Best WordPress Hosting
 

Berobbant a csok plusz, megint nagyon fogynak a támogatott lakáshitelek

(A szerző a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője.)

Teljesen átrajzolta a lakáshitel-piacot a csok plusz januári megjelenése: miközben a támogatott hitelek új folyósításokon belüli aránya rohamosan nő, megugrott az egy szerződésre jutó átlagos összeg is – derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) friss statisztikai adataiból.

A jegybank adatai szerint április végéig összesen 386,2 milliárd forint értékben kötöttek új lakáshitel-szerződéseket a bankok, ami két és félszerese az egy évvel korábbi 154,3 milliárdnak. A frissen folyósított lakáskölcsönök mennyisége ugyanebben az időszakban megháromszorozódott: a 2023 első négy hónapjában regisztrált 34,7 milliárdról 105 milliárd forint közelébe nőtt. Az idei év első harmadában már a szerződéses összeg 27,2 százalékához kapcsolódott állami támogatás, míg egy évvel korábban még 22,5 százalék környékén járt az arány.

Parádés az eredmény a hazai bankoknál az idei első negyedévben is

A tavalyi rekordprofit után idén is szárnyalnak a hazai pénzintézetek, eddig nem látott, 440 milliárd forintos nettó eredményt értek el az első negyedévben, ami 37,3 százalékos növekedés éves szinten. Miközben a portfólió minősége változatlanul jó, a működési hatékonyság pedig nő a bankoknál – írta a vg.hu a Magyar Nemzeti Bank (MNB) friss adataira hivatkozva.

A részletekről többek között azt írják, az adózott eredmény dinamikus növekedéséhez hozzájárult, hogy a szektor működési bevételei 11,1 százalékkal emelkedtek 2023 első negyedévéhez képest, és elérték az 1277 milliárd forintot. Ezen belül a kamateredmény 6,7 százalékkal, a díj- és jutalékeredmény pedig közel 15 százalékkal nőtt: az előbbi 873 milliárd, az utóbbi pedig 355 milliárd forint közelében alakult.

Különösen figyelemre méltónak nevezték, hogy a működési költségek – éves összevetésben – jelentősen csökkentek a szektorban: az ezen a soron kimutatott 765,6 milliárd forint 11,3 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól.

Nagy Márton kivezetné a gyógyszergyártók extraprofitadóját

A Magyarországi Gyógyszergyártók Országos Szövetsége vezetőinek sajtótájékoztatóján Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter az ATV-nek azt mondta, a kormány vállalta, hogy jövőre kivezeti az extraprofitadókat. Mint kiderült, a kormány ősszel hozhatja meg az erről szóló döntést. A kivezetésnél személy szerint mindig azt az elvet képviselte, hogy akkor kell kivezetni egy extraprofitadót, amikor nincs extraprofit.

Tehát azon ágazat esetén, ahol van, meg kell nézni, hogy az a kivezetés indokolt-e. Ahol meg nincs, ott meg ki kell vezetni. Jelentem, a gyógyszeripar esetében nincs extraprofit, tehát ott ki kell vezetni ‘25-ben az extraprofitadót

– jelentette ki Nagy Márton, személyes véleményeként a tv kérdésére.

Brutális a tavaszi díjemelés egyes bankoknál

Március és május közötti indulással emelték vagy emelik díjaikat a pénzintézetek – derül ki az EconomX összeállításából. Mivel tavaly 17,6 százalékos volt az általános infláció a KSH jelentése alapján, a plafon ennyi. A kép azonban nagyon vegyes, a nullától a nem mindent érintő díjemelésen át a plafonig minden előfordul.

Az OTP Bank már az év második hónapjában bejelentette, hogy márciustól 9,9 százalékkal emeli a digitális szolgáltatások díját, a bankkártyák éves díja, a készpénzfelvétel és a fióki tranzakciók ára 17,6 százalékkal növekedett. A pénzintézetnél ingyenes maradt több szolgáltatás is, többek között a diákoknak kínált bankszámla üzemeltetése és használata.

A CIB Banknál az ügyfelek kevesebb mint felét érinti a bankszámlavezetési díjak áprilisi emelkedése, a napi tranzakciókhoz kapcsolódó díjak pedig 10 százalék alatti mértékben növekedtek.

Három banknál lesz elérhető az új otthonfelújítási program

Sikeresen lezárult a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) nyílt, európai uniós jogszabályoknak megfelelő közbeszerzési eljárása, melyet az MFB Pont Plusz lakossági hálózat kialakítására hirdettek meg. A Portfolio szerint a közvetítői feladatok ellátásának jogát az MBH Bank, az OTP Bank és a Gránit Bank által alkotott konzorcium nyerte el.

A lap emlékeztet, ennek azért is van jelentősége még, mert a korábbi hírek alapján június 3-ától a lakosság MFB Pont Plusz hálózaton lesz elérhető az új otthonfelújítási program is.

Mint ismert, a 108 milliárd forint keretösszegű otthonfelújítási program a családi házak energiahatékonyságának javítását szolgálja. A kormány itt arra gondolt, hogy majd a támogatott háztartások a jelentős energiamegtakarítást eredményező beruházásoknak köszönhetően könnyebben tarthatják fogyasztásukat a rezsivédett sáv alatt.

Az új otthonfelújítási program átrendezheti a lakáshitelek piacát

A szerző a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője.

Jelentős átrendeződést hozhat a lakáshitelek piacán a várhatóan júniusban elinduló otthonfelújítási program: csak a támogatás révén több tízmilliárd forint felújítási hitel jut majd a piacra, amelyhez várhatóan jelentős mennyiségű piaci feltételű kölcsön is társul majd. Mindez jelentősen megemelheti a felújításra, korszerűsítésre fordított lakáshitelek súlyát a piacon, ami nem is baj, mert utóbbiak részesedése jelenleg mindössze 3-4 százalék körül mozog.

Ugyan az újraindítandó otthonfelújítási program pontos részletei még nem ismertek, az látszik, hogy az jelentős szerkezeti átrendeződést hozhat az új lakáshitel-kihelyezéseknél – amellett persze, hogy élénkíti is a keresletet.

Öt banknál lehet már akár 10 százalék önerővel lakáshitelt felvenni

Már öt banknál tudnak akár 10 százalék önerővel lakáshitelt igényelni azok a fiatalok, akik első saját otthonukat vásárolnák meg banki finanszírozással – írta a Bankmonitor. Az öt banknál az OTP, Erste, K&H, CIB, UniCredit – náluk tudnak akár 10 százalékos önerővel lakáshitelt igényelni azok a fiatalok, akik megfelelnek a jogszabályi feltételeknek. A portál szerint a lehetőség érdemleges segítséget jelent a vásárlók számára, akiknek komoly kihívást jelent a „normál” esetben 20 százalékos minimális önerő előteremtése. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy

egy 80 millió forint értékű ingatlan megvásárlásához 16 millió forint önerő helyett akár 8 millió forint saját megtakarítás is elegendő lehet.

Megfordítva a dolgot: a példában szereplő

Több mit százezer magyar szüntette meg a bankszámláját

A válság hátunk mögött hagyott két évében mintegy 113 000 ügyfél szüntette meg betétszámláját a pénzintézetekben. Mindez olyan mértékű mozgás, mintha az ország 8. legnagyobb településa, Kecskemét lakói egyöntetűen felhagynának a bankolással – mutatott plasztikus példát az ügyfél-fogyásra Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője. A csökkenés inkább 2022-re volt jellemző, amikor a felfutó infláció miatt lényegében nem volt értelme betétszámlát tartani. A pénzromlás mérséklődése, illetve a banki kamatok szerény mértékű emelkedése 2023-ban már növekedési számokat produkált.

A fogyásból a lakossági oldal vette ki döntően a részét, több mint 102 ezerrel kevesebb, 9,359 millió betétszámlával bírtak a magánszemélyek tavaly év végén, mint amennyi betétszámla a nevükön volt 2021 végén. A vállalati betétszámlák száma az elmúlt két évben 10 200 darabbal 925 ezerre csökkent 2023 végére a 2021 év végi szintekhez képest – tették hozzá.

Hiteloldalon nagy a baj

Rekorderedménnyel, 1451 milliárd forintos profittal zárta 2023-at a magyar bankszektor

A hitelezés csak szerény mértékben bővült, a betétállomány pedig csökkent. A fiókbezárások is folytatódtak, mégis jók lettek a számok – derült ki a Bank360.hu gyorselemzéséből, ahogy az is, gigászi nyereséget hozott a tavalyi év a hazai bankszektornak.

A kamatstopra, a különadókra vagy a visszaeső hitelpiacra pillantva úgy tűnhet, hogy 2023 igazán szomorú év volt a bankok számára, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) friss adatai szerint viszont így is szépen nőtt a hitelintézetek nyeresége. A nem konszolidált adatok alapján 1451 milliárd forintnyi nettó eredményt értek el a magyarországi bankok, ami a háromszorosa a 2022-esnek. A konszolidált eredmény 1929 milliárd forint lett, ez is a 2,3-szerese az egy évvel korábbinak, ebben a számban viszont a leányvállalatok profitja is benne van, köztük az OTP Bank külföldi érdekeltségeié, így nem ad olyan pontos képet a magyar bankok helyzetéről, mint a nem konszolidált adat.

A nyereség egyik forrása a növekvő kamat- és jutalékeredmény volt, de nagymértékben hozzájárult az is, hogy 2023-ban jelentősen kisebb értékvesztést könyveltek el, és kisebb céltartalékos képeztek a bankok, mint a megelőző esztendőben.

Már jön az értesítő a bankoktól is a borsos inflációkövető díjemelésről

A telefonos szolgáltatások mellett a banki díjak is drasztikusan, inflációkövetően drágulnak áprilistól. A bankok a napokban teszik közzé az emelésről szóló közleményeket – írja a BiztosDöntés, kitérve arra, hogy a K&H Bank már jelezte is ügyfelei felé, hogy a jogszabály adta lehetőségekkel élve, 2024 április elsejétől emeli számlaszolgáltatásai díját. Az emelés mértéke megegyezik a 2023 évi átlagos infláció mértékével, azaz a számlacsomagok díjai 17,6 százalékkal emelkednek. 

A Magyar Nemzeti Bank statisztikáira hivatkozva azt is írják, hogy a bankok működési költségei az elmúlt évben 16,4 százalékkal emelkedtek, ezen belül a személyi jellegű ráfordítások 21 százalékkal nőttek. A fentiek alapján szerintük komoly remény nincs arra, hogy a bankok díjemeléseikben komolyabb önmérsékletet tanúsítsanak.

Tegyük hozzá, hogy mint a Bank360 megírta, szintén az MNB (előzetes) adatai szerint a magyarországi bankok adózott eredménye 2023-ban csaknem a triplája lett az előző évinek, és a dolgozók bérét is jól megemelték a pénzintézetek.

Késő lesz kiszállni, ha kitör a pénzügyi klímapánik

(A szerző a Cambridge Econometrics fenntartható befektetések vezetője. Az Ekonomi a G7 véleményrovata.)

A klímaváltozás okozta fizikai, társadalmi és gazdasági változások sokrétűek, és az elkerülését célzó technológiai, ipari és fogyasztási változásokkal együtt a hatások pedig már annyira szerteágazók, hogy nehéz jól felmérni és beárazni őket. Nem várhatjuk tehát, hogy a kevésbé drámai időszakokban megszokott módon a piac és a hatékony tőkeallokáció majd jó irányba terelje a szereplőket ilyen kritikus és veszélyes időszakban, mint amilyen a mostani. Ráadásul egyre fogy a változásra és felkészülésre fordítható idő, emiatt pedig elkerülhetetlennek tűnik, hogy szabályozói eszközökkel kényszerítsük hosszútávú gondolkodásra a piaci szereplőket, akik jellemzően a rövid távú szempontokat helyeznék inkább előtérbe.

Miközben minden fórumon és csatornán a klímaváltozás veszélyeiről és az azonnali lépések szükségességéről hallani, Európa és a világ bankjai a legutóbbi adatok szerint jelenleg is igen nagy szerepet vállalnak a fosszilis iparágak és a magas szén-dioxid-intenzitású vállalatok finanszírozásában. Ezzel nem csak az a baj, hogy a fosszilis ipar további hitelezésével hozzájárulnak a szén-dioxid-kibocsátás növeléséhez – a megcélzott csökkentéssel szemben – és ezzel tovább erősítik a klímaváltozásból eredő fizikai kockázatokat. A másik, nehezebben átlátható, de annál közvetlenebb veszélyt hordozó probléma ugyanis az, hogy a magas szén-dioxid-intenzitású iparágak vállalatainak esetleges leértékelődése vagy csődje miatt növekvő pénzügyi kockázatot vállalnak az ebben résztvevő bankok.

Vidéken akár 10–20 százalékkal is drágulhatnak idén a lakások

Az ingatlan.com vezető elemzője szerint tavaly kilencéves mélypontra esett a piac, a tranzakciók száma 100–110 ezer körül alakult: az idén van rá esély, hogy ismét 130–135 ezer adásvételre kerüljön sor.

Ám ez is odébb van az egészségesnek tartott évi 150–160 ezer tranzakciótól. Sok múlik azon, hogyan alakulnak a piaci hitelkamatok, a lélektani határ 5–6 százalék, ennél most még a kormányzati beavatkozással együtt is magasabbak a kamatok. A bankok mozgásterét pedig szűkíti az egész évre várt 5–6 százalékos infláció. A lakosság óvatossági szintje is fontos hatással lesz: a kockázat, mint tényező, ugyanis részévé vált az ingatlanpiacnak.

Balogh László szerint az új csok-osok miatt az év első negyedében meglódulhat az ingatlanpiac, míg a piaci alapú finanszírozásoknál – amelyekkel viszont a nagyvárosiak tudnak élni – az év második felében lehet majd javulást tapasztalni.

Megvásárolhatatlan állampapírokat kínálnak az új Webkincstárban és Mobilkincstárban

Megújulva indult el hétfőn reggel a Webkincstár és a Mobilkincstár, a Magyar Államkincstár új szolgáltatásai. A megújulás egybeesett azzal, hogy a kincstárnál bevezették a gyors és egyszerű értékpapírszámla-nyitást, emiatt egész hétvégén állt a rendszer. A gyors online számlanyitás nagyon kellett már, mivel a korábbi megoldással néha heteken át tartott megnyitni az értékpapírszámlát, az ügyfél pedig eközben információt sem nagyon kapott arról, hogy akadt el a folyamat az ügyfélkapus igénylés után.

A új Webkincstár szebb és átláthatóbb a korábbinál, de vannak furcsaságai. A nyitóoldalon például egy olyan ügyfél számlájával reklámozzák a szolgáltatást, akinek több mint 48 millió forint van a számláján. Ennyi megtakarítással az átlagos magyar ügyfél aligha rendelkezik. A Mobilkincstár is változott, aki használni akarja, annak újra meg kell adnia az ügyfélkódját, és a biometrikus azonosítást is ismét aktiválnia kell.

A kiválasztott értékpapírral nem kereskedhet

Nagyobb eséllyel kapjuk vissza a pénzünket, ha elkapják a banki csalókat?

Milliókat csalnak ki gyanútlan emberektől profi telefonos csalók, azt tettetve, hogy éppen a számlánkon található, elmondásuk szerint veszélyben lévő pénzt próbálják biztonságba helyezni. Ehhez „vírusirtót” (valójában kémprogramot) telepíttethetnek az online bankoláshoz használt eszközünkre, elkérhetik banki jelszavainkat, kódjainkat, eljátszhatják, hogy még a rendőrséggel is kapcsolatban vannak. És sajnos a meséjükkel sokakat beetetnek. A MasterCard októberben figyelmeztetést adott ki, mert idén már 8 milliárd forint körül járhat a kicsalt összeg, pedig még pár éve az 1 milliárdot sem érte el. Más számítások szerint már napi 75 millió forint tűnik el a csalók ténykedése nyomán a bankszámlákról.

De a bűnüldöző szervek is érnek el sikereket – kérdés, ezzel közelebb kerülnek-e a sértettek ahhoz, hogy visszakapják a pénzüket.

Volt, akit 42 millióra húztak le

Rárepültek a Revolutra a magyar bankok az olcsó devizaváltásban: megnéztük, ki mivel csábít

A Revolut szolgáltatásának legnagyobb előnye az olcsó devizaváltás lehetősége, a magyar ügyfelek többségét általában ez veszi rá a számlanyitásra. A fintech szolgáltató magyarországi népszerűségét látva azonban az utóbbi időben egymás után lépnek ringbe vele szembe a hazai bankok, ugyancsak kedvező árfolyamú és akár ingyenes devizaváltást kínálva a számláikon.

Tavaly nyáron az OTP Bank rukkolt elő a kedvezményes devizaváltással, elsőként konkurálva ebben a hazai pénzintézetek közül a Revoluttal. Az idén aztán először az Erste Bank, majd nemrégiben a Gránit Bank is bejelentkezett egy új ajánlattal, meg is haladva a Revolut által kínált havi keretet. Bár a cél ugyanaz – kedvező árfolyamon devizaváltási lehetőséget nyújtani az ügyfeleknek –, a feltételek számos ponton eltérnek, ezért érdemes ezeket összehasonlítani, mielőtt eldöntenénk, hol nyissunk ezért bankszámlát, illetve melyik csomagot vegyük igénybe.

Eltérő technikai feltételei vannak a devizaváltásnak

Ezt kell tudni az új kamatplafonról, amit sorra vállalnak be a bankok

Egymás után közlik a bankok, hogy a kormány kérésének megfelelően október 9-étől kamatplafont állapítanak meg a lakossági lakáskölcsönökre és a vállalati forgóeszközhitelekre. Elsőként az Erste Bank közölte ezt, majd a Bank360.hu körkérdésére már a Gránit, a CIB és az MBH is azt válaszolta, hogy alkalmazza a javasolt kamatplafont ezeknél a hiteleknél. Az UniCredit pedig azt írta, hogy „az önkéntes kamatplafon alkalmazásával kapcsolatos előzetes számítások, hatáselemzések és értékelő munka jelenleg is intenzíven zajlanak bankunkban, a csatlakozásról ezek lezárását követően tudunk majd nyilatkozni.” 

Várhatóan október 9-ig a többi bank is bejelenti a kamatplafon átvételét, és így a hiteligénylők a jövő héten már az ez alapján módosított feltételekkel vehetnek fel kölcsönt. A Bank360.hu szakértői ezért összefoglalták, mit kell nekik tudni az új intézkedésről.

Mi a kamatplafon?

Jó hír az ügyfeleknek: elkezdték vagdosni a hitelkamatokat a bankok

Több nagybank csökkentette októbertől és az elmúlt hetekben a kamatait, így a lakáshiteleknél egyre több ajánlatot találhatunk 10 százalék alatti kamattal, és a nyolcassal kezdődő szám már a kölcsön teljes díját mutató THM-eknél is sem ritka. Az olcsóbb személyi hitelek ügyleti kamata 15-17 százalék körül alakul. A folytatás azonban göröngyösebbé is válhat, mert ugyan a jegybank folytatta a kamatvágásait, de a hitelek árazását közvetlenebbül befolyásoló referenciakamatok közül akadt olyan, amelyik ismét emelkedni kezdett az utóbbi hetekben – derül ki a Bank360.hu elemzéséből.

Kérdés, hogy meddig és milyen ütemben tudnak tovább csökkenni a hitelkamatok. A kölcsönök árait befolyásoló referenciakamatok ugyanis időről időre megtorpannak, ami megtöri a hitelkamatok folyamatos csökkenését is. Jelenleg a jegybank folytatódó kamatvágásai ellenére is ez tapasztalható. A hosszabb kamatperiódusú jelzáloghitelek ügyleti kamatát meghatározó BIRS épp emelkedési fázisban van:

az ötéves BIRS szeptember közepén 7 százalék alá is csökkent, október 2-án azonban már 7,57 százalékon állt,

Régi csok, csok plusz, új falusi csok: ez várja az ügyfeleket a bankoknál

Kevesebb mint négy hónappal az új falusi csok bevezetése előtt több banknál még kérdéses, hogy lehet-e majd igényelni ezt a támogatást. Amíg ugyanis a családi otthonteremtési kedvezmény (csok) igénylésének lehetősége általánosnak mondható a nagybankoknál, falusi csok-kal jelenleg csak három foglalkozik közülük.

Jövőre azonban a megemelt támogatási összegek miatt megnőhet az igény ezekre az érintett 2630 településen, miközben a hagyományos vagy újabban városi csoknak nevezett támogatási forma 2024-es változata, a csok plusz várhatóan az eddiginél szűkebb kör számára lesz elérhető Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter múlt heti nyilatkozata szerint.

Több bank azt jelezte a Bank360.hu kérdésére válaszolva, hogy jelenleg vizsgálják, 2024-ben elinduljanak-e az új falusi csokkal, köztük a K&H Bank, a Raiffeisen Bank, az UniCredit Bank és a CIB Bank is. Az MBH Bank, melynek elődbankjai – az MKB Bank és a Takarékbank – is lefedtek minden elérhető állami családtámogatási lehetőséget, továbbra is tervezi a falusi csok értékesítését. Ugyanez igaz az Erste Bankra és az OTP Bankra is, ezeknél a bankoknál is elérhető lesz 2024-től az új falusi csok.

Az MNB nagyon fontos ajánlásokat tett a bankoknak: visszavonhatóvá kell tenni a csaló tranzakciókat

Ajánlásban fogalmazta meg elvárásait a Magyar Nemzeti Bank (MNB) a bankoknak, elektronikuspénz-kibocsátó és pénzforgalmi intézményeknek a pénzforgalmi bűnözői visszaélések észlelése, kezelése és megakadályozása kapcsán. Az egyes elemeit tekintve több lépcsőben – 2024 január 1., szeptember 1., illetve 2025. március 1-től – alkalmazandó felügyeleti szabályozó eszköz célja a piaci szereplők jogalkalmazásának, illetve egységes gyakorlata kialakításának támogatása is. Az ajánlás az MNB korábban bejelentett Központi Visszaélésszűrő Rendszeréhez, illetve a partnereivel közösen indított KiberPajzs ügyfél-edukációs kampány sorába illeszkedik.

Az új jegybanki szabályozásról, illetve az adathalászattal kapcsolatos folyamatokról az MNB ma sajtó-háttérbeszélgetésen számolt be a nyilvánosságnak.

Jegybanki elvárás, hogy a pénzforgalmi keretszerződésben és azt megelőző ügyféltájékoztatásban a visszaélések kapcsán el kell különíteni az abban érintett ügyfél esetleges súlyosan gondatlan (kirívóan ésszerűtlen, szinte szándékos) magatartását az egyszerű gondatlanságtól.