunkra, a Spotify mellett iTunes-on, TuneIn Radio-n és Pocket Casts-on is megtehetik. Podcastunk RSS-csatornája ezen a hivatkozáson található.

Részletek a műsorból:

PostPin It!

Betonba öntött autokrácia – legnagyobb próbatétele vár Erdoğanra vasárnap

Közzétette szerző

Az erőteljes külföldi hitelezésre, alacsony ipari termelékenységre és építőipari beruházásokra támaszkodó gazdasági modell nyílt rendszerválsága évekkel ezelőtt megkezdődött Törökországban, azonban hosszú idő után valós politikai kihívással is szembe kell néznie az Erdoğan-rezsimnek. A történelmi ellenség kemalista oldal mellé immár csatasorba álltak egykori szövetséges radikális jobboldali szereplők, ahogyan a kurdok is. De leváltható-e Recep Tayyip Erdoğan rendszere választások útján egy választási autokráciában, ahol az állami intézményeket, de a médiát is kézi vezérléssel irányítja az államfő? Ahol börtöncellák ajtajai is gyakran nyílnak meg ellenzéki politikusok, aktivisták, újságírók számára. A Választási földrajz oldalt is szerkesztő, az ELTE Társadalom- és Gazdaságföldrajzi Tanszékén PhD-hallgató vendégszerzőnk a török valóság mélyére ás – a hazai viszonyokkal való hasonlóság pedig csupán a véletlen műve. Vagy nem. Érdekfeszítő mélyelemzés.

PostPin It!