Best WordPress Hosting
 

Ritka, gyilkos ragadozót fogtak el Afganisztánban

Elfogtak egy hópárducot az afgán hatóságok, miután több tucat haszonállattal végzett. A ritka ragadozót hamarosan visszaengedik a vadonba – írja az AFP a Wildlife Conservation Society állatvédelmi szervezet vasárnapi jelentése alapján.

A veszélyeztetett hópárducot (Panthera uncia) csütörtök éjszaka kapták el az ország hegyvidékes észak-keleti térségében. Az állatot azért sikerült befogniuk, mert csapdába esett egy karámban, ahol mintegy 30 állatot tépett szét.

A ragadozót ezután a tartomány fővárosába szállították, és a kormányzó birtokán egy ketrecbe zárták.

500 éve nem volt ilyen szárazság Amerikában

Egy új tanulmány alapján legalább 500 éve nem volt olyan forró és száraz Észak-Amerika nyugati része, mint az elmúlt két évtizedben – írja a Las Vegas Review-Journal. A szakértők fák évgyűrűinek elemzése után jutottak erre a megállapításra.

A kutatók régóta gyanítják, hogy az ember okozta klímaváltozás példátlan módon alakítja át a Földet, az új publikáció pedig megerősíti ezt. A Nyugat-Amerikában tapasztalható tartós aszályra megaszárazságként hivatkoznak, sok tudós szerint a jelenséghez a globális felmelegedésnek is köze van.

A szélsőséges hőség és szárazság felerősítve hat egymásra, pozitív visszacsatolási hurkot hozva létre.

Kétszeresére nőtt a halálos cápatámadások száma tavaly

Kétszeresére nőtt a halálos cápatámadások száma 2023-ban, a legtöbb eset Ausztráliában történt, a legtöbb áldozat pedig szörfös volt – írja a New Scientist.

A Floridai Egyetem kutatói 2023-ban világszerte 120 emberek és cápák közötti interakciót vizsgáltak meg. Ezek közül 69-ről bizonyosodott be, hogy provokálás nélkül történtek, vagyis a ragadozók „ok nélkül” támadtak. Ez a szám 2002-ben csak 57 volt.

Másik 22 esetben megállapítható provokáció, vagyis az interakciót az emberek kezdeményezték azzal, hogy megpróbálták megetetni, megsimogatni vagy éppen egy hálóból kiszabadítani az állatokat. A többi incidensnél a szakértők nem tudták pontosan meghatározni a körülményeket.

Húsz év alatt a fecskék fele eltűnt Magyarországról

A tavasz kiemelt fecskevédelmi időszak, a lakosság és az önkormányzatok szerepe és felelőssége ilyenkor óriási – írja az MTI a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) közleménye alapján.

Az MME arra emlékeztetett: az utóbbi húsz évben a fecskék fele eltűnt Magyarországról.

A szervezet szerint a folyamat megfordítása közös érdekünk, a tavasz közeledtével még van idő kihelyezni a műfészkeket, megtervezni és engedélyeztetni a fecskebarát falfelújítást, felszerelni az ürülékpotyogást megszüntető „fecskepelenkákat”.

Nő a húsevő fertőzések száma a klímaváltozás miatt

Egy új jelentés alapján a 2023-as nyári hőhullámban Amerika keleti parti államaiban megugrott a súlyos, „húsevő” fertőzések száma – írja a Live Science. A publikáció a Vibrio vulnificus baktériumról szól, amely part menti vizekben él. Ha a mikroba nyílt sebbe kerül, nekrotizáló fasciitist idéz elő, amelyre gyakran hivatkoznak húsevő betegségként.

A súlyos, gyulladásos fertőzés a szövetek gyors elhalását okozza. Amennyiben a kórokozó lenyeléssel, például nyers vagy nem kellően átsütött tenger gyümölcseivel kerül be a szervezetbe, gyomor-bélrendszeri megbetegedést idéz elő. Ez általában hasmenéssel, hányással és lázzal jár, de akár életveszélyes vérmérgezést is okozhat.

A Vibrio vulnificus különösen meleg vizekben szaporodik. 2023 júniusa és augusztusa között az Egyesült Államokban komoly hőhullámok tomboltak, a tengerfelszíni hőmérséklet pedig különösen magas volt. Ez idő tájt, júliusban és augusztusban Connecticut, New York és Észak-Karolina államokban kiugróan sok megbetegedést jelentettek.

Űrlényszerű állatokat találtak a dzsungel mélyén

Eddig ismeretlen, űrlény kinézetű állatokat fedeztek fel távoli afrikai dzsungelekben – derül ki a University of the Sunshine Coast közleményéből. Az új fajok az ezerlábúak osztályába tartoznak, és Tanzánia Udzungwa nevű hegységében találtak rájuk.

Andy Marshall professzor és társai az avar között találtak rá a különös ízeltlábúakra, amelyek fejei a szakértő szerint úgy néznek ki, mintha a Csillagok háborújából léptek volna elő.

European Journal of Taxonomy

Korlátozták a vízhasználatot Spanyolországban

Aszály miatt vészhelyzetet hirdetett és vízkorlátozást vezetett be több mint 200 katalán településen a spanyolországi tartomány autonóm kormánya csütörtökön – írja az MTI.

Még soha nem néztünk szembe ilyen hosszú szárazsággal, amióta csapadékmérés létezik

– fogalmazott Pere Argonés katalán elnök. Katalóniában az elmúlt három évben a szokásos átlagnál és a szükségesnél is jóval kevesebb eső hullott a térségben, a víztározók szintje 16 százalék alá csökkent.

Öt delfin sodort partra a tenger

Öt közönséges delfin (Delphinus delphis) sodródott partra a walesi Anglesey-sziget egyik partján – írja a BBC. A helyszínre érkező mentőcsapat önkéntes tagja a dagály segítségével sikeresen visszajuttatták a tengerbe az állatokat, akik így megmenekültek.

Sajnos az öt vízi emlős közül egyet azonban másnap reggel mégis holtan találták meg a parton.

A delfinek akár 12 órát is képesek túlélni víz nélkül, viszont testük súlya a szárazföldön akár végzetes károkat is tehet szervezetükben, így egyáltalán nem biztos, hogy a kisodródott példányok életben maradnak, ha visszakerülnek a tengerbe.

Száz éve kihaltnak hitt állatot találtak a dzsungel mélyén

Egy korábban kihaltnak hitt és egy eddig teljesen ismeretlen állatfajra is rábukkantak a Fülöp-szigetek esőerdejeiben az Albertai Egyetem kutatói – derül ki az intézmény közleményéből.

A Metapocyrtus (Orthocyrtus) bifoveatus nevű ormányosbogarat utoljára 100 éve látták a szigetországban, ezért a tudósok azóta úgy hitték, a faj teljesen kihalt az élőhelyét érintő erdőirtások miatt. Tom Terzin professzor új kutatása viszont azt bizonyítja, hogy ezek a rovarok valahogy mégis életben maradtak.

Tom Terzin

1200 tonna szemetet szedtek össze a Tisza forrásvidékén

1200 tonna hulladékot gyűjtöttek össze és hasznosítottak újra a Tisza ukrajnai forrásvidékén a PET Kupa Egyesület és a Diageo vállalat közös programjának keretében – írja az MTI. A két szervezet két évre szóló, Call-action elnevezésű projektje 21 helyi település, 29 iskola és 61 800 lakos és diák közvetlen bevonásával valósult meg.

Az eredeti vállalás egy éven belül teljesült, végül jelentősen túllépték a kitűzött célt.

A szervezetek 690 tonna szemét begyűjtésére, szelektálására és feldolgozására vállalkoztak a Tisza kárpátaljai forrásvidékén, ahol a korlátozott központi hulladékgyűjtés és az újrahasznosítás hiánya miatt nagyjából 3 millió tonna hulladék halmozódott fel, veszélyeztetve a helyi környezetet, a folyókat, az erdőt, nemcsak az ukrajnai szakaszon, hanem Magyarországon is.

Hihetetlenül ritka ragadozó született Debrecenben

Elképesztően ritka állat, egy észak-kínai leopárd született a Zoo Debrecenben – derül ki az állatkert keddi közleményéből. A régóta várt kölyök 2023. november 21-én született a 2022 őszén egymásra talált Coolio és Jilin nevű példányok utódjaként.

A bő kéthónapos csemete kezdettől fogva szépen gyarapodik anyja gondoskodása mellett. A most 3100 grammos kisleopárd kondíciója kifogástalan, neme nőstény, nevéről pedig ez alapján döntenek majd a látogatóközönség bevonásával, akik délutánonként már jó eséllyel láthatják a kifutóban, ahogy egyre bátrabban ismerkedik téli környezetével.

Zoo Debrecen

Hatalmas tetemet sodort partra a tenger

Egy hatalmas bálna tetemét találták meg egy Massachusetts államhoz tartozó szigeten vasárnap. Az állat farokúszójára egy háló tekeredett rá – írja a USA Today.

Sarah Sharp állatorvos elmondta, egyelőre nem állapították meg hivatalosan a pusztulás okát, de az biztos, hogy az ilyen hálóba gabalyodások gyakran okoznak a vízi emlősöknek hosszas szenvedéseket és halált. A szakértők a későbbiekben felboncolják majd a bálnát, hogy többet tudjanak meg pusztulásának körülményeiről.

Az állat egyébként egy nőstény északi simabálna (Eubalaena glacialis) volt, amely egy súlyosan veszélyeztetett faj: a becslések szerint kevesebb mint 360 példány él már csak.

Először láttak újszülött fehér cápát – fotó

A világon elsőként látott és fényképezett le élő újszülött fehér cápát két férfi Amerikában – írja az IFLScience. Bár a világ egyik legismertebb cápafajának tekinthetők, a tudósok nagyon keveset tudnak a fehér cápák (Carcharodon carcharias) szaporodásáról, így a megfigyelés igazán szenzációsnak számít.

Ez előtt senki sem látott még újszülött fehér cápát, és azt sem tudta senki, hogy pontosan hol születhetnek

– nyilatkozta a fotót készítő Carlos Gauna.

Videó: szökött majom mászkált egy faluban

Elszabadult majom mászkált egy skót férfi kertjében – írja a BBC. Az állat – egy japán makákó (Macaca fuscata) – a Highlandi Vadasparkból szökött meg vasárnap.

Miután kijutott lakhelyéről, a főemlős egy közeli faluban tűnt fel, ahol az egyik lakos videóra is vette, amint a szökevény a háza mellett sétálgat.

Carl Nagle éppen otthon pihent, amikor az ablakán kitekintve meglátta, hogy a váratlan látogató madáretetőből kihullott magokat eszik a kerítésénél. A makákó aztán fel is mászott a kerítésre, ahonnan még több madáreleséghez fért hozzá.

Városnyi lyukakat figyeltek meg az Antarktisz jegén

Egy 2023 végén megjelent tanulmány alapján az Antarktisz jégpáncélján megfigyelt hatalmas, város méretű lyukak összefüggésben lehetnek a fagyott kontinensről leváló óriási jéghegyekkel – írja a Live Science. Elena Savidge, a Colorado School of Mines doktorandusza szerint ezen üregek révén jobban megérthetik, hogy miként olvad a jég mélyen a felszín alatt.

Az Antarktisz szárazföldi részét hatalmas jégtakarók, gleccserek borítják, amelyek lassan a partok felé áramlanak. A kontinenst körülvevő tengereken ezzel szemben jégselfek találhatóak, ezek nem tapadnak kőzethez, hanem a vízen lebegnek. A jégveszteség legfontosabb tényezői a borjadzás – azaz a tengeren lévő jéghegyek leválása –, valamint az olvadás. Ahogy a jégself zsugorodik és elvékonyodik, úgy csökken a szárazföldi jég áramlását visszatartó ereje, ezzel gyorsítva a jég fogyatkozását.

Annak érdekében, hogy jobban megértsék a jelenséget, Savidge és kollégái a jégpáncélban megjelenő nagy, nyílt óceáni területekre, az úgynevezett polinjákra fókuszáltak. A kutatók a Pine Island-gleccseren lévő lyukakat vizsgálták, a jégtömeg az Antarktisz egyik legsebezhetőbb gleccsere.

Jó hír érkezett a pandákról

Nő a pandák száma Kínában – írja az MTI a kínai erdészetért felelős hivatal csütörtöki közleménye alapján. Csang Jüe, a szervezet munkatársa azt mondta, mindez az ország fokozott védelmi törekvéseinek köszönhető.

A vadon élő óriáspanda-populáció Kínában jelenleg körülbelül 1900 példányból áll, ami jelentős emelkedés az 1980-as évekbeli mintegy 1100 példányhoz képest.

Egy 1974 és 1977 közötti hivatalos felmérés során 2459 pandát számoltak, amely a ’80-as évekre már alig haladta meg az ezer példányt. Az ezred forduló utáni mérések azonban egyedszámuk növekedését mutatták. Ennek köszönhetően az óriáspanda (Ailuropoda melanoleuca) a veszélyeztetett fajok három kategóriájából a legalacsonyabb, „sebezhető” kategóriába került a Természetvédelmi Világszövetség vörös listáján.

Pingvin miatt késtek a repülők Új-Zélandon

Egy kifutópályára tévedt pingvin miatt késtek a repülők Új-Zélandon – írj a New York Post. Az állatot az egyik pilóta szúrta ki éppen felszállás előtt.

A Wellington Nemzetközi Repülőtér Instagramon megosztott közleményében arról számolt be, hogy az utasok és a legénység türelmesen vártak, amíg a munkatársaik eltávolították a váratlan látogatót. A közösségi oldalon fényképeket is közzétettek a galibát okozó, egyébként mindössze 6 hetes kék pingvinről (Eudyptula minor).

 

Engedélyezték, hogy paintballpuskával lőhessék a farkasokat Hollandiában

Mostantól engedélyezett paintballfegyverekkel farkasokra lőni egy holland tartományban – írj az MTI a Dutch News című hírportál cikke alapján. Gelderlandban ezzel a módszerrel igyekeznek elriasztani az emberek társaságát kereső, de veszélyes farkasokat a lakóövezetek közelévől, valamint a turisták által látogatott nemzeti parkokból.

A farkasok elleni festéklövedékek használata már 2022 novemberében is felmerült, de akkor elutasították a rendeletet, most viszont felülvizsgálták a döntést, és a bíróság szerdán jóváhagyta azt. Ez természetesen nem azt jelenti, hogy bárki paintballfegyvert ragadhat, és elkezdhet farkasokra lövöldözni, kizárólag az arra felhatalmazott személyek tehetik majd meg.

A bíróság véleményét az változtatta meg, hogy Gelderland tartományi kormánya meggyőzően érvelt amellett, hogy a paintballfegyverek használata a leghatékonyabb és legarányosabb módja a farkasok elrettentésének. A bemutatott érvek szerint egy, a farkasok viselkedésében jártas szakértő 14 olyan esetet jegyzett fel, amikor a farkasok teljesen elvesztették az emberektől való félelmüket. Egyebek mellett egy nőstényt figyelt meg, amint fotósokhoz, kerékpárosokhoz és gyalogosokhoz közeledett. A döntésben nagy szerepet játszott egy videó is, amelyen egy látszólag szelíd farkas sétál kisgyermekes családok közelében a Hoge Veluwe Nemzeti Parkban.

Kancsal hópárducot gyászolnak Amerikában

Elpusztult Milenka, a Utahi Hoble Állatkert szemtengelyferdüléses hópárduca – olvasható egy Facebookon megosztott közleményben. A hozzászólásokban eddig több mint százan fejezték ki részvétüket.

Mint írják, az állat természetes módon, 15 éves korában vesztette életét.

A ragadozó 2019-ben, 11 esztendősen került az állatkertbe, ahol különleges ábrázatának köszönhetően hamar népszerűvé vált. Milenka pimasz természetű volt, aki sosem tűnt szégyellősnek és mindig jól érthetően fejezte ki „véleményét”.

Eddig ismeretlen kígyót találtak az erdő mélyén

Korábban ismeretlen kígyófajt találtak Ecuador erdőiben – derül ki a Pensoft Publishers közleményéből. A hüllőt Alejandro Arteaga biológus fedezte fel, aki új könyvéhez végez kutatást. A férfi azt is elárulta, hogy ez a 30. faj, amelyet eddig felfedezett, de 100 a célja.

A csúszómászó a kávékígyók (Ninia) nemzetségébe tartozik, és a Tudor-kávékígyó (Ninia guytudori) nevet kapta. Arteaga ezzel Guy Tudor madárkutatónak állít emléket, aki illusztrációival sokat segített Dél-Amerika madárfajainak megóvásában.

Jose Vieira