Best WordPress Hosting
 

Pintér ragaszkodik a nyolcórás munkaidőhöz, nem lesz inflációkövető bérezés az orvosoknál

A Belügyminisztériumban egyeztetett egymással az egészségügyi ágazatért felelős felsővezetés és a Magyar Orvosi Kamara (MOK) – derül ki a napi.hu cikkéből. A minisztérium és a MOK találkozója már csak azért is említésre méltó, mert a két fél kapcsolata nagyon viharos volt az elmúlt hónapokban. A MOK szerint valós, érdemi egyeztetés volt, melyen részt vett Pintér Sándor belügyminiszter is. Van néhány kisebb, azonnali eredménye, több területen közös munka kezdődik, de vannak olyan területek is, ahol továbbra is jelentős a nézetkülönbség – írja a napi.hu.

Miniszter többször kitért az orvosok és szakdolgozók erkölcsiségére, az elmúlt időszakban felmerült bűncselekményekre, illetve a betegek által tapasztalt, jelzett kommunikációs problémákra. Az általános orvosi etika helyzetét nevezte meg egyben a köz- és magánellátás szigorú elválasztásának egyik okaként.

A megbeszélésen a munkaidővel kapcsolatban Pintér Sándor nagyon határozott véleményt fogalmazott meg és érdemi vitára nem volt nyitott. A belügyminiszter szerint a munkaidő mindenki számára 8 óra. Takács Péter egészségügyi államtitkár elmondta, hogy lehetőség lesz 6 órás munkarendre, de akkor ehhez igazítják a bérezést is. Prioritás lesz az egészségügy informatikai fejlesztése is, mert elmaradott. Az orvosi és a szakdolgozói fizetések inflációkövetéséről Pintér Sándor azt mondta: erre nincs lehetőség, úgy gondolja, senki nem részesül infláció követő bérezésben más területeken sem.

Újból egyeztetett Pintér Sándor és a Magyar Orvosi Kamara

A MOK szerint a nyolc órás munkaidő veszélyezteti a betegek ellátásának biztonságát, a Belügyminisztérium ezzel nem ért egyet.

Újabb egyeztetésen van túl hosszú idő után a Magyar Orvosi Kamara (MOK) és a Belügyminisztérium. A MOK elnöksége többek között Pintér Sándor belügyminiszterrel, Takács Péter egészségügyi államtitkárral és Jenei Zoltán országos kórház-főigazgatóval tárgyalt.  A Magyar Orvosi Kamara részletes beszámolója szerint a találkozót a MOK elnöksége kezdeményezte.

A MOK azt írja, „valós, érdemi egyeztetésre került sor, melynek van néhány kisebb azonnali eredménye, több területen közös munka kezdődik, de vannak olyan területek is, ahol továbbra is jelentős a nézetkülönbség”.

Szijjártó engedélye is kellett, több százmillióért kelt el Dzsudzsákék cége

370 millió forintért vette meg Dzsudzsák Balázsék egészségügyi cégcsoportját a győri Széchenyi István Egyetem. A tranzakcióhoz az egyetemet fenntartó kuratórium, így Szijjártó Péter engedélye is kellett.

Közérdekű adatigénylésének köszönhetően tudta meg a 24.hu, mennyiért kelt el Dzsudzsák Balázsék egészségügyi cégcsoportja. A Debrecen játékosa négy társával, köztük menedzserével, Vörösbaranyi Józseffel 2019-ben alapította a Rába Medical Invest Kft.-t és a Rába Medical Center Kft.-t, ezt a két céget adták el a felsőoktatási intézménynek idén tavasszal.

A győri egyetem a  cégcsoport 100 százalékos üzletrészét bruttó 370 millió forintért vásárolta meg.

13,6 milliárd forinttal nőtt a kórházak tartozása egy hónap alatt

Július végére akár a 100 milliárd forintot is súrolhatja az egészségügyben a kifizetetlen számlák végösszege, mondta a Napi.hu-nak Rásky László, az 1500 orvostechnikai beszállító cég érdekeit képviselő Orvostechnikai Szövetség főtitkára.

Egyetlen hónap alatt 13,6 milliárd forinttal nőtt a kórházak tartozása. A Magyar Államkincstár (MÁK) honlapján elérhető adatok szerint június végén 70,2 milliárd forint tartozást halmoztak fel a fekvőbetegellátó intézmények, a szakrendelők és a kórházak háttérintézményei. A tartozásállomány az egyetemi klinikákkal együtt pedig összesen 86,4 milliárd forintra ugrott.

Utoljára 2015. április 30-án volt 84,6 milliárd forint az egészségügyi intézményrendszer adóssága. Eddig ez volt a történelmi rekord, ám akkor már másfél éve görgették a kifizetetlen számláikat maguk előtt a beszállítók.

Este és hétvégén nem lehet szülni Jászberényben

Személyi változások miatt július 24-től szeptember 1-ig nem lehet szülni délután 16 és reggel 8 óra között, illetve hétvégén a a Jászberényi Szent Erzsébet Kórházban. Emellett a gyermekosztály sem fogad betegeket ezekben az időpontokban – derül ki a Telex birtokába került dokumentumból. A hírt az Országos Kőrházi Főigazgatóság (Okfő) is megerősítette.

Az érintett időszakban a környékbeli településeken a szolnoki Hetényi Géza Kórház, a ceglédi Toldy Ferenc Kórház, a hatvani Albert Schweitzer Kórház és a kistarcsai Flór Ferenc Kórház látja el a szülészeti ellátást. A betegek elhelyezését az Országos Mentőszolgálat (OMSZ) koordinálja.

Annak ellenére, hogy az új rendelkezés már hétfő délutántól életbe lép, a jászberényi kórház honlapján sokáig nem volt elérhető a változásokról szóló tájékoztató, az csak a cikk megjelenése után került ki. A Telex úgy tudja, hogy ennek az lehet az oka, hogy az utolsó pillanatig folytak az egyeztetések a szülészet és gyermekosztály átszervezéséről.

Tíz napig állt a klíma a Honvédkórházban, műtéteket vittek el

Tíz napig nem működött a klíma az Észak-Pesti Centrumkórház-Honvédkórház II-es telephelyén található műtőblokkban és az intenzív osztályon – derült ki a Népszava cikkéből. A lap megkérdezte a hibáról az Országos Kórházi Főigazgatóságot (OKFŐ). A tájékoztatás szerint a kórházban a műtőblokk és az intenzív osztály klímaberendezései 2023. július 7-én hibásodtak meg, a javításuk pedig július 17-én történt meg.

A kórházfenntartó tájékoztatásából kiderült, hogy ez idő alatt az intézmény huszonöt ortopédiai, illetve huszonnégy tervezett sebészeti műtétet csoportosított át az I. telephely műtőibe.

A meghibásodás tíz napja alatt összesen hetvenegy akut műtétet hajtottak végre a szakma szabályai szerint.

Fontos jogkört vettek el az orvosi kamaráktól

Szeptembertől nem a Magyar Orvosi Kamara (MOK), hanem az Egészségügyi Tudományos Tanács (ETT) dönt az orvosok, fogorvosok és egészségügyi dolgozók etikai ügyeiben.

A március 2-án hatályba lépett úgynevezett MOK-törvény már az ETT jog- és hatáskörébe utalta az egészségügyi dolgozók etikai eljárásait, írja a 24.hu. Eddig nem volt végrehajtási utasítás, de most a Magyar Közlönyben is megjelent a rendelet.

A MOK Facebook-posztban tiltakozott, szerintük

Hivatalos, elkerülnek az etikai ügyek az orvoskamarától

Szeptembertől nem a Magyar Orvosi Kamara (MOK), hanem az Egészségügyi Tudományos Tanács (ETT) dönt az orvosok, fogorvosok és egészségügyi dolgozók etikai ügyeiben. A március 2-án hatályba lépett úgynevezett MOK-törvény már az ETT jog- és hatáskörébe utalta az eljárást, ám eddig nem volt végrehajtási utasítás. A most a Magyar Közlönyben közzétett rendelet nem tartalmaz érdemi újdonságot a társadalmi egyeztetésre benyújtott tervezethez képest, noha bevezetése ellen a MOK tiltakozott, úgy vélte:

az etikai eljárásokat valótlan ürügyet kreálva vette el a kormányzat a 3 nap alatt levezényelt parlamenti döntéssel,

a demokratikusan megválasztott etikai bizottságok helyét a Belügyminiszter irányítása alatt álló szervezet veszi át,

Orbán Viktor a kiemelt tébolyda pénzeiről döntött

Átment a társadalmi egyeztetésen, hogy elkülönített kórházi részleget kapjanak az erőszakos pszichiátriai betegek. Megjelent a Magyar Közlönyben Orbán Viktor miniszterelnök rendelete, amely október 1-jén lép hatályba.

Az egészségügyi szolgáltatások Egészségbiztosítási Alapból történő finanszírozásának részletes szabályairól szóló rendeletet a kormányfő kiegészítette azzal, hogy az emelt biztonságú pszichiátriai osztály Pilot programban (Biztonsági pszichiátriai program) az Országos Mentális, Ideggyógyászati és Idegsebészeti Intézet vesz részt.

A Biztonsági pszichiátriai program havi fix díja 45 451 884 forint lesz legalább 12 hónapig. Utána az eredmények alapján az egészségbiztosításért felelős miniszter hozzájárulásával egy alkalommal a program egy évig lesz meghosszabbítható lesz. Az emelt szintű biztonságú pszichiátriai osztályon a violens (erőszakos) betegeket kezelnék.

Ezért tűnik mindenki öregebbnek a régi fotóalbumokban

Régebbi családi fotóalbumok nézegetése közben sokakban felmerülhet a kérdés, hogy miért tűnnek öregebbnek az emberek a képeken, mint a mai, azonos korú fiatalok. Az ezzel kapcsolatos kutatások azt bizonyítják, hogy az egészségügy fejlődése hatalmas szerepet játszik ebben, de bizony a prekoncepciók is befolyásolják a véleményünket – írja az IFLScience.

A VSauce tudományos kérdésekkel foglalkozó YouTube-csatorna videója szerint az öregedés tempója megváltozott az idők során, amelyben komoly szerepe van az általános életszínvonal növekedésének, az egészségügy javulásának és az életmódbeli döntéseknek is. Így például a dohányosok számának csökkenése, a fogápolás és a bőr öregedésétől védő naptejek fejlődése is hozzájárul már a fiatalabb kinézethez.

A fejlődés alig néhány évtized alatt mérhető volt: egy 2018-ban megjelent kutatás szerint az 1988 és a 2010 időszakot összehasonlítva kijelenthető, hogy az újabb generációk biológiailag fiatalabbak voltak, mint az előtte lévők. A jobb egészségügyi állapottal párhuzamosan a látható kor is változott, egy csoportos kutatás szerint

Pintért kérdezik az ösztöndíjak késéséről a rezidensek

Egyre több megkeresés érkezik a Magyar Rezidens Szövetséghez az első éves orvosoktól, egyesek akár nettó kétszázezer forinttal kevesebb juttatást kapnak, mint amennyire számítottak – olvasható a szervezet lapunkhoz küldött közleményében.

Azt írják: a korábbi orvosbér-emelések során több olyan ösztöndíj is beépült a fizetési rendszerbe, amelynek célja a rezidens orvosok alacsony alapbérének kiegészítése. Ezek fontos szerepet játszottak az orvoselvándorlás csökkentésében, valamint a szakmák közötti megfelelő eloszlásban is, hiszen a hiányterületeken akár 200 ezer forint is lehet a plusz ösztöndíj. A szövetség szerint a 2022-ben munkába álló fiatal orvosok számára ösztöndíjakat kiírása még nem történt meg, melyek a korábbi években január hónapban már elérhetőek voltak. A szervezetnél úgy tudják, a késés fő oka, hogy a a hatályos költségvetésben megállapított keret nem elegendő az ösztöndíjakhoz, így kormánydöntés szükséges a módosításhoz.

A szövetség elnöke jelezte, a héten ismét a Belügyminisztériumhoz fordultak és azt kérték, sürgősen írják ki a tavaly munkába álló rezidensek ösztöndíját.

Elromlott a klíma, műtéteket kellett átszervezni a Honvédkórházban

Éppen a nyári kánikula csúcsán mondta fel a szolgálatot az Észak-Pesti Centrumkórház-Honvédkórház II-es telephelyén a műtőblokk klímarendszere, ezért műtéteket kellett áttervezni

– írta meg a Magyar Hang. Az úsjág úgy tudja, a hét elején hibásodott meg a berendezés, amelynek problémája miatt a műtőben nem biztosítható a megfelelő minőségű levegő, hőmérséklet és páratartalom, ezért az intézmény vezetése azonnali bezárás és soron kívüli karbantartás mellett döntött.

A Podmaniczky utcai II-es telephelyen egyebek mellett sebészet, gasztroenterológia, belgyógyászat, szülészet, intenzív és koraszülött intenzív osztály is üzemel, azaz ezen ellátásokat is érinti a műtők leállása.

A főorvos, aki nem hord fehér köpenyt

Kriván Gergely a Dél-pesti Centrumkórház – Országos Hematológiai és Infektológiai Intézet Gyermekhematológiai és Őssejt-transzplantációs Osztályának vezetője, a Magyar Gyermekonkológiai Hálózat elnöke, a Démétér Ház és Alapítvány megálmodója. Interjút kértünk tőle, és már értjük, miért ő kapta a legtöbb voksot a 2023-as Szent-Györgyi Albert orvosi díj közönségszavazásán. A Magyar Gyermekonkológiai Hálózat vezetőjének munkájáról a Válasz Online is beszámolt, most pedig Végh Dániel interjúját lapunk és A Szív együttműködése keretében közöljük.

Corvinus: a magyar idősek az államtól remélik a legkevesebbet

Elsősorban az életminőséget befolyásoló nehézségekre, közszolgáltatásokra voltak kíváncsiak felmérésükben a Corvinus kutatói, Révész Éva Erika, Rosta Miklós és Katona Márton Tamás, de azt is vizsgálták, mit gondolnak a kitöltők az egyes kulcsszereplőkről, így az államról, az önkormányzatról, a civil szervezetekről, a családról és a munkahelyekről.

A 2022 első felében zajlott kutatásban a 176 székesfehérvári, 55 éven felüli válaszadó fele elsőként a pénzügyi problémákat említette – alacsony nyugdíj, infláció –, ezután következett az egészségi állapot, illetve az egészségügy romló helyzete, a harmadik helyre került a magány. Emellett a családdal kapcsolatos gondok is nyomasztják az idős embereket.

A megkérdezettek 7 százaléka említette a társadalmi problémákat mint aggodalomra okot adó tényezőt, főleg az egyre terjedő agresszivitásra, a közéleti konfliktusokra gondoltak. Megjelentek politikai tényezők is, ahol a hazai és a világpolitikai eseményeket jelölték meg a kitöltők. A környezettel kapcsolatos aggodalom csak nagyon kevés esetben került be a három legfontosabb tényező közé.

Védőnők államosítva – hét hamis mítosz a döntés körül

A védőnői hálózat működése régóta csak a szavak szintjén idilli: közel húsz éve súlyos válságát éli, mert a gyerekekre épül, és gyerekből a magyar vidék meg a főváros egy részén is olyan kevés van, hogy képtelen eltartani a védőnői szolgálatokat. Július elsejétől a megyei kórházakhoz kerültek a védőnők, az átszervezés azonban éppen ezekre a kihívásokra nem ad választ, mert annak inkább politikai, mint szakmai okai vannak: az önkormányzatiság kiüresítésének újabb állomásához érkeztünk. A Válasz Online hét pontba szedte a hamis mítoszokat, amelyek az egykoron amerikai mintára bevezetett, hungarikumként emlegetett védőnői rendszerrel kapcsolatban velünk vannak.

Kunetz: Országos szinten korlátozhatják a laborvizsgálatokat

Az orvosoknak többletmunkát okoz egy új változtatás, ezentúl a sürgős eseteket is csak korlátozottan tudják ellátni.

Váratlan, de kulcsfontosságú levelet kaptak a Pest vármegyei háziorvosok nemrég – számol be róla Kunetz Zsombor a 444.hu-n.

A háziorvosoknak ezentúl külön indokolniuk kell a sürgős laborkéréseket, a többi vizsgálat esetében pedig legfeljebb 15 paramétert vizsgálhatnak.

Lemondott a szlovén egészségügyi miniszter

Lemondott Danijel Besic Loredan szlovén egészségügyi miniszter, miután nem sikerült megegyeznie Robert Golob miniszterelnökkel az egészségügyi reformot illetően. A tárcavezető indoklásában hangsúlyozta, az egészségügyi reform nem lehetséges állami reform nélkül. Hozzátette, hogy miniszterként javítani akarta a szlovén egészségügyi rendszert, és közelebb akarta vinni azokhoz, akiknek szolgáltat.

Ha azonban ezt a jelenlegi pozíciómban nem tudom megtenni, akkor nem vagyok hajlandó tovább szolgálni ebben a pozícióban

– írta a leköszönő miniszter.

Drasztikusan csökken a háziorvosok száma

Tovább csökkent a praktizáló háziorvosok és házi gyermekorvosok száma hazánkban tavaly év végére– írja a Napi.hu a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) 2022-t összegző adatai alapján. A KSH eszerint összesen 5725 háziorvosról és házi gyermekorvosról tudott, míg egy évvel korábban még 5807 orvos praktizált az alapellátásban. Ez azt jelent, hogy országosan bő nyolcvan ilyen orvossal van kevesebb, mint egy évvel korábban.

Tavaly a KSH szerint tízezer lakosra átlagosan 5,9 háziorvos, illetve házi gyermekorvos jutott. Budapesten és Csongrád-Csanád megyében kicsit jobb a helyzet, utóbbi két térségben majdnem hét orvos jutott tízezer lakosra, Baranyában pedig hétnél is több. Pest megyében viszont ötnél is kevesebb.

Az összes praktizáló orvost nézve 2022-re a számuk négy százalékkal 40 671-re nőtt, a korábbi 38 920-ról. 2021-ben egy dolgozó orvosra 249 lakos jutott, ez öt százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban. 2022-re az arányszám 239-re javult.

A kormány szerint tisztább viszonyokat, szakértők szerint rosszabb szolgáltatást hoz majd a CT- és MR-vizsgálatok államosítása

A kormány szerint tisztább viszonyokhoz, az orvosi kamara és szakértők szerint viszont rosszabb működéshez vezet majd, hogy jövő év végétől kizárják a magánszolgáltatókat a CT- és MR-vizsgálatok készítéséből.

Mi történt? Múlt hét pénteken adták be, kedden pedig már meg is szavazták azt a költségvetési módosító javaslatot, amely alapján 2024 novemberétől csak állami intézmények, magáncégek már nem végezhetnek közfinanszírozott képalkotó, CT- és MR-vizsgálatokat.

Az érintett magáncégek kártalanításban részesülnek majd, aminek az összegét a belügyminiszter fogja meghatározni.