Az állami cég szponzorkeretének több mint 40 százalékát két olyan, Bessenyei István kormányközeli vállalkozóhoz tartozó cég kapta, melyek a pénz odaítélésekor csupán 11, illetve 1,5 hónapja léteztek. Az egyik lap arra következtet, hogy a pénz (vagy legalábbis annak egy része) a Puskás-sorozatra érkezhetett.
Archívum címkék: állami támogatás
Kijött a S.E.R.E.G. hosszú előzetese
A Magyar Honvédség együttműködésében készült, az Angyalbőrben utódjaként is emlegett széria ősszel indul, gyártója a Megafilm. Főszereplők: Csórics Balázs és Kamarás Iván.
A magyar állam olyan gyárat akart támogatni, ami amúgy is megépült volna
Az Európai Bizottság kedden közölte, hogy a felsőzsolcai autóalkatrészgyártó-üzem támogatási tervei nem szabályosak.
Mi történt? A Telex írta meg, hogy Magyarország még 2021-ben 43,76 millió eurónyi állami támogatást kívánt nyújtani a GKN Automative számára egy új gépjárműalkatrész-gyár megépítéséhez. Erről tájékoztatta az illetékes uniós testületet is.
A vizsgálat. 2022-ben az EU vizsgálatot indított azt megállapítandó, hogy a támogatás arányos-e, nem lépi-e túl azt a mértéket ami a gyár Észak-Magyarország fejlesztési régióba vonzásához kell. A vizsgálat megállapította: Nem bizonyítható, hogy a támogatás döntő szerepet játszott a beruházás Magyarországra hozatalában.
Szijjártó 16 milliárdot adott volna egy brit cégnek egy beruházásért, de Brüsszel nem engedte
A magyar kormány 16 milliárd forinttal megtámogatott volna egy autóipari beruházást, ami enélkül is megvalósult volna, ezért az Európai Bizottság tiltott állami támogatásnak minősítette és nem engedélyezte, írja a hvg.hu.
2023 szeptemberében avatták fel a GKN Automotive Hungary Kft. gyárát a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Felsőzsolcán. Az akkori hírek szerint eredetileg úgy volt, hogy a brit tulajdonú cég 1500 munkahelyet teremtve az általa gyártott autóipari alkatrészekkel látja majd el a BMW-t, a Mercedest, a Suzukit és a Volkswagent.
A vállalat bejelentésén ott volt Szijjártó Péter, e szerint pedig a magyar állam is adhatott támogatást a beruházáshoz. A külügyminiszter akkor nem akarta elmondani, hogy mekkora összeget biztosítanak, arra hivatkozott, hogy majd akkor közlik, ha az Európai Bizottság (EB) jóváhagyta az állami támogatást.
Az egyházak finanszírozásában is megvan a kormányzati kétharmad
Nincs könnyű dolga, ha valaki személyi jövedelemadója egy százalékának felajánlása előtt az egyházak gazdálkodásáról szeretne tájékozódni. Hiába keresné például a katolikus vagy a református egyház honlapján, hogy miből gazdálkodnak és mire költenek ezek a szervezetek, semmit nem fog találni. A magyar jogszabályi környezet ugyanis az egyházakat szinte minden nyilvános közzététel, beszámoló alól mentesíti. Míg a legkisebb civil szervezeteknek is kell működésükről, bevételeikről és kiadásaikról éves jelentést közzétenni, amit bárki ingyenesen elérhet, a több száz milliárd forintból gazdálkodó egyházakra ez nem vonatkozik.
Fabiny Tamás, a Magyarországi Evangélikus Egyház elnök-püspöke 2022-ben a hazai egyházak támogatása kapcsán így nyilatkozott Indexnek:
az egyházfinanszírozás ma Magyarországon igen ellentmondásos, mivel a törvényesen szabályozott kifizetéseken túl egy-egy egyházi projekt vagy intézmény nem transzparens módon kap állami támogatást, nincs benne az állami költségvetésben, így sem az egyházak, sem az állam részére nem teszi lehetővé a távlatos tervezést. Alkalmi egyeztetések és lobbizások eredménye az, hogy ki és milyen egyházi célokra költhet adóforintokat.
Az Orbán kormány átverte a napelemeket telepítő vállalkozókat is
Több milliárd forintnyi elmaradt bevétele keletkezett száznál is több, napelemek telepítésével, házak, lakások energetikai korszerűsítésével foglalkozó vállalkozónak, mert a mai napig nem kapták meg az államtól a támogatási összegeket.
Tavaly sajátos rendben írt ki támogatási pályázatokat a magyar állam házak energetikai korszerűsítésére: pályázni az otthonok tulajdonosai pályázhattak, az összeget azonban közvetlenül a munkákat elvégző vállalkozóknak utalták ki. Vagy hát utalták volna, de eleve rendszerszinten zavart okozott, hogy a pályázat adminisztrációs feladatai közül sok a lakástulajdonosokra hárult, akiket a rendszer átadása után már semmi se motiválja a dokumentumok feltöltésére.
Az RTL Híradójának egy pórul járt vállalkozó, Schronk Attila, az Ablak-Bazár Kft. vezetője beszélt. „A nyílászárókat kifizettem, a beépítő csapatokat kifizettem, kiállítottam a számlákat, vagyis az áfát is befizettem” – mesélte. De hiába végezte el a munkát, annak ellenértékének hatvan százalékát, 9 millió forintot a mai napig nem kapta kézhez.
Ki nem találnád, mennyi közpénzt szán a kormány munkásszállások kialakítására
A következő három évben 25-30 új, 80-200 fős munkásszállás épülhet fel kormányzati támogatással. A minisztérium állítja, nem külföldi vendégmunkásoknak építkeznek.
Mi történik? 20 milliárdos támogatási program indul munkásszállások kialakítására, írja az MTI a Nemzetgazdasági Minisztérium közleménye alapján. A következő három évben 25-30 új, 80-200 fős munkásszállás épülhet fel kormányzati támogatással. A vállalkozások szeptember 30-ig pályázhatnak a támogatásra.
Miért érdekes ez? A minisztérium azt ígéri, szigorú feltételek mellett fogják elbírálni a pályázatokat „a vendégmunkások alkalmazásának határozott korlátok közé szorításával összhangban”. Az egyik ilyen feltétel, hogy az újonnan létesülő munkásszállásokon külföldi munkaerő elszállásolására kizárólag akkor lesz lehetőség, ha nem jelentkeznek magyar munkavállalók. Továbbá legalább fele részben magyar munkaerőt kell elszállásolniuk, ami a minisztérium várakozásai szerint „nagymértékben elősegítheti a hazai munkaerő országhatáron belüli mobilitását”, és érdemben hozzájárulhat a munkaerőhiány csökkenéséhez.
Brutális veszteséggel zárta 2023-at az MVM Csoport
Az áramszektor nemzeti tulajdonban lévő szereplője tavaly egyébként 1002 milliárd forint értékben kapott állami támogatást.
Mi történt? 2023-ban 190 milliárd forintos „teljes, átfogó” veszteséget ért el az MVM – írja a Népszava az állami cégcsoport kedden közzétett eredménykimutatása alapján.
2022-es eredményük még 79 milliárd nyereséggel zárult, de már ez is jóval elmarad a 2021-es 281 milliárd forinttól. Ugyanakkor az adózott eredmény rekordot ért el, 369 milliárd forintra nőtt.
Ki nem találnád, mennyibe kerül két volt köztársasági elnök rezsije az adófizetőknek
Az elmúlt négy évben több százmillió forintot költött az állam a két egykori köztársasági elnök, Schmitt Pál és Áder János rendszeres juttatásaira.
Mi történt? Az elmúlt négy évben több százmillió forintot költött az állam a két egykori köztársasági elnök, Schmitt Pál és Áder János rendszeres juttatásaira – írja az RTL. A visszavonuló köztársasági elnököknek ugyanis életük végéig jár egyebek közt havi juttatás, a megfelelő ingatlan használatának a joga, legfeljebb háromfős titkárság, autó, valamint egyéb költségtérítés is.
Mennyi volt? A vizsgált időszakban csak a titkárságok fenntartására nagyjából 250 millió forint ment el. Ráadásul Schmitt Pál és Áder János nem rezsivédett ingatlanban lakik, hiszen 2022 után mindkettejüknél megugrott a rezsiköltség. Schmitt Pál esetében a 2022-es áram- és gázdíj 2,6 millió forintról 6,8 millió forintra emelkedett 2023-ban, míg Áder Jánoséknál 1,5 millióról 9,4 millió forintra. Vagyis a tavalyi évben 16,25 millió forint csak az általuk használt ingatlanok rezsiköltsége volt (Schmitt egyébként saját házban lakik, míg Áder János az államtól kapott egy felújított és kibővített ingatlant).
Lassan hungarikum lesz a strucc és az emu?
Jó hírt küldött az Orbán-kormány a magyarországi strucc- és emutartóknak. Az Állattartó telepek fejlesztésének támogatása című felhívás esetén az elnyerhető támogatási összeg minimum 200 millió, maximum 5 milliárd forint, az Állattartó telepek megújításának támogatása esetén pedig az elnyerhető maximum összeg 200 millió forint.
A strucc- és emutartók is pályázhatnak telepfejlesztő támogatásra – közölte az Agrárminisztérium (AM) az MTI-vel. A közlemény szerint Farkas Sándor, az AM parlamenti államtitkára szombaton a Hajdúnánáson tartott Strucc szakmai napon hangsúlyozta, hogy van jövője a magyar mezőgazdaságnak, benne az állattenyésztésnek, így a strucctenyésztésnek is, hiszen az ezekből az állatokból előállítható különleges termékek a hazai és a külpiacokon is egyre növekvő érdeklődésre számíthatnak.
Mint írták, Farkas Sándor elmondta, hogy az új támogatási ciklusban is kiemelt figyelmet fordítanak az állattartással foglalkozó gazdálkodók támogatására: az Állattartó telepek fejlesztésének támogatása című felhívás esetén az elnyerhető támogatási összeg minimum 200 millió, maximum 5 milliárd forint, az Állattartó telepek megújításának támogatása című felhívás esetén pedig az elnyerhető maximum összeg 200 millió forint. Ezek a felhívások az állattartó telepek széles köre számára nyitottak lesznek, így strucc- és emutartók is pályázhatnak majd.
Csaknem 4 milliárd forintot biztosan fizetett az állam Leisztinger Tamás bányacégéért
A barnaszén- és lignitbányászattal foglalkozó Ormosszén Zrt. nem sokkal az állami kézbe kerülése után 1,5 milliárdos támogatást kapott a magyar kormánytól.
Mi történt? A borsodi szénmedence barnakőszén-vagyonának kitermeléséért felelős Ormosszén Zrt.-t 2022 végén vette meg az állam. Az adásvételi szerződést és a vételárat eddig titkolta a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt., de az Átlátszó perelt a közérdekű adatokért, és nyert a bíróságon. Az állami cég ezután elküldte az oknyomozó portálnak a megállapodást, amelyből kiderült: közel 4 milliárd, pontosan 3,958 milliárd forintot fizettek az Ormosszénért, amelynek a többségi tulajdonosa a „baloldal vörösbárójaként” emlegetett Leisztinger Tamás volt. A teljes összeg, amelyet az állam az adásvétel során kifizetett, ennél magasabb lehet, mivel a szerződésben szereplő „Vételár4”-et nem lehet megismerni. A dokumentumban ugyanakkor szerepel egy másik, ekkor megszerzett vállalat is, ám az arra vonatkozó információkat kitakarták.
Miért érdekes ez? A barnaszén- és lignitbányászattal foglalkozó Ormosszén Zrt. nem sokkal az állami kézbe kerülése után 1,5 milliárdos támogatást kapott a magyar kormánytól. A 2022-es évre vonatkozó pénzügyi beszámolójukból kiderült, hogy a nettó árbevétel egy év alatt közel kétszeresére nőtt: a 2021-es 679 millióról 1,24 milliárd forintra. Ennek jelentős része a szén értékesítéséből származott, ami közel 800 millió forintot tett ki. Ez az elmúlt évek legmagasabb bevétele, írja az Átlátszó.
Csaknem másfél milliárdos ingatlannal ajándékozta meg a kormány Balog Zoltán egyházkerületét
A Budapest belvárosában, az Alkotmány utca 25. szám alatt található, 1,4 milliárd forint értékű ingatlant 2024 januárjában ingyen adták át a Balog Zoltán vezette Dunamelléki Református Egyházkerületnek.
Mi történt? Január végén teljesen ingyen kapta meg az államtól a Balog Zoltán vezette Dunamelléki Református Egyházkerület az Alkotmány utca 25. szám alatti ingatlant – értesült az rtl.hu. A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő adatai szerint az 569 négyzetméteres irodaház több mint 1,4 milliárd forintot ér, és a tervek szerint az egyházkerület hivatali munkáját végzik majd benne.
Miért érdekes ez? Az Alkotmány utca 25. alatti irodaház 1950 óta a magyar állam tulajdonában volt. A földhivatali papírok szerint tulajdonát idővel el is adhatja az egyház, a magyar állam ugyanis csak 15 évre jegyeztetett be elidegenítési tilalmat. A tervek szerint egy konferencia-központot is kialakítanak az épületben, ahol maga Balog püspöki hivatali teendőit láthatja el a jövőben. Az egyházkerület eddig bérelte ezt az ingatlant.
Az új otthonfelújítási program átrendezheti a lakáshitelek piacát
A szerző a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője.
Jelentős átrendeződést hozhat a lakáshitelek piacán a várhatóan júniusban elinduló otthonfelújítási program: csak a támogatás révén több tízmilliárd forint felújítási hitel jut majd a piacra, amelyhez várhatóan jelentős mennyiségű piaci feltételű kölcsön is társul majd. Mindez jelentősen megemelheti a felújításra, korszerűsítésre fordított lakáshitelek súlyát a piacon, ami nem is baj, mert utóbbiak részesedése jelenleg mindössze 3-4 százalék körül mozog.
Ugyan az újraindítandó otthonfelújítási program pontos részletei még nem ismertek, az látszik, hogy az jelentős szerkezeti átrendeződést hozhat az új lakáshitel-kihelyezéseknél – amellett persze, hogy élénkíti is a keresletet.
Ezermilliárdot kapott az államtól, most mégis bezár a különlegesnek ígért attrakció
Indoklás nélkül zárt be négy év után a zalai élménypark, holott csaknem ezer milliárdot kapott a Magyar Turisztikai Ügynökségtől.
Mi történt? Végleg bezárt a zalaszabari Zobori Élménypark, amit a Dunántúl egyik legnagyobb vidámparkjaként, részben állami támogatásból építettek ki – írja a Telex. A parkot 1,271 milliárd forintból építették, a létesítményt üzemeltető Zobori Kalandozoo Kft. 923 millió forint támogatást kapott az Orbán Ráhelhez köthető Magyar Turisztikai Ügynökség által osztogatott Kisfaludy Turisztikai Fejlesztési program forrásából.
Mi ez a cég? Az Opten céginformációs rendszer adatai alapján a Zobori Kalandozoo Kft.-nek különös módon épp a járvány éveiben ment a legjobban: 2021-ben 715 millió, 2022-ben 566 millió, míg tavaly már csak közel 118 millió forint volt a nettó árbevétele.
Egy budapesti hírportál is érintett a titkosszolgálatok által leleplezett orosz befolyásolási hálózatban, ráadásul magyar közpénzeket is kapott
Az oroszpárti üzeneteket terjesztő prágai Voice of Europe után a Budapesten szerkesztett és Kásler Miklós keretéből magyar közpénzeket is kapó Visegrád Post is képbe került a putyinista propagandahálózatot leleplező nemzetközi akcióban.
Az állami pályázat felpörgette a zöld rendszámos autó eladásokat
Csúcsot döntött február után márciusban is a zöld rendszámmal forgalomba helyezett járművek száma Magyarországon. A látványos élénkülés összefügg a céges e-autó-beszerzéseket támogató program február eleji elindításával.
Az Energiaügyi Minisztérium a Facebook-oldalán megjelent közlemény szerint a világoszöld hatósági jelzéssel felszerelt teljes állomány csaknem háromezerrel gyarapodott márciusban. A 2920 darabos bővülés jelentősen felülmúlja az idén februárban regisztrált előző, 2594 darabos csúcsot. Hasonlóképpen rekordmértékű volt a márciusi növekedés a tisztán elektromos kategóriában, első alkalommal lépve át a havi kétezres szintet. A 2108 újonnan munkába állt gépkocsi a megelőző hónap 1704 darabos rekordjához mérten is jelentős bővülés.
A Belügyminisztérium friss adatközlése szerint zöld rendszámos járműből 93 ezernél, tisztán elektromosból 53 ezernél több fut már az országban. A komplett zöld flotta ezzel 2020 elejéhez képest több mint ötszörösére, a leginkább környezetbarát járműpark pedig majdnem a hétszeresére nőtt. A kizárólag elektromos hajtású személyautók száma a múlt hónapban haladta meg az 50 ezret.
Feljelentéssel reagált a Momentum vádjára Tóth Vera
A Momentum két politikusa azzal vádolta meg Tóth Veráékat, hogy szabálytalanul kaptak 39 millió forintos támogatást a Magyar Falu Program keretében – írja az rtl.hu. Az énekesnő viszont arról írt, hogy a kisboltban nincsen részesedése, és nincs közös családi cége a férjével.
A Momentum alelnöke és Beck Engelbert palkonyai polgármesterjelölt szerint „ez a bolt tulajdonképpen egy kiváló delicates gourmet bolt, a turisták nagyon örülnek neki, én is szeretek oda járni, de alapvetően azokat a napi szükségleti dolgokat, amik egy falusi embernek kellenek, azokat nem lehet kapni. Nem ebben az árkategóriában és nem az a termékcsalád van ott”.
Szerintük viszont a pályázat világosan kimondja, hogy „a kistelepülési üzletek támogatásának célja 2000 fős vagy ennél kevesebb állandó lakosságszámmal rendelkező kistelepülésen napi fogyasztási cikket értékesítő üzletek létesítése vagy támogatása”. Úgy látják, ez a kritérium a legkevésbé sem valósul meg a „drága gourmet-termékeket áruló boltban”.
A külhonban landoló lovasmilliárdok nyomán nem indul nyomozás
A Magyar Lovassport Szövetséget érintő költségvetési csalás és más korrupciós bűncselekmények gyanúja miatt büntetőfeljelentést tett a Mi Hazánk országgyűlési képviselője, Szabadi István – számolt be honlapunk csütörtökön.
Az elszámolás megtörtént
A hír kapcsán a Fővárosi főügyészséghez fordultunk. Azt kérdeztük, érkezett e feljelentés a Magyar Lovassport Szövetséget érintő ügyben, és ha igen, ki(k), mikor és milyen ügyben kérte(ék), indult-e nyomozás, ha igen tanúmeghallgatás, vagy gyanúsítotti kihallgatás történt e az ügyben?
Többet ésszel, mint biomassza-erőművel!
Az országban több helyen is működő biomassza-erőművek rendkívül faanyag- és pénzpazarló módon üzemelnek. A biomasszát égető erőművek ráadásul óriási állami támogatást is élveznek megújuló energia címszó alatt, holott tevékenységük sem rövid, sem hosszú távon nem fenntartható, és az ország villamosenergia-igényének mindössze 3%-át képesek fedezni. Akárhonnan nézzük, magunk alatt vágjuk a fát, ha ezt továbbra is hagyjuk.
A WWF Magyarország kampányt indított annak érdekében, hogy felhívja a figyelmet a biomassza-erőművek nem hatékony és környezetpusztító üzemeltetésére.
Rossz fát tesznek a tűzre – miért nem jó, ha rönkfát égetünk?
2,4 milliárd forintot követelnek vissza Németh Szilárdtól a csepeli birkózók
Szerintetek jó ötlet, hogy tönkre akartok tenni egy több mint 100 éve működő sikeres és eredményes klubot csak azért, hogy alakítsatok magatoknak egy újat, és felvegyétek rá az állami támogatásokat?
– szegezte a kérdést Németh Szilárdnak és közeli munkatársának, Süle Lászlónak a Csepeli Birkózó Club (CsBC) elnöke, Märtz József abban a levélben, amelyben felszólította a fideszes politikust, hogy „fizessen vissza” összesen 2,4 milliárd forintot a csapatnak.
A levél szerint a Kozma István Magyar Birkózó Akadémiát (KIMBA) vezető Németh semmit nem teljesített a CsBC-nek tett vállalásaiból, viszont magánalapítványához csatornázta át azokat az állami pénzeket, amelyeket a klub nyert el.