Best WordPress Hosting
 

Archívum címkék: hulladékkezelés

Már készülnek a sörgyártók a nyári változásra

Közzétette szerző

Gőzerővel készül a hazai söripar a kötelező visszaváltási díjas termékek rendszere, a DRS július 1-jei éles startjára. 

Mi történt? A kötelező visszaváltási díjas termékek rendszere, a DRS hat hónap türelmi idővel indult el januárban. Vagyis 2024. június 30-ig még forgalomba hozhatók jelölés nélküli palackok, dobozok, üvegek, a határidő közeledtével fokozatosan találkozhatnak egyre több olyan csomagolással a fogyasztók, amelyeken logó jelöli a visszaválthatóságot. A rendszer lényege az, hogy egységesen 50 forint visszaváltási díjat fizet a vásárló, amit visszakap, miután visszaváltotta azt. A Mohu Mol Hulladékgazdálkodási Zrt. már január elejére telepített több mint 1400 ponton mintegy 1800 visszaváltó automatát, emlékezetet hétfőn megjelent cikkében az Economx.

Mi következik ebből? A hazai italgyártó cégek mindennapjai a szabályozásnak való megfelelés jegyében telnek, ez alól nem jelentenek kivételt a söripari nagyágyúk sem. Kántor Sándor, a Magyar Sörgyártók Szövetségének igazgatója szerint a Mohu által létrehozott és a kereskedőkkel közösen üzemeltetett visszaváltási rendszer el tudja majd érni a kitűzött célt, az italcsomagolások magas színtű, teljes kiépítettségében 90 százalékot is meghaladó mértékű visszagyűjtését. Ezzel megvalósul az iparágban a körforgásos gazdaság. Persze ebben a fogyasztónak is nagy szerepe van, mert a korábbiakhoz képest, most nem „laposra taposva”, hanem sértetlenül, eredeti formájában kell a csomagolást a gyűjtőpontokra visszavinni, hasonlóan minden Európában megtalálható visszaváltó rendszerhez. 

PostPin It!

Textilgyűjtő konténereket telepít országszerte a MOHU

Közzétette szerző

3 éven belül 4500 modern textilgyűjtő konténert telepít a MOHU országszerte, ezzel megnégyszereződhet a lakosság számára elérhető textilkonténerek száma. Az új, hazai gyártású, feltörésbiztos konténerek körülbelül 250 kilogramm textília összegyűjtésére alkalmasak. A bedobott textília, ruházati és lábbeli hulladék egy válogatóba (előkezelőbe) kerül, majd az állapotuktól függően újrahasznosítják vagy újrafelhasználják azokat.

Az Európai Unió felmérése szerint egy európai lakos évente átlagosan évi kb. 26 kilogramm textíliát vásárol, és 11 kilogrammot dob ki a szemétbe. A használt ruházati és textília hulladék legnagyobb részét, 87%-át elégetik vagy hulladéklerakóban helyezik el. Ennek eredményeként a nem szelektált, kommunális kukába dobott ruhák, textíliák nagy megterhelést jelentenek a környezetnek. 

Az EU felmérése szerint a használt ruhák kevesebb mint felét gyűjtik össze újrahasználatra vagy újrahasznosításra, és csak 1%-át hasznosítják újra ruházati termékké, hiszen csak most kezdenek megjelenni azok a technológiák, amelyek lehetővé teszik ezt a hasznosítási irányt.

PostPin It!

A Li-ion alapú akkumulátorgyártás néhány hulladékgazdálkodási neuralgikus pontja

Közzétette szerző

Az elmúlt időben több hír is napvilágot látott az ország különböző pontján megtalált, nagy mennyiségben tárolt, Li-ion alapú akkumulátor gyártásból származó vagy azzal összefüggésben keletkezett hulladékokról Évi több mint 150 millió kilogramm hulladékot fognak termelni csak a már engedéllyel rendelkező akkugyárak is, ez napi több mint 400.000 kg hulladék egyetlen gyártási szegmensből, melynek átlagosan több mint fele veszélyes hulladék.

A Magyar Mérnöki Kamara Környezetvédelmi tagozata a tapasztalt anomáliák miatt szükségesnek tartja ezen kérdéskör részletesebb vizsgálatát.

A Li-ion alapú akkulátorgyártás néhány hulladékgazdálkodási neuralgikus pontja

PostPin It!

Gondok a hulladékpiacon, az Európai Bizottsághoz fordultunk

Közzétette szerző

Drasztikusan csökkent a leadott fém- és akkumulátorhulladék mennyisége. Akkora a baj, hogy a kormány az Európai Bizottsághoz fordult, mert nem tudjuk tartani az újrahasznosítási számokat.

Mi történt? „Átlagosan mintegy negyven százalékkal csökkent a magánszemélyek és a vállalatok által leadott fém mennyisége a koncesszió elindulása óta” – mondta a Szabad Európának Szlávik Mónika, a Magyar Fémkereskedők Szakmai Egyesületének (MFSZE) elnöke. Emellett az akkumulátorok 60 százaléka is eltűnt a piacról. A fémhulladékok esetében azonban már látszanak a problémák: 51 százalékkal csökkent a MÉH-telepeken megjelenő magánszemélyek száma. Ez azt jelenti, hogy míg 2022 második fél évében 648 ezren adtak le fémet, addig tavaly ugyanebben az időszakban már csak 333 ezren. A vállalkozások is kevesebb fémet adtak le 2023 második felében. A roncsautópiac leállásáról korábban mi is írtunk.

Kontextus. A magyar állam 2023. július 1-jétől adta koncesszióba a hazai hulladékpiac nagy részét 35 évre a Mol Magyar Olaj- és Gázipari Nyrt.-nek (Mol). A Mol erre egy külön céget alapított, a Mol Mohu Hulladékgazdálkodási Zrt.-t (Mohu). A leadott fémek esetében már megbízható adatok vannak, mivel a 2013-as fémtörvény életbelépése óta mindennap jelenteniük kell a fémkereskedőknek a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak (NAV), hogy ki, mennyi és milyen fajta fémet adott le a MÉH-telepeken és egyéb átvételi pontokon. Szlávik Mónika szerint a leadott fémek területén tapasztalt visszaesésben komoly szerepe van annak, hogy sem a kormány, sem a Mol nem egyeztetett érdemben a koncesszióról a szakmai szervezetekkel. „A koncesszió indulását megelőzően, közben és azóta is sok a bizonytalanság, nem lehet pontosan tudni, hogy milyen fém tartozik a koncesszió hatálya alá, és mi az, ami nem” – mondta. Az emberek elbizonytalanodtak, hogy mit vihetnek be a fémtelepre, és mit nem. A Mohu szerint ugyanakkor ez jól körülhatárolható, ráadásul a koncesszió indulása óta folyamatosan nő a leadott fémhulladék mennyisége. (A NAV adatbázisa, amely a fémek esetében átlagosan 40 százalékos visszaesést mutat, a koncesszión kívüli fémeket is tartalmazza.)

PostPin It!

Jönnek a barna kukák, Budapesten is indul a lakossági biohulladék-gyűjtés

Közzétette szerző

A fővárosban első körben 15 ezer lakost, mintegy hatezer háztartást érint a háztartási biohulladék-gyűjtés Budapest XI., XX. és XXI. kerületének kijelölt utcáiban, a legtöbb helyen már a tartályokat is kiosztották. A pontos helyszíneket itt lehet megnézni. A második körben, 2025-ben további 1,5-2 millió embert terveznek elérni, amivel 2025 végére a nagyvárosi környezetben teljes lesz Magyarországon a begyűjtés.

Idén országszerte 14 településen 460 ezer embert tervez a koncessziós hulladékgazdálkodási feladatokat ellátó Mohu bevonni az önkéntes alapú rendszerbe, helyi hulladékgazdálkodással foglalkozó alvállalkozói segítségével. Szolnokon, Kaposváron és Székesfehérváron már elindult, Budapest kiválasztott körzeteiben márciusban élesedik a konyhai hulladék elkülönített gyűjtése.

Uniós elvárás

PostPin It!

Ezért nem indult még be az üvegvisszaváltó rendszer

Közzétette szerző

Sok dolog hiányzik ahhoz, hogy működjön az üvegvisszaváltó rendszer, holott elvileg már január elsejével élesedett. Tavaszra várható az indulás – írja a Népszava.

Mi hiányzik? A hazai élelmiszerüzletek jelentős részében még nem üzemel üvegvisszaváltó automata, holott január 1-jétől minden 400 négyzetméternél nagyobb üzlethelyiségbe kötelező lenne kitenni. Az üzletek negyedében hiányzik az automata. Fennakadásokat azonban ez már csak azért sem okoz, mert nincsenek is visszaváltható palackok.

Mikortól lehet változás? A Mol Hulladékgazdálkodási Zrt. (Mohu) szerint március-április környékén jelenhetnek meg az élelmiszerboltok polcain a visszaváltható palackok. Az átmeneti időszak július 1-ig tart, addig a gyártók még régi kiszereléseket is szállíthatnak. A Mohu nem ígérte, hogy minden bolt készen fog állni erre az időszakra az automatával. A legkisebb boltok egyébként kézi átvételt is vállalhatnak.

PostPin It!

Szeméthegyek tetején – már „kőzet” is keletkezett műanyagból

Közzétette szerző

Január elsejétől működnek a visszaváltó automaták, nyáron már a Mol lesz felelős a hulladékgazdálkodás nagy részéért. Fontos változások vannak tehát a területen, ideje hát beszélni a hulladékról. Pontosabban a szemétről. Litkai Gergely vendégei a ZöldVálaszban ezúttal: Merza Péter, a Humusz Szövetség (régebbi nevén: Hulladék Munkaszövetség) alelnöke, valamint Ferenczi Attila Maxim, a szelekítv hulladékgyűjtés piacán szolgáltatásokat nyújtó Recobin Kft. alapítója.

A Zöld Válasz Litkai Gergely és a Válasz Online együttműködésében valósul meg. Részletek itt. Az adás meghallgatható a fenti lejátszóra kattintva. Ha az nem jelenne meg, közvetlen link itt. Ha asztali számítógépen, laptopon hallgatnának minket, vagy egyszerűen letöltenék az adásokat mp3-formátumban, ide kattintsanak. Ha telefonon keresztül csatlakoznának műsorunkra, a Spotify mellett iTunes-on, TuneIn Radio-n és Pocket Casts-on is megtehetik. Podcastunk RSS-csatornája ezen a hivatkozáson található.

Hulladék vagy szemét? Mi a különbség? Nos, amint a ZöldVálasz legfrissebb adásából kiderül, van különbség: szemét az, amihez a természet nincs hozzászokva. Hulladék ugyanis nagyszüleink idejében is volt, azonban szemét kevés keletkezett: még 60 éve sem léteztek PET-palackok, s nem volt a parizernek sem műanyagcsomagolása. A természet számára feldolgozhatatlan szeméttenger problémája tehát új, ám máris súlyos következményei vannak. Azt például tudták, hogy Hawaii partjainál fellelhető már olyan „kőzet”, a plasztiglomerátum, amelyben a láva természetes anyagát műanyag tartja össze?

PostPin It!

A hulladékkoncesszióval csendben kimúlt néhány szemétdíjkedvezmény is

Közzétette szerző

Van, aki csak most szembesül vele, hogy oda a korábbi kedvező szemétdíja, ott, ahol a szolgáltató vagy az önkormányzat a tavaly bevezetett hulladékkoncesszióval párhuzamosan kivezette a korábbi szemétdíjkedvezményt. Ha sokallja a díjat, váltson kisebb kukára – javasolják az érintetteknek.

Számos kérdést felvetett a hulladékkoncesszió tavaly nyári életbe lépése. Eleinte az is kérdéses volt, el fogják-e vinni a hulladékot úgy, hogy nem is rendelkezett erre vonatkozó engedéllyel a koncessziót elnyerő Mol Nyrt. hulladékos leányvállalata, a Mohu Mol Hulladékgazdálkodási Zrt. A vállalkozásoknak jóval magasabb lesz minden, hulladékkal kapcsolatos kiadásuk, de kérdések merültek fel az uniós joggal és a rendszer hatékonyságával, sőt a vállalt hulladékgazdálkodási célok teljesítésével kapcsolatban is. Nem is beszélve a január elsejével egyelőre még csak korlátozott területen és fokozatosan beinduló biohulladék-gyűjtésről, az ugyancsak idén év elején, de egyelőre csak papíron elindult italospalack-visszaváltásról, vagy éppen a roncsautók leadásával kapcsolatos problémákról.

Egyvalamit azonban mindig is hangoztatott a Mohu: a háztartásoknak nem kell többet fizetniük, mint a korábban meghatározott díj. Csakhogy többen is azzal szembesültek: a koncesszió bevezetésével eltűnt a korábban megszokott hulladékelszállítási kedvezményük. A HVG egyik fővárosi olvasója például arról írt, hogy a januárban kézhez kapott számláján a korábbi hulladékszállítási díj dupláját találta (1500 forint helyett 3000 forintot), pedig – mint kétfős háztartás – 50 százalékos kedvezményre lett volna jogosult. Mint írta, az FKF Zrt. ügyfélszolgálatán arról tájékoztatták, hogy „az év elejétől kivezetésre került a kedvezmény”, és azt javasolták, hogy ha problémát okoz a magasabb díj, akkor váltson kisebb kukára vagy forduljon segítségért a Hálózat Alapítványhoz.

PostPin It!

Mártha Imre: Dinoszauruszt épít a kormány

Közzétette szerző

A hulladékbegyűjtés új szisztémáját nem látja problémásnak a BKM körzetében, állítja, van elég átadóudvar, nem okoz gondot a hulladék leadása. A médiában gazdagon adagolt negatív tapasztalatok egy részét – így a leadott hulladékmennyiség látványos csökkenését – a korábbi, nem megbízható adatszolgáltatással magyarázza.

A BKM a tavalyi – az előző évi hetedére eső – 260 millió forintos nyereségét az idén várhatóan milliárdos nagyságrendre növeli, nem függetlenül attól, hogy más javuló tételek mellett a hulladékiparág stabilabban hozza a bevételt, mint az új rendszer indulása előtti időszakban. Az Európai Bizottság versenyhatóságától befutott a Mollal közös hulladékos cégre vonatkozó jóváhagyás, így ez az akadály is elhárult a főváros térségében a feladatot ellátni hivatott vállalkozás elől, várhatóan a jövő év elejétől innen koordinálják a munkát.

Azt is elmondta, hogy a BKM első fokon megnyerte a közérdekű adatok megismeréséért az állami kukaholding, az NHKV Zrt. ellen benyújtott keresetét.

PostPin It!

Függesszék fel a gödi Samsung-akkumulátorgyár engedélyét!

Közzétette szerző

A Samsung a hétvégén nyilvánosságra hozta a válaszait a gödi gyár környezeti felülvizsgálati eljárásában benyújtott véleményekre. Jávor Benedek zöld politikus, Magyarország volt európai parlamenti képviselője, a Párbeszéd-ZÖLDEK EP választási lista vezetőjének véleménye 12 pontban a gyár környezeti engedélyezéséről.

A Samsung a hétvégén nyilvánosságra hozta a válaszait a gödi gyár környezeti felülvizsgálati eljárásában benyújtott véleményekre. A válaszok messze nem kielégítőek, nem adnak magyarázatot számos, a benyújtott véleményekben szereplő felvetésre, és nem nyújtanak garanciát arra, hogy az üzem a környéken lakók egészségének veszélyeztetése és a környezet szennyezése nélkül képes lesz üzemelni.

1. Nem kapunk választ arra a felvetésre, hogy hogyan működhetett a gyár öt éven keresztül engedély nélkül? A gyár szerint „A SAMSUNG SDI Magyarország Zrt. az eddigi működése során nem okozott környezeti kárt”. Ez azonban tételesen nem igaz, folyamatos volt az elmúlt években a zaj határértékek megsértése, esetileg levegőszennyezési határérték túllépések is történtek. Ráadásul ha jogszabályilag kötelező volt az egységes környezethasználati engedély megszerzése (ahogyan az lett volna), annak az elmismásolására még akkor sem lenne válasz, hogy nem történt szennyezés, ha igaz lenne. De nem igaz.

PostPin It!

A rezsicsökkentést fizetjük ki, amikor árat emelnek a cégek az új hulladékos teher miatt

Közzétette szerző

Utoljára a teherautók használatarányos útdíját vezették be olyan rosszul előkészítetten a magyar gazdaságban, mint idén a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszert, amely a feje tetejére állította a viszonyokat sok vállalat hulladékgazdálkodásában. A Mol-leányvállalat Mohu 35 évre szóló koncessziója köré épített rendszer lakossági és hulladékkezelési vonatkozásairól már írtunk korábbi cikkeinkben, most a céges oldalt nézzük meg. Ehhez számos vállalat vezetőjével beszélgettünk, egy részük névtelenséget kért. Néhányukkal még az első EPR (az angol rövidítés alapján ez a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer bevett rövidítése idehaza is) bevallás október 20-i határideje előtt beszélgettünk, másokkal azt követően.

Az érintettség miatt gyártó cégeket kerestük meg; közülük azok ússzák meg viszonylag könnyen, akik főként exportálnak, az országot elhagyó csomagolások után ugyanis nem kell megfizetni a sok anyag esetében a termékdíjat felváltó új díjat. Egy másik mentesülő csoportot azok alkotnak, akik nem számítanak első forgalomba hozónak, mert például olyan öntapadó címkét gyártanak, amely borosüvegre vagy éppen kozmetikumra kerül, így nem nekik kell megfizetni az EPR-díjat.

A vállalatok nehézségei némi egyszerűsítéssel három csoportba sorolhatók:

PostPin It!

Ennyivel dobja meg az étolaj árát az új hulladékgazdálkodási rendszer

Közzétette szerző

Felére esett a hasznosított hulladék, cserébe megtolta az inflációt a Mol hulladékkezelő rendszere.

A Mohu (Mol Hulladékgazdálkodási Zrt.) a hazai hulladékgazdálkodás java részét egy koncesszió keretében kapta meg. A feladatuk a vállalati és a lakossági, főként csomagolási hulladék begyűjtése, az újrahasznosítható anyagok eladása, ugyanakkor nem minden tartozik hozzájuk, például az építési hulladékokkal történő gazdálkodás sem.

Erre kell figyelni, ha vissza akarjuk kapni a pénzünket

PostPin It!

Erre kell figyelni, ha vissza akarjuk kapni a pénzünket

Közzétette szerző

Hamarosan vihetjük vissza a kiürült palackokat, dobozokat és üvegeket. Nem mindegy azonban, milyen állapotban vannak, ha vissza akarjuk kapni a betétdíjat.

Januártól az üvegek nagy része, az alumíniumdobozok és PET-palackok visszaváltási díjas rendszerben fognak működni. A legtöbb palackozott italt 50 forinttal drágábban lehet majd megvenni, ezt az árat azonban visszakapjuk és levásárolhatjuk. De ennek is megvannak a szabályai.

PostPin It!

Harminc milliárd forintot tolt a Mol a hulladékos cégébe

Közzétette szerző

Tőkeemeléssel biztosított még a nyár elején 30 milliárd forintot a koncessziós hulladékgazdálkodással megbízott MOHU Mol Hulladékgazdálkodási Zrt. számára az alapító Mol Nyrt. A tranzakció részeként a MOHU alaptőkéje 5 millió forinttal, 10 millióra emelkedett (50 darab részvény jegyzésével, darabonként 100 ezer forintos névértéken), de a részvények kibocsátási árát ennél magasabban állapította meg az alapító (részvényenként 600 millió forintban), így valójában 30 milliárd forinthoz jutott a koncessziós cég.

A Mol érdeklődésünkre a MOHU elszámolási rendszerének sajátosságával magyarázta a döntést. Mint írták, az országos rendszer működtetésének finanszírozása (a bevételek döntő többsége negyedéves, míg a szállítói kifizetések 30 naposak), valamint a vállalt beruházások finanszírozása miatt volt szükség a tőkeemelésre.

A Mol-nál arra is rákérdeztünk, hol tart a fővárosra specializálódott hulladékgazdálkodási cég kialakítása. Lapunk számolt be elsőként arról, hogy májusban létrejött a MOHU Budapest Zrt., melyben az eredeti szándékok szerint a MOHU mellett a Budapesti Közművek (BKM) is tulajdonosként jelent volna meg. Az alapításkor azonban mindössze az igazgatóságban szorítottak helyet a BKM vezetőjének, Mártha Imrének, valamint Atkári Jánosnak. A Mol most arról tájékoztatta lapunkat, hogy a MOHU-nak aláírt régiókoordinátori szerződése van a BKM-mel, a fővárosi vállalat július elsejétől folyamatosan elvégzi feladatait. Hozzátették: mindeközben a két vállalat továbbra is készül a közös társaság kialakítására, amint a feltételek adottak, létrejöhet a közös tulajdonú vállalat, ezt követően fogja ellátni a feladatokat a MOHU Budapest Zrt.

PostPin It!

Erzsébetváros szerint nem sokon múlt, hogy nem fulladt káoszba a hulladékkezelés

Közzétette szerző

A hulladékszállításban komoly változás történt, hiszen július 1-től a Mol 35 évre megkapta a hulladékgazdálkodási koncessziót. De nem a kormányon és megbízottján múlt, hogy Erzsébetvárosban zavartalan a szemészállítás – közölte a hulladékkoncesszió elindulása után pár nappal a VII. kerületi DK-s polgármester, Niedermüller Péter. Közel voltunk szerinte ahhoz, hogy Erzsébetvárosban káoszba fulladjon július 1-től a szemétszállítás, mert szerinte  – úgy véli, a Mol képtelen a rendszer zökkenőmentes működtetésére. Posztja szerint a változás már az első héten okozott fennakadásokat és nehézségeket náluk, és erre számít a közeljövőben is.

Erzsébetvárosnak több gondja is akadt a koncesszióval

Az egyik nehézség, hogy a napi szinten összeszedett illegális hulladékot („lomot”) messzebbre kell szállítaniuk, mint eddig – a 30 kilométerre lévő pusztazámori hulladéklerakóba. Emiatt kevesebbet tudnak fordulni. Pedig mint közleményükben írták, Erzsébetváros Önkormányzata időben megkötötte a köztisztasági szerződést a MOHU Mol Zrt.-vel, június 30-án le is adták a megrendeléseket.

PostPin It!

Itt az első szabály a visszautasítás – hogyan éljünk műanyagmentesen? Interjú

Közzétette szerző

Tóth Andival, a Dobd ki a szemetest! című könyv szerzőjével beszélgettünk hulladékmentességről, környezetvédelemről, kultúráról és a harmincezer tagú Facebook-csoportjáról.

Itt a műanyagmentes július, a magyarok hozzáállása pedig nem is lehetne különfélébb a környezetvédelemhez. Van, aki luffatököt termeszt és bambusz fogkefével mos fogat, más pedig együtt dobja le az egész dinnye héját és az étolajas palackot a szemétledobón. Hogyan lehetne visszaszorítani a túlfogyasztást egy fogyasztásközpontú gazdaságban, megold-e minden problémát a vegán életmód és mit tenne, ha ő lenne a környezetvédelmi miniszter? Interjú.

Forbes.hu: A csapból is a műanyagmentes július folyt 2019-ben, de azóta mintha alábbhagyott volna a lelkesedés. Hogyan lehet rövid- és hosszútávon hatékony egy ilyen kampány?

PostPin It!

Európa legdrágább hulladékkezelési rendszere Orbán MOHU-Molja

Közzétette szerző

Nemcsak nehézkesen indult július 1-én az új, 35 évre a Mol leányvállalatának adott hulladékkoncesszió, hanem úgy tűnik, elképesztően drága is. Korábban az derült ki, hogy a hazainál közel háromszor magasabb bérszínvonalú Ausztriában kevesebb pénzből sikerült a főbb hulladéktípusok visszagyűjtését megszervezni, mint a MOHU-Mol Hulladékgazdasági Zrt.-nek. De nem az osztrákok találtak ki  valami különlegesen hatékony rendszert.

A hazai érintettek szerint az eddigi 80 milliárd forintos termékdíj helyett a most életbe lépő kiterjesztett gyártói felelősségi rendszerben (EPR)  a gyártóknak várhatóan 230-300 milliárd forintot kell fizetni azért, hogy az általuk gyártott termékek begyűjtését és újrahasznosítását a MOHU majd elvégezze.

Pethő Zsolt, a MOHU vezetője a hvg.hu-nak erre azt mondta, hogy “abból fakad, hogy a korábban megállapított környezetvédelmi termékdíjak nem tükrözték az adott termék hulladékká válása után felmerülő valós költségeket.”

PostPin It!

Évi 14-19 ezer tonna használt bútort égetünk el

Közzétette szerző

Évi kb. 50000 tonna fabútorhulladék keletkezik Magyarországon, de a feldolgozó rendszer hiányában ennek a nagy része égetőkben végzi. Igény lenne a már nem használt bútorok fenntartható kezelésére, mivel a megkérdezettek többsége lecserélte valamelyik bútorát az elmúlt évben, és a válaszadók 8 %-a a kommunális hulladék mellé tette ki a fölösleges holmit. Az IKEA és a CYRKL közös “Bútorhulladék” tanulmánya 2022 májusa és 2023 februárja közötti felmérésen alapul. A friss  tanulmány a magyarországi bútorhulladék mennyiségét és kezelési lehetőségeit vizsgálta. Ebből kiderült, hogy az évi mintegy 43-59 ezer tonna fabútorhulladékból körülbelül 3,1-5,3 tonnát helyezhetnek lerakóba, és 14-19 ezer tonna használt bútor kerül égetőkbe.

„A bútortól való megszabadulás nem feltétlenül jelenti azt, hogy a bútorból hulladék lesz. A bútorhulladék-feldolgozó rendszer mellett éppen ezért nagy szükség lenne a hulladékképződést megelőző újrahasználati központokra is, amelyekből a tanulmány szerint jelenleg mindössze öt működik Magyarországon” – mondta Bálint Attila, az IKEA Magyarország fenntarthatósági felelőse.

A lakossági felméréséből  kiderült, hogy a válaszadók többsége (54,6%) selejtezett le bútort az elmúlt egy év során. Ennek leggyakoribb oka az volt, hogy

PostPin It!

Sok ezer milliárdos bevételhez jut a legnagyobb magyar cég a monopolizált hulladékpiacon

Közzétette szerző

Egy hónap múlva, július 1-jével indul a Mol hulladékkezelési rendszere, de még mindig nem tudjak a vállalatok, hogy milyen feltételek mellett szállítják el tőlük a hulladékot, és az eddigi átvételi árakhoz képest milyen feltételekkel számolhatnak – vagy hogy egyáltalán hajlandó lesz-e Mol fizetni a piacon értékes nyersanyagnak számító papírért, fémért vagy más hulladékért.

A hazai hulladékgazdálkodást a feje tetejére állító ügylettel ennek ellenére elég keveset foglalkozott a magyar média. A Szabad Európa újságírója, Wiedemann Tamás cikkei követték nyomon a koncessziós eljárás kiírását, annak piaci hatásait – vele beszélgettünk e heti podcastunkban.

PostPin It!

Júliustól a szennyező fizeti a hulladék kezelési költségét

Közzétette szerző

Újabb lépést tettünk a magyar hulladékgazdálkodás körforgásossá válásához azzal, hogy júliustól az uniós előírásoknak megfelelően a szennyező többet fog fizetni a hulladéka elszállításáért, kezeléséért, megsemmisítéséért és újrafelhasználásáért – hangsúlyozza az Energiaügyi Minisztérium az MTI-hez pénteken eljuttatott közleményében Raisz Anikó környezetügyért és körforgásos gazdaságért felelős államtitkárt idézve.

Az államtitkár rámutatott: ez a gyártókat arra ösztönzi, hogy kevesebb hulladékot képezzenek, több legyen az újrahasznosított termék és csomagolóanyag, illetve környezetbarát anyagokat használjanak. A környezetszennyező termékek gyártói által fizetendő díjat megállapító rendelet a Magyar Közlöny június 2-i számában jelent meg.

Raisz Anikó emlékeztetett: a kormány kiemelt célja, hogy Magyarország minél gyorsabban átállhasson a körforgásos gazdaságra, amelyben egyre kevesebb termék válik hulladékká, és a képződő hulladék a lehető legnagyobb arányban nyersanyagként hasznosul újra. Ennek érdekében július 1-jétől átalakul a hulladékgazdálkodási rendszer, amelyben az állam helyett egy koncessziós társaság, a MOHU MOL Hulladékgazdálkodási Zrt. fogja végezni a hulladékgazdálkodást.

PostPin It!