Augusztus óta szűk 24 ezer forintba kerül az a nagy bevásárlás, amelyet csaknem négy éve egységes tartalommal*Burgonya (piros) 3 kg
Cukor, 0,5 kg
Liszt, 1 kg
Archívum címkék: kiskereskedelem
Három ábra arról, mennyire nincs pénzünk bármit is vásárolni
Közzétette az Eurostat ma, hogy a tagállamokban hogyan alakult a kiskereskedelmi forgalom 2023 októberében, és a magyar adat a szlovén után most már a második legrosszabb lett.
Számokban: a magyar boltokban októberben 6,5 százalékkal kevesebbet költöttek az emberek, mint egy évvel korábban, ennél csak a szlovén érték rosszabb, ott kiugróan nagy, 15,6 százalékos volt a zuhanás.
Egy hónappal korábban, azaz szeptemberben nálunk (-7%) és a szlovénoknál (-17%) a mostanihoz hasonlóan rossz volt a tendencia, és akkor még Belgium is erős csökkenést (-8,4%) mutatott, utóbbi azonban októberre már jócskán mérséklődött (-3,5%)
Kereskedelmi Szövetség: Kivéreztetik a boltosokat
A Magyar Nemzeti Kereskedelmi Szövetség (MNKSz) szerint a kötelező akciózás legalább annyira rossz a kiskereskedőknek, mint az árstop. És még rosszabb lesz.
Június végéig kötelező a nagyobb boltoknak húsz termékkategóriában akciós termékeket tartania a polcon. Az érintett termékek között többféle hús, tejtermék, péksütemény található, a kedvezmény mértéke augusztustól legalább 15 százalék. A rendelet az 1 milliárd forint feletti árbevételű boltokra vonatkozik. A rendelet szerint a korábban az árstopban érintett termékeket (például a csirkemellfilét) nulla százalékos árréssel kell eladni a nagyobb üzleteknek, tehát annyiért, amennyiért megvásárolták, ez szintén marad jövő június végéig.
A Magyar Nemzeti Kereskedelmi Szövetség főtitkára, Neubauer Katalin lesújtónak nevezte a döntést, mert a szakma azt várta, december 31-ével véget érnek a kötelező akciók. Úgy látja, a kötelező akciózás legalább akkora teher, mint az árstop volt, a terhek pedig csak a kiskereskedőkre hárulnak. Piackorlátozó és -torzító rendeletnek nevezte a kormány döntését, ami a kiskereskedőket rendkívül hátrányosan érinti.
A kiskereskedelmi dolgozók tizede maradhat otthon karácsonykor a boltzár miatt
Kevés dolgozót és boltot érint majd idén a karácsonyi boltzár, de az árbevételük alapján népszerűbb kiskereskedelmi egységek kiesése miatt az érintett láncokban fellendülhet a forgalom a 24. előtti napokban.
Mi történt? Újabb kiskereskedelmi láncok várhatóan már nem fognak csatlakozni a december 24-ei boltzárhoz – írta a Népszava kereskedelmi szakszervezetek tájékoztatására hivatkozva.
A nagy élelmiszerláncok közül így a Lidl és a Penny Market nem lesz nyitva karácsonykor, más profilú kiskereskedelmi láncok közül pedig zárva lesz az IKEA, a JYSK, az XXXLutz, a Diego, az Obi, a Praktiker, a Rossman és a Mountex.
Kínai elektronikai óriás vásárolná fel a Media Markt anyavállalatát?
Amennyiben a kínaiak sikerrel járnak, a JD.com a Media Markt és a Saturn révén (olcsón) eláraszthatná az európai elektronikai piacot kínai termékekkel.
A kínai e-kereskedelmi óriás, a JD.com állítólag érdeklődik a Ceconomy iránt, amely a Saturn és a Media Markt anyavállalata, írja a RetailDetail.com. A portál a Manager Magazin forrásaira hivatkozva azt írta, a JD.com nyár óta több részvényessel tárgyal, köztük a Haniel, Beisheim és Schmidt-Ruthenbeck családdal.
Siker esetén a kínai óriásvállalat jelentős részesedést szerezne a német Ceconomy elektronikai konszern fővárosában.
Nagy dobásra készül az Auchan új, magyar tulajdonosa
Az Indotek Csoport az elmúlt években egyre több európai országban jelent meg a retail piacon, befektetéseivel egyre inkább nyitott az agrárium és az élelemiszer-kereskedelem felé – közölték a portál megkeresésére a befektetéskezelő cégcsoportnál, miután afelől érdeklődtek, hogy Jellinek Dániel alapító és vezérigazgató milyen rövid távú változásokat szeretne az Auchan-üzlet megkötése után.
Kifejtették: e nyitás egyik jelentős eleme, hogy a vállalat pénzügyi befektetőként 47 százalékos tulajdonrészt – egy erős kisebbségi pozíciót – szerzett a magyarországi áruházakat működtető Auchan Magyarország Kft- ben, illetve megvásárolta az Auchan-áruházak korzóterületén működő üzlethelyiségek 100 százalékos tulajdonrészét birtokló vállalatot. Megállapították, hogy a tranzakció az Auchan mindennapjaiba nem hoz változást.
Az üzleti hétköznapokat érintő, rövid távon jelentkező változások nem lesznek, hiszen a vállalat operatív irányításában az Indotek nem vesz részt, a stratégiai döntéshozatali folyamatokban viszont igen, ennek elemei azonban csak később várhatóak. Az Auchan-áruházak korzóinak vonatkozásában is érvényes, hogy rövid távon nem várhatóak változások, az itt lévő üzlethelyiségek bérlői számára jogfolytonosság áll fenn, így a jelenlegi bérlőknek nem kell új szerződést kötniük.
Ilyenek voltak az élelmiszerboltok a nyolcvanas években, nem?
Az Arcanum adatbázisából előkerestünk hét olyan nagy cikket, amely 1986-88-ban az élelmiszer-kiskereskedelem helyzetével foglalkozott, a vevők és a boltok oldalát egyaránt bemutatva. Ezek az írások igazi aranybányák abból a szempontból, hogy szinte minden mondatukból süt, mennyire alapvetően változtak meg azóta a körülmények. Ám az is biztos, hogy sok fontos különbség van, ami nem jutott eszünkbe, és ha a cikk végére érve hiányérzeted támad, arra kérünk, oszd meg velünk a g7@g7.hu e-mail címen.
1986 júliusában a nyári szabadságolások kellős közepén például Egerszegi Csaba, a Népszabadság kiskereskedelemmel foglalkozó szakújságírója ment el a Balatonhoz, hogy felmérje a helyzetet jó pár boltban. Útjának két fő célja az volt, hogy megnézze, mennyire lerobbantak a boltokban a körülmények, és egyáltalán van-e elég áru bennük – a mából visszanézve szerencsére ezek már eleve olyan furcsa alapállások, amin megakad az ember olvasás közben.
Balatonakarattyán az újságíró mindenesetre rögtön azzal szembesült, hogy az ABC áruház előtt egy fehér köpenyes eladó „egzecíroztatja” az ajtó előtt sorban álló vásárlókat. Az ABC egyébként eredetileg az Alapvető Beszerzési Cikkek rövidítése volt, de egyben arra is utalt, hogy az abc összes betűjével kezdődő cikket, vagyis sok mindent lehet benne kapni. Mai fogalmaink szerint leginkább a szupermarketnek felelt meg.
Külön tövény vonatkozna az akkugyárak környékén a cigaretta-kereskedelemre
Lázár János új javaslata szerint akár dohányboltokon kívül is lehetne cigarettát árulni a nagyobb konténervárosokban.
Módosítaná a trafiktörvényt a kormány. Az új tervezet alapján ipari területen lévő konténervárosokban akár dohányboltokon kívül lehetne dohánytermékeket árulni. Pontosabban:
ahol egyszerre egy beruházás miatt legalább négyezet munkavállalót szállásolnak el,
Újabb nagy diszkontlánc döntött a karácsonyi zárvatartásról
A két karácsonyi munkaszüneti nap mellett idén december 24-én is zárva tart a Penny 230 magyarországi üzlete. Az ezt megelőző napokban hosszabb nyitvatartással igyekszik megkönnyíteni vásárlói számára a készülődést az üzletlánc – olvasható a társaság közleményében.
„A magyar hagyományok szerint a család december 24-én, azaz Szentestén gyűlik össze. Idén a Penny döntésnek köszönhetően valamennyi munkatársunknak ismét lehetősége nyílik ezen a napon már a készülődés időszakát is a szeretteivel tölteni. Természetesen a döntés meghozatala során a vásárlóink érdekeit is szem előtt tartottuk, így számukra hosszabb nyitvatartási időt biztosítunk az ünnepet megelőző napokban” – mondta Kazatsay Eszter, a Penny magyarországi kommunikációs vezetője.
A Penny emellett felhívja vásárlói figyelmét a gondos tervezésre: a tartós élelmiszereket érdemes akár hetekkel az ünnep előtt is beszerezni. Azoknak pedig, akik az utolsó pillanatra kénytelenek hagyni a beszerzést, jó hírrel szolgál az üzletlánc: a háromnapos ünnepi időszak előtt, december 22-én és 23-án este 22 óráig várják a vásárlóközönséget valamennyi üzletükben, december 27-től pedig már a szokásos üzemidőben tartanak nyitva.
Sokat változott a Nagykörút egy év alatt, mégis ugyanolyan lerobbant maradt
Amikor tavaly novemberben végigmentünk a budapesti Nagykörút pesti szakaszán, és felmértük, hogy milyen típusú üzletek vannak rajta, a kiábrándító végeredmény az volt, hogy minden ötödik üresen állt (cikkünk idén január első napjaiban jelent meg, de az adatokat 2022 novemberében vettük fel). A kiadó, sok esetben alapvetően romos, elhagyatott portálú üzlettípus volt akkor messze a leggyakoribb látvány.
A négy kilométeres egykor patinás úton tavaly összesen 662 üzlethelyiséget számoltunk össze, ebből 129 üres volt, a profilt pedig alapvetően az étel-ital uralta. Étteremből 65-öt, bárként működő helyiségből pedig 48-at találtunk.
Most megnéztük, mi változott egy év alatt, és kettős eredményt kaptunk.
Annyi olívaolajat lopnak a spanyol boltokból, hogy a polcokhoz lakatolták az üvegeket
5500 forintnyi euró egy üveg olívaolaj, ez már Dél-Európában is sok. A trend jól jött a lopásgátló-üzletnek, a nyáron tizenkétszeresére ugrott a kereslet.
Nagy mértékben emelkedett az olívaolaj ára Spanyolországban, ezért a vásárlók egyre kevesebben fizették ki az árát. Valahogy mégis eltűnt a készlet – írja a Reuters. Egy üveg extra szűz olívaolaj 14,5 euróba (5500 forintba) kerül, ezért az Auchan és a Carrefour üzletekben hasonló biztonsági címkével látták el az üvegeket, mint a tömény alkoholos italokét.
A Tu Super boltlánc ügyvezetője, Ruben Navarro is arról beszélt, egyre több a lopás a boltokban, és az olívaolaj éppen ideális arra, hogy észrevétlenül kisétáljanak vele. Szervezett bűnözői csoportok váltak olívaolaj-viszonteladóvá, ők a feketepiacon értékesítik tovább a lopott árut. Navarro üzleteiben ezért az ötliteres üvegeket összekötik és a polcokhoz lakatolják.
Úgy tűnik, hogy kifulladtak az élelmiszerboltok az árcsökkentésben
A G7 2020 januárja óta minden hónapban ugyanazzal a módszerrel elvégzett nagy bevásárlása 2023. október 31-én átlagosan 23 923 forintba került. Mint mindig, ezúttal is négy bolt, az Aldi, a Lidl, a Penny és a Tesco átlagáról van szó, mind a négy üzletben mindig ugyanazokat a termékeket vásároljuk meg. (A lista a csillagra kattintva*Burgonya (piros) 3 kg
Cukor, 0,5 kg
Liszt, 1 kg
Az egész EU-ban kevesebbet vásárolnak, a magyar adat így is a harmadik legrosszabb
7,3 százalékkal kevesebb árut vásároltak a magyarországi boltokban 2023. szeptemberében (naptárhatástól megtisztítva), mint tavaly szeptemberben – derül ki a KSH friss közleményéből. Ha az áruk értékét nézzük, akkor egy év alatt 5,6 százalékos az emelkedés az infláció miatt. A mostani adat alapján kevesebb árut fogyasztunk, mint 2019-ben.
Miért fontos ez? A magyar kiskereskedelem most már több mint egy éve küzd azzal, hogy hónapról hónapra kevesebb árut tud értékesíteni, mint egy évvel korábban, vagyis a piac egyre jobban beszűkül.
Az alábbi ábrán azt mutatjuk be, hogy 2019 óta hogyan alakult a volumen. Mindig az előző év azonos hónapjához hasonlítunk, vagyis a 0 fölötti érték bővülést, az alatti pedig csökkenést jelez.
Nincs megállás: tovább esett a magyar boltok forgalma
Az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes üzletekben 2,3, a nem élelmiszer-kiskereskedelemben 7,5, az üzemanyag-kiskereskedelemben 19,9 százalékkal kisebb lett az értékesítés naptárhatástól megtisztított volumene az egy évvel korábbihoz képest.
Az előző hónaphoz képest lényegében változatlan maradt a kiskereskedelmi forgalom volumene a szezonális és naptárhatással kiigazított adatok szerint.
2023. január-szeptemberben a forgalom volumene – szintén naptárhatástól megtisztított adatok szerint – 9,3 százalékkal kisebb volt az előző év azonos időszakinál – idézi az MTI.
Így hatnak ránk az árak, ennyivel vásárolunk kevesebbet
Kevesebbet érő fizetések, növekvő kiadások, készülés az év végi költéshullámra. Ezek mind meglátszanak a kiskereskedelmi forgalom volumenén. Íme a KSH legfrissebb adatai.
Az előző havihoz képest alig változott – talán már beállt a háztartások új rendje – de az előző év azonos időszakához képest 7,3 százalékkal csökkent a a kiskereskedelmi forgalom volumene a Központi Statisztikai Hivatal Forbes.hu-nak eljuttatott legfrissebb adatai szerint.
Szeptemberben a kiskereskedelmi forgalom volumene a nyers adat szerint 7,8 százalékkal, naptárhatástól megtisztítva 7,3 százalékkal csökkent az előző évi azonos időszakihoz képest.
Pokoli pofon lenne a piacnak, gesztus az egészségügynek – mi lesz az energiaitalokkal?
A vásárlók 400 forintot sem sajnálnak egy dobozért, a gyerekorvos szerint pedig egyre több a túlfogyasztás okozta betegség. A kormány elzárná a gyerekek elől az energiaitalokat.
Évente 64 millió liter energiaitalt fogyasztanak a magyarok. Az éves országos fogyasztás négy éve lépte át az 50 millió litert, ma már a gyártói márkák eladása önmagában meghaladja ezt. A gyártók átlagosan ezer forintot realizálnak minden liter után. Ez tehát azt jelenti, hogy Hollik István és Nacsa Lőrinc képviselők egy évi 64 milliárd forint forgalmú piacot rendeznének át. A Fidesz és a KDNP politikusai még októberelején azzal álltak elő a héten, hogy be kellene tiltani az energiaitalok eladását 18 éven aluliak részére.
Mértékkel
Változik az üzemanyagárak különadója, ez sokaknak fájhat
A 2024-es adóévtől kezdődően eltérő mértékű különadó vonatkozik a gépjármű-üzemanyag kiskereskedelemre – figyelmeztetnek a portálon. Az általános adókulcsok az alábbiak szerint alakulnak a kiskereskedelmi szereplők esetében:
az adóalap 500 millió forintot meg nem haladó része után 0 százalék,
az adóalap 500 millió forintot meghaladó, de 30 milliárd forintot meg nem haladó része után 0,15 százalék,
Mennek lopni: terjed a szervezett kiskereskedelmi bűnözés
Az Egyesült Államok kiskereskedelme a pandémia óta egy egyre fokozódó problémával kellett, hogy szembenézzen. A szervezett kiskereskedelmi bűnözés terjedése – amely leginkább a nagyobb bevásárlóközpontokat, valamint a luxuscikkeket forgalmazó cégeket vette célkeresztbe – komoly fejfájást okoz a kereskedőknek.
FORBES MASTERS – GYŐZD LE AZ INFLÁCIÓT!
Ekkora reálbér-emelkedésre számíthatunk jövőre
Negyedéves előrejelzését mutatta be a Raiffeisen Bank többek között az euró-forint árfolyamról, az olajárak alakulásáról és az inflációról.
Olajár-drágulásra számítanak a Raiffeisen Bank elemzői az Izrael és a Hamász közötti háború miatt. A két hadviselő fél ugyan jelentéktelen szereplő az olajpiacon, de Irán esetleges aktív részvétele a háborúban erősen megemelné az olajárakat. Irán naponta hárommillió hordó olajat termel ki, ennek nagy részét India és Kína veszi meg – mondta Blahó Levente, a Raiffeisen elemzője a bank szerdai sajtótájékoztatóján.
Ami a magyar kőolaj-ellátást illeti, ennek nagy része továbbra is Oroszországból érkezik csővezetéken. Van összeköttetés Horvátországgal is, de az Adria-vezetéken egyelőre kevés olaj érkezik az országba. Ez azért okozhat problémát, mert Bulgária az orosz eredetű földgáz tranzitjára megawattóránként 20 leva energia-hozzájárulási költséget vezet be októbertől, ami miatt Szijjártó Péter azzal fenyegetett, leállítja a Bulgárián keresztül érkező orosz gázszállítást. Az új költség az Orbán Viktor által a kormány ütőerének nevezett Török Áramlat vezetéket érinti.
Csak három élelmiszer olcsóbb, mint két éve, pedig már eltűnt az infláció a boltokból tavalyhoz képest
Ahogy az elmúlt hónapok folyamatai alapján várható volt, a fogyasztói kosarunkban éves szinten nézve megszűnt az infláció. 2020 eleje óta minden hónapban ugyanazt a 42 terméket vásároljuk meg ugyanabban a mennyiségben, és szeptember végén négy bolt, az Aldi, a Lidl, a Penny és a Tesco átlagát nézve 23 820 forintot fizettünk. Egy évvel korábban 24 675 forintba került ugyanez, vagyis 3,4 százalékos deflációt mértünk.
Nem hivatalos, szubjektív, de változatlan bevásárlókosarunk összetétele a csillagra kattintva nyitható meg*Burgonya (piros) 3 kg
Cukor, 0,5 kg