Best WordPress Hosting
 

Akár 10 hónapig is a levegőben maradhat ez a madár

Bizonyára sokakban felmerült már a kérdés életük során, hogy meddig tud leszállás nélkül, egyhuzamban repülni egy átlagos madár. A válasz fajonként eltérő lehet, azonban Ronald Lockley walesi ornitológus már az 1970-es években azt közölte, hogy a sarlósfecske akár 10 hónapig is képes lehet pihenő nélkül repülni, írja az IFLScience.

A svédországi Lund Egyetem kutatóinak csoportja 2016-ban meg is tudta erősíteni ezt az elméletet. Ennek érdekében a csapat 13 felnőtt sarlósfecskére tett nyomkövetőt, amelyek gyorsulásmérőkkel rögzítették repülési tevékenységüket. Volt egyedek, melyeket több éven keresztül figyeltek, még akkor is, amikor télen Svédországból a Szahara felé vették az irányt, majd vissza.

Az eredmények azt mutatták, amit már régóta sejtettek, vagyis hogy a fecskék életük nagy részét a levegőben töltik.

Rekordközeli, nyári meleg jön hétvégére

A hétvégi hidegfront után jelenleg egy anticiklon uralja hazánk időjárását, az erős szél mellett kedden és szerdán alapvetően napos idő lesz 13-18, majd 15-22 fokos csúcshőmérséklettel. Szerda délután, este viszont nagy csapadéktartalmú levegő érkezik fölénk, éjjel országszerte, csütörtökön már csak a déli és keleti tájakon számíthatunk esőre, ekkor egy-egy zivatar is kialakulhat.

A csapadékzóna gyorsan, 24 óra alatt átvonul felettünk, majd gyors és erős felmelegedés kezdődik

– mondja a 24.hu-nak Molnár László meteorológus, a Kiderül.hu munkatársa.

Videó: hatalmas cápát fogott ki egy horgász

Méretes cápát fogott ki egy horgász Floridában, a parton tartózkodó járókelők videóra is vették az esetet – írja a Fox News. A férfi órákig küzdött a nagy kapással, mire sikerült a szárazföld közelébe húznia.

A felvételen jól látszik, hogy egész nagy tömeg gyűlt a horgász köré, akik kíváncsian várták, hogy láthassák, mi is akadhatott horgára. Végül aztán mindenki meglepetésére kiderült, hogy egy jókora cápát sikerült kifognia.

Az egyik jelenlévő hamar elő is kapott egy mérőszalagot, és megállapították, hogy a ragadozó körülbelül 2,3 méter hosszú volt.

Puma végzett egy 21 éves férfival Kaliforniában

Puma végzett egy 21 éves férfival szombaton Kaliforniában – írja az AFP. A ritkának számító támadás áldozata nem volt egyedül, 19 éves öccse is vele volt, ő súlyos arcsérülést szenvedett.

A rendőrsége közleménye szerint a két testvér szarvasagancsokat gyűjtött egy erdőben, amikor megközelítette őket a ragadozó. A fiúk nem menekültek el, hanem – ahogy a szakértők is tanácsolják az ilyen esetekben – magasba emelték a karjaikat, kiabálni kezdtek és még egy hátizsákot is az állat felé hajítottak, hogy elijesszék. Azonban mindez hiábavaló volt, a puma rájuk rontott.

A ragadozó először a fiatalabb testvért, Wyattet célozta, akinek megharapta az arcát, majd karmaival a testét is megsebezte. Később viszont az idős fiú, Taylen keltette fel az érdeklődését, akit torkon harapott. Wyatt eközben visszamenekült autójukhoz, ahol már volt térerő, így tudott segítséget hívni.

Születő csillagról készítettek fényképet

Fényképet készített a Hubble űrtávcső egy születő csillagról, az FS Tau B-ről – derül ki az Európai Űrügynökség (ESA) közleményéből.

A fotón egy fiatal csillagrendszer látható, amely a fiatal FS Tau A csillagot és az éppen formálódó FS Tau B-t is magába foglalja. Előbbi a fénykép legragyogóbb objektuma, míg utóbbi, a születő égitest pedig tőle jobbra látható.

Az FS Tau B egy úgynevezett protocsillag, amely még nem alakult ki teljesen. Ezt az égitestet egy porból és gázokból álló protoplanetáris korong veszi körül, később ebből fognak megformálódni a csillag bolygói. A szakértők azt feltételezik, hogy miután kifejlődött, az FS Tau B a Naphoz hasonló csillag lesz majd.

Veszélyes kullancsok tűnhetnek fel Magyarországon

A korábban beköszöntött tavasz miatt idén hamarabb várható a hazánkban újonnan megjelent, veszélyes Hyalomma kullancsok felbukkanása is – derül ki a Magyar Kutatási Hálózat (HUN-REN) közleményéből.

Ezek a vérszívók tőlünk délebbre őshonosak, de a vándormadarak segítségével könnyen terjednek északabbra. A globális felmelegedés hatására egyre nagyobb eséllyel maradnak életben és találnak megfelelő körülményeket a mi éghajlatunkon is.

A Hyalomma kullancsok képesek számos kórokozó, például a krími-kongói vérzéses láz vírusának terjesztésére, amely akár 30 százalékos halálozási aránnyal is járhat.Szerencsére a vándormadarak nem hordozzák a krími-kongói vérzéses láz vírusát, ezért viszonylag kicsi az esély arra, hogy egy fertőzött kullanccsal találkozzunk.

Videó: óriási ragadozót mosott partra a tenger

Partra sodródott egy kardszárnyú delfin Kanada nyugati partján, kicsinye pedig a közeli sekély vizekben esett csapdába – írja a The Guardian. A helyi lakosok és az illetékes hatóságok hiába próbáltak segíteni rajta, az állat elpusztult, de a megárvult borjú megmentésében továbbra is reménykednek.

A bajba jutott tengeri emlőst szombaton vették észre, és még aznap megpróbálták visszajuttatni a tengerbe. Igyekezetük azonban nem hozott eredményt, a kardszárnyú delfin nem sokkal később kimúlt. A borjú továbbra is a sekély vizekben úszkál körbe-körbe.

A szakértők szerint az anya 2009-ben született, kicsinyének pedig 2022-ben adott életet. A két ragadozó feltehetőleg egy zsákmányállatot üldözve került a sziklás, partközeli területre, még dagály idején. Amikor viszont beköszöntött az apály, és a vízszint lecsökkent, csapdába esett.

Kétfejű kígyót műtöttek meg

Műtéten esett át Tiger-Lily, a kétfejű fekete patkánysikló – írja az Interesting Engineering. A különleges hüllő gondozói azután fordultak állatorvoshoz, hogy az egyik etetés során vért tüsszentett.

A Saint Louis Állatkert szakemberei megállapították, hogy az aggasztó tünetet egy rendellenesség okozta az állat petefészkében. Emiatt a tojásai nem nem jöttek ki a testéből, hanem a petefészken belül maradtak és ott növekedtek.

Az orvosok úgy döntöttek, műtétet végeznek a kígyón, amellyel eltávolítják a petefészkét, hogy ezzel megelőzzék a gyulladást és fertőzést, amelyet a rendellenesség okozhat. Az állatkert közlése szerint az operáció sikeres volt, Tiger-Lily pedig szépen épül fel a beavatkozás után.

Felgyorsítja az agy öregedését a szegénység

Gyorsabban öregedhet a szegénységben élők agya egy új tanulmány szerint – írja a ScienceAlert. A kutatás eredményei kapcsolatot mutatnak a fehérállomány csökkenése, valamint a háztartás alacsony bevétele között.

A fehérállomány az agy azon része, amely főleg az idegsejtek nyúlványaiból, az úgynevezett axonokból áll, amelyek az agy kommunikációs csatornáiként működnek. Ahogy az emberek idősödnek, fehérállományuk egyre csökken, ezt a folyamatot gyorsíthatja fel a rossz anyagi helyzet.

A hátrányos szociális körülményeket régóta hozzák kapcsolatba az egészség és a mentális képességek korai hanyatlásával, az új tanulmányban a szakértők arra próbáltak rájönni, hogy pontosan miért is van ez. A kutatás során 751 felnőtt agyát vizsgálták meg, ebből pedig világosan látszott, hogy a szegényebbek idegrendszerében több jele van a fehérállomány leépülésének.

Az agyunk tényleg átírhatja az emlékeket?

Biztos sokan folytattak már végeérhetetlen vitát azért, mert másképp emlékeztek egy találkozó helyére vagy idejére, mint az, akivel megbeszélték, és ennek kisebb-nagyobb bonyodalom lett a vége. Talán az is sokaknak eszébe jutott már, hogyha véletlenül egy bűncselekmény tanúi lennének, később vajon miként tudnának személyleírást adni, vagy mennyire pontosan lennének képesek felidézni tanúként az elhangzottakat. A legtöbben valószínűleg arra jutottak, hogy sehogy, sőt, zavaros emlékeikkel inkább még össze is kuszálnák a szálakat.

Mennyire megbízható az emberi memória? Elvárható-e valakitől, hogy akár évtizedes távlatból felidézzen valamely helyzetet, telefonbeszélgetést olyan pontosan, hogy az egy tárgyaláson megállja a helyét? Hogyan kezeli a „memóriát” a hazai jogalkalmazás? Dr. Keresztes Attila kognitív idegtudóst, a HUN-REN Természettudományi Kutatóközpont Agyi Képalkotó Központjának főmunkatársát, és az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Kar adjunktusát, az Élethosszon át tartó Emlékezetfejlődés Kutatócsoport vezetőjét, valamint Dr. Kiss Anna kriminológust, az Országos Kriminológiai Intézet tudományos főmunkatársát kérdeztük.

Mi az, amit aktiválunk?

Ez a világ leggyorsabb nyelve

A beszéd sebessége személyenként eltérő, azonban a nyelveket objektíven meg lehet versenyeztetni gyorsasági szempontból. Erre az egyik legszélesebb körben elfogadott mód, ha megszámoljuk, hány szótagot lehet kimondani másodpercenként. Számos nyelvészeti tanulmány vizsgálta ezt a mérőszámot, és sokan ugyanarra a következtetésre jutottak: a japán a leggyorsabb nyelv, írja az IFLScience.

A Lyoni Egyetem kutatóinak 2011-es tanulmánya hét különböző nyelvet vizsgált, és a másodpercenkénti szótagszám alapján rangsorolta őket. Eszerint a japán nyelv végzett az élen 7,84 szótag/másodperccel, melyet a spanyol követett, 7,82 szótag/másodperces aránnyal. Ezt követően francia (7,18), olasz (6,99), angol (6,19), német (5,97) és mandarin (5,18) volt a sorrend.

Az egyetem kutatói 2019-es tanulmányában már 17 különböző nyelvet vizsgált Európában és Ázsiában, ám ezúttal nem a szótagok, hanem az információval bíró szavak sebességét vizsgálta. Eszerint bár a japánt valóban gyorsan beszélik, önmagukban nem sok információt tartalmaznak az egyes szótagok. 

Megtalálhatták a Lyme-kór kezelésének tökéletes módját

Az Egyesült Államokban minden egyes órában 54 új Lyme-kóros esetet regisztrálnak, és bár a legtöbb antibiotikumos kezelés hatásos, vannak olyanok, akik nem reagálnak a gyógyszerekre. Michal Caspi Tal, az MIT tudósa szerint az emberek nagyjából az emberek tíz százaléka nem gyógyul meg az antibiotikumos kezelés hatására sem, így jelenleg nincs kezelés számukra.

A Helsinki Egyetem és az MIT kutatói azonban előálltak egy új kezelési móddal. Közös tanulmányukban feltárják, hogy az emberi verejtékben található egy fehérje, amely felhasználható olyan krémek készítésére, melyek hatékonyan kezelik a Lyme-kórt minden betegnél, írja az Interesting Engineering.

A Lyme-kórt alapvetően a Borrelia burgdorferi és a Borrelia mayonii okozza, amelyek a fertőzött kullancsok nyálában található baktériumok. Amint a baktériumok bejutnak az emberi szervezetbe, a gazdaszervezetben olyan tünetek jelentkeznek, mint a láz, a bőrkiütés és a fejfájás. A tartós fertőzés arcbénuláshoz, agyhártyagyulladáshoz, idegkárosodáshoz és sok más súlyos tünethez vezethet.

Kiderült a 25 ezer éves piramis titka

Tavaly ősszel vert nagy visszhangot egy, az Archaeological Prospection folyóiratban megjelent tanulmány, amely szerint az indonéziai Gunung Padang – a megvilágosodás hegye – lehet a világ legősibb piramisa: 14-25 ezer évvel ezelőtt aprólékosan faragták ki. Sőt, a cikk szerint az építményben rejtett üregek vagy kamrák vannak, valamint a helyszínt többször is betemették, minden bizonnyal azért, hogy megőrizzék a helyszín titkosságát – írja az IFL Science.

A datálás alapján tehát a Gunung Padang vagy tízezer évvel előzi meg a legelső ismert egyiptomi piramist, és azt feltételezi, hogy a helyiek már akkor fejlett építési gyakorlatot alkalmaztak, mikor még a mezőgazdaság sem létezett. Számos szakértő viszont azonnal kétségbe vonta az állításokat, az aggályok hatására pedig a folyóirat most

felülvizsgálta a kutatás tartalmát, és a tanulmányt visszavonta.

Maradéktalanul kiszolgálta a megszállókat Sztójay Döme

A Dimitrije Stojaković néven született Sztójay Döme katonai iskolákba járt, az első világháborúban őrnagyi rangig jutott, a nagy világégés után pedig belépett Horthy Miklós nemzeti hadseregébe. A hírszerzés-kémelhárítás egyik vezetője volt, majd az 1920-as évek második felében a berlini magyar nagykövetségen dolgozott, a nevét ekkortájt magyarosította – írja a Múlt-kor.hu.

Horthy másra számított tőle

1933-ban hazahívták, tábornokként két évig a Honvédelmi Minisztérium egyik osztályát vezette, majd altábornagyként nyugdíjazták, és Horthy rendkívüli követ és meghatalmazott miniszter rangban a berlini külképviselet élére nevezte ki. Sztójay őszinte híve és csodálója volt a náci Harmadik Birodalomnak, mindent megtett azért, hogy Magyarországot a német-olasz tengely mellé állítsa. Élvezte a német vezető körök bizalmát, sokan vélekedtek úgy, hogy nem annyira a magyar, sokkal inkább a német birodalmi külügyminisztérium, a Wilhelmstrasse szócsöve volt.

Nyakunkon az óraátállítás, már este hét után is világos lesz

A történelmi időkben, amíg az óra nem vette át életünk felett az egyeduralmat, az emberiség a világ minden pontján a ma télinek nevezett időszámítás szerint élte mindennapjait a természet ritmusában. Aki nem tért nyugovóra a Nappal, az vagy a sötétben kuksolt, vagy vállalta a gyertyák, olajlámpák jelentette költséget, később a gyáripar fejlődése borított nagyot a régi renden.

Benjamin Franklin az elsők között vetette fel 1784-ben, hogy a természetes fény maximális kihasználása érdekében érdemes lenne a napi ritmusunkat a Nap járásához igazítani. A nyári félévben ugyanis csillagunk korábban kel és később nyugszik, így, ha minden nyári félévben előrébb tekerjük az óramutatót, azzal esténként még egy világos órát nyerünk – rengeteg gyertyát lehetne így megspórolni. Ebből alakult ki mára a téli és a nyári időszámítás váltogatása, március végén utóbbira térünk át:

március 31-én vasárnap hajnali 2 órakor eggyel előre, 3 órára tekerjük a mutatót.

Földön kívüli életet mutathatnak ki egy jégdarabból

A földön kívüli élet kutatása szempontjából igencsak ígéretesnek tűnik a Jupiter körül keringő hold, az Európa: felszínét több kilométer vastag vízjég borítja, amely alatt az élet bölcsőjének tartott óceán rejtőzik.

A tudósok egyre inkább úgy gondolják, hogy az ilyen holdak óceánjaiban élet lehet, ám ennek megtalálásához értelemszerűen át kellene fúrni a jeget, ami egy idegen planétán rendkívüli feladat lenne. Egy új tanulmány szerint azonban erre nem is lenne szükség. Időnként ugyanis hatalmas kitörések repesztik meg a jeget, miközben gejzírként „lövik” az űrbe az óceán vizét.

Egy tudóscsoport most elsőként bizonyította, hogy az így felszínre jutó apró sejttöredékek is kimutathatók, vagyis nem kell fúrni

Óriási szennyezést okozott a tankerek Titanicja

A „tankerek Titanicjának” is nevezhetnénk a hírhedt Exxon Valdez olajszállító hajót, amelynek zátonyra futása Alaszka partjainál a történelem egyik legnagyobb, ember okozta környezeti katasztrófáját eredményezte. Már 1992-ben játékfilm készült a történtekből, amelyet Magyarországon először a szenzációhajhász Lángoló tenger címen forgalmaztak, noha éppen az jelentette a problémát, hogy a tengerbe ömlő, a becslésektől függően 41–113 millió liter kőolajat ekkora mennyiségben felgyújtani sem lehetett, a mérgező füst megfojtotta volna a helyi lakosságot. A tragédiát tovább súlyosbította, hogy a nyílt óceán helyett egy öbölben történt.

Ittas kapitány

Valdez egy kis település volt, mielőtt „életet” pumpált volna bele az 1975 és 1977 között megépített transzalaszkai csővezeték, amelynek déli végpontjául a jégmentes Valdez-öbölt jelölték ki. Az 1986-ban szolgálatba állított, 301 méter hosszú Exxon Valdez, az Exxon olajtársaság (egy 1999-es legendás vállalategyesülés óta Exxon Mobil – a Standard Oil jogutódja) hajója is egyike volt azon tankereknek, amelyeket Valdez kikötőjében töltöttek fel az észak-alaszkai Prudhoe-öbölből, Észak-Amerika legnagyobb olajmezőjéből érkező „fekete arannyal”.

Gorbacsov felajánlotta a teljes atomleszerelést

Két héttel azután, hogy Ronald Reagan a Szovjetuniót a gonosz birodalmának nevezte, 1983. március 23-án az amerikai elnök bejelentette a köznyelvben „csillagháborús” tervként emlegetett elképzelését. A cél egy olyan, áttörhetetlen védőpajzs kiépítése volt, amely földi és űrbéli telepítésű fegyverekkel lehetetlenné teszi, hogy szovjet rakéták elérjenek amerikai célpontokat – írja a Múlt-kor.hu.

Teller támogatta

A hivatalosan Stratégiai Védelmi Kezdeményezésnek (SDI) nevezett program egyik legismertebb támogatója a hidrogénbomba atyjának is nevezett Teller Ede volt, aki biztosította az elnököt arról, hogy a szükséges tudományos technológiák elérhető közelségben vannak. zek közé tartozott például a röntgenlézer (egy atombomba energiájával táplált, a röntgen tartományban működő lézer), a részecskefegyver, illetve számítógép által vezérelt fegyverek sora.

Ágyában gyilkolták meg az orosz cárt

I. Pál orosz cárt 223 éve, 1801. március 23-án éjjel gyilkolták meg hálószobájában – írja a Rubicon. Ezzel uralkodása elég hamar, kevesebb mint 5 év után ért véget.

Pál élete meglehetősen szerencsétlenül alakult: 8 éves korában anyja meggyilkoltatta apját, hogy megszerezhesse a hatalmat, így egészen II. Katalin haláláig kellett várnia az őt illető trónra. A cárnő ráadásul egész életében fia alkalmatlanságát próbálta bizonyítani minden áron. A gyenge testalkatú Pál feleségeit anyja választotta ki, gyermekeit pedig elragadta tőle, hogy a saját szája íze szerint neveltethesse őket.

Pál végül 1796 novemberében mégis trónra léphetett, és az abszolút hatalom megszerzésére törekedett. A cárt sokan elmebetegnek tartották, mert mindenáron fel akarta szabadítani Máltát, hogy valóra váltsa gyermekkori álmát és a Máltai Lovagrend nagymesterévé váljon.