Best WordPress Hosting
 

Új funkcióval bővült az EgészségAblak

Mostantól az EgészségAblak mobilalkalmazásban minden felírt gyógyszer betegtájékoztatója is digitálisan elérhető a ‘Receptek’ menüpontban – közölte a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára az MTI-vel.

Rétvári Bence hangsúlyozta: így minden beteg egyszerűbben fér hozzá a gyógyszer szedésével és mellékhatásaival kapcsolatos információkhoz. Az alkalmazás segítségével így már a gyógyszer kiváltása előtt is tájékozódhatnak a betegek az orvosság tulajdonságairól.

Ezentúl nem veszhet el betegtájékoztató, mert a kiváltásra váró gyógyszerek, a frissen, illetve a régebben kiváltott gyógyszerek betegtájékoztatói is ott lehetnek bárki zsebében az EgészségAblak alkalmazásban – tette hozzá.

A nagy rogáni patikabiznisz – államosítva, központosítva, mehet is privátba

Újabb jel mutat arra, hogy az egészségügy államosítása csak egy megálló: a végállomásnál baráti cégekhez kerülhet az, amit az elején államosítanak. A háromszázmilliárdos biznisz váltókezelője: Rogán Antal. De ha egyébként rettentően eladósodottak a kórházak, van ebben egyáltalán üzlet? Van, és nem kicsi. Közel 350 milliárdos. A Válasz Online a nagy kórházi patikabiznisz mélyére néz.

Ennyivel nő az eladósodottság, már a gyógyítás van veszélyben

Nehezíti a gyógyítást a kórházak eladósodottsága, havi 20 milliárd forinttal nő a kifizetetlen számlák összege. Nyárig 104 milliárd forintos kórházi tartozást rendezne az Orbán-kormány, de március végén már 110 milliárdnál járt a kórházi tartozás.

Mi történt? A Népszava szerint megszületett a döntés a kórházi adósságok rendezésének kormányzati szándékairól, és a kormány nyárig két részletben mintegy 104 milliárd forintnyi tartozást rendez. Információik szerint az első részletet, mintegy 64 milliárd forintot egy hónapon belül, további 40 milliárdot júniusban utalhat az egészségügyi intézmények számláira.

Van sorrend a kifizetésekben? Igen, szigorú megkötésekkel fizethetnek az adósok, így az első részletből elsősorban az állami beszállítók – köztük az energiaszolgáltatók – számláit kell kiegyenlíteni. Így az orvosieszköz-szállítók, és a gyógyszercégek így megint hátrébb sorolódhatnak.

Havi 20 milliárd forinttal nő a kórházak adóssága

Hiába tett ígéretet a kormány a kórházi adósságok rendezésére, úgy tűnik ezzel nem oldják meg az egészségügyi intézményeket sújtó problémákat. A Népszava szerint ugyanis lényegében megszületett a döntés, ez alapján két részletben összesen 104 milliárd forintnyi adósságot rendeznek júniusig.

Március végén ugyanis a lap információi szerint az egészségügyi intézmények tartozása – beleértve az egyetemieket és az egyháziakat is – már csaknem 110 milliárd forint volt. És ami még aggasztóbb, míg 2023-ban átlagosan havonta 3,7 milliárddal nőtt ez az adósság, 2024-ben már havi 20 milliárddal.

Korábban Takács Péter egészségügyi államtitkár több fórumon is jelezte az állandó eladósodást a finanszírozás átalakításával szüntetné meg, és a Népszava szerint az erről szóló tervei a kormány elé kerültek. Ennek százmilliárd forintos költsége miatt azonban ezt a megoldást a kormány egyelőre elvetette.

Alkotmánybírósághoz fordulnak a közszférás munkavállók egy parlamenti döntés miatt

Idén jaunár 1-től élesítette az Országgyűlés azt a Miniszterelnöki Kabinetiroda által előterjesztett jogszabályt, mely szerint a közszféra több ágazati jogszabályából törlik a munkáltatói kötelezettséget a tagdíjak levonásával kapcsolatban. A törvény kimondja, hogy a közalkalmazottak, köztisztviselők, kormánytisztviselők, köznevelésben foglalkoztatottak, egészségügyi szolgálati jogviszonyban állók és az adóhatósági dolgozók illetményéből a munkáltató szakszervezeti vagy egyéb érdekképviseleti tagdíjat nem vonhat le és nem utalhat tovább.

Ennek alapján a tagdíjbeszedést maguknak az érdekképviseleteknek kell megszervezniük, amelynek hatásaként jelentős taglétszámcsökkenéssel lehet számolni.

A héten tizenkét közszférában aktív érdekképviselet – köztük az oktatás, az egészségügy és a szociális szféra legnagyobb szakszervezetei – a héten az Alkotmánybíróság előtt támadták meg a jogszabályt.

Miért nem érzi problémának a mentőszolgálat vezetője, hogy Budapesten nincs ügyelet a gyerekeknek?

Ehhez olyan törvénymódosításra lenne szükség, ami megadja feladatként az Országos Mentőszolgálatnak (OMSZ) a fővárosi ügyelet megszervezését. De ha lesz ilyen, akkor csinálják – ígéri Csató Gábor.

Mi történik? Jelenleg nincs gyerek alapellátási ügyelet a fővárosban, ezért a szülők többnyire a Heim Pál Országos Gyermekgyógyászati Intézetbe viszik a gyerekeiket, ami egyes napokon két-háromszáz beteget is ellát az egyéb sürgős feladatai mellett – erről Csató Gábor, az Országos Mentőszolgálat (OMSZ) főigazgatója beszélt az Indexnek adott interjújában.

De hogy fordulhat elő ez? Csató szerint az OMSZ működőképes ügyeleti alapellátásra törekszik, ezért több gyermekellátó helyet is tervez Budapestre. Mint mondta: az eszközbeszerzés már lezárult, de a fővárosi telephelyeket még fel kell készíteni a betegek fogadására, és néhol még egyeztetések zajlanak arról, hogy az egyik vagy a másik utcában működjön-e az ellátás. 

Mi kell ahhoz, hogy igazolódjon Orbán jóslata, miszerint „év végére mi leszünk a többség a nyugati világban”?

The post Mi kell ahhoz, hogy igazolódjon Orbán jóslata, miszerint „év végére mi leszünk a többség a nyugati világban”? first appeared on 24.hu.

Mindkét sugárterápiás készülék meghibásodott a győri kórházban

Győrben mindkét sugárterápiás készülék meghibásodása miatt napok óta nem tudják a daganatos betegeket sugárral kezelni, írja a Telex. 

A lap egy korábbi adatra hivatkozva azt írja, naponta mintegy százötven daganatos beteget kezelnek a készülékeken. A lineáris gyorsítókat 2015-ben üzemelték be, tehát nem egészen tíz évesek.

A Telex egyik olvasója arról számolt be, hogy a feleségénél rosszindulatú daganatot diagnosztizáltak. Sugárkezelés, kemoterápia, majd műtét vár rá. Mikor elkezdődött a sugárkezelés, már mondták a betegek, hogy az egyik gép két-három hete nem működik. A megmaradt egy gépre volt, hogy több mint 20 ember várt, akár másfél-két órát, de ez a gép is folyamatosan leállt a kezelések közben.

Visszaköltözik az orvosi ügyelet a Dunakanyarba

A nyári időszakra visszaköltözik az orvosi ügyelet Tahitótfalura, erről beszélt a Fidesz országgyűlési képviselője, Vitályos Eszter keddi szentendrei fórumán a Népszava információi szerint.

A cikkben emlékeztetnek, a Dunakanyarban nagy felháborodást váltott ki a háziorvosi ügyeleti rendszer átalakítása, több ügyeleti pontot – például a tahitótfalusit és a pomázit – megszüntetettek. Legutóbb március elején járt Fülöp Zsolt szentendrei és Leidinger István pomázi polgármester Takács Péter egészségügyért felelős államtitkárnál, akitől azt kérték, korrigálják a Dunakanyarban élők észrevételei alapján az új rendszert. Az államtitkár akkor még hajthatatlan volt, de azóta valami megváltozott.

A keddi szentendrei fórumon ott volt Győrfi Pál, a mentők szóvivője is, aki arról beszélt, noha az Országos Mentőszolgálat statisztikája nem indokolja a térségben az alapellátási ügyeleti pontok bővítését, elismerik a dunakanyari térség sajátosságait. Egyebek mellett azt, hogy a 11-es út gyakran bedugul, ezért nem lehet rajta közlekedni. Ez indokolja egy úgymond „másodvonalú ügyeleti pont, telephely” újranyitását Tahitótfalun a nyári időszakra.

Egyre többen mennek magánorvoshoz, a többség zsebből fizet

A Magyar Orvosi Kamara szerint érdemes felkészülni az öngondoskodásra, mert az állam fokozatosan kivonul az egészségügy területéről.

Mi történt? Tavaly 15 százalékkal több időpontot foglaltak a magyar betegek a magánellátóknál, mint egy évvel korábban – mondta a Népszavának Gáspár Péter, az online-időpontfoglalást, betegút menedzselést segítő szoftvereket működtető MediCorp Hungary Zrt. ügyvezetője. A magánegészségügyben a bevétel átlagosan 20 százalékkal nőtt, ám a nyereséget elvitte az infláció. A költségeket növelték a 25-30 százalékkal dráguló orvostechnikai eszközök, protézisek, és az energiaár-változások is.

Az inflációs nyomás miatt a betegek egyre gyakrabban le is mondták időpontjaikat.

Magánegészségügy: egyre többen fizetnek zsebből

Tavaly 15 százalékkal több időpontot foglaltak a magyar betegek a magánellátóknál, mint egy évvel korábban – mondta a Népszavának a magánszolgáltatóknál online-időpontfoglalást, betegút menedzselést segítő szoftvereket működtető cég ügyvezetője. Gáspár Péter szerint a magánegészségügyben a bevétel átlagosan 20 százalékkal nőtt, ám a nyereséget elvitte az infláció. 25-30 százalékkal drágultak az orvostechnikai eszközök, protézisek, növelték a költségeket az energiaár-változások is. Ez a kórházi szolgáltatásokat nyújtóknak okozta a legtöbb gondot, nekik akkor is működtetni kell a hét minden napján 24 órában a klímát, a sterilizálót, a gyógyszerhűtőket, ha nincs fizető páciens, márpedig az inflációs nyomás miatt a betegek egyre gyakrabban le is mondták időpontjaikat.

A magánorvoshoz járók körülbelül 9-10 százalékának van valamilyen magánbiztosítása, a többiek zsebből fizetnek. Egy-két szolgáltató már részletfizetési lehetőséget is biztosít, hogy megtartsa pácienseit. Ezt eddig csak drága műtéteknél használták, de most kezdődik egy kísérlet arra, hogy a járóbeteg ellátásért fizetendő 30-40 ezer forint is fizethető legyen részletben, mert ezzel újabb rétegeket lehetne bevonni a magánellátásba. A szakember szerint a lemondások miatt egyre több szolgáltató törekszik arra, hogy az időpont foglalásokkal egy időben a páciens bankszámláján előre zárolja a kezelés díját.

Az első szakorvosi vizsgálatért hasonló árat kérnek a szolgáltatók Pesten és a vidéki nagyvárosokban, ám Buda jóval drágább. Gáspár Péter azt mondta, míg egy alap belgyógyászati vizsgálat vidéken, illetve a pesti oldalon 25-27 ezer, addig Budán ez 37-40 ezer forint.

Évekkel a tünetek előtt kiszúrhatók lehetnek a rák jelei egy új kutatás szerint

A Cambridge-i Egyetem nemrég nyílt rákkutató intézetének tudósai egy olyan kutatáson kezdtek dolgozni, amely ki tudná mutatni a rákos sejtek elváltozását évekkel a daganat és a tünetek kialakulása előtt. Azt mondják, hogy az eredmények a rákkezelés egészen új módjainak ágyazhat meg. Az Early Cancer Institute 11 millió fontot – vagyis több mint ötmilliárd forintot – kapott egy névtelen felajánlótól, és arra a jelenségre koncentrál, hogy sok embernél kialakul egy rák előtti állapot, amely hosszú időre fel lehet függesztve.

A rák lappangása évekig, olykor egy-két évtizedig is eltarthat, mielőtt a tünetek hirtelen megmutatkoznak a páciensek számára. Addigra az orvosok már azzal küzdenek, hogy egy olyan tumort kell kezelniük, ami már szétterjedt a páciens testében. Más megközelítésre van szükség, amely korai fázisban kimutathatja egy ember rákkockázatát, olyan tesztekkel, amely sok emberen elvégezhető

– mondta Rebeca Fitzgerald, az intézet igazgatója. Az új módszerekre egy példa a Firzerald csapata által kifejlesztett cytosponge, amely egy fonálra kötött szivacsos tabletta: a páciens lenyeli, a gyomrában megduzzad, így visszafele sejteket gyűjt össze a nyelőcsőből, amelyek segíthetnek a nyelőcső-rák kockázat kimutatásában. Egy másik irány a vérminták elemzése, amely a vérrák kialakulásának veszélyét jelezhetné előre. Jamie Blundell, az egyik kutatócsoport vezetője a kövertkezőt mondta erről:

„Groteszk, hogy miközben a kormány a hazai orvostechnikai ipar kiemelt fejlesztéséről beszél, hagyja, hogy az ágazat leépüljön”

Március 21-i sajtótájékoztatójukon azt mondták, ennyire még nem volt súlyos a helyzet, pedig már több, mint tíz éve kongatják a vészharangot. Tényleg most a legrosszabb a helyzet?

Tényleg. Humorosan azt szoktam mondani, hogy még egy kicsit javítanak a finanszírozáson, és mindannyian csődbe megyünk. Zajlik amúgy egy polémia arról, mikor kezdődött az egészségügy alulfinanszírozása, de azt látni kell, hogy a HBCs pontrendszer, ami alapján kapják a finanszírozást az intézmények, harminc, a tvk (teljesítmény-volumen korlát) pedig húsz éves. Noha 2000 előtt is volt már probléma az adósságból, az első alkalom, amikor a kormánynak sok milliárd forinttal közbe kellett avatkoznia, 2009-ben volt. Az első igazán nagy konszolidációra 2011 végén került sor, akkor 60 milliárd forintot adott a kormányzat a kórházaknak. Sokáig azt gondoltuk, hogy a mélypont 2015 tavasza volt. Akkor 84 milliárd volt az adósság, mielőtt 60 milliárdos adósságrendezésre került sor.

Aztán elérkeztünk 2024-hez, és még nagyobb összegek röpködnek. 

30 milliárd forinttal nőtt a kórházak adóssága februárban

A Magyar Államkincstár erre vonatkozó friss adatai szerint a kórházak már 88,4 milliárd forintnyi adósságot halmoztak fel. Erre rájön még a modellváltó orvosi egyetem által felhalmozott tartozás és így már közel 110 milliárd forint az adósságállomány a rendszerben.

Mi történt? Az Exonomx szemlézte a Magyar Államkincstár február végi adatokat tartalmazó kórházi adósságállományra vonatkozó adatait.

Mit mondanak a számok? A magyar egészségügyi ellátórendszerben február végére 110 milliárd forintnyi adósság halmozódott fel, ez egy hónap alatt közel 30 milliárdnyi extrát jelent. Az adósság döntő többsége a szállítók-szolgáltatók felé irányul a rendszerben.

Magyar innovációval diagnosztizálhatják akár 15 évvel is korábban az Alzheimer-kórt

Elsőként Magyarországon válik lehetővé az Alzheimer-kór korai diagnózisa a régióban, miután egy magyar cég és kutatói már a tünetmentesség idején, egy vérvétellel és innovatív magyar fejlesztésű kognitív tesztekkel kimutathatóvá tették a betegséget. A fejlesztésről, valamint az új diagnosztikai módszer jelentőségéről Dr. Sátori Mária Alzheimer-kutatót kérdeztük.

„Alapelvünk, és ez a korai diagnosztika lényege is az, hogy ami elveszett, azt az agyban már nem tudjuk pótolni. Sajnos az idegrendszert nem lehet regenerálni. Ha az idegsejtek egyszer elpusztulnak, azok helyett nem nő másik. Azt kell megőrizni, ami még van, és arra nagyon kell vigyázni” – fogalmaz az Alzheimer-kutató Dr. Sátori Mária.

Új fejezetet nyithat az Alzheimer-kór korai diagnosztizálásában egy innovatív magyar egészségügyi cég, a Pozitron Medical Diagnosztika Központ egyedülálló kombinált vizsgálata, amellyel már a tünetmentesség idején, egy vérvétellel és innovatív, magyar fejlesztésű – számítógépen, tableten és mobiltelefonon is elvégezhető – kognitív tesztekkel kimutatható a betegség. A cég közlése szerint az Alzheimer-kór diagnosztikában áttörést hozó, kombinált szűrővizsgálattal 97-98 százalékos pontossággal megállapítható a kór jelenléte, bármiféle súlyos memóriazavar, avagy más Alzheimer-tünet nélkül is.

Már kórházi osztályokat is be kellett zárni orvostechnikai eszközök hiánya miatt

A magyar orvostechnikai szektor meghatározó érdekképviseleti szervezetei csütörtökön közös sajtótájékoztatón kongatták meg ismét a vészharangot a kórházak tartozásai miatt.

Évtizedes problémáról van szó, amiről már mindent elmondtunk

– kezdte Rásky László, az Orvostechnikai Szövetség főtitkára, utalva arra, hogy a kórházak eladósodása miatt az orvostechnikai eszközök beszállításával foglalkozó cégek rendre bajba kerülnek. A sokéves probléma most vált igazán súlyossá, a jelenlegi helyzet már a betegellátásra is hatással van.

„Nem lehet másodrendű polgár az, aki vidéken él, és csak a fiókpatikáig jut el”

Mintha egy légiirányító központban olyanok dolgoznának, akik csak félig végezték el a képzést, mégis ők irányítják a teljes repülőgép-forgalmat. Konzultálhatnak ugyan olyannal, aki elvégezte a teljes képzést, de gondolhatjuk, hogy ebből elég sok repülőgép-szerencsétlenség adódna

– ezzel az analógiával érzékelteti Pál Szilárd, a Pécsi Tudományegyetem Gyógyszerésztudományi Kar szervezetfejlesztési és kapcsolati dékánhelyettese azt a helyzetet, amely májusban a vidéki kispatikákban alakulhat ki. A kormány nemrég ugyanis úgy döntött, a fiókpatikákban május 6-tól nem kötelező a gyógyszerész jelenléte, bár azt a rendelet kimondja, hogy negyedórán belül valamilyen telekommunikációs csatornán elérhetőnek kell lennie, és ily módon bevonhatóvá kell válnia a gyógyszertári feladatokba.

A jelentős változás nem minden gyógyszertárat érint, csak a kisebb forgalmú, vidéki, úgynevezett fiókpatikákat, amelyek főképp kistelepüléseken működnek – jórészt a nagyobb láncok telephelyéül –, és épp azért, hogy a nagyvárosokon kívül a kisebb településeken élők számára is legyen helyben gyógyszerellátás.

Népszava: Az EU-ban a magyar kormány költi a legkevesebbet egészségügyre

Az uniós statisztikai hivatal, az Eurostat 2022-es adatait elemzik a lap szombati számában. Az adatok szerint egy átlagos uniós állam a GDP 49,6 százalékát költi el évente, nálunk ez az adat 48,8 százalék, a környező országokban azonban inkább a 40-hez közeli.

Bár a magyar adat közelinek tűnik az uniós középértékhez, az eloszlása teljesen másmilyen képet mutat. A legtöbbet minden állam szociális kiadásokra fordít, átlagosan 19,5 százalékot a nemzeti össztermékből: a magyar mutató 13,1 százalék, a hatodik legkisebb arány az EU-ban. Az egészségügyre 7,7 százalék az átlagos ráfordítás,

Magyarországon ez az adat 4,4 százalék, amivel a legutolsó helyen áll az ország.

Sokkoló, mennyien tudnak spórolni az egészségügyi kiadásokra

Az aktív magyar dolgozók kiemelten fontos megtakarítási célként gondolnak az egészségügyi kiadások fedezésére, de a többség mégsem spórol rá.

Mi történt? Az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetsége (ÖPOSZ) országos közvéleménykutatást végzett. Az eredmények szerint a hazai munkavállalók körében kiemelten fontos a váratlan egészségügyi kiadásokra történő takarékoskodás.

A valóságban azonban csak felük tesz félre erre a célra.

Sokat fogunk fizetni a magánegészségügyben akkor is, ha az állam beszáll a finanszírozásba

Takács Péter egészségügyért felelős államtitkár a Kórházszövetség februári konferenciáján azt mondta, hogy bizonyos magánvállalkozások számára megpróbálják megteremteni a lehetőségét annak, hogy részt vegyenek az állami betegellátásban. Az állami és magánegészségügy a világ fejlett országaiban egymást kiegészítve működik, bizonyos terheket hatékonyan tud levenni az alapellátás válláról – például a fogászat, szemészet vagy éppen a bőrgyógyászat területén.

Mivel az állami egészségügy egyre riasztóbb számokat produkál, logikus lépés, hogy a magánszolgáltatókat is be akarja vonni a feladatellátásba. (Más kérdés, hogy a mostani javaslat homlokegyenest az ellenkezője az utóbbi évek irányvonalának, ahol a magánszektor teljes leválasztása volt a cél).

A szolgáltatók viszont nem biztos, hogy érdekeltek a javaslatban. A Magyar Nemzeti Bank 330 pontos versenyképességet javító javaslatcsomagjának adatai szerint a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) támogatási rendszere elavult, közel tíz éve nem nyúltak hozzá a támogatási összegekhez. Részben ennek tudható be az is, hogy rekord méretű tartozások alakultak ki a kórházaknál, a finanszírozás ugyanis nem követte az utóbbi évek áremelkedését.