Best WordPress Hosting
 

Archívum címkék: holokauszt

A kormány a holokauszt évfordulóra 1 milliárdot, a Müpa többletforrására 1,1 milliárdot szán

Közzétette szerző

A magyarországi Holokauszt 80. évfordulójához kapcsolódó programok megvalósításáról döntött a kormány. Jövőre lesz ugyanis 80 éve, hogy Magyarországot megszállta a német hadsereg, ami után néhány nappal Horthy Miklós kormányzó kinevezte miniszterelnökké Sztójay Dömét, akinek a belügyi államtitkára adta ki a bizalmas rendeletet, amely szerint „A m. kir. kormány az országot rövid időn belül megtisztítja a zsidóktól” – olvasható A Holokauszt Magyarországi Áldozatainak Emléknapja alkalmából létrehozott kormányzati portálon.

Az Orbán-kormány a magyar zsidóság deportálásának 80. évfordulója alkalmából a méltó megemlékezést szolgáló programokra 1 000 600 000 forintot biztosít. Varga Mihály pénzügyminiszternek Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter bevonásával kell

gondoskodnia arról, hogy jövőre a pénz eljusson a kedvezményezetthez.

PostPin It!

„Nem azért mondom el a véleményemet a diktatúráról, hogy az író barátaim meglapogassák a vállam”

Közzétette szerző

Budapesten beszélgetünk, ahonnan közel nyolcvan évvel ezelőtt az apját és a nagyapját vonattal vitték koncentrációs táborba. Ön évtizedekkel ezelőtt járt itt először. Akkor fenyegető, közömbös, vagy jó érzés volt itt lenni?

Megindító élmény volt. Bevallom, nem is számítottam rá, hogy ennyire megérint majd. Emlékszem arra a pillanatra, ahogy megálltam apám régi otthona előtt, egy Paulay Ede utcai épületnél. Nyitva volt a kapu, be tudtam menni a házba, és a belső udvarból felláttam a lakásokig. Akkor elsírtam magam. Utána láttuk a golyónyomokat az épület falában.

Később elmentünk a zsinagógába, ahol újra sírni kezdtem. Ekkor jutott eszembe először, hogy könyvet kellene írnom az apám történetéről.

PostPin It!

Tompa Andrea: Az élet kis halálokból áll, és bele-belehalunk egy-egy történetbe

Közzétette szerző

„Tehát elkezdődött…” – e szavakkal indul a legelső könyve, A hóhér háza, aminek az első kiadása 2010-ben a Kalligramnál jelent meg. Valóban ezeket írta le elsőként?

Nem, biztosan nem. Az első történet, amit megírtam, valahol a könyv egyharmadánál van. Ritkán írok lineárisan.

Amikor belefogott ebbe a regénybe, látta-e maga előtt, mi fog történni, voltak-e tervei évekre előre, látta-e a majdani regényeit?

PostPin It!

„Talán olyan hős akartam lenni, mint Nemecsek” – brazil sztárkiadó magyar gyökereiről és betegségéről

Közzétette szerző

Hosszú évek munkájával építette fel Brazíliában Dél-Amerika egyik legfontosabb kiadóját Luiz Schwarz, akinek édesapja még Budapesten született és túlélte a holokausztot. Családja történetéről és saját életéről szóló könyve mindenütt nagy sikert aratott: az idehaza a Jelenkor kiadó által megjelentetett Légszomj című kötetet holnap mutatják be a Margó fesztiválon. Miközben Schwarz látszólag sikeres életet él, depressziótól és bipoláris személyiségzavartól szenved. A még az Izraelt érő terrortámadás előtt készült interjúban az író felidézi, hogy a könyv ötlete családja egykori otthona, a Paulay Ede utcai bérhaz udvarán állva született meg, miközben folytak a könnyei.

PostPin It!

Náci párttagból lett a „Világ Igaza”

Közzétette szerző

Oskar Schindler, a Nemzetiszocialista Német Munkáspárt egykori tagja, a zsidók megmentőjeként becsben tartott személy 49 éve, 1974. október 9-én hunyt el. Ő az egyetlen, aki náci múltja ellenére végső nyughelyet kapott Izrael fővárosának egyik sírkertjében, a Sion-hegyen található katolikus temetőben – írja a Múlt-kor.

Halálra ítélték kémkedésért

Schindler 1908-ban Zwittauban született, jómódú szudétanémet családban. A várost az első világháborút követően elcsatolták az Osztrák-Magyar Monarchiától, így fiatal éveinek jelentős részét az újonnan alakult Csehszlovákiában töltötte.

PostPin It!

Schiele-képek kerültek vissza egykori gazdájuk, egy nácik által meggyilkolt zsidó gyűjtő örököseihez

Közzétette szerző

Az osztrák expresszionizmus egyik legfontosabb arca, Egon Schiele több alkotását adták át – néhányat a New York-i Modern Művészetek Múzeuma (MoMa) gyűjteményéből – egy, a nácik által a dachaui koncentrációs táborban meggyilkolt zsidó gyűjtő örököseinek – írja a manhattani ügyészség tájékoztatása nyomán az MTI.

Fritz Grünbaum örökösei évek óta pereskedtek már a műtárgyak birtokba vételéért, most pedig sikerrel jártak, hiszen bizonyítani tudták, hogy azok valóban tőlük származnak.

A hét műtárgyat végül idén szállította el a manhattani ügyészség műkincsek feketekereskedelmére szakosodott részlege: kettőt közülük a MoMA gyűjteményében őriztek, de volt közöttük olyan is, ami a New York-i Morgan Library, a kaliforniai Santa Barbara-i Művészeti Múzeum, a Ronald Lauder gyűjtemény, illetve a Vally Sabarsky tröszttől került New Yorkba.

PostPin It!

Boldoggá avatták a hétgyermekes lengyel családot, amiért zsidókat bújtattak 1944-ben

Közzétette szerző

Boldoggá avatták vasárnap a délkelet-lengyelországi Markowában az 1944-ben zsidók bújtatása miatt a németek által meggyilkolt hétgyermekes Ulma családot, köztük a kivégzés pillanatában születő gyermeket.

A nyolcvan püspök és mintegy ezer pap által koncelebrált, mintegy harmincezer lengyel és külföldi zarándok részvételével bemutatott szentmisén Marcello Semeraro bíboros, a Szentek Ügyeinek Kongregációja élén álló prefektus képviselte Ferenc pápát. Az ünepségen jelen volt Andrzej Duda lengyel elnök, Elzbieta Witek házelnök és Mateusz Morawiecki kormányfő, valamint Michael Schudrich lengyel főrabbi is.

Semeraro bíboros felolvasta a Ferenc pápa által aláírt, az Ulma családot boldoggá avató apostoli levelet, amelyben olyan vértanúknak nevezték a házaspárt és a gyermekeit, akik

PostPin It!

Náci múltja miatt helyeznek vád alá egy 98 éves férfit Németországban

Közzétette szerző

Az ügyészség szerint részt vett a fogvatartottak „kegyetlen és alattomos” tömeges meggyilkolásában az a 98 éves férfi, akinek azért kell most bíróság elé állnia, mert kamaszként egy náci koncentrációs tábor őre volt a második világháború idején. A férfi nagyjából 3300 ember meggyilkolásának lehetett részese. Ügyét a fiatalkorúak bírósága tárgyalja majd – írja a BBC.

A német állam 2011 óta nem csak azokat helyezi vád alá náci múltjuk miatt, akik tettleg is részt vettek gyilkosságokban és kínzásokban, hanem azokat is, akik közreműködtek ilyesmiben. Az ügyészség versenyt fut az idővel, az érintetettek ugyanis nagyon idősek és sokan meghalnak, mielőtt eljárás indulhatna ellenük.

A náci SS több mint 200 ezer embert tartott fogva Sachsenhausenben, közöttük politikai foglyokat, zsidókat, szovjet hadifoglyokat és romákat. Fogvatartottak tízezrei haltak meg éhezés, kemény kényszermunka, orvosi kísérletek miatt, sokakat pedig az SS-katonák öltek meg.

PostPin It!

Kilencvenkilenc évesen kapta vissza Auschwitzban meghalt öccse iskolai könyvét egy magyar holokauszttúlélő

Közzétette szerző

Bela Engleman egyike volt annak az 565 ezer magyar zsidónak, akit 1944-ben hurcoltak el Magyarországról, a tizenhárom éves fiú Auschwitzból azonban már sosem térhetett haza.

Nővére, Lily az azóta eltelt közel nyolcvan évben is ápolta az emlékét, egyetlen olyan tárgyat sem talált azonban, ami kézzelfogható módon őrizte volna a fiú emlékét – egészen mostanáig, hiszen a közelmúltban előbb az őt megmentő amerikai katonát találta meg, most pedig az egykor öccse által olvasott és használt Smót-példány – ez a Mózes által írt A kivonulás könyve – tért vissza hozzá.

A belső lapjain Béla saját kezével beírt nevét, illetve jegyzeteket rejtő kötetet egy bonyhádi antikvárius, Brauer Zsolt és felesége találták meg, akiktől most a könyv Londonba, a csípőműtét után lábadozó Lilyhez is elért – írja a The Jewish Chronicle nyomán a HVG.

PostPin It!

Auschwitz-Birkenauban és Budapesten is megemlékeznek a holokauszt roma áldozatairól

Közzétette szerző

A Phiren Amenca Nemzetközi Hálózat hetvenkilenc fős magyarországi delegációval vesz részt az egykori auschwitz-birkenaui lágerben lévő roma holokauszt-emlékműnél tartandó rendezvényen, Budapesten pedig az Élet Menete Alapítvány emlékezik a vészkorszak roma áldozatairól szerdán – közölték a szervezők az MTI-vel hétfőn.

Mint írták, 79 éve augusztus 2-áról 3-ára virradóra, a náci koncentrációs tábor cigány barakkját felszámolva, több mint négyezer cigány embert gyilkoltak meg.

A Phiren Amenca a ternYpe nemzetközi roma ifjúsági hálózattal – Dik I na Bistar (Nézd és ne feledd!) jelszóval – tíz esztendeje tart tematikus konferenciákat, workshopokat Krakkóban és Auschwitz-Birkenauban – emlékeztettek.

PostPin It!

A tanárok, a filozófusok haltak meg elsőnek, de a szabók életben maradtak

Közzétette szerző

Idén már aztán tényleg én is elmegyek a lányokhoz. Legalábbis remélem. „Ezekben az időkben” már semmiben nem lehet biztos az ember. Már majdnem összegyűjtöttem hozzá az alapokat. De addig is a fa lombjában megbújva kémlelem a célpontomat. Én vagyok a fürkésző apacs, a komancs a fa lombjában, Lopakodó Vipera, aki a kék ajtót lesi. Már tizennégy éves vagyok, és megfontolt, mint egy sziú indián: az életkor kiváltsága.

– Gyere le!

A rohadt életbe, felfedeztek! Nem szabad megmoccannom.

PostPin It!

Ezt a történetet nem szeretnénk hallani. De muszáj – Tompa Andrea új könyvéről

Közzétette szerző

Tompa Andrea nagy regényt írt, és nem azt a fajtát, amelyik nehezen adja magát. Sokszor nem halunk meg című könyve azonnal beszippantja az olvasót, rögtön otthon vagyunk benne, és ő egy krimi izgalmával mesél. Így is kell tennie, mert olyan történetet mond el, amit nem akarunk hallani. Már ezerszer elmondták nekünk, de Tompa új nézőpontot kínál. A holokauszt Erdélyben, magyar gyilkosokkal és embermentőkkel.

PostPin It!

Modern mintatelepnek szánták, de zsidó gyűjtőtáborként vált ismertté a Párizs melletti Csendes Város

Közzétette szerző

Párizsról a legtöbbeknek az Eiffel-torony, a művészek tömegei – köztük Ady Endre – által is emlegetett szerelem, illetve a gasztronómia jut eszébe, a Budapestnél alig nagyobb francia főváros utcáin azonban tömegével futhatunk be kevésszer emlegetett, vagy épp sokak által elfeledett történetekbe is: kitűnő példa erre az első látásra leginkább hatvanas évekbeli lakótelepnek tűnő Cité de la Muette, azaz a Csendes Város is, aminek közel ötven éve eltűnt lakótornyait előszeretettel emlegetik a környék első felhőkarcolóiként.

Az olcsón elérhető lakásokat adó állami és magánbefektetői törekvések – az első fecskét a Rothschildok alapítványa indította útjára 1905-ben – közül a leginkább grandiózus álmot az előbbi akarta megvalósítani: Párizstól északkeletre, Drancyban megvásároltak egy jókora mezőgazdasági területet, hogy ott

néhány szintes lakóházakban 1250, öt, egyenként tizennégy emeletes toronyban pedig további 280, jobban felszerelt otthont hozzanak létre.

PostPin It!

Feljelentők vagy embermentők országa voltunk? – izgalmas könyv a holokauszt ismeretlen történeteiről

Közzétette szerző

„Úgy véljük, hogy a »mi« szenvedésünk nagyobb volt a »másikénál« és a »másik« tragédiájának elismerése szükségszerűen csökkenti a szenvedésünket. Pedig ez nem így van, a huszadik századi magyar tragédiákat nem szabad így szembeállítani egymással. A mi feladatunk az, hogy mindegyiket megismerjük és emlékezzünk az áldozatokra” – mondja Klacsmann Borbála történész, akinek Holokauszttörténetek című könyve nemrég jelent meg a Park Kiadó gondozásában. A kötet a hasonló című, ezrek által olvasott Facebook-oldalból nőtt  ki, ahol a történész rendszeresen posztol levéltári kutatásokon alapuló, rövid és közérthető történeteket a vészkorszak idejéből. Mitől függött, hogy valaki tiltakozott a helyi zsidó cséplőgép-tulajdonos elhurcolása ellen vagy kiigényelte a deportáltak lakását? Miért lehetett antiszemita éle a cinkotai szódások konkurenciaharcának? Le kellett volna-e mondania Horthy Miklósnak a német megszállás után? Nagyinterjú.

PostPin It!

A kettős mérce vége – Hitler és Sztálin megdöbbentő hasonlóságáról

Közzétette szerző

Laurence Rees brit történész-dokumentumfilmes a második világháború időszakára összpontosítva hasonlította össze a náci és a kommunista diktátort. Meglepő hasonlóságokat talált. Szinte azonos módszerekkel hitették el milliókkal, hogy a közösségi boldogulás záloga más emberek megalázása, meggyilkolása. Habár szokás a német múltfeldolgozást az önostorozás miatt bírálni, Rees könyvét elolvasna nehéz szabadulni a gondolattól: ha az orosz vezetés nem magasztalná, hanem elítélné Sztálint és sor került volna a kommunizmus nürnbergi perére, aligha támadja meg Oroszország Ukrajnát.

PostPin It!