Best WordPress Hosting
 

Idén sem találtak kihívóra az okostelefonok, de jelentkezők azért már akadnak

A különböző elektronikai eszközök mára elengedhetetlen részévé váltak a hétköznapjainknak, azonban a hajlítható kijelzős okostelefonok megjelenése óta nem volt igazán átütő újítás ebben a szektorban. A mesterséges intelligencia azonban szoftveres téren sok mindent megváltoztatott 2023-ban, amihez szerencsére hardveres téren is felfejlődtek a gyártók. Ennek eredményeként idén számos olyan fejlesztést mutattak be, ami hosszú évekre meghatározhatja a kütyük világát.

Apple Vision Pro

Sokan állítják, hogy az Apple idei WWDC (Worldwide Developers Conference) rendezvényén bemutatott Vision Pro ugyanúgy megreformálhatja a virtuális- és kevert valóság eszközök piacát, mint ahogy azt 2007-ben az első iPhone tette a mobiltelefonokkal, ezzel elindítva a máig tartó okostelefon-korszakot.

Egyre inkább elképzelhető, mandátuma vége előtt bukik a német kormány

Németország példátlan módon befagyasztotta az állami kifizetéseket, miután a múlthéten az alkotmánybíróság úgy döntött, alkotmányellenes a 60 milliárd eurós koronavírus-járvány leküzdésére szóló hitelt – amit akkor nem költöttek el – klímavédelemre fordítani. A Pénzügyminisztérium döntése szerint a már vállalt kötelezettségeket kifizetik, de újakat – egy nagyon szűk körű kivételtől eltekintve – már nem vállalnak erre az évre, hogy ne okozzanak még nagyobb gondot a jövő évi költségvetésnek és a recesszió szélén álló gazdaságnak.

Ezzel csak még mélyebb válságba került a szociáldemokrata, SDP-s kancellár, Olaf Scholz hárompárti, közlekedési lámpa-koalíciója politikailag, de gazdaságilag is nehéz helyzetbe kerül.

Az alkotmánybíróság döntése azt jelenti, hogy a kormánykoalíció más költségvetési intézkedése is alkotmányellenes lehet – ismerte el az alkancellár gazdasági- és klímavédelmi miniszter, Robert Habeck, a Zöldek korábbi társelnöke.

150 milliárd forintos beruházásról állapodott meg a 4iG Csoporttal a kormány

A megállapodás aláírásakor bejelentették azt is, hogy 2024. január elsejétől a kormány megszünteti a hírközlési szolgáltatók közműadóját, 2025-től pedig a távközlési pótadót is kivezetik.

Egymilliárdos fejlesztésről döntöttek a budapesti lakosok

A fővárosi közösségi költségvetés nyílt ötletpályázata után idén ősszel ismét a budapestiek dönthettek arról, mely fejlesztési javaslatokat valósítsa meg a Fővárosi Önkormányzat. A megvalósítandó projektek listája a beérkezett – több mint százezer – szavazat alapján állt össze, amelyeket Karácsony Gergely főpolgármester jóváhagyott – ez áll főpolgármesteri hivatal szerdai közleményében.

Mint írják, a szavazás szeptember végén zárult, majd a főpolgármesteri jóváhagyás után a közösségi költségvetés három kategóriában kerül kiosztásra.

A Zöld Budapest keretén belül a Beton helyett fák és bokrok, valamint az Utcák árnyékolása növényzettel kezdeményezések nyertek.

Vitézy: Lázár érkezése óta a tíz legjobb szakemberből kilenc elhagyta a MÁV-ot

Kaotikus viszonyok alakultak ki a magyarországi közlekedés irányításában, amióta Lázár János miniszterként 2022. december 1-jétől átvette a terület vezetését, a szakemberek tömegesen hagyják el a területet, leállt a vasútfejlesztési projektek tervezése, az intézményrendszer leépült, a MÁV-vezetőknek a sajtóban üzenget a miniszter az egyre gyakoribbá váló műszaki problémák miatt – egyebek között erről beszélt a G7 portál podcastjában Vitézy Dávid.

A korábbi közlekedési államtitkár elmondta, ahol nincs 32 milliárd forint egy adott vasúti szakasz felújítására, ott tegyék le a lantot. „Nekem erről csak az jutott eszembe, hogy két hónappal korábban az volt az indoklás tíz regionális vasútvonal bezárására, hogy (…) 700 millió forintot lehet megtakarítani” – emelt ki egyet a sok nehezen érthető ellentmondás közül.

Mint mondta, a kormányzat nem egy átmeneti állapotnak éli meg, hogy az uniós források elapadtak, hiszen a vasútfejlesztés teljes intézményrendszerét leépítette. Hozzátette: Lázár János miniszeri kinevezése óta a MÁV-nál dolgozó tíz legjobb szakember közül kilencen távoztak. Vitézy szerint, miközben egész Európában a vasútfejlesztések egyre nőnek, a gazdasági növekedést és a klímaválságot is szeretnék ilyen projektekkel megoldani – ehhez pedig a magyar szakembereket is átveszik. Ezzel szemben Magyarországon a kormányzat a 35 éves koncessziós szerződés keretében a Mészáros Lőrinc-Szíjj László tulajdonában lévő társaságon keresztül a következő évtizedekben is ezermilliárdokat kíván autópályaépítésre költeni.

Karácsony: A kormány ki akarja kukázni Budapestet

Minden, de tényleg minden hazugság volt, amit a kormány az elmúlt években ígért a budapestieknek

– ezzel a felütéssel kezdi szerdai Facebook-bejegyzését Karácsony Gergely.

A főpolgármester indulatos posztban reagált azokra a Magyar Közlönyben megjelent döntésekre, amelyekből kiderült: a kormány leállított számos olyan beruházást, amelyek a főváros és az agglomeráció közlekedését könnyítenék meg. Karácsony megfogalmazásában a kormány kiradírozta, eltörölte, megszüntette, kukába dobta az elmúlt években elkezdett és tervezett budapesti fejlesztéseket.

Vitézy Dávid élesen bírálja Lázárt – és elsősorban nem a Horthy-beszéd miatt

Miközben a közvélemény érthető módon a közlekedési miniszter kritikátlan Horthy-imádatával és az ebbe igen szégyenletes módon belerángatott Közlekedési Múzeum kiállításán mondott beszédével foglalkozik, addig azért más is történt a közlekedés háza táján

– így kezdi szerdai Facebook-posztját Vitézy Dávid.

A korábbi közlekedésért felelős államtitkár ritkán foglalkozik ideológiai kérdésekkel, és a horthys oldalvágás után bejegyzésében most is a jelenlegi közlekedési tárcavezetőnek, Lázár Jánosnak a legújabb csomagját elemzi, miután a Magyar Közlöny legfrissebb számából kiderült, hogy számos – a budapestieknek és az agglomerációban élőknek korábban beígért – kiemelt fejlesztést leállít a kormány.

Elég lenne száz agrárcég között szétosztani a vidékfejlesztés 750 milliárdját 

A magyar agráripar alapját jelentő mezőgazdaság jó alapokon nyugszik a szakértő szerint, de a versenyképesség javulásához az élelmiszeripari lábnak is erősödnie kell. Az ágazati vidékfejlesztési támogatásokra rendelkezésre álló mintegy 750 milliárd forint elosztásakor szerinte figyelni kellene arra, hogy ne „ezer cég” között osszák fel a keretet, hanem elég lenne száz – vagy még kevesebb – vállalkozás között. A koncentráció a hatékonyságot szolgálná a Mészáros Lőrinc résztulajdonában lévő bank szakértője szerint, akit a „Lölő-jelenséggel” kapcsolatban is kérdeztünk – ágazati fókusszal.

Hollósi Dávid a reálbérek várható emelkedése ellenére nem remél ugrásszerű felépülést a lakossági fogyasztásban, és az sem biztos, hogy a gyors ütemben növekvő lakossági folyószámlahitel-állomány mögött a napi fogyasztási cikkek vásárlása áll. Az agráriumban is azt tapasztalják, hogy hosszabb idő alatt megtérülő fejlesztésekre vesz fel rövid lejáratú hiteleket a vállalkozások egy része – már amelyik egyáltalán belefog beruházásba manapság –, vagyis ebben a körben is hiányzik a pénzügyi tudatosság.

Azért nem kérdezték Tiborcz Istvánt a vele készült interjúban Orbán Viktorról, mert a miniszterelnök veje fizetett a beszélgetésért

Az Octogon Magazin csak utólag közölte, hogy fizetett pr-cikk volt a miniszterelnök vejének ingatlanüzleteiről szóló interjú.

A 4iG is felkerül a Honvédelmi Minisztérium „kiváltságos cégeinek” listájára

Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter rendelete most azt a társaságot is helyzetbe hozza, amelyik tavaly megvásárolta tőle az egyik médiaiparban érdekelt vállalkozását, vagyis akivel üzleti kapcsolata volt.

Elon Musk elindítja a ChatGPT riválisának kifejlesztését a saját mesterségesintelligencia-cégével

A Twitter és a Tesla tulajdonosa szerint az új cége, az xAI egy biztonságosabb mesterséges intelligenciát fog felépíteni.

Elrohadtak Tyukod elhíresült kilátói – utánamentünk, mi maradt az elmúlt évek leghírhedtebb uniós pénzköltéseiből

Az egész ország a lomb nélküli nyírmártonfalvai lombkorona-ösvényen röhög vagy szörnyülködik, miközben a község polgármestere bizonygatja, hogy minden a legnagyobb rendben van a projekttel. Hat évvel ezelőtt a tizenegy kilátójáról elhíresült Tyukod volt hasonló iskolapéldája az értelmetlen uniós pénzköltéseknek, ezért elugrottunk a keleti határszélre, hogy megnézzük, mi történt azóta. Nos, több helyen már csak a tornyok hűlt helyét találtuk. Az egykori botrányok helyszínei közül az akkoriban kerékpáros kalandparkot építő Hatvant és az élményparkos Sárazsadányt is felkerestük. A látottak alapján merjük állítani: Nyírmártonfalva lombkorona-ösvénye soha nem fog értelmet nyerni, bármit ígérjenek is.