Best WordPress Hosting
 

Háziállatként tartották a rókákat az ókori argentinok

Egy ókori argentin temetkezési helyen talált rókacsontok vizsgálata alapján a tudósok arra a következtetésre jutottak, hogy az akkori emberek háziállatként tarthatták a rőt ragadozókat, írja a Guardian.

Az 1500 éves temetkezési helyről kiásott rókamaradványokat az emberek csontjai mellett találták meg. A szakértők szerint az állatokat gazdáik mellé temették, bár nem lehet pontosan megállapítani, hogy az emberi és állati testeket egy időben temették-e el. A szénizotópos kormeghatározás ugyanakkor azt mutatja, hogy a róka- és embercsontok is 1500 évesek.

A kutatás szerint a maradványok alapján a rókatartás megelőzhette a kutyatartás elterjedését Patagóniában, ami nagyjából 700-900 évvel ezelőtt történt. 

Egy nap alatt kétszer tartóztatták le Greta Thunberget

Hétvégén több nagyvárosban is klímatüntetés zajlott Európában, azonban a legnagyobb médiavisszhangot egyértelműen a hágai esemény kapta. Ezen nagyjából 1000 tüntető vett részt, köztük Greta Thunberggel is, akit aznap kétszer tartóztattak le. A „szokatlanul erős rendőri fellépés” végül az egyik tüntető súlyos sérülésével járt, írja az Euronews.

Az Extinction Rebellion egy forgalmas útszakaszt akart lezárni a megmozdulás során, tervüket pedig a rendőrségnek is jelezték. Céljuk az volt, hogy tiltakozzanak a fosszilis ipar támogatására szánt, éves szinten több milliárd eurós támogatások osztogatása ellen. A tüntetést végül erős rendőri fellépés kísérte, melynek során 437 embert tartóztattak le, nagyjából a résztvevők felét.

Stop Scrolling!

Tíz hónapja folyamatosan dőlnek meg a melegrekordok

Az elmúlt hónapokhoz hasonlóan a március is rekordmelegnek bizonyult, így 2023 júniusa óta, összesen már tíz hónapja folyamatosan megdőlnek a havi európai melegrekordok, írja a Science Alert a Copernicus Intézet közlése alapján.

Az Európai Unió Copernicus Légkörmegfigyelő Szolgálata (C3S) szerint a március globálisan 1,68 Celsius-fokkal volt melegebb, mint az 1850 és 1900 közötti átlagos március, az iparosodás előtti korszak referencia-időszaka. Az előző rekordhoz képest azonban csak 0,1 Celsius-fokos emelkedésről beszélhetünk.

A kutatók jelezték, hogy a rekord nem csupán azt jelzi, hogy tíz egymást követő hónap volt, amikor megdőlt a melegrekord, hanem egyben azt is, hogy a legmelegebb 12 hónapos időszak rekordja is megdőlt.

Alig maradt olyan víz, amit nem szennyeztek be az örök vegyszerek

Az örök vegyszerek, vagyis az úgynevezett perfluor- és polifluor-tartalmú alkil anyagok (PFAS-ok) az ember által előállított vegyi anyagok széles körben használt csoportját jelentik, az összefoglaló név pedig mára közel 15 ezer vegyi anyagot fed le. Ezek egy részét szabályozzák, jelentős hányadukat azonban nem, így szinte mindenhol fellelhetők.

A tanulmányok lehetséges összefüggéseket is találtak a PFAS-nak való kitettség és a különféle betegségek kialakulása között, beleértve az anyagcsere felborulását, a testtömeg-ingadozást, a vesekárosodást, a pajzsmirigybetegséget, a nemi hormonok megváltozását, valamint a különböző rákos megbetegedések kialakulását.

A téma iránti megnövekedett tudományos érdeklődés ellenére még mindig rengeteg olyan dolog van, amit nem tudunk a PFAS-okról, például hogy a vízkészletünk mennyire szennyezett.

Meghalt Peter Higgs elméleti fizikus, az „isteni részecske” névadója

Elhunyt Peter Higgs Nobel-díjas brit elméleti fizikus, aki évtizedekkel az „isteni részecskeként” is emlegetett Higgs-bozon létének tudományos igazolása előtt megjósolta e közvetítő részecske létezését.

Higgs professzort életének 95. évében érte a halál. Elhunytának hírét az Edinburghi Egyetem jelentette be kedden. A felsőoktatási intézményt tájékoztatása szerint Higgs otthonában, rövid betegség után hunyt el.

Peter Higgs a később róla elnevezett részecske létezéséről szóló elmélet alapjait 1964-ben, az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet (CERN) Physics Letters című fizikai folyóiratában közölt rövid kvantumtérelméleti tanulmányában ismertette.

Baljós előjelek kísérik az idei szúnyogszezont

A korábbiakhoz képest jelentősen kitolódott a szúnyogszezon, a vérszívók immár februártól várhatóan október végéig velünk maradnak, ami az újonnan megjelenő fajokra is tekintettel számos, eddig ismeretlen veszélyt jelenthet számunkra.

Ez a cseppet sem megnyugtató hír a Pécsi Tudományegyetem Virológiai Nemzeti Laboratóriumának (VNL) közleményéből származik, és számos kérdést vet fel a laikus számára. Az a borús jóslat látszik ugyanis lassanként gyakorlattá válni, miszerint a behurcolt, idegenhonos szúnyogok új betegségek felbukkanásához és Magyarországon mindeddig elképzelhetetlen járványok kialakulásához járulhatnak hozzá. Az már csak ráadás, hogy a szúnyogmentes napok és órák száma is jelentősen lecsökken, ma már a strandon, tűző napon is számíthatunk csípésekre.

A tigrisszúnyog, koreai szúnyog és japán bozótszúnyog neve is baljósan hangzik a magyar fülnek, miközben őshonos fajaink is veszélyesebbé válnak.

Megtartotta akadémiai székfoglalóját Karikó Katalin

Karikó Katalin, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) tiszteleti tagja megtartotta székfoglaló előadását kedden, a Pesti Vigadó dísztermében. Az eseményen Lénárd László, az MTA Biológiai Tudományok Osztályának elnöke méltatta a Nobel-díjas kutatóbiológust – írta az MTI.

Köszöntőjében egyebek mellett kiemelte, hogy Karikó Katalin az első magyar nő, aki Nobel-díjat vehetett át. Mint fogalmazott, Karikó Katalin nemcsak fantasztikus kutató, tudós, hanem nagyszerű ember is, aki soha nem adta fel az álmát.

Ezt követően Ádám Veronika, az MTA Orvosi Tudományok Osztályának elnöke mondott laudációt. Kiemelte: Karikó Katalin világraszóló teljesítménye mögött egy rendkívüli ember rendkívüli életútja áll. A Nobel-díjas kutató életútját ismertetve felidézte a gyermekkorát, iskolás éveit, kiemelve Tóth Albert tanár urat, aki a

Máig rejtély, hova tűnt az El Doradót kereső Percy Fawcett

El Dorado, a valahol Dél-Amerikában fekvő, aranyból épült város legendája a XVI. században kezdett terjedni, háttere feltehetően a muiszka indiánok egyik szertartása volt. Aranyporral kenték be törzsi vezetőjük testét, aki így ugrott be egy tóba, miközben aranytárgyakat dobáltak utána – mindez vélhetően egy fordítási hibaként „alakult át” komplett aranyvárossá az európaiak világában. Évszázadokon át hiába keresték El Doradót, miközben a felfedezők által el nem ért területek, az úgynevezett „fehér foltok” száma igencsak lecsökkent. Ám az amazonasi őserdők mélye ilyen terület maradt – írja a Múlt-kor.hu.

Az 1867-ben született Percy Harrison Fawcett 1906-ban kezdett Dél-Amerika iránt érdeklődni, amikor a Brit Királyi Földrajzi Társaság felkérte, hogy térképezze fel Brazília és Bolívia határvidékét, majd 1924-ig hét expedíciót szervezett a dél-amerikai őserdőkbe. Bár vélhetően Machu Picchu 1911-es megtalálása nyomán már korábban is hasonló gondolatokat táplált, 1914-től követhető nyomon Fawcet azon elmélete, miszerint egy – általa Z-nek elnevezett – ismeretlen város bújik meg Brazília belső területein, egészen pontosan Mato Grosso tartományban. Az első világháborúban katonának jelentkezett, majd 1920-ban egyedül indult a város felkutatására. Nem járt sikerrel, és épp csak túlélte: láz gyötörte, teherhordó állatát pedig le kellett lőnie, ezt a helyet nevezte el Dead Horse Campnek, azaz A halott ló táborának.

Fawcett Mato Grossóban, 1925-ben.

Négy megyében tilos a tűzgyújtás

Az elmúlt hetekben az ország nagyobb részén nem esett kiadós eső, a legkevesebb csapadék az Alföldet érte, ami miatt egyre szárazabbá vált a talaj, valamint az aljnövényzet is. Emiatt a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) tűzgyújtási tilalmat rendelt el 4 alföldi vármegyében, írja az Időkép.

A talaj a szárazság következtében szomjazik, az erdőtársulásokban lehullott nyárfavirágzat pedig tovább növelheti a tűz terjedésének sebességét. Ennek következtében a felszíni tűzből akár 15-30 méter lángmagasságú koronatűz is ki tud alakulni. Sajnos a következő napok időjárása sem hoz komolyabb mennyiségű csapadékot, ami csökkentené a szárazságot, valamint a tüzek kialakulásának kockázatát, ezért döntött tilalom mellet a Nébih.

Az érintett vármegyék a következők: Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok, Csongrád-Csanád és Bács-Kiskun vármegye.

Érkezik az év hidegfrontja, hó is eshet

A magunk mögött hagyott hétvége időjárását egy Északnyugat-Európa felett örvénylő ciklon határozta meg, amely Marokkó és az Ibériai-félsziget irányából szállítja fölénk a rendkívül enyhe levegőt. Vasárnap megdőlt a budapesti melegrekord, a maximum-hőmérsékletek országos átlaga a június 4-7. közötti időszakban jellemző 25,1 Celsius-fok volt.

A hőség kedden és részben szerdán tetőzik, majd egy kisebb hidegfront hoz lehűlést, hogy aztán a hétvégére újra visszatérjünk a nyárba, végül pedig hirtelen februárban találjuk magunkat

– vetíti előre a jelenlegi modellszámítások alapján Molnár László meteorológus, a Kiderül.hu munkatársa. Nézzük a részleteket.

Így tudnak átrepülni a madarak az óceánon

A madárvilág egyes tagjai elképesztő bravúrokra képesek: kezdve attól, hogy több mint öt órán keresztül is képes egy faj szárnycsapás nélkül repülni, egészen addig, hogy van olyan állat, amely több mint 10 hónapig nem hagyja abba a repülést. A vándorlás azonban komoly igénybevételt jelent, így az IFLScience utánajárt, hogyan pihennek meg útközben a madarak.

Mint írták, egyes madarak számára a legjobb stratégia az, ha egyáltalán nem állnak meg. Egy 2021-ben készült tanulmány öt olyan fajt vizsgált, melyek nagy távolságokat repültek őszi vándorlásuk során, és megállapították, hogy a vándorsólyom és a halászsas stabil szélviszonyokra támaszkodik, amivel rengeteg energiát spórolnak meg egy hosszú út során.

Elham Nourani, a kutatás vezető szerzője szerint a jobb szélviszonyok miatt akár út közben is változtathatnak az útvonalon, amivel több száz kilométeren át tartó repüléshez szükséges erőbefektetést spórolhatnak meg.

Videón, ahogy világra jön az első gólyatojás Iváncsán

Az iváncsai gólyafészekbe vasárnap, este fél 10 előtt pár perccel érkezett, az idei első tojás, amit az Időkép.hu gólyafigyelő kamerája rögzített.

iFrame is not supported!

A fehér gólya hazánk fokozottan védett, őshonos madara, természetvédelmi értéke 100 ezer forint. Nevezik őket a legmagyarabb madaraknak is, mert tavaszi érkezésüket és őszi indulásukat is két legnagyobb nemzeti ünnepünkre „időzítik”: március 15. és augusztus 20. környékére.

Elítélték Svájcot, amiért nem tett eleget a klímaváltozás ellen

A strasbourgi székhelyű Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) kedden elítélte Svájcot, amiért az ország nem tett eleget az éghajlatváltozással kapcsolatos egyezmény szerinti kötelezettségeinek – írja az MTI. A 46 tagú Európa Tanács felügyelete mellett működő bíróság ugyanakkor elutasított két, egy portugál és egy francia klímaaktivisták által indított keresetet.

A strasbourgi emberi jogi bíróságon tavaly tavasszal indított pert a mintegy kétezer nyugdíjas női taggal rendelkező svájci Nyugdíjasok Klímaklubja, azt állítva, hogy a kormányzat éghajlatváltozás elleni politikája sérti az élethez és egészséghez való jogukat. Az eljárás célja az volt, hogy az Európa Tanács felügyelete mellett működő bíróság kötelezze Bernt az üvegházhatású gázok kibocsátásának fokozottabb csökkentésére.

Keddi ítéletében a bíróság kimondta, hogy Svájc nem teljesítette az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentésére kitűzött korábbi céljait és kritikus hiányosságok mutatkoztak a vonatkozó szabályozási keret bevezetésének folyamatában. Ideértve azt is, hogy a svájci hatóságok elmulasztották számszerűsíteni a szén-dioxid-költségvetésen keresztül vagy más módon az üvegházhatást okozó gázok kibocsátására vonatkozó nemzeti korlátozásokat.

Mérges kígyóval lett öngyilkos egy bűnöző

Mérges kígyóval követett el öngyilkosságot egy férfi a Dél-afrikai Köztársaságban, miután a rendőrök letartóztatták – írja a Daily Mail. Marius Joubert szándékosan egy másfél méter hosszú sziámi kobra és egy másik kígyó terráriumába nyomta a kezét, amelyek megharapták kezét és csuklóját is.

A 28 éves biztonsági őrt lopásért és betörésért tartóztatták le. Néhány nap őrizet után a rendőrök visszavitték otthonába a férfit, hogy megmutathassa, hol vannak a lopott ingóságok.

A férfi házában azonban meglepetésükre az eltulajdonított holmi mellett több mint 60 kígyó, egy krokodil, leguánok, madárpókok és vadászgörények is voltak, ugyanis illegális állatokat csempészett az országba. Joubert tudta, hogy ezért akár 25 év letöltendőre is ítélhetik, ezért amikor lehetősége volt rá, inkább mérgeskígyói közé nyomta a kezét, hogy elkerülje a börtönbüntetést.

Így halt meg az utolsó híres betyár

Savanyú Jóska, az utolsó híres magyar betyár 1907. április 9-én halt meg. Az útonálló a Bakonyban, Vas, Veszprém, Győr és Zala vármegyék területén garázdálkodott – írja a Rubicon.

Savanyú Jóska 1841-ben, Izsákfán született. Betyár elődeihez hasonló módon juhász volt, aki a szegény sors helyett a bűnöző életmódot választotta.

A magyar betyárvilág

Középkori kincseket találtak egy svéd szigeten

Középkori kincsekre bukkantak egy svédországi szigeten – írja a Heritage Daily. A leletekre egy 17. századi templom új fűtésrendszerének kiépítését megelőző munkálatok során találtak rá.

Az ásatások alkalmával a kutatók ráadásul emberi maradványokat is felfedeztek. Anna Ödéen régész elárulta, kollégájával először két csontvázat vettek észre, ezután pedig néhány ezüst pénzérmét is kiszúrtak. Végül összesen mintegy 170 ezüstpénz került elő, amelyek feltehetőleg 1150 és 1180 közöttről származnak.

Jönköping County Museum

Ki volt az első ember, aki 100 éves koráig élt?

Az ipari forradalom óta jelentősen megnőtt annak a valószínűsége, hogy az emberek még a századik születésnapjukat is megünnepelhetik: egymillió emberből nagyjából 100-an érik el ezt a kort átlagosan. Az IFLScience arra kereste a választ, hogy mégis hányan érhették el ezt évtizedekkel, vagy épp évezredekkel ezelőtt.

Az emberi élettartam nagyjából megkétszereződött a nagyjából 300 ezer éves evolúciós periódus alatt, ami onnan derült ki, hogy a Homo sapiens és a neandervölgyi csontvázak több öregségi jelet mutattak, mint a korábbi emberfélék.

A várható élettartam 1800 után ismét megduplázódott, mivel az ipari korszak jelentős orvosi reformokat és javuló életszínvonalat hozott.

Gyorsítja az öregedést a várandósság

Felgyorsítja a biológiai öregedést a várandósság egy új tanulmány szerint – írja a The Guardian. A tudósok több mint 1700 ember DNS-mintáit vizsgálták meg, hogy felállítsák elméletüket.

A kutatás eredményeiből az derült ki, hogy minden terhesség körülbelül 2-3 hónapot adott hozzá a biológiai öregedéshez, de ez a szám akár nagyobb is lehetett azoknál, akik hat éven belül többször is teherbe estek.

Calen Ryan, a tanulmány főszerzője elmondta, vizsgálataik arra utalnak, hogy a várandósság felgyorsítja a biológiai öregedést, és ez a hatás a fiatal, termékeny nőknél is megfigyelhető. Hozzátette viszont, hogy még rengeteg dolgot nem értenek teljesen a terhesség és az öregedés közötti kapcsolatról, ezért további kutatásokra van szükségük.

Hatlábú gazellát fotóztak Izraelben

Hatlábú hegyi gazellát láttak Izraelben – írja a CBS News. A különös állatnak a hátából nőtt ki két extra lába, de a szakértők szerint ezek a végtagok nem zavarják őt az életben.

A kivételes példányt az izraeli hadsereg egyik tartalékosa fedezte fel, aki fotókat is készített róla, amelyeket elküldött egy természetvédelmi szervezetnek. A katona észrevette, hogy valami furcsa van a hím gazella hátán, ez keltette fel az érdeklődését.

AMIR BALABAN / SPNI

Egy csimpánz is indult a szenzációs repülőversenyen

Ha valaki 1969. május 4-én Manhattan keleti részén sétált, meglepő esemény szemtanúja lehetett: a hatalmas metropolisz fölött acél vércseként lebegett a történelem egyik legkifinomultabb vadászrepülőgépe. Ahelyett, hogy leszállópályán landolt volna, a repülő függőlegesen ereszkedett le, hatalmas porfelhő kíséretében. Amint földet ért, a pilótafülke teteje felpattant, a pilóta kiugrott, majd egy vörös motorkerékpáron elhúzott az Empire State Building irányába.

Mi a fene történt? És miért sietett ennyire a pilóta? Azért, mert ő volt a Daily Mail Transatlantic Air Race nevű verseny egyik versenyzője, és már csak pár kilométerre volt attól, hogy első legyen a kategóriájában, és elnyerje az ezzel járó 6000 fontos nyereményt.

Az óriási acélvércse, ami valójában egy Hawker Siddeley Harrier (a brit Royal Air Force egyik nagy becsben tartott gépe), a résztvevőket a verseny hét napja alatt az Atlanti-óceánon keresztül szállító rengeteg furcsa és csodálatos jármű egyike volt. A versenyzők mindent bevetettek – tandembiciklit, gyaloghintót, motorcsónakot és hőlégballont – annak érdekében, hogy a lehető leggyorsabban átszeljék a kiindulópont és a végcél közötti 5500 kilométeres távolságot. Mivel az autóversenyzőktől és atlétáktól kezdve a milliomos üzletembereken át a brit királyi család magas rangú tagjáig sokan ringbe szálltak, nem meglepő, hogy ez a féktelen, villámgyors verseny az egész világon a címlapra került.