Best WordPress Hosting
 

42 dolgozójától vált meg az Állami Számvevőszék csoportos létszámleépítéssel

Egy hónapja sincs, hogy megírtuk: az Állami Számvevőszéken (ÁSZ) átszervezések történtek, a korábban 11 fős sajtófőosztály négy dolgozójától váltak meg, és csere volt a fővárosi önkormányzat zárszámadásának ellenőrzését végző igazgatóság vezetői posztján is. Azóta kiderült, hogy ezzel a változásoknak messze nincs vége, az ÁSZ csoportos létszámleépítést jelentett be május elsejei hatállyal. A szervezet honlapján április 24-én megjelent közleményben a lépést a működés hatékonyabbá és takarékosabbá tételével, az adatalapú, a digitalizáció eszköztárát is felhasználó, felügyeleti jellegű intézmény kialakításával indokolták:

Az ÁSZ elnöke szervezeti egységenként áttekintette a meglévő státuszokat és munkaköröket, majd az intézmény költségvetésének fenntarthatósága, gazdálkodásának és működésének optimalizálása céljából elrendelte az egyes szervezeti egységek tekintetében a munkakörök számának mintegy 10 százalékos csökkentését.

Összesen 42 főt érintett a leépítés – válaszolta kérdésünkre az ÁSZ-kommunikáció. Ez a teljes állomány létszámának 7,55 százaléka, emellett be nem töltött munkakörök megszüntetésére is sor került – fűzték hozzá. Arra, hogy milyen posztokat érintett a leépítés, annyit válaszoltak, hogy a csoportos létszámleépítés érintette „az ellenőrzési és a támogató egységeket is, az egységeken belül számos különböző munkakört és státuszt.” Más forrásból úgy tudjuk,

Tagadja a számvevőszék, hogy a főváros kivéreztetését igazoló jelentés miatt váltották le az önkormányzatokat ellenőrző igazgatóság vezetőjét

Átszervezésekre került sor a napokban az Állami Számvevőszéknél (ÁSZ). A szerkesztőségünkbe érkezett hírek szerint leépítés történt a sajtóosztályon, illetve a fővárosi önkormányzat zárszámadásának ellenőrzését végző igazgatóság vezetője sincs már a helyén. A szervezeten belül az terjedt el, hogy az igazgató elmozdítása összefügghet az ÁSZ nemrég közölt jelentésének megállapításával, miszerint a fővárosi önkormányzat 2021-től nettó befizetője a költségvetésnek.

A fővárosi önkormányzat költségvetésének zárszámadásáról készült ellenőrző jelentésben valóban olvasható ilyen mondat, sőt ezt egy grafikon is illusztrálja. A 2020 és 2022 közötti időszakot felölelő jelentésben magyarázatként az áll, hogy „a központi költségvetés részére fizetett szolidaritási hozzájárulás összege meghaladta a központi költségvetésből az ellátott feladatokhoz biztosított működési támogatás összegét.”

Karácsony Gergely főpolgármester nem is hagyta ki a ziccert, a Facebookon vágott vissza Orbán Viktor miniszterelnöknek, aki azt mondta a parlamentben, hogy a kormány aránytalanul sok pénzt ad Budapestnek. Karácsony az ÁSZ jelentésére hivatkozva tromfolt: a főváros többet fizet be az államkasszába, mint amennyi támogatást kap.

A közmédia videófelvételein is látszik Varga Judit és Windisch László a Zeneakadémián

Január 4-én Varga Judit volt igazságügyi miniszter Windisch Lászlóval, az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elnökével jelent meg a Zeneakadémián, ahol Bogányi Gergely zongoraművész koncertjét hallgatták meg. Az erről készült fotókat időközben törölték a Facebookról, ezért a Gulyáságyú Média a közmédia koncertfelvételéből összevágott egy videót a párról. Korábban a 444 olvasója fotózta le a párost kézen fogva, majd a Most vagy soha! bemutatóján is együtt látták Vargát és Windischt.

Ez azért vet fel kérdéseket, mert Varga volt 2023 júliusáig az Orbán-kormány igazságügyi minisztere, majd őt jelölték ki a Fidesz európai uniós listavezetőjének. Ez utóbbi megbízatásáról a februári kegyelmi botrány miatt mondott le, de január 4-én még erről szó sem volt. Windisch Lászlóra az Állami Számvevőszék elnökeként vonatkoznak az ÁSZ etikai szabályai. A szervezet etikai kódexe kitér az elfogulatlanság fontosságára, ezen belül pedig kifejezetten a személyes érintettség és az érzelmek szerepére is. A kódex szerint nemcsak az anyagi érdekek, hanem érzelmek is akadályozhatják az elfogulatlan munkát, márpedig az ÁSZ akkor is készített a Fideszről jelentést, amikor Varga még a párt egyik vezető arca volt. Az ÁSZ szerint azonban ez a konkrét eset egyáltalán nem veszélyezteti a független és elfogulatlan tevékenységet.

The post A közmédia videófelvételein is látszik Varga Judit és Windisch László a Zeneakadémián first appeared on 24.hu.

Elfogultsággal vádolja az ÁSZ-t az MSZP, Windisch László szerint a számvevőszék ellenzéket büntető döntése „nem egy politikailag elfogult személy állásfoglalásán alapult”

Mint ismert, az Állami Számvevőszék februárban összesen 520 millió forintos bírságot szabott ki a 2022-es parlamenti választáson közösen indult hat ellenzéki pártra. A döntés arra is kitért, hogy a büntetés minden pártra ugyanolyan mértékű, vagyis egyenként 87 millió forint. Csakhogy az ÁSZ a vizsgálata során bizonytalan volt az elosztás kérdésében, ezért az Igazságügyi Minisztérium állásfoglalását is kikérte.

Amint arról korábban beszámoltunk, az MSZP frakcióvezetője, Tóth Bertalan szerint kérdéses, hogy az ÁSZ ezzel a lépéssel betartotta-e a szervezet függetlenségére vonatkozó követelményeket, hiszen az Alaptörvényben és az ÁSZ-törvényben az áll, hogy a számvevőszék az Országgyűlés pénzügyi és gazdasági ellenőrző szerve, és az ellenőrzési tevékenysége során minden más szervezettől független.

Az MSZP-s politikus szerint

Magyar Péter tudott Varga Judit és az ÁSZ-elnök kapcsolatáról

Magyar Péternek is tudomása volt arról, hogy volt felesége, Varga Judit válásuk után az ÁSZ elnökével került magánéleti kapcsolatba.

Az egyetlen hónap alatt széles körben ismert közéleti figurává vált, és éppen pártalapításon dolgozó Magyar Pétert a Blikk kérdezte meg arról, mit szól Varga Juditról és Windisch Lászlóról megjelent fotóhoz, és azt is, hogy tudott-e esetleg a közöttük lévő kapcsolatról.

Tudtam, régi sztori – meglehetősen. Sok boldogságot kívánok Juditnak!

Varga Juditot egy belvárosi hotel bárjában fotózták le az ÁSZ elnökével

Varga Judit volt igazságügyi miniszter, aki a kegyelmi ügy miatt visszavonult a közélettől, és lemondott az országgyűlési képviselői mandátumáról, szombat este egy társaságban töltötte az időt Windisch Lászlóval, az Állami Számvevőszék elnökével – írta a 444.

Windisch Lászlóról és Varga Juditról a W Budapest ötcsillagos szálloda bárjában fénykép is készült, ahogy kéz a kézben társalognak. A lap megemlíti, hogy az ÁSZ elnökét és a Magyar Pétertől, volt férjétől tavaly elvált ex minisztert nem először látják együtt. A Gulyáságyú Média beszámolója szerint január 4-én egymás mellett ültek a Zeneakadémián, ami még jóval Varga Judit lemondása előtt történt, amikor még aktív fideszes politikus volt. A 444 szerint kormánypárti körökben mutatkoztak már együtt a lemondás előtt is.

A 24.hu úgy tudja, hogy a kapcsolat már a tavaly, év közepén kezdődött.

Az ÁSZ-elnök nagyon felháborodott függetlenségük megkérdőjelezésén

Windisch Lászlót a szocialista Tóth Bertalan kérdezte arról, mi alapján gondolja, hogy az általa vezetett Állami Számvevőszék (ÁSZ) független, miután az egy politikailag elfogult személy állásfoglalására alapított döntést hozott az ellenzéki kampánypénzekről.

Az ÁSZ a jogkövetkezmények vonatkozásában – figyelemmel az ellenőrzött szervezeteknek a jelentéstervezetre tett észrevételeire, valamint az Igazságügyi Minisztérium állásfoglalására – arra a következtetésre jutott, hogy a jogkövetkezmények alkalmazása a pártoknak közösen nyújtott nem vagyoni hozzájárulás esetében sem mellőzhető.

Az ellenzéki politikus ezt az ÁSZ részjelentéséből, azt pedig az Alaptörvényből, illetve az ÁSZ-ról szóló törvényből idézte, hogy az ÁSZ az Országgyűlés pénzügyi és gazdasági ellenőrző szerve, tevékenysége minden más szervezettől független. Tóth Bertalan emlékeztetett arra is, hogy korábban az Alkotmánybíróság egyértelművé tette, jogszabályokat bíróságok értelmeznek.

Sokkal nagyobb bajban van az ellenzék, mint azt a friss ÁSZ-büntetés sejteti: milliárdos bírság van kilátásban

Kedd délelőttre szervezte az Állami Számvevőszék azt a háttérbeszélgetést, amelyen a közpénzek felhasználását és a kampányköltéseket ellenőrző szervezet vezetője, Windisch László bemutatta a reggel publikált jelentésüket. Amint arról beszámoltunk, a számvevőszék összesen 520 millió forintos bírságot szabott ki a 2022-es parlamenti választáson közösen indult hat ellenzéki pártra:

a DK-ra,

a Momentumra,

ÁSZ-elnök: Vizsgálni fogjuk a lombkoronasétányok körüli pénzelosztást

Arról is beszélt a műsorban, hogy a Költségvetési Tanács nemrég elkészült elemzése alapján nem meglepő, hogy a kormány 5,2 százalékra emelte az idei hiánycélt.

Még ehhez is feszes gazdálkodásra van szükség

– mondja Windisch László, aki szerint a jövő évi 2,9 százalékos hiánycél teljesítéséhez is nagyon szigorú, takarékos, fegyelmezett költségvetési gazdálkodás szükséges. A hiányszám módosítása miatt egyébként sem az ÁSZ, sem a Költségvetési Tanács véleményét nem kérte a kormány, a költségvetési törvény módosítása ugyanis nincs napirenden.

Hogyan kellene elszámolni a jegybank veszteségét? Surányi György és Róna Péter vitája

Érdekes levezetéssel érvelt Surányi György gazdasági podcast műsorunk, a Della adásában amellett, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) veszteségét miért nem indokolt „külön bánásmódban” részesíteni azt követően, hogy a veszteség már bekövetkezett. A korábbi jegybankelnök, egyetemi magántanár szerint az idei, várhatóan közel 2000 milliárd forintos veszteséget a jegybank a saját maga által teremtett pénzzel, az úgynevezett jegybankpénzzel finanszírozta, illetve finanszírozza. Az emiatt is megemelkedő pénzkínálat a mindenki számára fájdalmasan növekvő infláción keresztül utólag egyensúlyba kerül a pénzkereslettel.

Tehát az évekig folytatott ultra laza gazdaságpolitika, illetve a külső hatások kiugró inflációhoz vezettek. Ennek az inflációnak a létrejötte emeli a pénzkeresletet és egyúttal megköveteli a pénzkínálat megugrását is. Az MNB ebben a folyamatban a többlet pénzkínálatot a saját veszteségének a fedezése révén segíti megteremteni. A gazdaság, az egyes családok 2021-23 során jól láthatóan egyszer és mindenkorra megszenvedik a high pressure economy-t, az egyensúlyi pályáról történő lekanyarodást – mondja Surányi György. Többek között a magas inflációban, a csökkenő reálbérekben, a recesszióban. Ennek a folyamatnak az egyidejű kísérője az infláció, és az ehhez szükséges túlzott kereslet, illetve pénzkínálat növekedés.

Ezt a folyamatot utólag nem lehet semmissé tenni. Beépül az árakba, beépül az emelkedő nominális bérekbe és a csökkenő reálbérekbe. Jelenleg éppen ennek a kínos folyamatnak lehetünk szemtanúi – állítja a volt jegybankelnök.

ÁSZ: Nem fenntartható a magas reálbér-növekedés hosszú távon

A termelékenység javulását, növekedését érdemben meghaladó reálbér-növekedés hosszú távon nem fenntartható – figyelmeztetett Windisch László, az Állami Számvevőszék elnöke, volt MNB-alelnök a Közgazdász-vándorgyűlésen a portfolio.hu tudósítása szerint, aki a mostani magas inflációt a kérdések kérdésnek nevezte. Szerinte nem érdemes pusztán az elmúlt egy-két évet vizsgálni és felelőst keresni a mostanra kialakult magas inflációs környezetért, hanem hosszabb távra kell visszatekinteni. Ő úgy látja ugyanis, hogy a bérdinamika, valamint az egyes gazdasági ágazatok teljesítménye, termelékenysége, hatékonysága is közre játszik a mostani helyzetben.

Windisch példaként pedig a hazai élelmiszeripar teljesítményét említette, szerinte ugyanis Magyarországon az élelmiszeriparban alacsony a munkaerő termelékenysége, ami hozzájárulhat az élelmiszerinfláció magas szintjéhez.

Az ÁSZ-elnök szerint az inflációs várakozásoknak nagy jelentősége van a gazdaság alakulásában, és óvatosnak kell lenni a nyilatkozatokkal, hogy ne azok tetézzék a helyzetet. „Tehát amikor minden arról szól, és a csapból is az folyik Magyarországon, hogy összeomlás lesz a magas infláció miatt, akkor az beivódik a várakozásokba olyan mértékben és olyan módon, hogy ez önbeteljesítővé tud válni” – jelentette ki a portfolio.hu cikke szerint.

Nem lett az ÁSZ postása Deutsch Tamás

Tájékoztatom Képviselő Asszonyt, hogy az Állami Számvevőszék semmilyen levelet nem küldött az Európai Parlament Kölségvetési Ellenőrző Bizottságának semmilyen EP képviselőn keresztül.

Ezt válaszolta Windisch László, az Állami Számvevőszék (ÁSZ)  elnöke Vadai Ágnesnek.

A Demokratikus Koalíció képviselője arról kérdezte, mely jogszabály alapján lehet egy fideszes EP-képviselő postás is, normális eljárás-e, hogy Deutsch Tamással küldi el az Állami Számvevőszék a válaszait az EP Költségvetési Ellenőrző Bizottságának.

Válaszolt a Megafon és a CÖF fideszes propagandája miatt kapott közérdekű bejelentésre az ÁSZ elnöke

A Momentum képviselője azért fordult a Számvevőszékhez, mert szerinte a fideszes propagandagyárak a jogszabályokat kijátszva támogatták a kormánypártok választási kampányát. Most az ellenzéki politikus tudatta, milyen választ kapott az Állami Számvevőszék elnökétől.

0,2 százalék kockázatot lát a 2024-es költségvetésben az ÁSZ-elnök

Megalapozottnak nevezte az Állami Számvevőszék elnöke kedden az Országgyűlésben a 2024-es költségvetési törvényjavaslatot, amelynek bevételi előirányzatait is teljesíthetőnek tartotta.

Az MTI tudósítása szerint Windisch László a jövő évi büdzsé általános vitájában azt mondta, a törvényjavaslat lényeges összegű bevételi előirányzatainak összértéke a bevételi főösszeg 86 százalékát teszi ki, ennek mindösszesen 0,2 százalékánál azonosított az ÁSZ teljesíthetőségi kockázatot. A jövedéki adó esetében valószínűsítették a számvevők, hogy a bevétel 53 milliárd forinttal elmarad az előirányzattól – tette hozzá. Elmondta, a lényeges bevételi előirányzatok nem teljesülésének becsült kockázata így összesen 53 milliárd forint.

Közölte, a bevételek teljesíthetősége feltételezi azt, hogy a kormányzat 2024-re vonatkozó makrogazdasági prognózisa megvalósul. A költségvetési tervezés erényeként beszélt arról, hogy az előterjesztő az előirányzatok megállapításánál már figyelembe vette, hogy a 2023-as gazdasági folyamatok némileg eltérhetnek az idei kormányzati prognózistól, és ezért több adóbevétel esetén kisebb összeggel számoltak.